Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. Nov. 9. Gorbacsov kommandósa Az Alfa-csoportot még Andropov kezdeményezésére hozták létre 1974-ben, s a KGB hetedik ügyosztálya irányítása alá rendelték. Ez volt az egyik leginkább titkosított „vonala" a KGB-nek, főként úgynevezett „külső" megfigyeléssel foglalkozott. Az „A" csoport kezdetben mintegy harminc emberből állt, s végső soron terrorista­ellenes különítménynek, kommandónak számított. Hogyan képezik ki tagjait? Naponta és óránként áll versenyben a sok kiválasztott „alfás" saját magával, társával és lehetséges ellen­felével, hogy a harci teljesítmény minél magasabb szintjét legyen képes produkálni. S ez szakadatlan harcot jelent méterekkel, kilókkal, másodpercekkel... Az „Alfa"-csoport tagja az egy kilométert három perc alatt futja le, pontosabban szólva hármasuk a három kilométert tíz perc alatt. Ha valaki nem hozza ezt a teljesítményt - ugyanígy a jó lőeredményt is -, büntetést kap. A kemény kiképzés és állandó gyakorlatozás során a harci készség az automatizmus legmagasabb fokára fejlődik. Az izmok, az agy hihetetlenül pontosan teljesítik a gyorsan kiértékelt parancsot. De mindez nem elég. A harcosnak szüksége van még valamire, amit úgy hívnak, hogy „amit a könyök jelez a harcban". Vagyis a kifinomult ösztönre, a veszélyfelismerésre. Erre csak a tökéletesen birtokolt idegzet képes. Lassan-lassan előállt egy szinte iszonyú eredmény: aki a parancsot kiadja, egészen biztos lehet, hogy azt a legmegfelelőbb időn belül a legtökéletesebben teljesíteni is fogják. (Lehet, már nem is gondolkoznak, csak arra törekszenek, hogy mielőbb és ­sportteljesítményként - minél tökéletesebben.) Az „alfások" foglyaivá váltak szakmájuknak. Lassan már főnökeik is kezdtek rájuk úgy tekinteni, mint nem mindennapi emberekre. A csoportot elkezdték külön parancsra mozgatni az ország területén. Ekkor már idegeik legmélyéig ivódott a parancs, amit végre kell hajtani. S ők teljesítették, nem kímélve magukat, terroristák lövései alatt meggörnyedve, gyermekeket szabadítva ki Szarapuiban, a Tbilisziben lévő repülőtéren. A Szuhumiban sikeresen teljesített alfás akció után ismerhette meg a civil polgár Viktor Karpuhint, a csoport egyik vezetőjét, aki negyvennégy évesen a Szovjetunió hőse lett. Kitüntetését valami ok folytán a zsebében hordta. Istenítette Andropovot minden szavával. Nyílt arcú, erős alkatú, egyszerű és erőt sugárzó ember. ...Ő lett volna parancsnoka az orosz parlament ellen tervezett augusztusi rohamnak. A Gorbacsov ellenes puccs előtt egy nappal a csoportot harci készültségbe helyezték. 1991. augusztus 19-én 17.30-kor Karpuhin összehívta az alegység-parancsnokokat, és közölte, hogy parancsot kapott a kormánytól. A kérésre, hogy mondja meg pontosabban, milyen kormánytól, megismételte, hogy birtokában van a kormány parancsa: a „Fehér házat meg kell ostromolni huszadikán éjszaka három órakor". Kiadta a parancsot. Húsz perccel ezután a parancsnokok közölték Karpuhinnal, hogy a csoport nem fogja megostromolni a Fehér házat. Karpuhin a központba ment. ...S ennyi! A puccs végetért, alighogy elkezdődött. Ekkor hívta fel telefonon a csoportot Raszscsepov, a hetedik ügyosztály főnöke. Azt kérdezte, hogy hol vannak az emberek. „Mindenki a helyén!" ­felelték, majd éjfél után fél kettő körül lefeküdtek aludni. Augusztus 21-én aztán a csoport új vezetőit, Mihail Golovatovot és Szergej Goncsarovot magához hívatta Bakatyin, a KGB új vezetője, s azt mondta: „Ettől a másodperctől csakis a Szovjetunió elnökének vagytok alárendelve..." Karpuhinnak nyoma veszett. Eddig nem került elő. Az „Alfa" történetében pedig új szakasz kezdődött... HT PRESS A NATO nagyot lépett A szerbiai rendőrség Újvidéken letartóztatta Nenad Csanakot, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökét. A politikus pártja nyíltan harcol a Vajdaság autonómiájáért, s az utóbbi napokban a zentai és adai béketüntetések egyik vezéralakja volt. Egy újvidéki laktanyába hurcolták azzal az indoklással, hogy katonai behívót kapott. Dubrovnik mellett „a szokásos harci tevékenység zajlott." Vukovár ellen bevetették a légierőt, miközben a földről erőteljesen támadták a gépeket. Franjo Gregurics horvát kormányfő parlamenti beszámolója szerint a veszteséglista: 1700 halott, kilencezernél több sebesült. 