Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-08 / 262. szám

PÉNTEK, 1991. NOV. 8. BELPOLITIKA 3 Forintleértékelés 5,8 százalékkal A-kormány tegnapi ülésének szünetében tartott tájékoztatón Kupa Mihály pénzügyminiszter, Kádár Béla külgazdasági miniszter és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke bejelentették: a kormány úgy döntött, hogy a Magyar Nemzeti Bank november 8-i hatállyal 5,8 százalékkal leértékeli a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. Kupa Mihály elmondta, hogy a testület a döntést a kabinet egyhangú előterjesztése alapján hozta meg. Leértékelés utoljára januárban volt, amikor a forint 15 százalékot vesztett értékéből, az év folyamán azonban ennél lényegesen magasabb volt az infláció. A mostani leértékelésre azért került sor, hogy továbbra is fenntartsák a gyors exportnövekedést, s ugyanakkor bizonyos mértékben növeljék a hazai ipar védelmét. Az import ugyanis ebben az évben már 90 százalékban liberalizált, jövőre pedig ez az arány tovább nő, s így a hazai termelők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A leértékelés a lakosság számára azt jelenti, hogy hosszabb távon drágulni fog az import, ám ugyanakkor várhatóan több munkahelyet sikerül megtartani. Kádár Béla úgy vélekedett, hogy a forint mostani leértékelése ellenére az év folyamán reálértékben felértékelődött a konvertibilis valutákhoz képest. Ez önmagában továbbra is nehéz helyzet elé állítja a magyar termelőket. Surányi György szerint a mostani nagy leértékelés volt az utolsó, mivel a nemzeti bank hamarosan rugalmasabb árfolyampolitikára tér át. A forint árfolyamát folyamatosan fogják a külföldi valutákhoz igazítani. Ez hosszú távon a forint árfolyamának csökkenését jelenti a konvertibilis valutákhoz viszonyítva mindaddig, amíg nem sikerül az inflációt egy számjegyűre csökkenteni. Rövid távon viszont elképzelhető a felértékelés is. SZDSZ közgyűlés „Soraink megfogyatkoztak" Küldöttválasztó közgyűlést tartott tegnap délután a Szabaddemokraták Szövetségének szegedi szervezete. A Földváry utcai központjukban mintegy ötvenen gyűltek össze. Eljött a párt két Csongrád megyei országgyűlési képviselője, Tamás Gáspár Miklós és Rózsa Edit is. A gyűlésen bejelentették, hogy november 17én, vasárnap 10 órától Hódmezővásárhelyen „előküldöttgyűlést" tart a párt Békés-, Csongrád és Bács-Kiskun megyei szervezetei részére. Ezen a november végi országos küldöttgyűlésüket készítik elő. Délután bemutatkoznak az SZDSZ elnökjelöltjei, Tölgyessy Péter, Dornbach Alajos és Mécs Imre. A küldöttválasztás lapzártakor még nem fejeződött be, ezért csak holnap adhatunk hírt arról, ki lesz az a hat ember, aki az országgyűlésre utazik. Elhangzott viszont Tamás Gáspár Miklós vitaindító beszéde. „Tény, hogy az itt jelenlévőket ismerem mind, ami azt jelenti, hogy soraink megfogyatkoztak" kezdte. Az SZDSZ válságára kísérelt meg részletes magyarázatot adni. Három illúziót sorolt fel, melyek a parlamenti választások előtti időkből származnak, s melyek most eltávolították az embereket a politikától, különösen az SZDSZ-től. 1989-ben valamennyi párt azt vallotta, a gazdaság racionális fejlődésének akadálya a szocialista rendszer. Ebből sokan arra következtettek, ha ez a politikai rendszer megszűnik, a gazdaság automatikusan és gyorsan helyreáll. Az emberek gazdasági helyzetmegítélését nálunk a fogyasztás szintje befolyásolja alapvetően, ennek növekedését azonban egyetlen párt sem ígérte és nem is tudja biztosítani. A képviselő szerint az SZDSZ helyzete rendkívül nehéz. „Ha mi most az SZDSZ-t tönkretesszük, akkor Magyarországon bekövetkezik az a helyzet, hogy a kormányt nem lehet leváltani. Ez az emberekben azt a véleményt erősítené meg: mindegy mit csinálunk, úgysem lehet semmin változtatni. Helyzetünk rendkívül nehéz, felelősségünk nagy." M. T. Félmillió frank a Vöröskeresztnek Ötszázezer francia frankkal