Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-21 / 247. szám

HÉTFŐ, 1991. OKT. 21. INTERJÚ 5 „... így fordulhatott elő, hogy egyes személyeknek „testre szabott" tábornoki beosztást „kreáltak" és megideologizálták annak „mérhetetlen" szükségességét... Így hozták létre például az ún. „Pályára irányító főosztályt" Papp Dezső vezérőrnagy (volt MN MSZMP PB első titkár) számára... hogy pincérből lehetett valaki minden katonai végzettség nélkül ezredes... hogy pl. Kovács Jenő ezredes (majd vezérőrnagy és altábornagy) betölthetett harcászati tanszékvezető-helyettesi, összfegyvernemi-ágazati főmunkatársi, akadémia parancsnok tudományos helyettesi, MSZMP KB adminisztratív osztályvezető helyettesi, MN Személyügyi Főcsoportfőnöki beosztásokat. Olyan javaslatot tett, hogy szüntessék meg az elektronikai tanszéket (az akadémián). A tanszék felszámolása 1966-ban megtörtént... 1967-ben az arab-izraeli háborúban az izraeli fegyveres erők a rádióelektronikai harc alkalmazásával napok (sőt órák) alatt döntő sikereket értek el... a külföldi tapasztalatok ismételt figyelembevételével 1975-ben újra létrehozták ezt a tanszéket! A lemaradás a tudományost?) helyettes „előrelátásának" és javaslattételének volt köszönhető!" (Részletek Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című könyvéből; 96. oldal). - Államtitkár úr! A látványos részt próbáljuk „támadni". Az út­vonal során hány kilométert tettek meg, hány helységet érintettek? - A látványosság, illetve a ta­pasztalatszerzés nem választható el. Harmincezer km-es pályánk során a Washington-Carlisle (Penn­sylvania)-Montgomery (Alaba­ma)-Fort Benning (Georgia)-Fort Leavenworth (Kansas)-San Anto­nio (Texas)-Monterrey (Kalifor­nia)-Norfolk (Virginia)-Washing­ton útvonalat érintettük. Három napot a Pentagonban, egyet a kül­ügyminisztériumban töltöttünk, tárgyalásokkal. - Első, feltűnő észrevételük... ? - Az USA katonai-politikai­gazdasági nagyhatalmi létének a bizonyítéka, hogy a Pentagonban huszonháromezren dolgoznak. A magyar HM munkatársi gárdája 180 fő. Sorolom a másik két, lényeges különbséget. A mun­katársak többsége civil szakértő. Ok képezik az állandóságot. A katonákat három évenként új szol­gálati helyre vezénylik. A civi­lekről szólván: ők is katonai isko­lák végzettei. Sokukra külügyi pá­lya vár. A harmadik, lényeges kü­lönbség: a haderőt a civil poli­tikusok irányítják (nem vezény­lik!). A civil szféra ellenőrzése teljes mértékben megvalósult. A gyakorlatban: amit a politika elhatároz, azt a haderő végrehajtja. Ez a leosztás szentírásként érvé­nyesül. - Próbáljuk összefoglalni a lá­togatás céljait! - Az amerikai-magyar katonai kapcsolatokat állami szintre emel­tük. Küldöttségünket fogadta Cheney védelmi miniszter, vala­mint első helyettese, Atwood úr, akár Wolfowitz államtitkár, a kelet­európai térség főnöke. E vonulat­hoz tartoztak a szakértőkkel szer­vezett találkozóink, melynek során előadásokat hallgattunk, illetve tartottunk. - Megtörvén a felsorolást, a kettes számú szempont következik. - A nemzetközi katonai felső­oktatási program (IMET) keretén belül tanulmányoztuk a katonai felsőoktatás legfontosabb intézmé­nyeit: a légierő vezérkari akadé­miáját. a hadsereg nyelviskoláit, a különböző haderőnemek támasz­pontjait, a századosi, őrnagyi, törzstiszti szakmai iskolákat. Az is­merkedés gyakorlati oldala a következő: megvizsgáltuk, hogy a közeljövőben a magyar tisztikar tagjai