420 ezer ember menekült el a lakhelyéről, a károk elérik a 16,5 milliárd dollárt. Elkerülhetetlen az első éhségtél - állapítja meg a Danas című horvát magazin. A Belgrád és Zágráb közötti vasúti közlekedés a II. világháború alatt 72 órára állt le, most pedig hónapok óta szomorú valóság. A kabuli kormány ellen harcoló afgán fegyveres szervezetek 11 tagú küldöttsége Moszkvában valószínűleg a fogságba esett szovjet katonák sorsáról is tárgyal. Az orosz és szövetségi vezetéssel az afganisztáni helyzet rendezését is szóba hozzák. Heves ellenkezést váltott ki az amerikai szenátusban annak az egymilliárd dolláros rendkívüli segélyprogramnak a tervezete, amelynek keretében - a védelmi kiadások terhére - élelmiszert és gyógyszert készülnek szállítani a Szovjetuniónak. Kompromisszumos megoldáson dolgoznak a „bombahír" ügyében. A súlyos pénzszűke miatt a Szovjetunió leállítja kutatási programját az Antarktiszon. A bázisokon csak a karbantartó személyzet marad. Hivatalos kapcsolatfelvétel Támogatjuk a román integrációs törekvéseket Japán „érzi" a változásokat Programadó beszéd Kárpátaljai kérdések Magyarország és Ukrajna dip­lomáciai kapcsolatot létesít, vár­hatóan még novemberben - tájé­koztatta az MTI tudósítóját Entz Géza, az MH kijevi látogatásról hazaérkezett politikai államtitkára. Entz Géza elmondta: a kijevi tár­gyalások során katonapolitikai, gazdasági és kisebbségi kérdések is felvetődtek. Ukrán vendéglátói kijelentették: az önálló Ukrajna csatlakozni kíván az atomsorompó egyezményhez. A köztársaság katonai doktrínája nem tartalmazza a nukleáris erőt, így az atom­fegyverek megsemmisítésében érdekeltek. Az ukrán vezetők han­goztatták: teljesítik a Szovjetunió katonai és leszerelési, illetve gaz­dasági kötelezettségeinek Ukrajná­ra eső részét. Entz Géza hangsú­lyozta: nem egyértelmű Kárpátalja autonómiájának megítélése Ukraj­nában; az ukrán politikusok ez ügyben a helyszínen kívánnak tájékozódni. Antall József miniszterelnök pénteken délelőtt fogadta a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség küldöttségét, amely a magyar Országgyűlés politikai csoportja­inak meghívására érkezett négyna­pos látogatásra Budapestre. Az RMDSZ héttagú küldöttségét Domokos Géza elnök vezeti, vele együtt érkezett Szőcs Géza és Kolumbán Gábor alelnök is. A megbeszélésen - a kormány­szóvivői irodától kapott információ szerint - a két fél egyetértett abban, hogy a magyar-román kapcsolatok­nak különleges jelentőségük van, és megállapították, hogy a mai helyzetben a romániai magyarság súlyos támadásoknak van kitéve. Helyzetüket nehezítik a súlyosbodó gazdasági gondok és a közelgő tél ellátási problémái. Az RMDSZ küldöttsége egyetértését fejezte ki azzal a magyar politikával, amely nem Románia nemzetközi elszige­telésére törekszik, hanem támogatja azokat a román törekvéseket, amelyek az integrációs folyama­tokba való bekapcsolódásra irá­nyulnak, és keresi az ezzel kap­csolatos együttműködési terüle­teket. Az eszmecsere során elégedetten állapították meg, hogy ezzel a látogatással megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSZ és a magyar politikai élet vezető erői között, ami szerves részét képezi a Magyarország és Románia közti politikai kapcsolatok fejleszté­sének. Mijazava Kiicsi japán kormány­fő reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió és Kelet-Európa országai sikerre viszik az orszá­gaikban zajló radikális reformokat. Japán új kormányfője első prog­ramadó parlamenti beszédében kijelentette, hogy a Szovjetunióban és a kelet-európai országokban zajló változások a szabadság és a piacgazdaság győzelmét jelentik, és hogy Japán minden erejével azon lesz, hogy a reformokat támogassa. - Évszázadok alatt egyszer ha előfordulnak olyan horderejű válto­zások, mint most, a hidegháború befejeztekor - mondta annak alátámasztásául, hogy Japánnak is ki kell vennie