Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

SZOMBAT, 1991. NOV. 9. BELPOLITIKA 3 Nagy Sándor, a vasököl A kormány legutóbbi ülésén az igazságügyi tárca előterjesztése alapján elfogadta a büntető törvénykönyv módosításának tervezetét. Ennek megfelelően a Btk. kiegészül a többi között a csődeljárással és a számvitellel kapcsolatos bűncselekményekkel, s újra szabályozzák a büntető kódexben a kémkedést. A kormány döntött arról is, hogy törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a végrehajtás jogintézményének módosítására. Áttekintette továbbá Magyarország honvédelmének alapelveit és főbb feladatait, illetve hazánk biztonságpolitikai stratégiáját. A doktrína tervezete leszögezi: a magyar stratégia védelmi jellegű, amely nem veszélyezteti a szomszédos államok Jogos biztonsági érdekeit". A tervezetet az Országgyűlés elé terjesztik. Ismét három napig tart az Országgyűlés plenáris ülése a jövő héten, s ezzel gyakorlatilag megkezdődik az év végi hajrá a törvényhozásban. A programban a többi között szerepel a munkanélküliekről szóló törvény általános vitája, a bíróságokról szóló jogszabály határozathozatala, a szövetkezeti törvény, a világkiállítás általános vitája, s a IILIII-as adatokról szóló törvényjavaslat megvitatása. Magyarország az utóbbi két év alatt a politikai szélsőségek paradicsomává vált, ugyanakkor a szociális kérdések rendezése késedelmet szenved - mondta Nagy Sándor az MSZOSZ elnöke a Vasasszakszervezet budapesti bizalmi tanácskozásán. Nagv Sándor szerint az MSZOSZ soha nem fogalmazott meg irreális célokat, most azonban számolnia kell azzal, hogy elérésük érdekében esetleg a legkeményebb érdekvédelmi eszközökhöz kell nyúlnia. A Vasasszakszervezet teljes egészében támadja a foglalkoztatási törvénytervezet módosítását, mivel úgy látja, hogy a kormány nem találja a probléma kezelésének módját, s inkább a dolgozók megsarcolásának eszközéhez nyúl - hangzott el a szakszervezet sajtótájékoztatóján. A HÉT KÉRDÉSE Energiaárak határ a csillagos ég? Az energiaárak emelése óta az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba telefonok, levelek sokasága érkezett, amelyben érintettek - egyelőre a társadalom alacsonyabb jövedelmű rétegeinek képviselői - panaszolják, képtelenek kifizetni a rezsit, hiszen a kisnyugdíj, vagy az alacsony fizetés sokszor nem éri el lakás fenntartásához szükséges összeg kétharmadát sem. A polgári engedetlenség, a taxissztrájk évfordulójához közel adódik a kérdés: vajon energiaügyben a határ valóban a csillagos ég? Gödöllői László, gépkocsivezető: - Súlyosan érint engem is az emelkedés, úgy mint az országban még tízezreket. Nekem mint autósembernek is, borzasztóan nehéz kijönni a fizetésből. Az üzemanyagárakat úgy kellene alakítani, hogy a fizetésekhez és a közlekedés realitásaihoz alkalmazkodjanak. A jelenlegi ár, véleményem szerint, egyáltalán nem világpiaci, hanem magasabb annál. Ha a mi fizetésünkhöz viszonyítjuk, akkor pedig a többszöröse. A háztartási energiaárak is katasztrofális mértékben emelkedtek, pont most, a szezonra időzítve. Nem tudom, meddig srófolják ezt, jó volna, ha már megállnának egyszer. Ha a bérek is arányosan emelkednének, akkor nem panaszkodnánk. így viszont az infláció is sújtja a lakosságot, nemcsak az áremelkedés. I Tóth János: - Rokkantnyugdíjas vagyok, 4700 forintot kapok kézhez egy hónapban. Ez