Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-17 / 244. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. OKT. 17. Ki szervezte a moszkvai puccsot? Házmesterek és rakétások Élete első interjúját adta Pjotr Korotkevics, a szovjet katonai rakétaprogramok egyik legfelsőbb irányítója, s mindjárt szenzációval kezdte. A Lityeraturnaja Gazeta múlt heti számában kijelentette: a Gorbacsov elleni puccsot a hadsereg pártbürokratái, a „házmesterek" szervezték, élükön azzal a Baklanovval, aki a „nyolcak", a puccsisták első sajtóértekezletén egyedül maradi mindvégig szótlan. Korotkevics a moszkvai puccs egy teljesen új verziójával állt elő, amely szerint az államcsínyt a szovjet hadsereg és hadiipar azon vezetői szervezték, akik a Brezsnyev-éra utolsó éveiben lepték el az ágazatot, s maguk is a brezsnyevista vezetők percputtyából kerültek ki. Legmagasabb szovjet körökben „házmestereknek" gúnyolták őket, mert semmiféle szakértelemmel nem rendelkeztek a modem hadvezetés területén, rendelkeztek viszont fölösen családi és baráti kapcsolatokkal. A nyolcvanas évek elején került a hadvezetésbe Kirilenko veje, Szcmjonov, aki aztán a Reagan-féle stratégiai védelmi kezdeményezés szovjet ellentervénck lett a vezetője. Usztyinov veje egy azóta is teljesen haszontalannak bizonyult katonai lézerfegyver-program élére került. De magas katonai beosztást kaptak a pártarisztokrácia olyan ivadékai is, mint Svcrnyik veje, vagy Scserbickij ukrán pártfőtitkár egyik jóbarátja. A házmesterek először is a szakembereket próbálták kisöpörni, s az általuk erőltetett fegyverkezési programok Korotkevics szerint a szovjet sajtóban közzétett 96 milliárd rubel helyett évi háromszáz milliárd rubelbe kerüllek. Többszáz milliárdos tervet készítettek például egy olyan rakétafclderítő kiépítésére, mely csak annyival korábban jelezte volna az ellenséges rakéta érkezését, hogy a Politbüro tagjainak legyen ideje lerohanni az atombiztos óvóhelyre. Mindezeknek a stratégiai fegyverkezési programoknak az egyik legfőbb vezetője a későbbi „nyolcak" egyike, Baklanov akkor általános gépipari miniszter volt. Az „általános gépipar" elnevezésű ágazat ugyanis semmi mással nem foglalkozott, csak rakétagyártással. Baklanov egyike volt azoknak, akik miatt annak idején a közép-hatótávolságú rakéták megsemmisítését a Szovjetunió évekkel elodázta. A puccs gondolata a hadiipar pártbürokratáiban akkor érlelődött meg, amikor a Hadiipari Bizottság, melynek tavalyig Korotkevics az alelnöke volt. javaslatot tett. kilenc (!), alapvetően hadiipari termeléssel foglalkozó minisztérium összevonására, és arra, hogy a hadiipari vezető bürokrácia létszámát az addigi több ezerről hétszázra csökkentsék. Ezt a javaslatot követte tavaly decemberben az 53 katonai vezető levele, melyben aggodalmukat fejezték ki az ország védelmi képességének állítólagos meggyengülése miatt. Az aláírók között Baklanov, Szemjonov..., megint a házmesterek. Ugyanők Jelcin megválasztása után felhívással fordulnak a néphez, majd amikor ez sem segít: jöhet a puccs. Korotkevics verziója szerint a „házmesterek" puccsát a rakétaerők vezetői hiúsították meg\ augusztus 20-án a hadsereg összeesküvő vezetői már annyi tankhadosztályt irányítottak Moszkva felé. amennyi a II. világháború legnagyobb tankcsatájában, a kurszki csatában részt vett. A moszkvai utcán az emberek mégis Gorbacsov visszatérését követelték. Jelcin, valamint az orosz föderáció székhelye - a moszkvai Fehér Ház pedig a faros lakóinak támogatásával meg tudott maradni független hatalmi központként. Ott gyülekeztek Korotkevics és a rakétaerők más parancsnokai, köztük Jasin hadügyminiszter-helyettes, a stratégiai erők parancsnoka, Cscrnyavin tengernagy, a rakéta tengeralattjárókkal és tengerészgyalogsággal is rendelkező szovjet haditengerészet parancsnoka, Saposnyikov tábornok a rakéta-légvédelemtől és mások. Gorbacsov visszaérkezése után a szovjet sajtóban megjelent, hogy az államfő adott parancsot a hadsereg egységeinek visszavonására. Korotkevics szerint azonban másként történt. Augusztus 21-én reggel, a puccs harmadik napján a hadügyminisztérium kollégiuma úgy döntött, hogy a hadsereg többé nem teljesíti a puccsisták parancsait. Ez volt az a döntés, mely véget vetett a huszadik százak egyik legkülönösebb államcsínyének, mely rosszabbul is végződhetett volna, ha a rakétások nem kerekednek felül a házmesterekkel szemben. RÉKASSY ZOLTÁN Koalíciós