Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

SZOMBAT, 1991. OKT. 26. DÉLMAGYARORSZÁG DM MAGAZIN 5 IcS üb*rtr*E« deo^eiis.. (u F«cht ó«r Utbersettur.g d«j n*nnten T.rk.s In dl« ung.rltch. Spr.ch. an dle Sod»llt.». Anicorvn Univ«rslt»UJ und «rkl»r« Klek. lr.nb«aond«r d»cU elnverstarcen, daas dle Oabarsatiung von B.rrn Sr. SLphan Bltrn baorct »ird, den leh kenr.ar und ochatzon au larnen In nenf Galaeenhelt hatte. Ganehnlten SJT dle Verslchatunc al»6.2elchneter H*h»«HAT»ung Ihrae ercabenan VitUtdA "" Az ELTE Bibó István Szakkollégiuma kiadásában pár éve (1988) jelent meg magyarul Hans Kelsen (1881-1973) Tiszta jogtana. Nevezetes mű ez a jogtudományban. Már saját korában klasszikus alkotásnak számított, ma pedig úgy tartják számon, mint „századunk minden bizonnyal legnagyobb és leginkább átütő erejű jogelméleti vállalkozását" (Varga Csaba), mely körül máig elevenek a filozófiai viták. E munka az úgynevezett bécsi iskola szellemében, a jogpozitivizmus talán legnagyobb fegyvertényeként született meg - 1934-ben. Megjelenését hamar követte magyarra való fordítása is, amely önmagában is érdekes, hiszen a fiatal Bibó István készítette. Bibó, mint ismeretes, Kelsen tanítványa volt Genfben, s a nagy professzorral való megismerkedése ráirányította figyelmét az akkor legfrissebb Kelsen-múre, a Reine Reichtslehre-re is. A fordítás körülményei azonban sajnos máig bizonytalanok. Varga Csaba szerint „Bibó e munkát végezhette 1935 második felében vagy 1936 első felében is otthon, amennyiben a fordítás szándéka közvetlenül a Kelsennel való genfi kapcsolatból eredt. Am Kelsennek a (magyar - L. A.) kötetben olvasható levele (Ms 5117/243) értelmezhető úgy is, hogy később, az Előszóval indítva kezd hozzá a fordításhoz. (...) valószínűsíthető, hogy a címlap dátumához híven - 1937 a fordítás befejezésének éve, és Bibó csupán azon melegében javított valamicskét a kéziraton." Ebben az érvelésben sok a föltételezésszerú. Az a levél, amelyre Varga Csaba hivatkozik, maga is egy köztes időpontban, 1936. május 26-án íródott s a Tiszta jogtannal kapcsolatban csak ennyit közöl: „Ami a Tiszta jogtan című művem előszavának fordítását illeti, Önnel teljesen egyetértek. Elvi állásfoglalásokat tartalmaz, ezért indokolt a lefordítása." Ez pedig az egész fordítást illetően ugyancsak kevés; csak annyi bizonyos belőle, hogy 1936 májusában még kérdéses volt, hogy az Előszó is leforírott, s részben már idézett 1937. június 9-i levele folytatása erről így írt: „Most azután az a helyzet, hogy ő (ti. Ereky István, aki mint az EBE elnöke a kiadást lehetővé tudta volna tenni - L. A.) nem emlékszik már az egészre (ti. a korábbi, Bibóval és Kelsennel történt megegyezésre - L. A.) és én az időközben elkészült fordítással kissé a levegőben lógok és főleg azt nem tudom, hogy Kelsen most kapott-e valamiféle értesítést. Arra kérnélek, világosíts fel engem, ment-e ilyen levél Kelsennek az EBE expediálásában? Ha nincs akadálya, jó volna, ha megkaphatnám e levél szövegét is. (...) ha nyáron találkozom Kelsennel, tudnom kell, hogy vele szemben milyen értesítések történtek." Széchenyi Sándor, aki mint adminisztratív titkár tájékozott volt az EBE napi ügyeiben, Bibó levelére ráírta a válaszhoz szükséges - s nyilván magától Ereky professzortól származó - információkat. Ezekből a tömör utalásokból kiderül, az Egyetembarátok Egyesülete ekkor már nem foglalkozott a kiadás gondolatával. Nem írtak újra Kelsennek, s a kiadás sem volt már számukra aktuális: „pénz most nincs!" - szögezte le Széchenyi a hivatalos álláspontot. Ma már tudjuk, ez a szűkszavúságában oly keményen koppanó kijelentés megpecsételte a fordítás sorsát. Az EBE pénztelensége (vagy Ereki Istvánék preferenciáinak időközben történt megváltozása?) miatt Bibó fordítása a legutóbbi időkig kiadatlanul maradt. Előbb a kiadó lépett vissza, majd a fordítás aktualitása veszett el Bibó számára. A Tiszta jogtan széles korú magyarországi befogadása így elmaradt. A fiatal Bibó azonban alighanem így is gyarapodott e munka által. Fordítás közben óhatatlanul elsajátította