Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-17 / 244. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. OKT. 16. BELPOLITIKA 3 Alpok-Adria nap Kőszegen Kőszegen tegnap reggel megkezdődött az Alpok-Adria Munkaközösség Gazdasági Bizottságának ülése. A tanácskozáson a munkaközösség tagjaként az öt magyar megyén - Somogy, Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Baranya - kívül Szlovénia, Horvátország, Stájerország, Felső-Ausztria, Karintia, Lombardia, Trentino Alto Adige és Bajorország képviselői vitatják meg a munkacsoportok elnökeinek beszámolóját. Az eseményen a tudományos és technológiai együttműködésről, az idegenforgalomról, s az energiatakarékosságról esett szó. A jelenlévők javaslatokat tettek a közös piaci integrálódás lehetőségeire is. A Pénzügyminisztérium tegnap átutalta a polgármesteri hivataloknak a távhőszolgáltatás áremelkedésének bizonyos mérséklését szolgáló céltámogatások első részletét. A közlemény szerint, amikor a kormány döntött a távhőszolgáltatáshoz nyújtott fogyasztói ártámogatások októberi megszűnéséről, egyben a céltámogatásról is határozott. Ennek teljes összege 700 millió forint; a kompenzáció alapját az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által megállapított, október l-jétől hatályos fogyasztói árak képezik. A támogatás mértéke a légköbméterenkénti 125 forintos fűtési díj feletti összeg 80 százaléka. Mint ismeretes, az ország 15 városában - köztük Szeg eden is október l-jével nem változott a távfűtés június elején megemelt díjszabása. Tegnap az MDP egri szervezetének meghívására Antall József miniszterelnök a hevesi megyeszékhelyre látogatott. A miniszterelnök találkozott a városi képviselő-testület tagjaival, majd Seregély István egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét kereste fel az érseki palotában. A miniszterelnök programját a városi sportcsarnokban tartott délutáni nagygyűlés zárta. Tájékoztató a beutazásról Több mint százezer külföldit fordítottak vissza Néhány kelet-európai ország ugyan ellenlépéseket tett, de az európai kormányok többsége helyeselte azt a régen várt és október 4-én életbe léptetett kormányzati intézkedést, mely megszigorította a külföldiek beutazási feltételeit - hangzott el a Belügyminisztérium szeTdai sajtótájékoztatóján, ahol a kérdésben érintett tárcák, illetve szakszolgálatok képviselői adtak tájékoztatást a 10 napos rendelet hatásairól. Balogh György vezérőrnagy, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka kiemelte, hogy a kezdeti zavarok után mára kezelhetővé vált a határforgalom, s nincs felesleges várakoztatás sem. A rendészeti szakemberek megállapították, hogy a rendelkezés nem kampányjellegű és nem is diszkriminatív, csupán az európaiságunk felé vezető lépcsőfoknak tekinthető. Az első 10 napban egyébként az előírt feltételek hiánya miatt 34 országból csaknem 104 ezer külföldit utasítottak vissza határainkon. Számuk egyre inkább csökken, s a szakemberek szerint ez azt jelzi, hogy a beutazni szándékozók tudomásul veszik, hogy minden állam távol akarja tartani magától a tisztességtelen szándékkal érkező külföldieket, akik veszélyt jelentenek az ország közrendjére és közbiztonságára. Minden ötödik visszafordított külföldi a keleteurópai országokból érkezett, s 90 százalékukat pénzhiány miatt küldték vissza. Végül megfogalmazódott az is, hogy a rendelkezés miatt várhatóan csökken majd a „KGST-piacok" áruellátottsága, mivel a nagy mennyiségű kereskedelmi termékkel érkezőket mindig visszafordítják a határokon. A valódi rokoni látogatás azonban még pénzhiány esetén is létrejöhet, mivel az