hol. hányan tanuljanak az USA-ban. - Mire alapozható e terv? - A Pentagon nemzetközi prog­ramjainak igazgatója, Allén tábor­- Melynek méreteiről szeretnénk egy jellemző adatot hallani... - Az amerikai hadsereget hi­vatásos katonák alkotják. Fort Leavenworth-ban például 35 ezer katona tartózkodik. Családtag­jaikkal együtt egy 110 ezer lakost számláló városban élnek. Ez Szé­kesfehérvárhoz mérhető. Központi áruházuk még Budapesten is „elkelne". Az árak hihetetlenül alacsonyak. A hivatásos hadsereg sajátossága: őrmesterrel kezdődik a katona. A laktanyákban ki van írva: az USA katonáját megilleti a legjobb kiképzés. Ráadásul ezt takarékos megoldásokkal érik el. - Mit értünk katonai takarékos­ságon? - A szimulátorok elterjedését. Szabályos ütközetet lehet vívni a nyomógombokkal. Tehát a kikép­zést is a technika uralja. - Az amerikai magyarság kép­viselőivel nem találkoztak? - Nagykövetségünkön 25-30 amerikai magyar vezető gyűlt egybe, s alkalmam volt előttük értekezni Magyarország helyzetéről és a magyar biztonságpolitikáról. - Hajdanán-danán Önt támadta a sajtó a körkörös védelem elmé­letének hangoztatása miatt. - Für Lajos honvédelmi mi­niszter értelmezésében nincs el­lenségképünk; a védelmet minden irányba ki kell fejtenünk, hiszen ha ránézünk a térképre, kiderül, szű­kebb-tágabb környezetünkben for­rong a világ. Az okokat ragozni lehet, legfontosabb a kommu­nizmus fölszámolásának folyamata, a másik az a történelmi gyúlanyag, ami a nemzetiségi kérdés miatt halmozódott föl. - Nem tudom elkerülni a déli szomszédságban dúló háború kapcsán fölmerülő kérdést: a ma­gyar honvédség vezetése milyen álláspontra helyezkedik a térség „lázas" volta miatt? - A kormány eltökélt: megvéd­jük határaink sérthetetlenségét. A provokációkra nem válaszolunk, minden lépésünket az abszolút óvatosság jellemzi. Amennyiben a határokon belül a magyar lakos­ságot sérelem éri, a honvédség azonnal akcióba lép. A 600 kilo­méteres magyar-jugoszláv határ­szakaszon vadászgépek és harci helikopterek több kilométeres mélységben védik a magyar terü­letet - meggyőződésem szerint hatékonyan, óvatosan, de eltökél­ten. Civilek az Eisenhower anyahajón Raffay Ernővel beszélget Pataki Sándor Szenzációhajhász filmeken edzett elménk sohasem tenné föl a kézenfekvő kérdést: vajon milyen fegyvernemben szolgálhat a szuperképzett katona? Akinek a fölkészítésébe apait-anyait beleadott a hadvezetőség? A választ a hatvanas-hetvenes évek napi szenzációiban leljük. Másfajta tálalásban. Az űrhajósok kapták azt az egyedi, semmihez sem hasonlítható kiképzést, ami lehetőséget teremtett fantasztikusnak tünő feladatok vállalására. Kevesen tudják, most fölfrissítem a tényt: e szuperedzett katonák-tudósok-repülők egy bizonyos kort elérve, ismereteiket egy emberként a civil szférában kamatoztatták. Kivétel akadt, ők is csupán a „szabályt" erősítik. Mindez az Egyesült Államokra vonatkozik. 1991. szeptember 10-25. között dr. Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára vezetésével öttagú küldöttség járt a földrésznyi országban. A politikus munkahelyén beszélgettünk tapasztalatairól. ellátott, atommeghajtású Eisen­hower anyahajón. Ez utóbbi kü­lönben korunk technikájának a csú­csát jelképezi. A parancsnoki híd tíz emeletnyi magasságban talál­ható. miközben e „szigeten" 75-90 repülőgép tartózkodhat. - Számunkra, a szovjet örökség tudatában, fontosnak tűnik a had­sereg által okozott környezet­szennyezés kezelésének módja... - A haderő vezetése fontossága mértékében foglalkozik e kérdés­sel. Tárcaközi bizottság dönt min­den ügyben, s itt említhetem: az amerikai működő demokrácia. Sza­bályozott, körülbástyázott, min­denki tudja a helyét. Ottlétünk alatt környezetvédelemre szakosodott, magyar üzletemberekkel is talál­kozhattunk, miközben Atwood miniszterhelyettes a Pentagon, a kül­ügyminisztérium és több üzleti csoport képviselőiből összeállt operatív munkacsoport szolgálatait ajánlotta föl. - E fölsorolás többet sejtet... - Célszerű a magyar hadiipar megmenthető részét polgári technikával fölszerelt lánctalpas szörnyeteget is kipróbáltuk, ami hatékony gyalogsági fegyver az amerikai hadvezetés kezében. A legmegrázóbb azonban az amerikai lehetőségek összessége: miként képesek a világűrből a műholdak segítségével mozgatni, irányítani ezt a fenomenális védő- és támadó erővel rendelkező hadsereget. nok jelezte: az IMET-segély kere­tében az eddigi néhány tízezer dol­lárról 750 ezerre emelték a támo­gatás arányát. Az új amerikai pénzü­gyi év kezdetétől, tehát október elsejétől ez több tucat magyar tiszt kiküldését teszi lehetővé. - Nem jelent ez... - Semminemű befolyásolást nem akarnak érvényesíteni. A magyar fél szabja meg, hova hány tisztet küld. Utunk harmadik cél­jaként protokolláris feladatot lát­tunk el. Cheney miniszter úrnak átadtuk Für Lajos meghívólevelét. A meghívást elfogadta, idén de­cemberben esedékes a látogatás. - Rangsorolhatjuk a szakmai és emberi tapasztalatokat? - Egy témakört a társadalom és hadsereg kapcsolata jelent. Az a magas szintű technikával megáldott közösség nem mond le egykönnyen a pénzén képzett szakemberekről. A leszerelt tisztekért vetélkednek a civil cégek. Mondjuk, egy 45 éves őrnagy tudásbeli és tapasztalatbeli potenciálja bármelyik elektronikai cég számára jelent annyit, hogy versenyezzen a megszerzéséért. A helyszínen mérhettük föl az amerikai haderő fegyverzetének korszerű arányait: bármelyik néger őrmester kezében olyan hordozható telefont láttunk, mellyel a világ bármely pontjával azonnal kap­csolatba léphet, legyen akár a Fort Benning-i kiképzőközpontban, vagy a két nukleáris motorral üzemekké átalakítani. Fontos szempont a szürkeállomány hasz­nosítása a civil szférában. E téren az USA rendelkezik a legtöbb, történelminek minősíthető tapasz­talattal. Nem zárkóznak el az átadásától. - Ez utóbbi mivel magyaráz­ható? - Támogatják kiszámítható törekvéseinket. A kelet-európai összevisszaságban Magyarország az a pont, amelyik politikailag szilárdnak mondható. Nem újdon­ság: a tőke a biztonságot szereti. - Említette, miszerint a kül­ügyminisztériumban is töltöttek egy napot. Milyen eredménnyel? - Bartholomew államtitkár úr fölajánlotta: az IMET-program keretében ne csak katonákat, hanem civil politikusokat is küld­jünk továbbképzésre. Akár küldött­ségünk útját, az USA ezt is finan­szírozná. Ily módon fölgyorsíthat­nánk a honvédelem civilesítését, ami hosszú távon megfelel kor­szerű nemzetvédelmi elképzelé­seinknek. - Fölszereltségünk az örökség folytán meghatározott - az ame­rikaiak mi újat tudtak bemutatni e téren a magyar küldöttségnek? - A Sikorski harci helikop­tergyár egyik vezetője visszatér­tünk óta már járt országunkban, mint újkeletű kapcsolatunk egyik konkrét eredménye. A Bradley FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ harckocsit, ezt a legkorszerűbb

Next

/
Thumbnails
Contents