Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-30 / 254. szám

SZERDA, 1991. OKT. 30. BELPOLITIKA 3 Szigorodtak a munkavállalás feltételei „Ne itt bolyongjon a külföldi" A növekvő magyarországi munkanélküliség miatt már hosszú ideje nagy nyomás nehezedik a kormányzatra a külföldiek munkavállalásának megszigorítása érdekében. A közelmúltban megjelent miniszteri rendelet alapvetően módosítja azt korábbi gyakorlatot, amely tulajdonképpen csak jelképes akadályokat gördített a határon túlról érkező munkavállalók elé, miközben a magyar állampolgárok is egyre nehezebben találnak állást maguknak. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatóját, Vladiszavlyev Andrást a részletekről kérdeztük. Kisgazda miniszterek sorsa Az FKGP országos vezetősége ma dönt arról, hogy meghosszabbítja-e a pártelnökség azon határozatának dátumát, amelyik kimondja: amennyiben október végéig - a koalíció újratárgyalása kapcsán - írásban nem erősítik meg a kormányba delegált kisgazda minisztereket, államtitkárokat, úgy ők november elsejétől nem tekinthetők a párt által a kormányba küldött tisztségviselőknek - mondotta Németh Béla, a kisgazdapárt főtitkára. A kisgazda vezető a párt elnökének bírósági keresetét úgy minősítette, hogy e lépést Torgyán József magánemberként tette meg a kormányfő és három minisztere ellen. Az első héten mintegy 3000 aláírás érkezett vissza a Vállalkozók Országos Szövetségéhez az Expo népszavazás ügyében - tájékoztatta az MTI-t a VOSZ illetékese. Közölte azt is: arra számítanak, hogy ezen a héten az aláíróívek tömegesen érkeznek vissza, azokat ugyanis az ország legkülönbözőbb pontjaira részben postán küldték el. Az íveket egyébként a Világkiállítási Fórum szervezeteinél is gyűjtik, így az IPOSZ-nál, amely az országban 280 alapszervezettel rendelkezik, a Magyar Gazdasági Kamaránál, és a budapesti taxisok is bekapcsolódtak az akcióba. A vagyonügynökségnél már folyik az átszervezés előkészítése, egyelőre azonban nem lehet tudni, mikor áll fel az új szervezet, hiszen ahhoz több törvényt módosítani kell, illetve újakat is kell alkotni - közölte Slosár Gábor, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese. A kormány október elején döntött arról, hogy - összhangban privatizációs stratégiájával - elengedhetetlen az állami vagyon értékesítésének gyorsítása. Ezért az ezzel kapcsolatos munkálatok elvégzésének segítésére különválasztja az állami vagyon eladását végző szervezetet és az állami vagyon kezelését végző, a tulajdonosi jogokat gyakorló részleget. Újabb szakszervezeti konföderáció alakult tegnap Budapesten, Önálló Érdekképviseletek Társult Szövetsége elnevezéssel. Az új szövetség igényt tart arra, hogy nyolcadik munkavállalói tömörülésként mielőbb részt vegyen az Érdekegyeztető Tanács munkájában, de az ÉT alapszabálya szerint erre csak akkor van lehetőség, ha a jelenlegi hét ÉT-tag konszenzusra jut a kérdésben. * Uj szervezet alakult Délvidéki Magyarok Köre Szegeden A történelmi világfolyamatok európai változásai közben merült fel és kristályosodott ki Magyarország és a határain túl élő nemzetrészek egy nemzetben gondolkodásának, s az összmagyar népesség anyanemzethez való természetes hozzátartozásának jogos igénye, amely - az egyes országok érdekeinek és az érvényes nemzetközi dokumentumok kölcsönös tiszteletben tartása mellett - az anyaországi és a külhoni magyarok kapcsolati rendszerét új alapokra helyezi, és annak megfelelően további teendők vállalására kötelez - áll a Délvidéki Magyarok Köre (DMK) megalakulását kezdeményezők Alapítói Közleményében. Tegnap az SZKV Oktatási Köz­pontjának helyiségében délvidéki elszármazottak, továbbá honi és határon túli menekült magyarok új szervezetalapító összejövetele volt Szegeden. A történő jelen régebbről indokolja, s