támogatja a francia kormány a hazánkban tartózkodó jugoszláviai menekülteket - tájékoztatta csütörtökön az MTI-t Légrády Eszter, a Magyar Vöröskereszt szóvivője. Pierre Brochand francia nagykövet Sztuchlik Rezsővel, a Vöröskereszt főtitkárával folytatott tárgyalásai során kiemelte: a Francia Köztársaság ezzel az összeggel kívánja segíteni a Magyar Vöröskereszt erőfeszítéseit a jugoszláviai menekültek ellátásában. A szóvivő elmondta: a szervezet az adományt a családoknál lakó menekültek segítésére használja fel. Szűkös lesz a céltámogatás A mai helyzetben kevés esély van arra, hogy a jövő évi költségvetés a tervezett 25 milliárd forintnál magasabb összeget fordítson az önkormányzatok címzett és céltámogatásaira - mondotta Morvay István, belügyminisztériumi államtitkár csütörtökön az MTI érdeklődésére. Morvay István kijelentette: miután szerdán a képviselők nem fogadták el az önkormányzatok jövő évi címzett és céltámogatásairól szóló országgyűlési határozattervezetet, a parlamentnek újra kell tárgyalnia a témát. A céltámogatások eszközrendszere nem alkalmas arra, hogy globális országos problémák megoldását önállóan felvállalja. Ennek ellenére a képviselők több ilyen jellegű módosító indítványt adtak be, s ezek közül olyanokat is elfogadott az Országgyűlés, amelyeknek feltételezett költségei akár a rendelkezésre álló teljes összeget is elérhetik. Az államtitkár aláhúztá: reményei szerint még nem vált lehetetlenné a tervezet és a részletes költségvetési törvény együttes tárgyalása. Az esetleges változtatásoknak azonban komoly akadályai vannak. Az eredeti tervezetben szereplő feltételek alapján meghirdetett pályázatokra beérkezett igények ugyanis jóval - csaknem 3 milliárd forinttal - meghaladják az irányelvekben szereplő 25 milliárd forintos erre fordítható keretet. Tudomásul kell venni, hogy a mai helyzetben mértéktartóknak kell lenniük, mind a központi költségvetésnek, míhd az önkormányzatoknak az improduktív beruházásaik terén. A legfőbb feladat most azon feltételek megteremtése, amelyek révén növelhető a gazdaság újrateremtő képessége, ennek eredményeként pedig az ilyen célokra fordítható önkormányzati bevételek nagysága. KÖZÉLETI NAPLÓ MA KIRÁLY ZOLTÁN országgyűlési képviselő 15 órakor a Kábelgyár Huszár utca 1. szám alatti kultúrtermében, majd 18 órakor Röszkén, szintén a kultúrházban képviselői beszámolót tart. OLÁH SÁNDOR, a Független Kisgazdapárt frakcióvezető-helyettese délután 5 órakor előadást tart, melynek témája a kisgazdafrakció és az országos vezetés között kialakult helyzet, a Független Kisgazdapárt Szeged, Kereszttöltés utca 13. szám alatti székházában. KERESZTÉNYSÉG ÉS POLITIKA címmel a KDNP Szeged Városi Szervezete 17 órai kezdettel politikai vitafórumot rendez az Eszperantó utca 1. szám alatti székházban. Előadó: dr. Pálos Miklós államtiktár, a Kereszténydemokrata Néppárt országos alelnöke. HOLNAP KIRÁLY ZOLTÁN órszággyűlési képviselő 9-12 óráig a Helyőrségi Klub Victor Hugó utca 6. szám alatti helyiségében képviselői fogadóórát tart. IGAZSÁGTÉTEL címmel fórumot rendez az MDF (az előadó elfoglaltsága miatt nem ma, hanem szombaton) 18 órakor, a Deák Ferenc Gimnáziumban. Vendég: dr. Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő. Házigazdák: dr. Bratinka József és Póda Jenő országgyűlési képviselők. A szegedi városfejlesztésről Vacsoraidőbe nyúló tanácskozást folytatott tegnap délután a városi közgyűlés városrendezési, -fejlesztési és -üzemeltetési bizottsága. Először a „Városfejlesztés erőforrásai" című koncepcióról tárgyaltak. A megbeszélésen részt vett dr. Lippai Pál polgármester is, és a bizottsági tagokkal, valamint a meghívott vendégekkel megvitatta a városfejlesztés és várospolitika összefüggéseit. Borvendég Béla, a bizottság elnöke a programjavaslatot azzal ajánlotta az illetékes irodák figyelmébe, hogy a következő ülésre dolgozzanak ki javaslatokat a feladatok idő- és pénzigényének figyelembe vételével. Leghosszabban a lakóházfelújításról tárgyaltak a bizottság tagjai. Az idei módosított, és a jövő évi tervjavaslat vizsgálatakor legfontosabb szempontként az szerepelt, hogy a bérleti szerződésekből származó bevételeket csak lakásfelújításra szabad felhasználni. Elkészült a Belváros forgalmi helyzetének vizsgálati anyaga. Ennek ismeretében a bizottság azon a véleményen volt, hogy - a lehetőségek szerint - a városközpontot mentesíteni kell az átmenő forgalomtól. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat jelentős átszervezés előtt áll, a részletek kidolgozása folyamatban van. A Szeged Városi Sportintézmények Igazgatósága tevékenységéről készült vizsgálat megmutatta azokat a legsürgősebb bajokat, amelyeket feltétlenül orvosolni kell. A sportcsarnokra és a műlyégpályára milliókat kellene költeni. A kérdés csak az: miből? NY. P. Mégis... leértékeltük a forintot, pedig szükségességéről az utolsó pillanatig megoszlottak a vélemények. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma már régóla akarta, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank sokáig nem tartotta aktuálisnak. Az intézkedés gazdaságosabbá teszi, s ezáltal gyorsítja az exportot, ugyanakkor megdrágítja az importot. Ez utóbbi hatás a leértékelés indoklásában - talán először - pozitívumként is szerepel, hiszen fékezi a behozalt, védi a hazai ipart, s így munkahelyeket őrizhet meg. Érdekes, míg korábban mindig az inflációnövelő hatást emelték ki, a fogyasztói árszínvonal-emelkedést tartották az árfolyam kiigazítás legkárosabb következményének, addig erről most nagyon kevés szó esett. Tegnap a német márkát hivatalosan 46 forint 50 fillérért lehetett megvásárolni, miközben a nepperek 47-48 forintnál nemigen adtak többet érte Szegeden vagy Pécsen. Ez az 5,8 százalékos átlagos leértékelés tehát azt is jelenti, hogy - a forint történetében talán először - a konvertibilis valuta feketepiaci árfolyama fölé emelték annak hivatalos eladási árat. Ilyet még nem látott a világ, hiszen a legutóbbi - év eleji - leértékelésnél még bőven volt „hely", a korábbi aktusoknál pedig egyáltalán nem forgott veszélybe a fekete árfolyam. Néhány napig minden bizonnyal hullámzó lesz majd a szabadpiac, azután lassan kisimul az árfolyam. Nem valószínű, hogy a hivatalos alatt állapodik meg, hiszen ilyenkor, a karácsony közeledtével szezonálisan is emelkedni szokott. KOVÁCS Csínytevés csupán? Valakinek feltörték a gépkocsiját a sajtóház környékén. Tulajdonosa szerkesztőségünkből hívta a rendőrséget. Az ügyelet arra kérte, ne nyúljon semmihez, és legyen türelemmel, mert a „hatszázasban" bombariadó van. Fotós kollégámmal azonnal a helyszínre siettünk: a tanulókat hazaküldték, a konyhai dolgozók karbatett kézzel várták, hogy végre megfőzhessék - a több középiskolába szállítandó - ebédet. A tanítás aznap elmaradt. Történt mindez három hete, hétfőn. A következő hétfőn ismét hazaküldték a szakmunkásképző tanulóit, mivel újra olyan bejelentést kaptak telefonon, mely szerint a „hatszázasnak" fel kellett volna robbannia. A Szegedi Rendőrkapitányságot október 21-e óta más iskolákból is, huszonvalahányszor riasztották hasonló okból. Tegnap sajtótájékoztatón tudhattuk meg a rend őreitől, hogy a bombákkal fenyegetőző telefonálók - ahogy azt sejteni lehetett mindannyian az iskolák tanulói voltak. Tettüket jó heccnek hitték, míg be nem kopogtatott hozzájuk a rendőrség. Az iskolák igazgatói annyira megelégelték a bombariasztósdit, hogy a lebukott telefonálgatok a hatósági eljáráson kívül iskolai fegyelmire, sőt akár elbocsátásra is számíthatnak. A fiatalok, mikor hangjukat elváltoztatva saját iskolájukat hívták, valószínűleg nem tudták, hogy cselekedetük a hatóság félrevezetésével egyenlő, s azt sem, hogy a rendőrség felkészült a telefonon fenyegetőzők felkutatására, kézrekerítésére. Hogy egy-egy