intézkedő vámosok és határőrök rendkívül nagyfokú mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. A válaszlépésekkel kapcsolatban elhangzott, hogy a Romániába utazó magyar állampolgároknak mintegy 15 százalékát küldik vissza hasonló okok miatt. (MTI) Ma: közgyűlés Két igen nagy horderjű kérdést is megvitat a város közgyűlése reggel 9 órakor kezdődő ülésén a díszteremben. A közrend, a közbiztonság és -tisztaság helyzete az egyik fontos téma, a másik: az egységes tömegkölekedési rendszer kialakítása. Az előtetjesztések között szerepel az első lakáshoz jutó fiatalok és az SZKV támogatása, a privatizáció alá tartozó kereskedelmi egységek üzletkörének meghatározása, a Szegedi Ipari Vásár és Piacigazgatóság vizsgálatáról szóló jelentés tanulmányozása, a vízművek igazgatójának kinevezése, a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatói pályázatai valamint egy rendelettervezet a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT Koordinációs Bizottsága 16 órakor ülést tart a Csap utcai székházban: napirenden: a XV. kongresszusról szóló tájékoztató. MORAHALOM város képviselő-testülete 1 Sorakor közmeghallgatást tart a művelődési ház nagytemében. RÓZSA EDIT országgyűlési képviselő 16 órától fogadóórát tart a Földvári u. 3.szám alatt. Az SZDSZ taggyűlése este fél 6-kor kezdődik a Földvári utcai székházban. Vendégek: Rózsa Edit és Wekler Ferenc országgyűlési képviselők. HOLNAP AGRÁRKAMARA-KISGAZDA találkozó kezdődik 17 órakor az FKGP nagyszegedi szerkezetének Kereszttöltés utcai székházában. Meghívott vendég: Bagi Ádám. Torgyán sürgeti a koalíciós tárgyalást A politikai kultúra és a tolerancia tökéletes hiányára utalna, ha nem tartanák meg pénteken a koalíciós tárgyalások fordulóját a kisgazdapárti delegáció egységét „féltő", mondvacsinált okok miatt jelentette ki Torgyán József, az FKGP elnöke az MTI munkatársának kérdésére válaszolva, szerda reggel. SF—7750 FENYMASOLO CSAK NÁLUNK! Most 30 000 Ft árkedvezménnyel! Irodatechnikai szaküzlet Szeged, Széchenyi tér 2U Tel.: (06)-1-166-7032, 166-7449 1" M. r rjyf * I " A kisgazda politikus annak a reményének adott hangot, hogy a koalíció ilyen „megterhelése" nem következik be. A megbeszélés mielőbbi folytatása már csak azért is kívánatos lenne, mert a párt elnökségének határozata szerint, amennyiben október végéig - a koalíció újratárgyalása kapcsán írásban nem erősítik meg a kormányba delegált kisgazda minisztereket, államtitkárokat, úgy november l-jétől kezdődően nem tekinthetők a párt által a kormányba küldött tisztségviselőknek. Az MTI tudomására hozta azt is, hogy eredetileg a szombatot javasolta a miniszterelnöknek a tárgyalások folytatására, Antall József azonban a pénteki napot indítványozta válaszlevelében. Az MDP elnöke a kisgazdák által javasolt napirendi pontot nem kifogásolta, így Torgyán József elfogadottnak tekinti, hogy a koalíciós tárgyalások újabb fordulóján a rendszerváltás gyakorlati megvalósításának kérdései is terítékre kerülnek, az FKGP által indítványozott határidőkkel együtt. Az „ütemtervet" Torgyán József nem kívánta részletezni a nyilatkozatban, de azt kijelentette: e kérdéskör rendkívül sok feszültséget hoz majd felszínre. Az FKGP elnöke egyébként sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a múlt heti, általa is konstruktívnak minősített koalíciós tárgyalás után a világkiállítás kérdésében a kormány homlokegyenest másképp döntött, mint ahogy korábban állást foglalt. Torgyán József a miniszterelnökhöz írt levelében megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a koalíció második legnagyobb pártjának megkerülésével vitték