kormány Romániában Egy NATO-forrásokból származó információ szerint az atlanti tömb az atomfegyverkezéssel és az atomleszereléssel kapcsolatos fontos tárgyalássorozatot kezd a héten. A nukleáris tervezőcsoportban részt vevő 15 ország védelmi miniszterei a szicíliai Taorminában csü törtökön kezdődő kétnapos ülésükön a NATO atomarzenáljának leglátványosabb csökkentéséről készülnek dönteni. A brit kormány ismét bírálta a Nyugat Európai Unió fennhatósága alatt szervezendő közös piaci haderő német-francia tervét. Douglas Hurd külügyminiszter tegnapi rádiónyilatkozatában kijelentette, hogy kormánya nem helyesli, sőt veszélyesnek tartja megduplázni azt, amit a NATO amügy is tesz. Hozzátette azonban, hogy a NATO területi hatáskorén kívül való nyugat-európai katonai fellépés elvét a brit kormány is támogatja. Francois Mitterrand szerint Közép- és Kelet-Európa országainak csatlakozása az európai közösségekhez csak szakaszosan érhető el - az azonnali csatlakozás vagy a közösséget változtatná erőtlen szabadkereskedelmi övezetté, vagy a csatlakozó országok gazdaságát állítaná felkészületlenül a közösség szigorú szabályainak érvényesítése elé. Mitterrand továbbra is azt javasolja, hogy egyesítsék Európa országait konföderációba, olyan gazdasági és politikai közösségbe, amelynek magja az EK, s amely idővel megkönnyítené az érintett államok csatlakozását. Kedden két albán kikötővárosban is csak a rendőrség és a hadsereg bevetésével sikerült megakadályozni, hogy menekülni szándékozó albánok hajókat foglaljanak el és Olaszország felé induljanak. Vlorában négyezer albán rohamozta meg a kikötőt, s Durresben is többen kísérelték meg a dokkok között horgonyzó hajók elfoglalását. Az RMDSZ nélkül Megalakult a román kormány Theodor Stolojan kijelölt román miniszterelnök szerdán a szenátus és a képviselőház együttes ülésén a parlament elé terjesztette kormányának névsorát. A Stolojan-kabinet negyven év óta az első valódi koalíciós kormány, a célul kitűzött nemzeti egységkormánytól azonban messze elmarad. A kényelmes parlamenti többséggel rendelkező és a kulcstárcákat az új kabinetben is megőrző Nemzeti Megmentési Front mellett még három párt vesz részt az új kormányban. A Nemzeti Megmentési Front tölti be az új kormányban a miniszteri posztok többségét és megtartja a kulcstárcákat. A régi kormányból heten maradnak az új kormányban, közülük hatan megőrzik tárcájukat is. Adrián Nastase irányítja továbbra is a külügyeket, s nem lesz változás a kereskedelmi és idegenforgalmi, a költségvetési, és szállítási, a távközlési, az életminőségi és szociális ellátásügyi minisztériuTHEODOR STOLOJAN kormányfő mok élén. Helyén marad a pártonkívüli Niculae Spiroiu védelmi miniszter is. Victor Babiuc eddigi igazságügyi miniszter a belügyi tárcát veszi át. Kimaradt az új kormányból Victor Stanculescu volt védelmi, majd iparügyi miniszter, s Doru Viorel Ursu, a Petre Roman-féle kabinet belügyminisztere. Theodor Stolojan a miniszterek listájának ismertetése előtt felvázolta kormányának célkitűzéseit az általános választásokig. Leszögezte: kormánya habozás nélkül folytatja a piacgazdaság megteremtését és a demokrácia megszilárdítását célzó reformokat, más ésszerű választás nem létezik. Feladatának tekinti á szabad és tisztességes választások mielőbbi megszervezését, amelyen készek nemzetközi megfigyelőket fogadni, akárcsak a tavalyi választásokon. Stolojan beszédében nélkülözhetetlennek nevezte a külföld pénzügyi és műszaki támogatását a demokrácia és a piacgazdaság sikere, az átmenet társadalmi árának elviselhetősége szempontjából. Miután a képviselőház nagy szótöbbséggel jóváhagyta az új kormány összetételét, a szenátus váratlanul elutasított két miniszteri jelölést, így a kormány teljes összetételének jóváhagyása egyelőre várat magára. Francia befektetők Magyarországon A L'indépendant - Cote d'Azur című dél-franciaországi hetilap adatokat közölt a francia vállalatok magyarországi befektetési résztvételéről. A lap szerint a francia beruházók számára a kelet-európai térség államai közül a magyar piac jelenti a legkisebb kockázatot, s ez késztetőleg hat az újabb üzleti akciókra. A L'indépendant kimutatja, hogy Franciaország a hazánkba behozott össztőke mennyiségben 15 százalékkal vesz részt, s ezzel a külföldi befektetők között az Egyesült Államok (30 százalék), Németország (18 százalék) és Ausztria (17 százalék) után a negyedik helyet foglalja el. Mint