a részét az új világrend felépítésében. Igehirdető körúton Tőkés püspök Lawrence Eagleburger ügyvezető amerikai külügyminiszter rendkí­vüli érdeklődéssel fogadta a tájé­koztatást a romániai magyar kisebb­ség helyzetéről, a magyarság elleni uszító hadjáratról - számolt be tapasztalatairól Tőkés László refor­mátus püspök az MTI washingtoni tudósítójának, Heltai Andrásnak. Amerikai törvényhozókkal tartott találkozóiból azt a tanulságot vonta le, hogy Románia meg fogja kapni a legnagyobb kereskedelmi kedvez­ményt, de olyan feltételekkel, hogy meg kell tartania az emberi jogo­kat, elsősorban a kisebbségek vonatkozásában. A Király-hágó mel­léki református egyházkerület püs­pöke, a romániai forradalom egyik elindítója a Transsylvania Alapít­vány meghívására tesz igehirdető­és előadó körutat az Egyesült Álla­mokban. A héten az Amerikai Ma­gyar Emberjogi Alapítvány szerve­zésében módja nyílt Washington­ban a kormányzat illetékes vezetőit is személyesen tájékoztatni a romániai helyzetről, a magyar kisebbség sorsáról. Az Olajfák Hegyén temetik a Magyar Hírlap kiadóját Róbert Maxwell földi maradványait pénteken elszállították Izraelbe. A brit sajtómágnás kedden 68 évesen halt meg, feltehetőleg szívrohamban, a Kanári-szigetek közelében hajózó luxusjachtján. Maxwellt vasárnap helyezik örök nyugalomra Jeruzsálem közelében, az Olajfák Hegyén lévő zsidó temetőben. A Maxwell család jogtanácsosa kijelentette: nem fogadják el a spanyol hatóságok álláspontját, amely szerint a 68 éves milliárdos életének szívroham vetett véget - s azután zuhant jachtjáról a tengerbe. A család egy barátja szerint képtelenség, hogy a magas, igen testes Maxwell akár élve, akár holtan kieshetett volna hajójáról, amelyet korlátok öveznek - s ha valaki mégis kiesne, legfeljebb az alsó fedélzetre zuhanna. A família most magánnyomozókat bízott meg azzal, hogy kivizsgálják a hajó, a Lady Ghislaine 23 főnyi legénységének múltját, s azt, nem kerülhetett-e további személy a hajóra, amelynek egyetlen utasa Maxwell volt. Vukovárnak el kell esnie! Vukovárnak el kell esnie ­jelentette ki a jugoszláv szövetségi hadsereg szóvivője ugyanis Vukovár stratégiailag fontos gócpont és képtelenség addig tárgyalásba bocsátkozni, míg a városban majd kétezer fasiszta horvát gárdista, s négyezer felfegy­verzett civil állomásozik. A szövet­ségi hadsereg és a városvédők között most már a belvárosban folynak az utcai harcok. Mindennemű békekezdeménye­zések ellenére, Horvátország a napokban a legintenzívebb bombá­zásokat vészelte át. Nyugati hír­ügynökségek értesülése szerint több mint száz szövetségi harcigép huszonöt horvát helység ellen hajtott végre légitámadást. Dubrov­nikot sem kímélte meg a polgár­háború vihara. Az újvidéki rádió jelentése szerint a horvát gárdisták az óváros falairól lőtték a szövet­ségiek állását. Kézzelfogható provokáció - vélte a hadsereg tisztikara. * Letartóztatták Szabó Jánost, a zentai válságstáb elnökét, habár ágybanfekvó beteg, s kórházi keze­lésre szorulna. A tanúk vallomása szerint a katonarendőrség berontott, betört Szabó János otthonába, s erőszakkai elhurcolták magukkal. Ugyanakkor Ada is válságstábot alakított, s bejelentették: ők is megszervezik a titkos szavazást. Az adai polgárok is dönthetnek: óhajtanak-e továbbra is részt venni a polgárháborúban. Az elkeseredett adai és zentai katonakötelesek küldöttséget menesztettek a sza­badkai parancsnokságra (talán mert Újvidéken nem jártak sikerrel?). Vajdaságban mind jobban ész­lelhető a lakosság elégedetlen­sége. A legfőbb ok: a csonka szö­vetségi kormány legfrissebb dön­tése, miszerint az országot nem hagyhatja el egyetlen katonaköteles férfi sem, csupán különleges engedéllyel (18-55 évig). A döntés mindenekelőtt a kereskedelmi vállalatokra, utazóirodákra hat a legtragikusabban. Persze kivétel mindig akad, attól függően, hogy a cég kinek a tulajdonát képezi... S természetesen a mozgósításnál is akadnak privilegizáltak. Érdekes, de - megbízható hírforrások szerint a behívottak zöme az „ellenzéki városokból" származik... F. A. Egy tréfás kedvű, netán meggon­dolatlan