a kormány elé ezt a kérdést. Igényelte azt is, hogy tájékoztatást kapjon arról: a kormánytagok közül ki hogyan szavazott az Expo ü gyében. Torgyán József nem ért egyet Antall József válaszának azon kitételével, miszerint igényeit alkotmányjogi és politikai szempontból is képtelenségnek tartja a miniszterelnök. Torgyán József azt vallja, hogy amennyiben a koalíciós kérdések megvitatásából kirekesztik őket, „nem tudja, miért kellene egy ilyen koalícióban benne maradni". Ez a kérdés - állítása szerint - rendkívül élesen vetődött fel a miniszterelnökkel folytatott levelezésében, s ez az, amiben ő nem tud engedni. Mónus Áron Svájcból levelez Mónus Áron, aki az „Összeesküvés: a Nietzschei Birodalom" című könyvének megjelenését követően a fél magyar sajtót feljelentette rágalmazásért, s aki e pereket első fokon elvesztette, újabb lépésre szánta el magát. Mint ismeretes, a könyv még fellelhető példányait az ügyészség - éppen a sajtószervek követeléseinek engedve - lefoglalta azzal egy időben, hogy eljárást indított közösség megsértésének alapos gyanúja miatt. Mónus Áron külföldön élő magyar állampolgár, jelenleg újra Svájcban tartózkodik és most, mint az „Interseas Editions, a National House, Santon, és isle of Man megbízottja" az Alkotmánybírósághoz fordult egy „alkotmánysértés megállapítása" iránti keresettel. Szerinte ugyanis könyvének lefoglalása sérti a külföldiek magyarországi vállalkozásának szabadságát és ennek megállapításával együtt kéri az ellene izgatás címén indított büntetőeljárás alkotmányellenesnek nyilvánítását is. Mónus egy másik beadványa a Legfelsőbb Bíróság címére érkezett, amiben a Fővárosi Bíróság azon ítéletét fellebbezi meg, mely sajtóhelyreigazítási kérelmeit a Népszabadság, a 168 óra, a Vasárnapi Hírek és a Magyar Hírlap szerkesztőségével szemben elutasította. Mónus Áron ezt a sajtóhelyreigazítási pert részben azért vesztette el. mert a lapok szerinte hamis állításával szemben nem ezen állítások bizonyítását kérte, hanem könyvének egyes részleteit szerette volna helyreigazításként közzétenni. Az elsőfokú bíróság tehát formálisan jogszerűen járt el, amikor a felperes nyilatkozatainak betű szerinti értelmezésével a helyreigazítási kérelmeket értelmezhetetlennek, vagy a kialakult sajtójogi eljárás szempontjából elutasíthatónak minősítette. A szerző akkor hibázott, amikor nem azt kérte a lapoktól: bizonyítsák be könyve antiszemita jellegét és azt, hogy valóban kimeríti a BTK-ba foglalt .Jcözösség megsértése" bűncselekmény tényállását. Ebben az esetben ugyanis a lapoknak kellett volna bizonyítani, de ezt mással, mint jogerőre emelkedett magyar bírósági ítélettel nem tudták volna megtenni. Ezért is fontos, hogy éppen e sajtószervek kezdeményezésére jelenleg folyamatban van a Mónus Aron elleni büntetőjogi vizsgálat, de mint ismeretes, az ügyészség e kérdésben még nem emelt vádat a szerző ellen. Mint a HT Press e tárgykörben született régebbi írásaiban már jeleztük, ez az egész ügy azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert segítségével nyomon követhető, miképp bánik a magyar nyilvánosság és a magyar jogszolgáltatás egy olyan üggyel, amelyben a magyar társadalomban nincs valódi közmegegyezés. Mónus Áron űjabb beadványai már felkészültebben és rendezettebben érvelnek, ám még most is számos olyan kifejezésbeli vagy megfogalmazási pontatlanságot tartalmaznak, amelyek akár az alaki elutasítás lehetőségét is magukban hordozzák. Mónus magányos harcos, aki nem vesz igénybe jogi képviselőt és ezért a „jogon belüliek" részéről könnyen kijátszható. Kérdés, mikor ismeri ezt fel és mikor szánja rá magát