Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

SZERDA, 1991. NOV. 13. BELPOLITIKA 3 Nincs győztese az Expo-ütközetnek A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciójának azon tagjai, akik nem hajlandóak aláírni a Torgyán József pártelnök által megfogalmazott hűségnyilatkozatot, ellennyilatkozatot fogalmaztak, amelyet hírek szerint harminc kisgazda képviselő írt alá. Az ellennyilatkozat megerősíti, hogy az aláírók a tavalyi választások előtt aláírt nyilatkozhathoz híven, továbbra is a történelmi Független Kisgazdapárt eszméi alapján a párt parlamenti képviselőjeként kívánnak tevékenykedni. A harminc aláíró nem hajlandó semmiféle „személyhez kötődő hűségnyilatkozathoz" való csatlakozásra. Mint ismeretes, a pártvezetés iratának aláírásának határideje csütörtök este. Az Országgyűlés tegnap délután ellenszavazat nélkül, két tartózkodással elfogadta a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Az egyezmény már korábban életbe lépett, kihirdetését most törvénybe cikkelyezték. Röviddel a keddi ülésnap befejezte előtt az Országgyűlés elfogadta az a törvényjavaslatot, amely több ponton módosítja a gazdasági társaságokról 1988-ban alkotott törvényt. A kormányzati előterjesztés, valamint az ahhoz benyújtott képviselői módosító indítványok is elsősorban a szabályozás egyszerűsítésére, a joghézagok korrigálására vonatkoznak. így például a módosítás értelmében a jövőben egyszerűbbé válik a kis cégek végelszámolása, és a pénzügyi, kamatfizetési rendelkezések is összhangba kerülnek a Polgári törvénykönyben előírtakkal. Az egyes húsipari vállalatok - költségeik növekedésére való hivatkozással - előrejelzett áremelésével kapcsolatban dr. Sárossy László földművelésügyi minisztériumi államtitkár kijelentette, hogy mivel a Parlament elfogadott egy versenytörvényt, meghatározott esetekben mód és lehetőség van arra, hogy ha szükséges, a kormányzat az indokolatlan húsáremelés miatt büntetést is kiszabhat a húsipari vezetőkre. Európa vizsgafeladata Beszélgetés Jeszenszky Géza külügyminiszterrel - A Nyugat és a NATO meglehetősen tartózkodó Magyarországgal szemben. A Külügyminisztérium mivel magyarázza ezt. - Szó nincs erről. A római csúcstalálkozó pontosan azt az eredményt hozta, amit a kormány, és mi magunk is vártunk tőle. Minden intézménynek megvan a maga fejlődése. A NATO egy egészen új korszakba lépett, egyértelművé vált, hogy a két világrendszer közötti harc kinek a javára dőlt el. Mindez új feladatokat jelent a NATO-nak. Ezek között szerepel a közép- és kelet-európai államok bekapcsolása egy új biztonsági rendszerbe. Magyarország esélyei különösen jók. - Hogyan értékeli a Külügyminisztérium a jugoszláv válságot? - A második világháború óta ez a legsúlyosabb krízis Európában. Nemcsak azért, mert fegyveres harcok dúlnak, hanem azért is, mert próbatételt jelent Európa számára. Filozófikusan azt mondhatnám, hogy a jugoszláv helyzet illusztrálja, milyen problémákkal kell megbirkóznia a demokratikus és szabad Európának a diktatúrák lebontása után - akár vizsgafeladatnak is tekinthető, a kérdésekre adott válaszok egyelőre nehézkesek, de a vége még messze van. - A keleti régióban egyre inkább polgárjogot nyer a határrevízió ügye. Talán Magyarország az egyetlen, amely mélységesen hallgat erről. Mi az oka? - Nem vagyok biztos benne, hogy a térségben mindenki meg akarja változtatni a határokat. Én úgy látom, inkább arról van szó, hogy sok ország éppen attől fél, hogy valakik változást akarnak. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Még egyetlen ország sem jelentette be, hogy szomszédjával szemben területi követelései vannak. - Egyértelmű viszont, hogy Románia visszakívánja Besszarábiát, Szlovákia fontolóra vette kiugrását, s Szerbia is jelentékenyen növelni óhajtja területét. - A belső határok kérdése más dolog, ott valóban jelentkeznek korrekciós igények. Bár a Szerbia sem kifejezetten területeket követel, hanem elsősorban Jugoszlávia fenntartását óhajtja, s ha ez semmiképpen nem lehetséges, akkor valóban felvetődik részéről a területi kérdés is. Román részről serp a Szovjetunió bizonyos területére jelentettek be igényeket, hanem csupán azt vetették fel, hogy annak egyik köztársasága esetleg csatlakozna Romániához. A Szovjetunióban sem tárgyalnak még nyíltan ezekről a problémákról. Összegezve: úgy gondolom, Európában nincs napirenden a békeszerződések revíziója. Véleményem szerint a határok jellegét kell megváltoztatni: átjárhatóvá kell tennünk azokat. - Ha lassan is, de körvonalazódik a Nyugat szándéka: biztonsági folyosó a harcoló felek között, szankciók Szerbia ellen. Magyarország csatlakozik az embargóhoz? - Magyarország az európai demokráciával szoros együttműködésben cselekszik. Ez természetesen nem a Nyugat szervilis követése. Azt mutatja, hogy a demokráciák, ha hosszas viták után is, de képesek közösen fellépni. - Egyszóval csatlakozunk? - Magyarország természetesen az európai demokráciákkal egyetértésben szemléli ezt a problémát, s igyekszik velük összehangolni politikáját, ugyanakkor nekünk megvannak a sajátos szempontjaink és érdekeink, s ezeknek hangot is adunk, azt hiszem, nem is eredménytelenül. - Vaclav Havel elnök meglepő kijelentést tett az elmúlt napokban. Azt mondta, ha a Nyugat késlekedik a határozottabb fellépéssel, köztársasága esetleg önállóan cselekszik. Vajon mire célzott? - Hogy igazából mi van Havel elnök fejében, azt nem tudom, ez a megjegyzése sok mindent jelenthet. Hogy pontosan mit, nem akarom találgatni. - Elképzelhető valamilyen regionális együttműködés - a Hexagonáléra, illetve a visegrádi hármakra gondolok -, amely a jugoszláv válság megoldására irányul? - Ez nemcsak elképzelhető, hanem ez történik. Nem olyan régen született a krakkói nyilatkozat, amely erre nézve fontos elemeket tartalmazott, a magyarlengyel kormányfői találkozó, amely körvonalazta a lehetséges közös álláspontot. A Hexagonále léte pedig az ilyen jellegű problémák kezelésére is irányul. Erőfeszítéseinket nem kívánjuk azonban szétaprózni, az Európai Közösséggel együttműködve és nem rivalizálva kívánjuk a válság megoldását. ÓDOR JÓZSEF KÖZÉLETI NAPLÓ MA KATONA GYULA, a 13. sz. választókerület képviselője 16-18 óráig fogadóórát tart a vízművek Tisza Lajos körúti székházában. A VÁROSRENDEZÉSI, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság 14 órától a városháza klubjában tartja ülését. DR. VÁNYAI ÉVA alpolgármester, a 18. sz. választókerület képviselője 15-17 óráig fogadóórát tart a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán (Széchenyi tér 11.). HOLNAP AZ ALFÖLDI MEGYÉK önkormányzatainak szövetsége soros tanácskozását ezúttal Csongrád városában tartja délelőtt 10 órai kezdettel a városházán. Az elmúlt év során végzett munkát tekintik át és értékelik. GYIMESI KÁLMÁN, a 16es és dr. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a 1 l-es számú választókerület képviselői 16-17 óráig fogadóórát tartanak a városháza 113-as szobájában. LAKOSSÁGI FÓRUMOT tartanak a városháza klubhelyiségében 17 órától a Belváros képviselői: dr. Dömötör László (1. sz. vk.), Gyimesi Kálmán (10. sz. vk.), dr. Berekné dr. Petri Ildikó (11. sz. vk.) és dr. Ványai Évai (18. sz. vk.). A fórum témája: a Belváros új közlekedési koncepciója; a képviselői alap 1991. évi felhasználása, valamint az 1992. évi tervezésének előkészítése. LENCSÉS ÉVA, a 22. választókerület képviselője november 16-án, szombaton 9 órától Makkosházán faültetést szervez. Kéri, hogy akik szeretnének résztvenni a fásításban, telefonon jelentkezzenek a polgármesteri hivatalnál, a 23-111/334-es mellékén. Hexagonale-szimpózium Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter köszöntőjével kedden megkezdődött a Hexagonale-országok kisvállalkozóinak háromnapos szimpóziuma. Az Ausztriából, a Cseh és Szlovák Köztársaságból, Jugoszláviából, Lengyelországból, Olaszországból érkezett vállalkozók, hazai kollégáikkal együtt a kis- és középvállalkozások aktuális kérdéseit vitatják meg, illetve hallgatják meg a már nagyobb tapasztalattal bíró osztrák és olasz társaikat. A csaknem 4J30 résztvevő előtt Bod Péter Ákos ipari miniszter kifejtette: a Hexagonalét nem a nosztalgia hívta életre, hanem az az együttműködési készség, amely Magyarország számára is életfontosságú. Jól bevált recept vagy modell nem létezik, Magyarország számára mégis példa értékű referencia lehet az észak-olaszországi iparszervezés vagy éppen az osztrák mezőgazdaság. Részvény a munkavállalóknak A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról (MRP) tanácskozott kedden az Érdekegyeztető Tanács privatizációs bizottsága. A tervek szerint csütörtökön a témát napirendre tűzi a kormány, majd pénteken az ÉT plenáris ülése is. A törvénytervezet szerint azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozók többsége ezt kívánja, megalakíthatják az MRP szervezetet. A javaslat alapján az egy személyre jutó MRP-részvény, vagy üzletrész 5 millió forintos értékéig a megszerzéshez 2 százaléknyi saját pénzeszköz szükséges, míg 5-10 millió forintnál 15 százalék, 10 millió forint felett 25 százalék. A - részletfizetésnél, hitelnél egyéves türelmi és tízéves törlesztési időt javasol a tervezet. Parlamenti jegyzetek Egyetértő adok-kapok Azért mégiscsak szép dolog az egyetértés. Ha pedig egy szocialista párti képviselő, miniszterelnökhöz intézett parlamenti interpellációja végződik happy enddel, az ember biztos lehet benne: fog ez menni. Közben ugyan felmerült néhány kérdés (aki feltette: Jánosy György, MSZP-alelnök), esett pár oldalvágás (aki ejtette: Antall József miniszterelnök), fő azonban, hogy végül egyetértettek Horthy Miklós itthoni újratemetése ügyében. Jánosy György ugyan szembe állít két miniszteri nyilatkozatot; egyet, amelyik Horthy politikai hibáiról és háborús tevékenységéről szól (aki tette: Für Lajos honvédelmi miniszter) és egyet, amelyik magától érthetődőnek tartaná a hajdani kormányzó rehabilitációjának rendeződését (aki a vélemény gazdája: Balsay István igazságügyi miniszter). Antall József ugyan egy háború utáni - nemesi címek és előjogok használatát tiltó - törvény megsértésével vádolja a sajtót és az interpelláló képviselőt (kis hatásszünet, tekintet balra a pápaszem fölött) és kifejezi azon óhaját, hogy a szocialista képviselő foglalkozzon inkább az ellenzék soraiban és az ellenzéki színezetű sajtóban megjelenő „restaurációs" vádak igaztalanságával. Jánosy György ugyan a kormánypárt szemére veti, hogy van olyan képviselő, aki az esküvői meghívójára is rányomtatja a már említett címet, és hogy Horthy-ügyben a kormánynak nincs kidolgozott álláspontja. Antall József ugyan a közelmúltban nem állami ceremóniával itthon eltemetett politikusokról szólva, nem állja meg megemlíteni Kádár János temetését sem (kis hatásszünet, tekintet balra a pápaszem fölött), és miniszterei nyilatkozatait egybevágónak és legkevésbé sem ellentmondásosnak tartja. Egyetértenek. Horthy Miklós nem kap állami temetést: Horthy megítélése nem politikai, hanem történészi