még a fűtésre sem elég. Nem tudom kigazdálkodni, mert nem tudok dolgozni. Nem fogok fizetni, mert egyszerűen nincs miből. De nem én leszek az egyedüli, hiszen rengetegen vannak az országban, akik hasonló cipőben járnak. A kormánynak úgy kellene az állam bevételeiből gazdálkodnia, hogy a legszegényebb rétegek minimális megélhetési szintjét biztosítsák. Ez most jelenleg úgy néz ki, hogy a kormány - épp ellenkezőleg - a legnagyobb terheket a legszegényebb rétegekre igyekszik hárítani. A benzináremelés hatása ráadásul tovább gyűrűzik a gazdaságba is, hiszen egy sor más termék árát is tovább emeli a szállítási költségek miatt. I Tóth Mihályné, Defag-dolgozó: - Minket is súlyosan érintett az energiaáremelés. Nagyon sokan nem is tudják kifizetni a rezsit, akkor pedig jön a végrehajtó. Az energiaárak a magyarországi átlagkeresethez képest nem világpiaciak. Egyes országokban lehet, hogy ilyen összegbe kerül az energia, de ott a fizetések is hasonlóan magasak. Nálunk ez nincs így, ráadásul a munkanélküliség is egyre nő, sorra mennek tönkre a vállalatok. Növekszik a létbizonytalanságban élők, vagy a hamarosan oda kerülők száma. Milliókat fog érilíteni a probléma. Az emberek már régóta a hasukon spórolnak. Nem tudom, meddig lehet ezt még csinálni, de félek, drasztikusabbá fog válni az emelkedés. P. T. P. Robbanás kisgazdáéknál A párt robbanásáról, széteséséről magyarázott éppen Oláh Sándor képviselő, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciójának helyettes vezetője, mikor hatalmas durranás és nyomában kellemetlen, könnyfakasztó gáz ugrasztotta talpra a párt szegedi székházában tegnap este összegyűlt hallgatóságot. A jórészt idős asszonyok és férfiak a szívükhöz kaptak, az ajtó felé nyomakodtak. A friss levegőn tisztázták: egyik tagtársuk táskájában „gázsprét" tart, mert este fél az utcán egyedül járni. A táska leesett, a palack robbant... A kellemetlen közjáték után párttagok és vezetők próbálták tisztázni: hol rontották el, ki a felelős a kisgazdapárt két éves botránykrónikájáért. „A történelmi pártok sorsa jut osztályrészül a kisgazdáknak" állította Oláh Sándor, mikor a bomlás okait ecsetelte. Kijelentette: az ellenzéki kerekasztal mellett Antall és Pozsgay megegyezett, ezért késlekedik a múltban bűnöket elkövetők felelősségre vonása, az igazságtétel, a valódi kárpótlás. A Független Kisgazdapárt is elvesztette hitelét. Egyrészt azért, mert a pártközpont felülbírálta a helyben kötött választási szövetségeket, s ukázként kiadta az MDF-fel, s a KDNP-vel való koalíciót. Másrészt azért, mert vállalta a kormányban való részvételt anélkül, hogy a koalíciós tárgyalásokon elhangzottakat, például a párt feltételeit írásban rögzítették volna. A választások utáni időszak kettészakította a pártot: az „ifjú törökök lázadásához" hasonlítható az elnökség összetételének megváltozása, az „öreg rosszcsontok" pedig a képviselőcsoportba húzódtak vissza. A két csoport végül megegyezett: a párt programjában is szereplő stratégiai kérdésekben az elnökségé a döntő szó, ám a megvalósítás taktikájának meghatározása a képviselőcsoport hatásköre. Ez a kényes egyensúly most megbomlott. Talán azért, amit több hozzászóló is állított: a képviselők nem úgy szavaztak, ahogy azt a párt meghatározta. Kétségtelen - ismerte el Oláh Sándor -, a párt nem tudta ellátni parlamenti ellenőrző szerepét, mert