egy alapvető jelentőségű jogfilozófiai munka mélyebb üzeneteit, rejtettebb összefüggéseit, s ezt valamiképpen beépítette saját gondolkodásába. Eredménynek pedig - az életmű csúcsáról visszatekintve - ez sem kevés. LENGYEL ANDRÁS Ötven éve helyezték le a Honvéd téri református templom alapkövét Bibó István Kelsén-fordítása dítódjék-e, vagy - mint esetleg fölöslegest - el lehet hagyni a magyar kiadásból. Egy dolog azonban teljesen bizonyos. Ez a fordítás a Tiszta jogtannal való mély és bensőséges megismerkedést jelentette Bibó számára. Nem mindegy tehát, hogy ezt a fölkészülési fázist mikorra tehetjük. Az időpontok tisztázásához Bibónak egy Széchenyi Sándorhoz, a szegedi Egyetembarátok Egyesülete titkárához írott visszatekintő levele segít hozzá. Ebben az 1937. június 9-én kelt levelében ugyanis ezt írta: „1936 szeptemberében, közvetlenül Édesapám halála után, én tárgyaltam Ereky (István) professzor Úrral (az EBE elnökével - L. A.) Kelsen egy művének a lefordítása tárgyában. Akkor abban állapodtunk meg, hogy ő írni fog Kelsennek s erről én Veled is beszéltem. Én azóta abban a tudatban voltam, hogy ő írt Kelsennek, sőt homályosan valami olyanra is emlékszem, hogy én egyenesen Neked küldtem egy német fogalmazványt, hogy őneki (ti. Erekynek - L. A.) azt csak alá kelljen írnia." Bibó jól emiékezett. Noha az ő Kelsennek küldött fogalmazványát egyelőre nem ismerjük, megmaradt Kelsen levele, melyet az Egyetembarátok Egyesülete tájékozódó-engedélykéró levelére válaszként írt. Ebből tudjuk, hogy az EBE elnöke, Ereky István (Bíró „instrukcióinak" megfelelően) 1935. szeptember 25-én kérte meg Kelsentől a Tiszta jogtan fordításának kiadói jogát, Kelsen pedig ezt október 7-én adta meg. Ezt a - mindeddig kiadatlan - válaszlevelet érdemes teljes egészében ideiktatni: Hans Kelsen Genéve 7, Avenue Gaspard Vallette 7. X. 1935. A M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Baráti Egyesületének Szeged Hálás köszönettel erősítem meg múlt hónap 25-i nagyrabecsült írásának megérkezését. Számomra különleges öröm megtudni, hogy könyvemet, a „ Tiszta jogtant" magyar nyelvre fordítják. Tanaim magyar kultúrkörben való elterjedésére különleges súlyt fektetek. Ennek megfelelően átengedem a nevezett mű magyar nyelvre fordításának jogát az Egyetembarátok Egyesülete számára s kinyilvánítom különleges egyetértésemet azzal, hogy a fordítást dr. Bibó István úr végezze, akit Genfben ismerni és becsülni alkalmam volt. Engedje meg, hogy kiváló nagyrabecsülésemről biztosítsam Az Ön híve Hans Kelsen. E levél, mely fényt vet a kezdetekre, s jelzi Kelsennek a fiatal Bibóról alkotott véleményét is, október 9-én érkezett meg Szegedre. Bibó tehát alighanem ezt követően kezdett hozzá a magyarosításhoz. Am: bár adatunk nincs rá, nagy valószínűséggel föltételezhető, hogy e fordítói munkát csak egyéb munkái mellett, mintegy mellékesként, a fordítást abba-abbahagyva végezte. A Tiszta jogtan magyarra való átültetése ezért nyúlhatott el. A fordítás folyamatának két fázisa szerencsére így is megragadható. A Varga Csaba közölte (s már idézett) Kelsen-levélből kiderül, Bibót 1936 májusában a Tiszta jogtan Előszava foglalkoztatta. Ekkor tehát a Tiszta jogtannal való foglalkozásának egyik intenzívebb szakaszában volt. Fordítani valója azonban még bőven volt. A munkával csak egy évvel később, 1937 júniusában készült el teljesen. A Széchenyi Sándorhoz A városokat templomairól lehet megismerni - tartja a régi-régi mondás. Nagy múltú városunk történelmét is nagyon jellemzi a benne épült templomok sora. E sornak egyik különlegessége a nagy korszakváltás idején igen figyelemreméltó, előremutató jelként épült a Honvéd téri református templom. A református egyhás Szegedi Kis István és Abádi Benedek nevével fémjelzett történelme megszakadt az ellenreformáció korában. A hitükhöz ragaszkodóknak távozniok kellett. 