Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-07 / 235. szám

HÉTFŐ, 1991. OKT. 7. BELPOLITIKA 3 A kisgazdáknak köszönhetik... Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékére koszorúzási ünnepséget tartottak vasárnap Budapesten a Hősök terén. Az Aradon meggyilkolt tizenhárom honvédtábornok kivégzésének évfordulóján a Magyar Hősök Emlékművénél katonák álltak díszőrséget, felsorakoztatták a történelmi zászlókat Részt vettek az ünnepségen a kormány tagjai, a pártok és a diplomáciai testületek képviselői is. A Független Kisgazdapártnak csak két lehetősége van a jövőre nézve: vagy olyan mértékben részesedik a hatalomból, amely biztosítja számára, hogy a következő választásokon a siker reményében szállhasson ringbe, vagy a perifériára sodródik - hangoztatta szombaton megtartott beszédében Torgyán József Kaposvárott, a megyei nagyválasztmányi gyűlésen. A pártelnök elmondta: az MDF egy szűk vezető rétegre alapozza a jövőjét, mivel tömegbázisát elvesztette, s azáltal, hogy kulcspozícióhoz juttatta saját híveit, a kisgazdák kiszorultak a politikai és gazdasági vezetésből, jóllehet a demokrata fórum a kisgazdáknak köszönheti, hogy egyáltalán megnyerte a választást. A koalíciós tárgyalásokon - mondta a pártelnök - sarokba kell szorítani a miniszterelnököt, mégpedig úgy, hogy elővéve a választási ígéreteket, nézzék végig, ki mit valósított meg ezekből. A Magyar Honvédség vezérkari főnökének meghívására szombaton katonai küldöttség élén Magyarországra érkezett Sir John Chapple tábornok, a Brit Szárazföldi Haderő vezérkari főnöke. A brit vezérkari főnök és kísérete programja során tárgyalásokat folytat a Honvédelmi Minisztériumban, valamint látogatást tesz több katonai alakulatnál. A külgazdasági tárca már megkezdte a tárgyalásokat a jövő évi magyar-szovjet áruforgalomról. A következő esztendőben többek között 8 milliárd kilowattóra villamosenergiát, 6-0,5 milliárd köbméter földgázt, valamint 4-5 millió tonna kőolajat kívánunk beszerezni a Szovjetuniótól - közölte az MTI-vel Timár László, az NGKM főosztályvezetője. Hozzátette: ez a mennyiség majdnem megfelel az ország teljes jövő évi energiaszükségletének. „A legszebb eszmék is ki vannak téve embertársaink továbbgondolásának" Megalakult az MSZP hívő tagozata Önmagáról mint plebejus kálvinista demokratáról beszélt, s - elutasítván az ateista megnevezés mögötti tartalmat - a nem hívők és a hívők közötti m^mmmmmmmm együttmunkálkodásra szólított fel. Az ellenzéknek valóban volt egy kemény magja, ám a többség múzeumok és könyvtárak hűvösében várta ki, amíg eljön a megfelelő történelmi pillanat. A nyolcvanas években a párt megnövekedett aktivitásának köszönhetően viszonya az egyházzal fokozatosan javult, követte ezt a nemzeti ügy mind bátrabb felkarolása; ma már a szocialisták értéknek ismerik el a szolidaritást és az emberszeretetet. Megtehetné ezt a hatalom is - üzente Szűrös Mátyás -, mert a nyíltan vállalt keresztény kurzus nem párosul a keresztény megbocsátással, a másság iránti toleranciával. E-rövid bevezetés után a résztvevők előadásokat hallgattak meg a kereszténység, a társadalom és a politika kapcsolatáról a történelem perspektívájában. Dr. Benyik György, a Hittudományi Főiskola tanára azt fejtegette, hogy a Krisztus utáni első században az ősegyház olyan körülmények között jött létre, amikor még természetes állapot volt a rabszolgaság és a szegénység. Az antik társadalom képtelen volt megoldani a szociális problémákat, ám a kereszténység ennek okán soha nem konfrontálódott a politikával: a segélyakciók s az önsegélyezés egyéb formái a közösségek kialakult gyakorlatává váltak. A keresztény szellem humanizmusa akkor és azóta is ellenállt minden, a gyűlöletre alapozott forradalomnak. Dr. Balázs Mihály, a JATE docense a reformáció, mint plebejus kereszténység cím alatt rövid A Szocialista Pártban természetesnek tartjuk a hívők jelenlétét: ebben a pártban demokraták vannak. De nem minden demokrata szocialista, a jövőben tehát így is nevezhetnénk magunkat: magyar demokraták szocialista pártja. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke, a párt egyik vezető személyisége ezekkel a - ma már cseppet sem meglepő - szavakkal nyitotta meg a hívő szocialisták országos találkozóját szombaton a Tisza Lajos körúti székházban. meditációt javasolt hallgatóságának, bár jelezte, ez a műfaji keret akár a mai, akár a választott korszak számára csak kevéssé alkalmas. Igaza lett. Áthallásokra épülő, fergeteges előadásában a Lutherkörnyéki, képrombolásos időket idézte: a nagy pálfordulásokat és nagy menekítéseit a kultúrának. A protestantizmus egész története, mondotta, tulajdonképpen vágyakozás és megfelelni akarás: igény a hierarchia és az institúció nélküli közvetlen társalgásra Istennel; ezért folyt a küzdelem mindenféle „bokorból szökkent, csacsogó" papokkal. Ám tagadhatatlan: a prédikátorok kora - egyik napon katolikus, a másikon valamely protestáns gyülekezetnek hirdették az igét - a túlélést jelentette. Pál József, a filozófiai tudományok kandidátusa a szociális enciklikák évszázadáról tartott ismertetést. A XIX. században született meg az egyház szociális doktrínája, tulajdonképpen annak hatására, hogy a munkásság egyre inkább elfordult a vallástól. E társadalmi osztály helyzetét a teljes kiszolgáltatottság jellemezte, az egyház szerepet vállalt az okok felkutatásában, s ezeket az alábbiakban találta meg: az állam nem foglalkozott szociális kérdésekkel; a kizsákmányoló tulajdonosok egyáltalán nem voltak tekintettel a közösség érdekeire; szélsőségesen radikális munkásszervezetek jelentek meg. Az egyház - noha fönntartotta alaptételét a javak közösségi használatáról, ezek legmegfelelőbb hasznosulását azonban, Arisztotelész nyomdokain haladva, továbbra is a magántulajdon intézményében látta kiemelte, hogy e tulajdonnak igen erős szociális kötődései vannak, azaz a közösségről való gondoskodás erkölcsi kérdés, ebbe az államot is be kell vonni, azzal együtt kell működni, s az osztályharcot elvetni. Az előadó jelezte: a polgári filozófia csak a jóléti állam periódusában jutott el erre a szintre, a szociális védőháló gondolatával. Valóságos aforizmagyűjteménnyel kezdte beszédét dr. Géczi József, országgyűlési képviselő, a JATE adjunktusa. Véleménye szerint a legszebb eszmék is ki vannak téve embertársaink továbbgondolásának - nincs mit csodálkozni tehát, ha a téveszmék kora után a rögeszmék káosza következik: az előzőnél is nagyobb utópia volt jobbat várni, mint ami volt. A modern Európa konfrontációk sorozatán keresztül egyeztette modernizációs törekvéseit a keresztény egyházzal, amelynek a polgárság ideológiai támadása után (felvilágosodás) szembe kellett néznie a kemény bolsevik ateizmussal is: '45 után ezt volt kénytelen átvenni a magyar baloldal is, noha hagyományai csak a nyugati materializmusnak voltak. A délelőtt Vankó Magdolna előadásával fejeződött be Hívők a Szocialista Pártban címmel. A délután szervezeti kérdések tárgyalásával telt, majd este sajtótájékoztatón adták hírül: ezentúl a Magyar Szocialista Párt hívő tagozata név alatt folytatják működésüket, amely - reményeik szerint - elsősorban karitatív jellegű lesz, de nem mondanak le az elméleti önképzésről sem. A munka koordinálására bizottságot, hét regionális felelőst választottak; országos ügyvivő: Vankó Magdolna. ÓDOR JÓZSEF Nemzetközi banktanácskozás Keddtől számos külföldi bank részvételével nemzetközi banktanácskozást tartanak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalakulásának 150. évfordulója alkalmából. Elsősorban a monetáris politika főbb kérdéseiről, a kereskedelmi bankok tevékenységének tapasztalatairól, valamint a külföldi bankok magyarországi tevékenységéről lesz szó. Jelentós a tanácskozás iránt a külföldi érdeklődés, több német, francia, svájci, skandináv és osztrák bank szakemberei is eljönnek Budapestre. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy hazánkban gyorsulóban van a privatizáció, s ez a folyamat várhatóan egyre inkább a bankszférára is ki fog terjedni. Közép-Európában ma Magyarország a térség legstabilabb része, így a külföldi befektetők bátrabban vállalnak kockázatot, és növekvő az érdeklődés a pénzintézeti befektetések iránt. „Oda jövünk, ahol szükség van ránk!" Ünnep a ferenceseknél Szombaton, október 4-én, Szent Ferenc ünnepének másnapján megnyílt a Mátyás téri ferences kolostor kapuja, és a meghívott vendégek bejárhatták a folyosókat, benézhettek a cellákba. Negyven év szünet után így kezdődött az ismerkedés a rend és a város vezetői között. A ferencesekre - különösen Zeffirelli világsikerű filmje óta lehetetlen szeretet nélkül gondolni. Assisi Szent Ferenc, „Isten szegénykéje, " megmutatta az akkori „hivatalos" egyháznak, hogy világi pompa nélkül is megjárható az út a földtől az égig. Zatykó László gvárdián (azaz: házfőnök) köszöntő szavai után a vendégek helyett is kérdezett: „miért jó, hogy jöttünk? A Jóisten tudja, meg a város vezetői... A Jóistent szüntelenül kérdezzük, a vendégek meg majd elmondják, mit várnak tőlünk. Hisszük, hogy jó és igaz szavuk a Szentlélektől való..." A meghívottak - köztük dr. Ványai Éva alpolgármester, dr. Farkas László köztársasági megbízott, Kiss Lajos városi főépítész - érdeklődéssel hallgatták a házfőnököt, aki arról is szólt, hogy az előző rendszerben éppen hetvenkét ferences működését engedélyezték, mintha csak tudták volna, hogy Jézusnak is ennyi tanítványa volt. Két gimnáziumuk élt Szentendrén és Esztergomban -, ezután kapták vissza régi szegedi kolostorukat. „Nem oda megyünk, ahol már voltunk, hanem oda, ahol szükség van ránk. És úgy látjuk, jó helyre jöttünk, mert eleinte nagyon „levegős" volt a templom a vasárnapi misén..." - mondta a házfőnök. Harsányi István, a ferences rend építésze a felújításról beszélt - bár talán helyesebb az újjáépítés szó használata. Az elkerülhetetlen bontások közben derült ki, hogy a kolostor nem a barokk idején épült, hanem valamikor 1444 körül. Csak a főfalak és a boltozat maradhatott meg, a többit le kellett bontani. A középkori maradványok kapcsolódási pontjait az átépítés után is láthatjuk, a cellák eredeti, apró ablakait is helyreállították. A városi szintnél egy méterrel alacsonyabban fekvő épület szigetelését, csatornázását sikerült megoldani, a templom azonban még mindig vízben áll. Hátra van a belső udvar rendbehozatala, ott tavaszig még kereshetik a múzeum régészei a mai épület elődje, a hajdani Szent Péter templom alapjait. Horváth László Ágoston, a templom plébánosa annak idején definitorként részt vett a tanácskozásban, amelynek arról kellett dönteni, hogy vállalják-e Szegedet? Emlékeztett arra, hogy rendjük a legnehezebb időkben sem hagyta cserben híveit, akiktől sok bátorítást kaptak megérkezésük óta. Ötszáz éven át csak az elmúlt negyven esztendőben hiányoztak Szegedről - most tehát visszajöttek, s ezért köszönetet mondanak mindazoknak, akik segítették őket ebben. Ezután a vendégek bejárták a kolostor emeleti és földszinti részeit, majd vacsorán vettek részt. Ny. P. Kórházigazgatók Szegeden Az