egyrészt tudomásul vette az MDF-SZDSZ paktumot, másrészt nem ragaszkodott előprivatizációs, illetve igazságtételi, földvisszadást sürgető álláspontjához. E két mozzanat visszafordíthatatlanná tette a kisgazdapárt erkölcsi hitelvesztését, melyet a hibás politikai orientáció, a téves kormány iránti lojalitás indukált. Ezért felelős a párt azért, hogy a társadalom undorodik a politikától. Kerülte a személyeskedést a mindenki által Sanyi bácsinak szólított képviselő, mikor pártja jelenlegi helyzetét elemezte. Állította: alapvetően nézetek harcáról, nem személyeskedésről van szó. Több felszólaló párttaggal egyetemben helytelenítette, de adott esetben elkerülhetetlennek tartotta a nyilvánosság előtti egymásra mutogatást, áskálódást. Torgyán József legutóbbi „akcióiról" a pártelnökkel szimpatizáló szegedi környezetben a következőket jelentette ki Oláh Sándor. A kormánykoalícióban való részvétel, a miniszterek és államtitkárok delegálása és felmentése a párt joga, ha e személyek az erkölcsi vagy a szakmai követelményeknek nem felelnek meg. De a koalíciós tárgyalások kellős közepén nem lehet ultimátumot intézni a miniszterelnökhöz, mely szerint egyik pillanatról a másikra nincs 3 minisztere és 5 államtitkára. Az ország határain túli feszültség sem tűr ilyen helyzetet. A pártok közötti tárgyalás idején politikai hiba polgári peres eljárást kezdeményezni a miniszterelnök, s néhány minisztere ellen. E politikailag hibás lépések rossz tanácsadókra utalnak. Ilyen stratégiai kérdésekről pedig egyedül a párt vezető testülete dönthet. UJSZÁSZI ILONA KÖZÉLETI NAPLÓ MA KIRÁLY ZOLTÁN országgyű lési képviselő 9-12 óráig a Helyőrségi Klub Victor Hugó utca 6. szám alatti helyiségében képviselői fogadóórát tart. IGAZSÁGTÉTEL címmel fó rumot rendez az MDF 18 órakor, a Deák Ferenc Gimnáziumban Vendég: dr. Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő. Házigazdák: dr. Bratinka József és Póda Jenő országgyűlési képviselők. HÉTFŐN RÁKOS TIBOR, a 2. számú választókerület (Felsőváros) képvi selője 17-18 óráig fogadóórát tart a Lila iskolában. Környezetvédők stratégiája „Stratégia és taktika" - úgy látszik, mégsem kell mindent kidobni a régi terminológiából. Legalábbis ez derült ki azon a konferencián, amelyet hivatalosan „A környezetügyi és területfejlesztési oktatóközpontok vezetői" számára rendeztek, de leginkább az oktatásban közvetlenül szerepet vállaló pedagógusok vettek rajta részt. Dr. Bartha József, a Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület elnökhelyettese mondott rövid megnyitót, majd dr. Széchey Béla, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium osztályvezetője tartott előadást „A környezetvédelem stratégiája" címmel. A környezetvédelem - misszió! Maguknak a misszionáriusoknak kell fölkelteni az igényt, elfogadtatni azt. amit hirdetnek, ráadásul oly módon, hogy ne keltsenek reflexszerű ellenkezést. A „környezetmenedzser" feladata nem könnyű ott, ahol egyszerű gazdaságossági számítással kimutatható, hogy a környezetbarát megoldás drágább... A környezetvédelmet „el kell adni" éppúgy, mint bármi mást manapság. A régi stílusú „mozgalmi jellegtől" tanácsos elköszönni. Az országos kömyezetügyi stratégiáról még annyi szó esett, hogy annak sikeréhez szükséges együttműködnie oktatási központ vezetőnek, felügyelőnek, tanárnak egyaránt, s közösen kigondolni, mit