napjainkban halaszt­hatatlanná váft a Délvidéki Magyarok Köre megalakítása és eredményes működtetése, miköz­ben - az Alapszabályban foglaltak szerint - tanácsadó szolgáltatást nyújt a délvidéki áttelepülteknek és menekülteknek, s elősegíti beillesz­kedésüket és visszatérésüket szü lőföldjükre, továbbá támogatja a délvidékiek magyarországi tovább­tanulását, képzését, valamint munkakapcsolatot épít ki hazai, délvidéki és más régiók kisebbségi és egyéb szervezeteivel, prog­ramszerűen járulva hozzá a Tisza és a Duna menti népek barát­ságának és együttműködésének kibontakoztatásához az élet minden területén, különösen a magyar és a délszláv népek között - hangzott el az alakuló gyűlésen. Az új alakulat szervei: a Közgyűlés és az Ügyvezetői Testü­let. Ez utóbbi öt tagot számlál, kulcsembereket biztosítva az Alapszabályból következő teendők ellátására rövidebb és hosszabb távon. A DMK vagyonát a tagdíjakból befolyó, továbbá jogi és más személyek felajánlásai, hozzájá­rulásai révén megvalósított összeg és javak képezik. A tagsági díj minden tagra vonatkozóan 20 forint havonta. A szervezet gazda­sági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. A DMK alakuló gyűlésén részt vevő menekültek kimerítően ecsetelték a délvidéki magyarság kiszolgáltatottságát és elmondták, melyek azok a legégetőbb kérdé­sek, amelyek megoldásában már ma és holnap közvetlen felka­rolásra szorulnak közülük mind többen. Erre vonatkozóan gya­korlati megoldásokat ajánlottak fel a szegedi alapítók, mondván, hogy a menekültek fogadása, eligazítása és támogatása mihamarabb szer­vezett formában is beindul. Emellett az új szervezet ügy­vezetői testülete gondoskodik arról, hogy munkaülésre kerüljön sor mindazon kisebbségi és más szervezetek, intézmények felelős tényezőivel, amelyek az elszár­mazott és őslakos délvidéki magyar lakosság jelenlegi, illetve hosszabb távon felmerülő gondjait enyhíteni igyekszik. KOLIGER KÁROLY Szakmai nap Legtöbb teherautógyár ma­napság felépítmény, illetve rakodótér nélkül kínálja komplett, járóképes alvázait, hiszen olyan szerteágazó a haszongépjárművek felhasználási területe, hogy nincs az a mamutcég amely minden igényt egymaga ki tudna elégíteni. Á szegedi Autofer hagyományos felépítményei már nagyon régóta ismertek, azok nagyon sok „szo­cialista" gépkocsin ma is szolgál­nak, a piacváltással azonban nekik is lépni kellett. Ez sikerült is, legalább is erre enged követ­keztetni az a tegnap kezdődött és ma záruló eseménysorozat, ame­lyen már a legmodernebb, minden igényt kielégítő felépítményeiket mutatják be az érdeklődő szak­embereknek, a potenciális vásár­lóknak. A kis és a közepes méretű tehergépjárművekre, a FIAT-okra és az Ivecókra szerelt speciális élelmiszerszállító hűtőkonténerek például a nyugati szabványoknak is megfelelő higiéniát biztosítanak. A szabadtéri bemutató mellett ­osztrák, német, francia és termé­szetesen hazai szakemberek részvételével - előadásokat is hall­gathattak az érdeklődök, s a konzultációkon közvetlenül a gyártó képviselőitől kaphattak válasz a feltett kérdésekre. A rendezvény ma a tegnapihoz hasonló programmal folytatódik. K. A. - Milyen volt az eddigi gyakorlat? - Átjött a külföldi, keresett egy munkahelyet magának és kért egy igazolást, hogy az illető cég foglalkoztatni kívánja, vagyis arra a munkakörre nem talált megfelelő magyart. Ezt behozta nekünk, s akkor az engedélyt általában megadtuk. Nem mindig, de az elutasítás alig tízszázalékos volt csupán. Ha valaki magyarnak vallotta magát, ráadásul ott sírt mellette a két kisgyerek..., szóval meglehetősen nagy nyomás nehezedett az ügyintézőkre. A másik oldalról pedig úgy fogalmazódott meg a kritika, hogy minek osztogatjuk olyan könnyen az állásokat, ha ott a rengeteg magyar munkanélküli. - A