feladat. PANEK JÓZSEF Mint agárnak a nyúl, olyan lenne nekünk ez az Expo, kezdte tegnap a Parlament vitanapját a világkiállításról Vona Ferenc (MDF). Ezért a koalíció tapsolta meg, azért meg az ellenzék, hogy a dolog nem tartozik az ország legfontosabb problémái közé. Rózsa Edit (SZDSZ) összehasonlította a mostani vitát a két év előttivel. Azóta Bécs elutasította a közös Expo gondolatát, mi meg a legvidámabb barakkból, a legvidámabb átalakulás országa lettünk. „Az akkori és a mostani kormány érvelése azonban kísértetiesen hasonlít; az illetékes kormánytisztviselők személyes kockázatvállalásáról akkor sem volt, most sincs szó." Ezért javasolta: az előterjesztésben részt vevő magas állású minisztériumi tisztviselők teljes vagyonukkal, nyaralóikkal, kocsijukkal, lakásukkal feleljenek az Expóért. Ami természetesen azt is jelenti, hogy siker esetén tisztes haszon illetné őket. „Két éve az egész kormány támogatta a dolgot, ma pedig épp egyik kulcsembernek, a pénzügyminiszternek vannak kétségei. „Úgyhogy lassan azt sem tudom, hogy most melyik vitában is veszek részt." - mondta a képviselőnő, akinek a kormány megosztottságára vonatkozó megállapítását egyébként Kádár Béla az NGKM minisztere később cáfolta. Amikor Palotás János (MDF) felszólalásának harmincadik percén is túllépett, az ellenzéki sorokban fogadásokat kezdtek kötni, meddig bírja még. Végül azok nyertek, akik 39-re fogadtak, pontosan eddig ecsetelte az Expo vátható előnyeit, s az elhagyás veszteségeit. Harminckilenc perc azonban nagy idő egy Parlamentben, Palotás képviselő úr is érintett sok, a témakörhöz közvetlenül nem kapcsolódó kérdést is. Ezért aztán beszéde után mindhárom ellenzéki párt frakcióvezetője szót kért. Különösen Orbán Viktor volt elemében. Figyelmeztetett, hogy Palotás képviselőtársa eleddig minden gazdasági kérdésben a koalíció ellen szavazott, „a költségvetési szavazás során pedig kimenekült a teremből"; ez az első eset, hogy saját pártjával tart. Végül egy 1990-es leveléből idézett, amelyben mint a VOSZ elnöke, azt bizonygatja, hogy az Expóról nem lehet népszavazást tartani, mert „az embereknek nem áll rendelkezésükre elegendő információ, és egyébként sem képesek átlátni ezt a bonyolult problémát". Kádár Béla azzal érvelt, az a 80 milliárd forint, amiből az Expót fedezni lehetne, a GDP-nek (nemzeti össztermék) mindössze 6 ezreléke. Mindazonáltal a vita kulturált keretek között folyt, mindenki mondta saját, ismert érveit. Csak épp arra nem volt semmi jel, hogy bárki is képes lesz meggyőzni a másikat. A Rózsa napja is lehetett volna akár a tegnapi. Rózsa Edit hozzászólt az Expovitában, délután pedig interpellált a Szerencsejáték Alap létre nem hozása tárgyában. - A szerencsejátékokról szóló törvény, melyet ezév augusztusában hirdettek ki, ebben szerepel ez az alap, mint olyan, melynek egészségügyi, szociális, kulturális, ifjúsági és sportcélokat kell szolgálnia. Már megjelent a törvény végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri rendelet, de sajnos ez nem említi ezt az alapot. Pedig nem kis részt, a bevételek tíz százalékát érinti. Interpellációm lényege az, hogy megtudakolja, miért nem jött ez létre. Történt-e mulasztás, vagy netán elfelejtették. avatott be bennünket a képviselőnő a szünetben, még az interpelláció előtt. Kupa Mihály pénzügyminiszter válaszában - amelyet a képviselőnő és a Tisztelt Ház elfogadott - elmondta, hogy a rendeleltet csütörtöki ülésén tűzi napirendre a kormány. „Eddig még egy fillér sem veszett el, tekintve, hogy ez a törvény november elején lépett hatályba." Végül a harmadik dologról, amiért ez a nap a Rózsa napja volt, nos erről majd holnap. MÁROK TAMÁS