arra, hogy állításait megfelelően hatásos képviselettel próbálja bizonyítani. Az ugyanis nem lehet az antiszemitizmus vádjának cáfolata, hogy izraeli útlevelét - azaz izraeli állampolgárságát - a bíróság előtt bemutatja, ahogy ezt a Fővárosi Bíróság tárgyalásán már megtette. Külön érdekessége a mostani fellépésnek, hogy a Fővárosi Bíróság ítélete elleni fellebbezésben Mónus azt állítja, a bíróság elrettentő szándékkal kötelezte őt igen magas perköltség viselésére, hogy „senki ne merészelje többé megcáfolni a szabadkőművességnek eladott kommunista újságok hazugságát". Az Alkotmánybírósághoz beadott keresetben pedig kijelenti „az ellenem közösség elleni izgatásért indított büntetőeljárás sérti az alkotmány által biztosított és a BTK 244. paragrafusa által védett jogaimat; „bűnpártoló eljárást és koncepciós pert készítenek elő ellenem". Mónus arra is hivatkozik, hogy az általa 1991. június 17-én az ország legfőbb közjogi méltóságaihoz tett bejelentése ellenére a hazánkban működő szabadkőműves összeesküvés ellen a mai napig nem indítottak eljárást, ami arra utal „hogy az összeesküvés félelmetes méreteket öltött Magyarországon és behálózza az államigazgatás legfőbb köreit is". Az ügy egyik sarkalatos pontja lehet Juhász György alezredes, államvédelmi tiszt állítólagos meggyilkolásának bebizonyítása, amelyet a kórbonctani szakvélemény ma még nem igazol, s amellyel szemben Mónus állítólag cáfolhatatlan bizonyítékokkal rendelkezik. A Mónus-ügy tehát - bár olykor bohózatba illő keretek között -, de halálosan komoly tartalommal tovább folyik. E. N. M. HT PRESS AIDS helyzetkép Magyarország még gyengén fertőzött Hazánkban nem kívánjuk bevezetni sem a lakosság, sem a kü lföldiek kötelező AIDS-szűrését, hiszen minden egyes vizsgálat csak pillanatnyi állapotot tükröz, a helyzet szinte percről percre változhat - válaszolta az MTI érdeklődésére dr. Vass Ádám, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője. Azzal kapcsolatban, vajon az idegenforgalom emelte-e a hazai AIDS-esetek számát, a főosztályvezető elmondta: a turizmus ilyen jellegű kedvezőtlen hatása ilyen rövid idő alatt nem mérhető. Az idegenforgalom ugyanakkor nagy szerepet játszhat a betegség terjedésében, hiszen a szexuális úton történő fertőződés a leggyakoribb. AIDS-szűrésre egyébként Magyarországon csak a veszélyeztetett rétegeket, illetve a három hónapnál hosszabb ideig hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárokat kötelezik. A hazai AIDS-vizsgálatokra. a megelőzésre és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokra ebben az évben a népjóléti tárca 120 millió forintot költött, jövőre azonban 170 millióra lenne szükség. A legfontosabb feladat a megelőzés - hangsúlyozta a főosztályvezető. Szeptember 30-án ért véget az az egyéves védekezési program, amelyhez a WHO 150 ezer dollárral járult hozzá. Számadatokat ismertetve dr. Vass Ádám elmondta: a WHO-nál október elsejéig a világ 162 országából 418 404 megbetegedést jelentettek, szakértők szerint azonban legalább 1,5 millióra tehető az AIDS-betegek, s 10 millióra a fertőzöttek száma. Hazánkban ebben az évben - október elejéig 28 új AIDS-bctegct regisztráltak. Ezzel 1986 óta összesen 76-ra emelkedett a magyarországi AIDS megbetegedések száma, a betegek közül 39-en meghaltak. Az ismert fertőzöttek száma 282, ebból 249 férfi, 21 nő és 12 az anonim. Hazánk ezen adatok ismeretében egyelőre a gyengén fertőzött országok közé tartozik - emelte ki dr. Vass Ádám. A tárca kezdeményezésére a kormány anyagilag segíti azt a 34 HiV-pozitívot, akik fertőzött vért kaptak még a kötelező szűrés bevezetése előtt.