tudnak tenni céljaik eléréséért. Vajdovichné dr. Visy Erzsébet, a KTM Kutatás és Oktatásszervezési Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a felnőttnevelés legjobb eszköze a gyermekek nevelése, mert az ő kritikus szemléletük formálhatja az idősebb nemzedéket is. A két előadáshoz többen hozzászóltak, s mondanivalójuk nem nélkülözte a szakma szeretetéből fakadó indulatos kritikát sem. Sára Endréné, a CSEMETE Erdei Iskola oktatóközpontjának vezetője a kömyzeti nevelés tanórai és azon kívüli lehetőségeiről tartott előadást. Később a Field Studies Council Magyarországi Programját mutatta be Déri Andrea, a FSC szakmai igazgatója, majd dr. Molnár Gyula ornitológus beszélt a tanórán kívüli foglalkozások programjairól. A konferencia holnap reggel 8 órától folytatódik: előbb a CSEMETE Erdei Iskola, majd a vízügyi szakközépiskola oktatóközpontját mutatják be, délután pedig az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkba, és a Fehértó nagykilátójához látogatnak a résztvevők. Imigyen szavaztak Hisszük és valljuk: a választóknak joguk van tudomást szerezni arról, hogy képviselőik miként foglaltak állást a közvéleményt foglalkoztató törvények születésénél. Magyarán szólva: miként képviselték (mint képviselők) választóikat. Az Országgyűlés hétfő este 197 szavazattal, 50 ellenében, 74 tartózkodás mellett, elfogadta az igazságtételről szóló, Zétényi Zsolt és Takács Péter MDF-es képviselők beterjesztette törvényjavaslatot. A jogszabály az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről rendelkezik. Az alábbiakban ismertetjük a szavazás tételes kimenetelét, zárójelben közzétéve a Csongrád megyéből (egyéni választókerületből avagy a pártlisták alapján) a Parlamentbe került képviselők állásfoglalását. Bratinka József és Mihály Zoltán (MDF), Annus József (MSZP), valamint Király Zoltán (független) képviselők, egyéb elfoglaltságuk miatt, nem vettek részt a szavazási procedúrán. A törvény mellett, tehát IGEN-nel szavazott az MDF 138 képviselője (közöttük: Grezsa Ferenc, Kószó Péter, Papp Lehel György, Póda Jenő, Raffay Ernő, illetve az országos pártlistáról bekerült, a JATE-n egykor tanító Katona Tamás)-, az FKgP részéről 36 képviselő (Pintér István, Szabó Lajos, valamint a hódmezővásárhelyi „érdekeltségű" Oláh Sándor), a KDNP színeiben 15, az SZDSZ-ből 6, a függetlenek soraiból 2 képviselő. Az MSZP és a Fidesz részéről egyetlen képviselő sem sorakozott föl az igenlők mellett. Ellenezte a jogszabályt, tehát NEM-mel szavazott az MDF részéről egy, az SZDSZ soraiból négy (közöttük Tamás Gáspár Miklós), a Fidesz padjaiból 19, az MSZP frakciójából 25 (Géczi József és Vastagh Pál), valamint egy független képviselő. Nemmel az FKgP és a KDNP részéről nem szavazott senki. Tartózkodott: MDF (7); KGgP (1), SZDSZ (64 - közöttük Rózsa Edit); MSZP (1); független (1). A KDNP-ből és a Fideszből nem tartózkodott egyetlen képviselő sem. _ NY. P Miért visszafogott Király Zoltán? Visszafogott lett a Parlament egykori fenegyereke, Király Zoltán képviselő, de a mondanivalójára is jóval kevesebben kíváncsiak, mint egykoron. A „teltházas" képviselői beszámoló a múlté? - kérdezte a honatya, s a Kábelgyár ebédlőjében tegnap délután megjelent húszegynéhány választópolgár. A képviselő a választásokat követő politikai apátiával magyarázta az érdektelenséget. A kábelgyári munkás meg azzal, hogy