MUM-rendelet egyér­telműen szigorította a feltételeket. - Határozottan leszögezi, hogy ezután a külföldiek munka­vállalásánál nem az egyén, hanem a munkáltató a kezdeményező. Eddig a külföldi szaladgált a papírokkal, most megváltozott a nézőpont. A munkáltató tőlünk kér engedélyt, amit csak akkor kaphat meg, ha igényét magyar munkavállalóval nem lehet kielégíteni. A kére­lemhez sok egyéb mellett csatolni kell az alkalmazni kívánt külföldi egészségügyi alkalmassági bizo­nyítványának hivatalos magyar fordítását. A munkaügyi központok által így kiadott munkavállalási engedély feljogosítja az adott ország magyar konzolátusát, hogy munkavállalási vízumot üssenek be a nálunk dolgozni kívánó útlevejébe. - Önök ebben a rendszerben nem is találkoznak az érintettekkel? - Véleményem szerint a rendeletnek olyan szándéka is volt, i hogy a külföldi ne bolyongjon Magyarországon, munkát keresve. Azt persze mindenki tudja, hogy ' otthonról, levelezve elég hosszúra : nyúlhat a procedúra. De ez sem i véletlen, Budapesten például i korábban rengeteg ázsiai maradt, ; igazolásuk volt, hiszen egy fal cég i pénzért minden további nélkül : szolgált ilyennel. Néhány nap l múlva azután felbontották a ; szerződést és a külföldi egy évig l szabadon kószált. Az új rendelet 1 értelmében a munkaadó három ; napon belül köteles bejelenteni a . foglalkoztatás megszűnését. - Mindenkinek végig kell járni ezt a nehéz utat, aki Magyar­i országon szeretne munkát vállalni? ; - Kivételek természetesen vannak, ilyenek például a diplomáciai testületek dolgozói, a kormányközi egyezmények kere­tében nálunk tartózkodók, a kül­földi részesedésű vegyes vállalatok i vezető tisztségviselői, az oktatók, a : tudósok vagy a művészek. A . rendelet felsorolása elég alapos, . hiszen még a határon túlról érkező , gépek garanciális javításával i foglalkozókra is gondolt. - Itt, a dél-keleti sarokban érzékeny kérdés a menekültügy. Egy miniszteri rendelet nem tud ilyen árnyalatokat figyelembe venni. - A Jugoszláviából érkezőkre nem jellemző a gazdasági célú munkavállalás, ők inkább menekü ltnek tekinthetők, még akkor is, ha nem kérik ezt a státuszt. A speciális probléma feloldására egyébként > állásfoglalást kérünk a minisz­tériumtól. A Romániából jövők számára egyértelmű a szigorítás, hiszen nagyon sokan az alacsony életszínvonal elől menekülve keresnek nálunk munkát. * Október 19-én lépett hatályba egy törvénymódosítás, amely a végkielégítésről rendelkezik. Ez akkor illeti meg a dolgozót ha munkáltatója felmond neki vagy a cég jogutód nélkül szűnik meg. A végkielégítés mértéke három év munkáltatónál eltöltött idő esetén egyhavi, ölnél kéthavi, húsz évnél pedig már öthavi ádagkereset összege. Ha valaki a nyugdíj előtt öt éven belül veszíti el munkahelyét, további három hónapra jogosult. A rendelet értelmében az egyhavi átlagkereset a minimálbér ötszörösét - jelenleg 35 ezer forintot - nem haladhatja meg. KOVÁCS ANDRÁS Francia segítség a távfűtés korszerűsítéséhez A májusi kapcsolatfelvételt tegnaptól érdemi tárgyalásokkal folytatja a városi önkormányzat és távhőszolgáltató vállalata, valamint a párizsi székhelyű Resexport cég. A remények szerint a szegedi távhőszolgáltatás korszerűsítéséhez nyújtana segítséget - egyelőre tanulmányszinten - a francia Resexport. melynek delegációja - J. B. Nicolas vezetésével ­három napon át ismerkedik most a távfűtés szegedi rendszerével. A kül­döttség tegnap Tűhegyi József alpolgármesterrel és Sárkány Lászlóval, a Szetáv igazgatójával folytatott megbeszélést. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG 16 órakor kezdődő ülésén megvitatja a város kerékpárúthálózat-tanulmánytervét és a köztisztaság helyzetéről készült anyagot. Ugyancsak 16 órától tartja ülését a szociális bizottság, 16.15-től pedig az oktatási és ifjúsági bizottság is. A VAROSHÁZA 102-es termében reggel 8 órától ülést tart a Szegedi Érdekegyeztető Tanács (SZÉT). Napirendre kerül a „karácsonyi vásár" és a városi lakáskoncepció tárgyalását is megkezdik. KATONA GYULA, a 13. számú választókerület (Móraváros) képviselője 16-18 óráig lakosság fogadóórát tart a vízművek Tisza Lajos körúti székházában. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) alsóvárosi szervezete 16 órakor taggyűlést tart a Szeged Állomás ebédlőjében. Téma: tájékoztató a XV. kongresszusról. Előadó: dr. Krajkó Gyula, a városi koordinációs bizottság elnöke. Mi az igazi ötös? Szakmunkásképző magániskola Tavaly novemberben a Délép­tanműhely utódjaként jött létre a Baustudium Szakképzési és Átképző Kft., amelynek pénzügyi alapját a vállalati tőke és a 30 oktató bevitt tőkéje jelentette. Jelenleg tan­díjmentesen 550 tanuló 16 szakmát tanul Szegeden, Hódmezővásár­helyen, és Szentesen. Hogy miért volt érdekük a tanároknak Kft.-t alakítani, erről kérdeztük Süle József ügyvezető igazgatót: - Miután megszűnt a Délép, megpróbált mindenki kft.-t alakítani. Mi így próbáltunk magunknak tisztességes munka­helyet teremteni, ezenkívül volt olyan tanulóbázis - a Délép­tanműhely jóvoltából a felszerelést apportba kaptuk amire alapozhattunk. Ellentétben a legtöbb kft.-vel, nálunk a kiadás és bevétel egy szinten mozog, nem vagyunk nyereségesek, éppen csak annyi pénzünk van, amennyiből a tanárok fizetését, az energia­költségeket, az oktatás feltételeit biztosítani tudjuk. De ha tovább növekednek az energiaköltségek, lehet, hogy fel kell számolnunk mindent. - Miből van bevételük? - A szakképzési alapból a költségek (bér, ösztöndíjak, munkaruha, stb.) közel két­harmadát visszaigényelhetjük. Ezenkívül a termelési, szolgáltatási bevételeinket visszaáramoltatjuk az oktatásba. - A szakmunkásképzésnek mindig nagy gondja volt a tanműhelyek biztosítása. - Szegeden 15, Hódmezővásár­helyen 7, Szentesen 2 tanműhelyünk van. Makón pedig most építjük a műhelyt. - Tapasztalatai szerint melyek most azok a szakmák, amelyekben a legkönnyeb, illetve a legnehezebb elhelyezkedni? - A legkönyebb talán az ácsoknak és kőműveseknek, viszont az épületvillamossági szere­lőknek nehéz a helyzete. Ez is a 1992. tanévben végző szakmunkástanulók létszáma Szakma Szeged Hmvh. Szentes Összesen központifűtés­szerelő 8 7 15 hegesztő 8 8 tetőfedő 5 5 ács-állványozó 4 4 padlóburkoló 7 7 bádogos 2 2 vasbetonszerelő 4 4 szobafestő 10 9 2 21 kőműves 9 7 4 20 épületburkoló 5 5 épületvilla­mossági szerelő 10 10 építőgép-szerelő 8 8 könnyűszerkezeti lakatos 10 10 vízvezeték-szerelő 6 7 13 asztalos 18 18 összesen: 114 30 6 150 szegénység egyik következménye. Mert hát tető nélkül nem maradhat egy ház, viszont utána már a legolcsóbb megoldásokat választ­ják, sőt, saját kezűleg vezetik be a villanyt. - Hogyan próbálnak segíteni az elhelyezkedésben ? - Annak idején ez nem volt gond, mert a Délép, úgymond fölszívta a végzett szakmun­kásokat. A helyzet lényegesen megváltozott. Mi csak oktatásra és nem munkahelybiztosításra vál­lalkoztunk. Persze a lelkiismere­tünk azt diktálja, hogy mindent megtegyünk a tanulóinkért. Szeretnénk felvenni a kapcsolatot a vállalkozókkal, iparosokkal. - Ezt miiven formában képzelik el? ' - Nálunk nagyon fontos, hogy termelve oktatunk, ami azt jelenti, hogy több helyre gyártunk termékeket, és az az igazi ötös, amit átvesznek. Szeretnénk, ha a vállakozók a tanműhelyekben keresnék meg és választanák ki az inasaikat, hiszen ott dől el, hogy ki mit tud. Központunk a Dorozsmai út 35. szám alatt van, ahonnan a környékbeli műhelyek is megta­lálhatók. A könnyebb elhe­lyezkedés érdekében a szakmun­kástanulóink a menedzserszellembe is beleszippanthatnak. p~sl

Next

/
Thumbnails
Contents