kiderül, a francia vállalatok egy év alatt 3 millió frank értékű szerződést kötöttek Magyarországon, a Hexagonale államaiba irányuló export pedig 1991 első szemeszterében elérte a 973 millió frank értéket, ami a tavalyihoz viszonyítva 20 százalékos emelkedést jelent. Szíria távol marad Az amerikai külügyminiszternek Damaszkuszban folytatott maratoni tárgyalásain nem sikerült rávennie Szíriát, hogy a közel-keleti békekonferencia sokoldalú tárgyalásokból álló, regionális kérdéseket taglaló szakaszán is részt vegyen. Szíria tartja magát ahhoz, hogy egyelőre csak az Izraellel folytatandó kétoldalú tárgyalásokon jelenik meg. A döntést Faruk Saraa külügyminiszter jelentette be amerikai kollégájával, James Bakerrel közösen tartott szerdai sajtóértekezletén. Az amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a két fél között a sokoldalú tárgyalások időzítésével kapcsolatban van nézetkülönbség. Jelcin fogadta Tudjmant és Milosevicet Jugoszláviában egyelőre nem kommentálták a Moszkvában kedd este aláírt memorandumot, nem foglaltak állást a szembenálló felek. A lapok, a rádió és a televízió viszont vezető hírként számol be arról, hogy Mihail Gorbacsov közvetítésével Slobodan Milosevic szerb elnök és Franjo Tudjman horvát elnök megállapodott a béketárgyalások folytatásáról és a fegyvernyugvásról, valamint a nagyhatalmak és az Európai Közösségek közvetítői tevékenységének kérelmezéséről. A belgrádi rádió nem adott hírt újabb összetűzésekről, a késő esti órákban érkezett csupán egy jelentés arról, hogy NyugatSzlavóniában aknavetőkkel és ágyúkkal lőtték egymás állásait a hadsereg alakulatai és a horvát erők. A fegyvernyugvás azonban többé-kevésbé már kedden jellemző volt a horvátországi hadszínterekre. * Borisz Jelcin oroszországi elnök szerdán délben kremlbeli rezidenciáján fogadta Slobodan Milosevic szerb elnököt, majd nem sokkal ezután Franjo Tudjman horvát elnököt. A szerb elnökkel találkozva Jelcin egyetértését fejezte ki a kedden este elfogadott hárompontos gorbacsovi tervvel kapcsolatban, majd tájékoztatta a vendéget az oroszországi átalakulásról. Mindketten hangsúlyozták: a jugoszláv és a szovjet válság mindkét fél számára sok tanulságot hordoz. Jelcin Franjo Tudjman horvát elnökkel is tárgyalt, aki a nap folyamán Eduárd Sevardnadze volt szovjet külügyminiszterrel úgyszintén megbeszélést folytatott. Rendkívül hasznosnak ítélte Borisz Jelcinnel szerdán folytatott tárgyalásait a horvát elnök. Szovjet újságíróknak adott nyilatkozatában hangoztatta: az oroszországi elnök segítségével közelebb juthatnak a horvátországi harcok mielőbbi befejezéséhez. Cáfolta azonban, hogy már a közeljövőben közvetlen tárgyalások kezdődnének Szerbiával. A magyar külügy álláspontja Magyarország nem kíván beavatkozni Románia belügyeibe, s az erdélyi magyarságra tartozónak ítéli, hogy a sorsát illető elképzelésekről döntsön. Mindazonáltal Magyarországon sajnálatosnak tartják, hogy a román nemzetgyűlés egyes képviselői a magyarság, illetve Magyarország elleni hisztériakeltésre használják fel a székelyföldi autonómia létrehozásával kapcsolatban a romániai magyarság köréhen megfogalmazott gondolatokat - hangzott el a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának szerdai ülésén. A testület tagjai Jeszenszky Géza külügyminiszter előterjesztésében annak kapcsán foglalkoztak a kérdéssel, hogy Romániában éles vitákat váltott ki az RMDSZ székelyföldi csoportja nevével fémjelzett elgondolás, miszerint kívánatos lenne székelyföldi területi autonómia létrehozása. A tervezet - amelyet egyébként az RMDSZ soraiban is erős kritikának vetettek alá - alkalmat adott bizonyos körök számára a Magyarország elleni rágalomhadjáratra. Ezt visszautasítva a Külügyi Bizottság tagjai hangoztatták: a hisztériakeltés ellentétes Magyarország és Románia közös szándékaival, érdekeivel. Az újabb kampány kapcsán a Külügyi Bizottság arra figyelmeztetett: Romániában még súlyos hiányosságok vannak a kisebbségek jogainak biztosításában. A testület egyöntetű megfogalmazása szerint kívánatos lenne, hogy a román kormány és a törvényhozás tegyen meg mindent a kisebbségi jogok szavatolására, amire egyébként nemcsak a békeszerződések, de nemzetközi megállapodások, normák is kötelezik Romániát. AUTÓLÍZING a Principnél! - bankgarancia nélkül, - a legkedvezőbb áron, - gyorsan, rugalmasan, - alacsony első részlettel is. Részletes felvilágosítás: Princip Kft.: (62)78-490