delegáció alaposan meg­keverte a kártyákat a római NATO­csúcstalálkozón. Mitterrand elnök szóvivője előbb bejelentette, hogy az államfő támogatja a kelet-euró­pai országok NATO-tagságát (mel­lesleg idézte is a szavát), majd ugyanő közölte, hogy mégsem hangzott el ilyen állásfoglalás. Pénteken a NATO új straté­giájának kidolgozására összehívott római csúcsértekezlet úgy feje­ződött be, hogy a bizonytalan­ságok, amelyek közepette megkez­dődött, nem tűntek el, inkább csak erősödtek. „A stratégiával nincs baj" - a rugalmas válaszadást elhalasz­tották, s meg is egyeztek annyiban, hogy a katonai tömb konkrét ellen­ség híján a jövőben inkább politi­kai és diplomáciai eszközökkel kíván eredményt elérni a nemzet­közi konfliktusok megoldásában. Egyáltalán nem világos azonban, vajon kész-e a NATO hadművele­teket folytatni saját területén kívül, vagy az a francia-német elképzelés valósul meg, amely 35 ezer főből álló saját európai békefenntartó hadsereg felállítását javasolja. Péntek délutánig abban sem tudtak egyetértésre jutni, mit mondjanak a történelme fordulópontján álló Szovjetuniónak. Miközben az állam- és kormány­fők két napon át igyekeztek áthi­dalni nézeteltéréseiket Kelet-Euró­pa, a Szovjetunió, Jugoszlávia stb. kezelése ügyében, az Európai Csúcstalálkozó, sok ismeretlennel Szankciók Jugoszlávia ellen Közösség külügyminiszterei fontos szankciókat határoztak el Jugosz­lávia ellen. Azonnali hatállyal felfüg­gesztették összes kereskedelmi és együttműködési egyezményeiket Belgráddal, betiltották a textilex­portot, és olajembargó elrendelé­sére szólították fel a Biztonsági Taná­csot. E legfontosabb döntésük azon­ban nem egyöntetű. Görögország, melynek kereskedelme 40 száza­lékban Jugoszlávián át bonyolódik, nem ért egyet az olajembargóval. Magyar szemszögből a római csúcs fő eredménye annak az együttműködési tanácsnak a fel­állítása, melynek keretében Je­szenszky külügyminiszter decem­A kapcsolatok intézményesítése Jótékony hatás A magyar Külügyminisztérium üdvözli a NATO római csúcstalálkozóján hozott döntést, amely szerint Együttműködési Tanácsot hoznak létre - mondta az MTI érdeklődésére pénteken délután Hermán János külügyi szóvivő. Hozzátette: a hivatalos dokumentumok még nem érkeztek meg Budapestre, de magyar részről ezt a határozatot úgy értelmezzük, hogy megkezdődik a NATO és a kelet-európai térség közötti kapcsolatok intézményesítése. Természetesen Magyarország részt vesz a tanács első, decemberi ülésén. Arra a kérdésre: nem okozott-e csalódást, hogy a NATO nem ígért katonai védőernyőt számunkra, Hermán János emlékeztetett arra, hogy a NATO jótékony hatása a térség biztonságára formális garanciák nélkül is érzékelhető. Igen fontosak a szervezet képviselőinek augusztus 20-i nyilatkozatai a szovjet puccs idején, amelyben úgy fogalmaztak, hogy nem hagyják magukra az új demokráciákat. Értjük azt is, hogy a garanciavállalást a kétoldalú együttműködés fokozatos tartalmi gazda­godása hozhatja közelebb. ber 20-án Brüsszelben nyolc további „keleti" kolléga társasá­gában egy asztalhoz ülhet a NATO külügyminisztereivel. A tanácsko­zást évente megismétlik, de az eddig közzétett dokumentumokból nem világos, vajon formális kon­zultációnak, vagy döntésképes fórumnak kell-e tekinteni ezeket az összejöveteleket. A nyílt színen Bush, Mitterrand, Kohl, Andreotti és a többiek között ugyanolyan harmonikus a viszony, mint mosolygó asszonyaik között, akik a Valentino divatházban és a római múzeumokban ütik agyon az időt. A NATO-bástyán azonban ott vannak a repedések, s senki se tudja, milyen mélyek az amerikai­angol-holland atlantista vonal vagy a francia-német Európa-parti vonal között. A Duna-menti országoknak azért persze van oka az elégedett­ségre. Bármi történjék később a NATO-val, Európában most több százezer katona leszerelése és több ezer atomfegyver megsemmisítése van napirenden. Ugyancsak elégedett lehet Wör­ner NATOfőtitkár, a volt nyugat­német hadügyminiszter. Az 54 éves egykori repülőtiszt főtitkári jogo­sítványát egy évre meghosszab­bították. NÁVAI ANIKÓ

Next

/
Thumbnails
Contents