az emberek azt tapasztalják, se így, se úgy nem tudnak változtatni mondjuk azon, hogy jónak mondott 11 ezer forintos fizetésükből 2500 forintot visz el a félhavi fűtésszámla... Az MDF-SZDSZ paktumot tekintette kiindulópontjának Király Zoltán az Antall-kormány eddigi munkájának értékelésekor. A paktum „bebetonozta" ezt a kormányt, a Parlament ugyanis nem tudja „szabályosan" megdönteni. A helyzetet nehezíti," hogy a múlt rendszer stílusjegyei élnek tovább: a miniszterelnök a tekintélyelvűség alapján intézi a személyi ügyeket, minden lényeges kérdés az ő kompetenciájába tartozik. A paktummal az ellenzék eleve korlátok közé szorította magát, nincs erkölcsi tőkéje a kormánnyal szemben. A képviselő kijelentette: a választások csupán a hatalmi elit cseréjét hozták, s ezeknek az új szereplőknek most az a legfontosabb dolguk, hogy helyzetüket megerősítsék. A kormánykoalíció már most a következő választásra készül: a maga embereit teszi vezető pozíciókba, hogy onnan startolhasson a hatalomért való küzdelemben. A kormány eljátszotta a képviselőválasztások sikerében megnyilvánuló bizalmi tőkét, ráadásul nem folytat párbeszédet a társadalommal. Ez a Parlament már nem az az Országgyűlés - állította Király Zoltán azt magyarázva, miért kér ritkábban szót, mint korábban. A Parlament döntéseit a pártérdekek határozzák meg. Pusztába kiáltott szóvá válik az okos gondolat és logikus érvelés, ha ellentmond a kormánykoalíció érdekeinek, ugyanis működik a szavazógépezet. A szakértői háttérrel nem rendelkező független képviselőknek nincs hatásuk, a döntéseket befolyásolni nem tudják. ÜT A KDNP jövőjéről A következő választásra való felkészülés első lépéseként rendezett fórumot tegnap a Kereszténydemokrata Néppárt Pálos Miklós államtitkár, országos alelnök részvételével. Á rendezvény témája a kereszténység és a politika viszonyának elemzése, a párt teendőinek megvitatása volt. Mint Pálos István mondta, a parlamenti választások óta mindenki számára világossá vált, a rendszerváltás nem lesz könnyű és gyors, mivel kavicsokból kell építkezni, és a megfelelő kötőanyag is hiányzik. Pártja szerepét éppen azért értékeli nagyra, mert a keresztény értékekkel olyan kötőanyagot kínál, amelyre az emberi lélek alapvetően nyitott. - Meggyőződésem, hogy I994-re a meghatározó politikai erővé válunk - mondta. Ehhez természetesen szükség van a politikai párttá történő átalakulásra, hiszen a KDNP alapvetően világnézeti párt, az általunk képviselt értékrend mellé pedig vonzó programot is ki kell dolgoznunk. Olyan néppárttá kell válnunk, melynek tartópillérei a kereszténység, a demokrácia és az integrációs jelleg. Ennek gyakorlati megvalósítását 30-40 fős akciócsoportokkal képzelik el, amelyek felkutatnák és megnyernék egy-egy település köztiszteletben áíló személyiségeit, és rajtuk keresztül próbálnának meg eljutni mindazokhoz, akik elfogadják a keresztény értékeket, és jelenleg kiábrándultan tartják magukat távol a politikától. A programot, amellyel az emberekhez kívánnak fordulni a májusban megrendezendő első országos kongresszus lesz hivatva kidolgozni. Az alelnök szerint optimizmusra ad okot, hogy a taglétszám 3 ezerről 19 ezerre nőtt, hiszen ilyen mértékű gyarapodást egyetlen párt sem tud felmutatni. - Éz a szimpátia a választásokon hatványozódva jelentkezhet - zárta tájékoztatóját Pálos Miklós államtitkár. iccT