Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-03 / 232. szám
4 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. OKT. 3. Kis városi pénz - a kultúrára Az önkormányzat kulturális és közművelődési bizottsága az idén 2 milló 580 ezer forintot használhat fel úgynevezett kulturális céltámogatásra. A hivatali műszó tartalma nagyjából a következő: ebből az összegből a bizottságnak módja van kulturális értékeket létrehozó, vagy közvetítő intézményeket, szervezeteket, magánszemélyeket támogatni, méghozzá olyanokat, amelyeket (akiket) nem a városi büdzséből finanszíroznak. A pénzt kérni kell, s a kérést természetesen meg kell indokolni. A döntés egyik legfőbb szempontja az, hogy az illető intézmény, szervezet, stb. milyen szerepet játszik Szeged kulturális életében; másként szólv* miféle az az érték, amelynek létrejötte az egész város érdeke? A bizottság mindig részletes vita, megfontolt mérlegelés után dönt és nem mond le az ellenőrzés jogáról sem, vagyis minden esetben arra számíthatnak, akik pénzt kapnak, hogy idővel utánanéznek: vajon arra fordították-e a forintokat, amire kérték, s milyen eredménnyel. Ebben az évben a rendelkezésre álló összeg nagyobb hányadát már odaítélték, a maradék elosztásáról elkészítették a javaslatot, amelyet az októberi közgyűlés elé terjesztenek. A bizottság egyébként sem a nyilvánosság kizárásával dolgozik, e pénzügyeket meg különösen szeretik úgy intézni, hogy semmi se maradjon titokban... A közgyűlés által már jóváhagyott támogatások listáját azonban nemcsak emiatt tesszük közzé; aki figyelmesen tanulmányozza, akár bizonyos sorrendiséget, a város kulturális irányítóinak értékrendjét is „kiolvashatja" belőle. Vagy nem. Méghozzá azért nem, mert a mai, igen szűkös anyagi viszonyok között a bizottsági tagok gyakran kénytelenek tekintettel lenni amolyan szociális szempontokra is; néha egyszerűen arról van szó, hogy az értékteremtő műhelyek puszta léte múlik a néhány ezer forinton, amiből az aktuális „tűzoltásra" ha futja... Az 1991-ben eddig odaítélt támogatások: ugyanakkora összeget, 250 ezer forintot kapott a Tiszatáj és a Kincskereső szerkesztősége, százezret a fiatal, értékes folyóirat, a Pompeji, 50 ezret a történész diákok periodikája, az Aetas. A zenei életet a következő megosztásban segítették: a Weiner Kamarazenekarnak jutott 100 ezer, az Újszegedi Kamarazenekar Egyesületnek 40 ezer, a Szegedi Jazz Napokra 50 ezer, a Nemzeti Filharmóniának ugyanennyi, a Bartók Kórusnak (angliai útjukhoz) 60 ezer, az Operabarátok Mozart énekversenyéhez ugyanennyi. A tánc világában: a Szeged Táncegyüttes 200 ezer forintot, a Borica 50-et, a Bálint Sándor együttes ugyanennyit, a világbajnokságon részt vevő versenytáncpáros, Pálinkó Lujza és Őze László 20 ezer forintot kapott. Könyvek megjelenését is támogatta a város: a Szeged szobrai című kötet kiadásához 50 ezerrel. Dinnyés Ferenc könyvének megjelentetéséhez 200 ezerrel járult hozzá, s 15 ezret kapott Csúri Ákos, hogy megírhassa az erdélyi színi életről szóló kiadványt. Ugyancsak 15 ezerrel járultak hozzá a dorozsmai cigányklub működéséhez, 50 ezerrel támogatták az Erdély-kört, 200 ezerrel a megyei népművészeti egyesületet. Talán mondanunk sem kell, a föntinél sokkal több kérelem futott be a városházára, s szinte kivétel nélkül mindenki többet kért, mint amennyit kapott. Iskola- és szakmakereső Struktura Datacenter Kft. Lapés Könyvkiadója gondozásában megjelent az Iskola- és Szakmakereső című pályaválasztási tanácsadó. E kiadvány egyik legnagyobb erénye az, hogy már az új tanév kezdetén megvásárolható, elegendő „gondolkodási időt" ad a pályaválasztó fiatalok és a szülők részére. A tanácsadó az általános iskola 8. osztályát végző fiatalok részére nyújt segítséget azzal, hogy megyei (fővárosi) bontásban tartalmazza a középfokú iskolákat, s az ott oktatott szakokat, szakmákat. A kiadvány kízli a jelenleg Magyarországon oktatható szakok, szakmák jegyzékét is. E jegyzék, amely csak hivatalos közlönyökben jelent meg, igen nehezen hozzáférhető. A jegyzék részletes áttanulmányozása után a következő kérdésekre kapnak választ az érdeklődők: - mi a szak, szakma pontos megnevezése (a felvételi lapon pontos nevet kell megjelölni); - milyen