Európai Kórházigazgatók Egyesületének IX. kongresszusa az elmúlt hét végén fejeződött be Budapesten; néhány neves résztvevője szombaton a déli órákban dr. Hampel György, szegedi kórházigazgató meghívására meglátogatta városunkat is; köztük volt dr. Tarján György, a Magyar Kórházigazgatók Szövetségének elnöke és Willy Heuschen (képünkön jobbra), Belgium német nyelvű közössége kórházi tanácsának elnöke, Eupen város Szent Miklós Kórházának igazgatója is. A vendégeket dr. Ványai Éva alpolgármesternő fogadta a városházán. KÖZÉLETI NAPLÓ MA RÁKOS TIBOR, a 2. számú választókerület képviselője 17-18 óráig lakossági fogadóórát tart a felsővárosi Lila iskolában. CSILLAG JÁNOS, a 8. számú választókerület képviselője 17-18.30-ig fogadóórát tart a Főfasori Általános Iskola ebédlőjében (volt Csikós iskola). HOLNAP SZABÓ FERENC, a 23. számú választókerület képviselője 17-18 óráig lakossági fogadóórát tart a Rókusi Általános Iskolában. KATONA GYULA, a 13. számú választókerület képviselője 16-18 óráig tart lakossági fogadóórát a vízművek Tisza Lajos körúti székházában (szerdán is). Újságírók közgyűlése A látszategység fennmaradt Szombaton az esti órákban a közgyűlés elfogadta az Újságíró Szövetség alapszabályait. A szövetséget szakmai, munkavállalói, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetként deklarálták - azaz tevékenységi körét bővítették szakszervezeti jogokkal is -, amely az újságíró társadalom érdekében politizál. Ezután a küldöttek megalkották az Újságírói Etikai Kódexet, amelynek lényege az, hogy etikai ügynek csak a becsületbeli vétség, a szakmai emberi tisztesség megsértése tekinthető; világnézeti, politikai véleménynyilvánítás önmagában nem lehet etikai eljárás tárgya. A kódex összegzi az újságíró jogait, kötelezettségeit, és részletezi, hogy mely esetekben követ el etikai vétséget. A kódex szerint akkor vonható felelősségre, ha sérti a sajtószabadságot és a nyilvánosságot, visszaél az információval, illetőleg a szerzői joggal, valamint megsérti a személyiség méltóságát és jogait. Emellett etikai vétséggel vádolA sajtó feladatát és a politikai hatalomhoz való viszonyát elemző vitával zárta vasárnap háromnapos balatonszéplaki közgyűlését a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Az eszmecserére a téma neves szakértői mellett meghívták a parlamenti pártok képviselőit is. ható az újságíró akkor is, ha például becsületében támadja vitapartnerét, továbbá, ha valamilyen módon visszaél az újságírói foglalkozással. A MUOSZ beszámoló küldöttgyűlése a szervezet elnöki tisztébe - túlnyomó szavazati többséggel - Bodor Pált, a Népszabadság főmunkatársát választotta. Bodor Pál a tegnapi záróülésen aggasztónak találta, hogy miközben soha a maihoz hasonlatos nyilvánosság nem volt hazánkban, ennek alig érezni a hatékonyságát. A MUOSZ pártokhoz való viszonyulásának alapelvét úgy fogalmazta meg: bár a szervezetnek nyilván sok gondja, baja lesz a pártokkal és az ideológiai erőkkel, egy milliméterrel sem szabad egyik párthoz sem közelebb kerülnie. A parlamenti pártok meghívottjai sorában Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője úgy látta: a sajtónak meg kell tapasztalnia egy liberális kormánypolitikát ahhoz, hogy kibontakozhasson, felszabadulhasson. Horn Gyula, az MSZP elnöke szerint a végrehajtó hatalom stílusát jelzi, miként viszonyul a médiákhoz. Bajok vannak a hatalommal, ha megpróbálja a sajtót bűnbakká tenni a kialakult helyzetért - jelentette ki. A kisgazdapárt főtitkára, Németh Béla felszólalásában elismerte, hogy van mit javítani pártja és a sajtó viszonyán. Kérte a sajtót, hogy az eddiginél is jobban törekedjen a tények feltárására és a vélemények ütköztetésére.