1859-ben szerveződik újra a betelepült maroknyi református egyháza, és épül 1884-re az árvíz elpusztította imaterem helyett a szerkezetében különleges ritkaságnak számító Kálvin téri templom. A Szegedre telepített kolozsvári egyetem személyzete, s a Trianon után Erdélyből és a Bánátból kiúzöttek, az itt szolgáló katonák és munkások között, valamint az itt tanuló diákság soraiban jelentős számú református keresett lelki otthont. E számbeli gyarapodás sürgette az újszegedi missziói egyházközség megszervezését a környék falvaiban élők gondozására, és a város peremén épülő munkástelepek összefogására. 1928. december 16-án. az újszegedi imaház és lelkészlak felavatása alkalmából Szegedre látogatott dr. Balthazár Dezső püspök, és a Tiszántúli Református Egyházkerület fógondnoka. Ekkor jelentette be Bakó László lelkész a szegedi presbitérium lelkes határozatát, a második szegedi református templom megépítését. „Egy szimbolikus nevel adott az épülő templomnak: Az új magyar hajnal temploma. A presbitérium ezzel a névvel azt a felemelő és boldogító igazságot akarja kőbe vésni, hogy amikor az egész ország felett beborult az ég, amikor a magyar életre sötét éjszaka nehezedett: Szegeden a ... bízó telkekből egy új hajnal sugarai vetődnek a sötét magyar égre, hogy másokba is hitet öntsenek és a magyar történelemnek egy új korszakát nyissák meg. Temploma lesz ez az egész magyar kálvinizmusnak, de temploma lesz annak a lelki magyarságnak is, amely a magyar templomokon nem a keresztet vagy a csillagot keresi legelső tekintetével, hanem az evangéliumnak azt a misztikus áramát, amelyik egyformán átjárja a katolikus dómokat és az egyszerű, fehérre meszelt falusi református templomokat is." Horthy Miklós kormányzó elfogadta az Új Magyar Hajnal Temploma építési akciójának fóvédnökségét 1929. május 25-én. Megindult a gyűjtés a templomépítésre, de a súlyos gazdasági helyzet miatt a források elapadtak. 1940. januárban indult újra a templomépítési akció a fővédnök kormányzó 1000 pengős személyes adományával. Az év végi beszámoló a meglevő templomban vasárnap délelőtt óránként kezdődő istentisztelet résztvevői számára is kevésnek jelzi a férőhelyet. Bejelenti, hogy a város templomépítésre adományozta a Tisza Lajos körút és Földvári utca sarkán lévő üres telket, és kiírták a tervpályázatot, kilenc országos hírű református építészmérnököt kérve a tervezésre: Borsos József Debrecen, Halászy fenő'Budapest. Kós Károly Kolozsvár, Orbán Ferenc Budapest, Padányi Gulyás Jenő Budapest, Szabó Márton Budapest, Szeghalmy Bálint Miskolc, Szojka Jenő Szeged, Tóth Imre Budapest. Az igényekből: méltóságteljes és mégis egyszerű, református hagyományainknak és istentiszteleti rendünknek megfelelő külső és belsó kiképzésű legyen a templom, 500 ülőhelyre méretezve. A szószékről a templomi gyülekezet minden tagja látható legyen, a résztvevők az igehirdetőt ne csak hallják jól, hanem jól lássák is. Tervezendő vallásos esték, szeretetvendégségek, vetítettképes előadások stb. tartására kb. 200 négyzetméter alapterületű gyülekezeti terem. Előirányzati költség: 130 (XX) pengő. Eddig a fele gyúlt össze. Borsos József tervét fogadta el a bizottság. O tervezte a debreceni egyetemi templomot és a krematórium-ravatalozó együttes épületét sok más nagy alkotás mellett. 1941 nagyhete a szegedi gyülekezet minden tagjának áldozatos hete az Új Magyar Hajnal templomért. A Lorántffy Zsuzsanna Egyesület több műsoros rendezvényének bevételével, tagdíjának jelentős részével támogatja az építést. Bakó László lelkész több nagy gyülekezetben prédikálva gyújt. Téglajegyeket adnak ki. A város 50 000 pengőt utal ki. A templom alapkövét 1941. október 26-án, vasárnap negyed 12 órai kezdettel helyezik el ünnepélyes keretek között Harsányi Pál esperes szolgálatával. Részt vett rajta a város előkelősége, Szeged református népe. Akik még élnek közülük, adjanak hálát érte az. 50. évfordulón azokkal együtt, akik most is látogatják, mert a benne hirdetett Isten Igéjét az élet beszédének hallják és az új magyar hajnalt Isten hatalmának segítségével akarják munkálni. Hálaadó istentisztelet és megemlékezés az évforduló napján, 1991. október 26-án, szombaton este 6 órai kezdettel a Honvéd téri templomban. PAPP LÁSZLÓ Alapkőletétel Épül a templom A kész épület