ágazathoz tartozik a sziak, szakma; - milyen iskolatípusban szerezhető ilyen képesítés (szakmunkásképző iskola, középiskola); - mennyi a képzési idő; - mennyi a felvételi korhatár. A kiadvány részletesen ismerteti a felvételi eljárást (a jelentkezés menetét, a felvétel elbírálását, fellebbezési lehetőségeket), megkönynyítve ezzel az általános iskolák és a szülők munkáját is. Persze a jövő év még tartalmazhat meglepetéseket is. Az új rendelkezések értelmében az iskolák (a fenntartó önkormányzatok egyetértésével) maguk határozhatják meg azt, hogy a könyvben is szereplő szakosítási jegyzékben található szakokból (szakmákból) melyiket veszik fel új szak, szakmaként a jövő tanévben. Ez a pályaválasztási időszak végéig némi bizonytalanságot is jelent, hiszen februárig még újabb szakokat, szakmákat is indíthatnak be az iskolák, illetve dönthetnek úgy is, hogy egyes szakokon, szakmákban nem indítanak képzést. Erre azért kerülhet sor, mert gyakorlati oktatási háttért nem tudják biztosítani (pl. vállalatok felszámolása miatt), vagy egyes szakmákra nem érkezett be vállalati igény. A füzetek az általános iskolákban szerezhetők be megrendelés alapján. Vidéken a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat terjeszti, Budapesten a nagyobb könyvüzletekben is megvásárolható október elejétől. Kávéházi estek A természetgyógyászatról A Csongrád Megyei Természetgyógyász Szakmai Kollégium és az új természetes gyógymódok iránt érdeklődő szegedi szakemberek és laikusok egyaránt nagy érdeklődéssel várják dr. Sarkadi Ádám főorvos ismételt látogatását városunkba. Korábbi bemutatkozó szerepléseiből már tudjuk, hogy németországi klinikáján természetgyógyászati módszerekkel gyógyítja azokat a betegségeket, amelyeket az egyetemen tanultakkal már nem lehet kedvezően befolyásolni. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen meginduló természetgyógyászati oktatásban is sokat tudna lendíteni más rangos külföldi szakemberek előadásra hívásával. Úgy vélem, csak az egyetem veszítene, ha ezzel a felajánlott lehetőséggel nem élne. Tevékenységéről tavasszal a szegedi orvosoknak is beszámolt. Október elején hazánkban első ízben csak orvosoknak tart tanfolyamot a daganatos betegségek biológiai kezeléséről. A tanfolyam október 4-én 16 órakor kezdődik a Petőfi Sándor MÁV Művelődési Otthonban. A nem szakember érdeklődőkkel is találkozni szeretne Sarkadi dr. Ma, október 3-án, csütörtökön 18 órakor a Hági étteremben természetgyógyászati klinikája munkájáról és eredményeiről fog szólni. Előadását a korábban a Royal kávéházban tartott esték sorozatának őszi évadnyitójaként fogja tartani. A továbbiakban ezeket az estéket már a Hági étteremben tartják. Dr. Sarkadi Ádám októberi látogatását a kávéházi esték szervezőbizottsága, a Csongrác^legyei Természetgyógyász Szakmai Kollégium, és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Csongrád Megyei Intézete egészségnevelési osztálya készíti elő, akiknek nevében minden kedves érdeklődőt szeretettel hív és vár DR. SZILÁGYI KÁROLY A háromszögletű kalap (Manuel de Falla táncjátéka lemezen) Másként alakult volna-e a történelem, ha II. Lajos nem fullad bele a Csele-patakba? Ha a porosz sereg késve érkezik a Waterlooi csatatérre, s így Napóleon szétverheti az angolokat? Ha Lenint a Szmolnijba menet lepuffantják az utcán? Ugye, milyen „történelmietlen" kérdések? Legalábbis a marxizmus szerint, melynek szikkadó emlőin nevelkedtem valaha, ennek tudorai ugyanis valahogy így hárították el az efféle találgatásokat: a történelem menete, haladása szükségszerű, a véletlen események nem befolyásolhatják jelentős mértékben. De vajon nem alakult volna-e másként az európai zene története, ha Gyagilev orosz balettmester nem költözik a század elején egész társulatával Párizsba? Az ő ösztönzése - megrendelése - nélkül megszülethettek volna-e Debussy és Ravel pályaösszegző balettjei, a Játék és a Daphnis és Chloé? Megírta volna-e Sztravinszkij a Petruskát és A tavasz megszentelését, melyek új irányt adtak a XX. század zeneművészetének? Nem tudom. Mindenesetre az új kezdeményezések nem ilyen látványos és - a botrányt is beleértve - hatásos formába kerültek volna közönség elé, jóval később kezdődött