ilyen bombariadó mennyibe kerül? Jobb, ha nem is számolunk utána! A bombariadó miatt kimaradt tanórákat, napokat az iskolák egyébként pótolni fogják, így előfordulhat, hogy a tanulóknak szombatonként is suliba kell majd menniük. Az elfogott telefonbetyárok időközben belátták: nem volt jó ötlet a telefonálgatás! Ide kívánkozik a szülők felelősségének, illetve nemtörődömségének felvetése is. Ugyanez az iskoláskorú korosztály ugyanis más, csakis rájuk jellemző bűncselekmények elkövetésére is hajlamos. Az utóbbi időben egyre-másra tűnnek el éjszakánként az újforma rendszámtáblák, hazaiak és külföldiek egyaránt. A nyomozók nem egy alkalommal indultak olyan házkutatásra, ahol nem is kellett kutatniuk, hiszen a rendszámtáblák a fiúk szobáját díszítették. Szüleik bizonyára sejtették, gyermekeik milyen úton jutottak szobadíszeikhez. Ugyanez vonatkozik a szenvedélyes autóembléma-gyűjtők szüleire is. A szándékos rongálás, a tolvajlás, vagy a hatóság félrevezetése, még ha fiatalkorúak művelik is, nem gyerekes csínytevés csupán. A bűn útja pedig erősen lejt! VARGA Privatizáció után... A konkurencia mindenkinek jó! - állítja egy német üzletasszony - Amikor eldöntöttük, hogy Magyarországon fektetjük be a tőkénket, akkor arra számítottunk, hogy hamarosan mérséklődni fog az infláció, megáll az életszínvonal csökkenése mondja Elizabeth Backes a Sport Aktual KFT. német ügyvezetője, a hamarosan megnyíló Adidas márkabolt tulajdonosa. - Ennyire optimisták? - Ez a harmadik üzletünk Magyarországon. Gondolom, ez válasz a kérdésre. - Miért nem a jóval közelebb fekvő kelet-német tartományokba invesztálnak? - Egyrészt mert magyar származású vagyok és a politikai változások után számomra teljesen természetes volt, hogy hazahozom a tőkémet, itt fektetem be. A férjemmel, aki német állampolgár, tervezzük, hogy néhány éven belül végleg itt telepszünk le. De ha csak racionális gazdasági számítások vezettek volna bennünket, akkor is Szegedet választjuk. - Ilyen simán ment volna minden? - Nem egészen. Minden külföldi befektetőnek meg kell küzdeni a magyar bürokráciával. De ebben nincs különbség, hogy valaki hazai vállalkozó-e, vagy külföldi. - Mondana példát? Bátorság és optimizmus kell, hogy ma valaki üzleti vállakózásba fogjon Magyarországon. Alighanem így van ez a világ minden táján. Csakhogy nálunk egyszerre kell megbirkózni a régi világból itt ragadt bürokráciával, az öröklött kereslethiánnyal, no meg a szerencsére napjainkban élesedő konkurenciával. A szegedi Korzón az elmúlt hónapokban a legtöbb üzlet gazdát cserélt. A privatizáció nyomán újjárajzolódik a város kereskedelmi térképe. A régi tulajdonosoknak előírták, hogy el kell adniuk az üzletet, de vajon az új gazdák miben bíznak? - Komoly gondjaink voltak a Műemlékvédelmi Fe|ügyelőséggel. Ok a Kárász utcai boltot szerették volna eredeti állapotába visszaállíttatni.velünk. - Mi ebben a baj? - Szívesen eleget tettünk volna a kérésüknek, de legalább egy fotót adtak volna, hogy tudjuk. hogyan nézzen ki az üzlet. Az eredeti belső térről nem maradt semmilyen felvétel. Végül mégis megegyeztünk. - Az Adidas világmárkás termékei nem éppen olcsók. Nem fél attól, hogy csak kevesen tudják majd megvásárolni? - Azt hiszem, a magyarok is szívesen áldoznak a minőségi árukért. Szegeden is egyre több az igényes ember. Egyébként is, a privatizáció, ha lassan is halad, de előbb-utóbb kialakít egy konkurenciát a kereskedelemben. - Nem tart ettől? - Dehogy. Sőt. A vásárlókért való küzdelem mindenkinek csak jót tesz. A fogyasztók nyernek azzal, hogy a kereskedők versenyeznek egymással, az árak közben ugyanis differenciálódnak. A vállakozók pedig nem maradnak kontroll nélkül. Egyszóval el sem tudnám képzelni, hogy verseny nélkül is létezzen igazi kereskedelem. - További tervei? - Korai lenne még erről beszélni. Egy biztos, jelentős tőkét kívánunk még befektetni Magyarországon. iTa