volna meg a modern zene diadalútja. A spanyol de Falla táncjátéka, A háromszögletű kalap is Gyagilev megrendelésére készült, végleges változatát 1919-ben mutatták be Londonban, a díszleteket és a kosztümöket a honfitárs Picasso tervezte. (A századelő festőinek, muzsikusainak és költőinek együttműködése maga is csodának tetszik napjainkban. Egyáltalán, hogy találkozhattak, ki hozta össze a legnagyobbakat egyetlen városban, Párizsban? A Jóisten? Vagy csak az, hogy akkoriban vízum nélkül lehetett utazni bárhová, és Párizs nemcsak a kultúra világfővárosa volt, hanem a fillérekért bérelhető padlásszobáké is?) A balett cselekménye nem túl komplikált: a beképzelt kormányzó (az ő méltóságát jelzi a háromszögletű kalap) szemet vet a molnár feleségére, ezért a férfit koholt váddal egy napra börtönbe záratja, hogy addig megkörnyékezhesse a szép molnárnét. De az asszonynak nem kell az uraság, igéző táncával előbb elbolondítja, majd a malomárokhoz csalja, s a kormányzó végül a vízbe pottyan... Igazi népi bohózat ez, a Spanyolországban elterjedt vásári bábjátékok szellemében - ezekhez nyúl majd Garcia Lorca is, amikor a saját színpadi stílusát megteremti. Ami igazán rendkívüli benne: a muzsika. De Falla legszebb dallamait, legtüzesebb-spanyolosabb ritmusait találta meg hozzá, hangszerelése pedig (azt a franciáktól: Debussytől, Raveltől tanulta) káprázatos - egy forró andalúziai délután minden színében izzik. Az a fajta muzsika, amely mindenkinek - nemcsak a „vájt fülűeknek" - ajánlható: a kezdő komolyzenehallgatók a Sztravinszkijhoz, Bartókhoz vezető út egyik első állomásának is tekinthetik. Nálunk a balettből kiemelt három táncot szokták játszani, lemezen is azok szerepeltek. Most a teljes művet hallhatjuk a Deutsche Gramaphon felvétele alapján készült új Hungaroton-lemezen. Előadók: a Seiji Ozawa-\ezényelte Bostoni Szimfonikus Zenekar és az énekbetéteket éneklő Tereza Berganza. Manuel de Falla érzékeny idegrendszerű alkotó volt, a termékeny időszakokat hosszú hallgatások váltogatták nála, s élete utolsó két évtizedében - a spanyol polgárháború nyomasztó élményeitől megtörten - teljesen fel is hagyott a komponálással. Tisztelt Gyagilev úr, köszönjük, hogy ezt a művet még idejében kicsalta belőle. BAKA ISTVÁN A Kincskereső októberi száma „Merre tűntél, hova lettél / Völgyek, halmok friss virága..." - ezzel a fájdalmas kérdéssel kezdődik Gyulai Pál költeménye (Októberben), s az aradi vértanúk hóhérának fejére kimondott átokkal végződik: „Szálljon a zsarnokra / Vér, sóhajtás, átok!" Egy másik októbert - az 1956-ost idézi Tamási Áron Magyar fohásza és Déry Tibor megrendítő levele. Móra Ferenc novellája - A furulya - arról szól, hogyan mentette meg egy öreg koldus ajándéka Damjanich életét. A történelem még mélyebb rétegeibe ás le Z. Kosidowski, akinek A fehér isten küldöttei című regényrészlete a VILÁGVÉGE AZ ÚJVILÁGBAN sorozatban jelent meg. Pizarro kis serege már megérkezett Peruba, és megkezdte a hódítás mészárosmunkáját... Derűsebb tájakra kalauzol Csíki László Ebek harmincadja című humoros írása, és az „ebekkel" szintén kapcsolatos részlet Simái Mihály folytatásos regényéből (Nagykópé Haspók fantasztikus kalandjai), ezúttal egy repülő puli áll (dehogy áll - repül) a bonyodalmak hátterében... S hogy ne csak kutyákról essék szó, Az oroszlán, a hiúz és a majom című török népmese, valamint Szepesi Attila tücsöklakodalomról szóló verses meséje (Százéves történet...) tovább gazdagítja az októberi szám „állatvilágát". Ebből a számból sem hiányzik JanikovszJcy Éva-Réber László Az úgy volt...-ja, és újra jelentkezik a Sulihumorzsák. Az ÍGY ÍRUNK MI válogatása is szokatlanul bőséges: a szegedi Julesz Máté, a budapesti Bíró Dániel, a szekszárdi Aszódy Anett és az újkéri Kiss Melinda verseivel ismerkedhetünk meg. A JOGOMMAL ÉLEK rovatban a gyermekek jogaival foglalkozó nemzetközi egyezményt ismerteti a folyóirat. A Kincskereső októberi számát Csala Károly, Gaál Éva, Szecskó Péter és Szegszárdy Ildikó illusztrálta. ÉCK GYULA R • ^JUxUS tff ' "te* £ dyiUg „/HZ- r^M,' AIZCHll - * si^JLAJÍA^UJC^ru-'íiuiej: 4 /lÍKyv-Ce "fljDniCkÁ Í» , JcU^CxA, vU, C ílS^jjfÍJipJfa JL*^. , (Jrt/i t/<C É*-, Afi^fc, — - / - ^Uyy 'yífci^Sxf