Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

SZERDA, 1991. OKT/16. BELPOLITIKA 3 / Uj helyszín: Gödöllő? Juhász Judit szóvivő kijelentése szerint a kormány még nem zárta le véglegesen a világkiállítás ügyét, e heti ülésén alaposan mérlegelni fog minden rendelkezésre álló információt, s ennek során a Parlamentben hétfőn felvetődött esetleges gödöllői Expo gondolatát is megvitatja. Baráth Etele kormánybiztos Roszik Gábor gödöllői képviselő bejelentésére reagálva elmondta, hogy számára nem irreális az az elképzelés, miszerint a világkiállítás helyszíne 1996-ban nem Budapest, hanem Gödöllő lenne. Baráth Etele kifejtette: a világkiállítások eddigi történetében arra ugyan még nem volt példa, hogy a helyszínt ilyen alapvetően megváltoztassák, ezért a Világkiállítások Nemzetközi Irodájának előzetesen erről állást kell foglalnia. A kormánybiztos szerint a világkiállítás megrendezhetőségének esélye jelenleg 30 százalékos. Gödöllő város önkormányzata hétfőn a késő esti órákba nyúló rendkívüli ülésén úgy döntött, a megrendezési feltételek a város közelében adottak, így felajánlják: Budapest helyett legyen a helyszín Gödöllő. A témában készített tanulmány szerint Budapesttől 20 kilométerre egy 200 hektáros szabad terület szolgálna helyszínül az Expónak. A Parlament tegnapi ülésnapján az MDF frakciója bejelentette: támogatja azt a kezdeményezést, amely szerint fővárosi népszavazás mondja ki a végső szót az 1996-os Expo ügyében. Az SZDSZ frakció tagjai ugyanakkor „bohózatba illőnek" nevezték a Roszik Gábor (MDF) által felvetett gödöllői Expo gondolatát. Az Országgyűlés tegnapi ülésén módosította a Munka Törvénykönyvét és ezzel lehetővé tette, hogy mindazok végkielégítést kapjanak, akinek munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése miatt bomlik fel. Önkormányzat és működőképesség Szolgáltató vagy hatóság? - Németországban a jellemző helyi adóbevételek az iparűzési, valamint az ingatlan jellegű adókból származnak, a többi tétel említésre sem érdemes. Az iparűzési adó egyébként az önkormányzat összes bevételéből 12 százalékkal részesedik. Az önkormányzatok természetesen maguk is vállalkozhatnak, jogaikat azonban pontosan rögzítik. Legérdekesebb feltétel ezek között az, hogy csak abban az esetben foghatnak bele valami újba, ha egy kívülálló nem tudja azt jobban, olcsóbban ellátni. Ebből elég tisztán látszik a cél, hogy ott inkább a magántőkés adózzon, abból legyen bevétel, ne pedig az önkormányzat vállalkozzon. - A csatornáért, a városi tömegközlekedésért arrafelé sem nagyon ugrálnak. - Egészen pontosan a vezetékes szolgáltatások területén, a gáznál, a villamos energiánál, a víznél, a csatornánál illetve a távfűtésnél a legerősebb az önkormányzati szerep, ami érthető is. Ugyanez igaz a tömegközlekedésre, amely működtetéséhez szükséges bevételeinek mindössze hatvan százalékát kapja az utasoktól, a hiányzó rész ott is támogatás. Összesen körülbelül ezer önkormányzati vállalkozás működik Németországban. - Mindössze? - Azért ilyen alacsony a számuk, Az önkormányzati intézmények és vállalatok irányítása témakörében rendezett szeptember végén szemináriumot Debrecenben a német Friedrich Ebért Alapítvány, az ellenzéki pártok önkormányzati képviselőinek részvételével. Básthy Gábor gépészmérnök, a városfejlesztési bizottság titkára, mint a szocialista párt képviselője vett részt a rendezvényen. A városatyát elsősorban a szegedi önkormányzati vállalatok irányításában is hasznosítható tapasztalatokról kérdeztük. mert a kisebb falvakat a nagyobb regionális trösztök látják el. Az említett ezer cég kétharmada önkormányzati vállalatként, a többi gazdadsági társaságként működik. Nálunk, Magyarországon ezzel szemben az a gyakorlat, hogy szinte mindent társasági formában akarnak üzemeltetni, miközben Németországban is csak a legfejlettebb tartományokban csökken az önkormányzat saját vállalatainak részesedése ötven százalék alá. - Milyen érvek sorakoztathatok fel eforma mellett? - Jobban kézbentarthatók a közvetlen települési célok, hatékonyabb az ellenőrzés, munkahelyteremtők, nyereségük és veszteségük tervezhető és nem utolsósorban a környezetvédelem szempontjából is kezelhetőbbek a tisztán önkormányzati kézben maradó vállalatok. Igen elterjedt forma, hogy több különböző önelszámoló szolgáltatást vonnak egyetlen szervezet alá, mi több, a vállalaton belül keresztfinanszírozást valósítanak meg. A nyereséges divíziótól csak annyit vesznek el, hogy az ne veszélyeztesse a működőképességet, illetve a fejlesztést, az eleve veszteséges profilt pedig támogatják. Magyarul, az energiaszolgáltatás jövedelméből a tömegközlekedést, vagy a vízművet dotálják, s végeredményben kevesebb adót fizetnek kifelé. - Mi ettől még elég messze vagyunk. - Magyarországon a kormány nem kívánja a nyereséges ágazatokat önkormányzati tulajdonba adni. Eddig, a két nagy energiás tröszt privatizációjánál érdemben még fel sem merült ez a kérdés. Pedig így a többi alapszolgáltatás finanszírozása, fejlesztése is rövid időn belül lehetetlenné válik. - Biztos hogy ezt is el kell aprózni? - Úgy természetesen nem lesz jó, ha emellett minden marad a régiben, vagyis a szolgáltató kitalálja, megtervezi, felépíti, saját magától átveszi és végül saját magának engedélyezi a beruházást. A hatósági és a szolgáltató funkciókat szét kell választani. Egy Szegednél nagyobb német város egyszemélyes önkormányzati társaságában alig több mint ezren dolgoznak és feladatuk közé tartozik a távfűtés, a gáz és villany, a víz és a csatorna, valamint a közlekedés, folyami kikötőstül. De ők csak szolgáltatnak és minden munkát külsősökkel végeztetnek, természetesen versenyeztetés után. KOVÁCS ANDRÁS Indul a CSÉB-M CSÉB-M néven az Állami Biztosító Rt. olyan új csoportos élet-, baleset és betegségbiztosítási formát vezet be e hónaptól kezdve Magyarországon, amely 1993 márciusától követi az infláció ütemét és ezzel megpróbálja megőrizni a szolgáltatások értékét. Az új CSÉB-M biztosítási szolgáltatásai ettől az időponttól kezdve évről évre módosulnak majd, mégpedig úgy, hogy a szolgáltatások a lakossági bankbetétek átlagos nettó kamatához igazodnak, a díjak pedig az átlagfizetésekhez hasonlóan fognak változni. 1993 márciusáig a CSÉB-M - az előző CSÉB biztosítási formákhoz képest abszolút mértékben megemeli az egyes biztosításokért járó szolgáltatásokra kifizethető összegeket. Az előzőleg megkötött különböző CSÉB-biztosítások a CSÉB-M mellett is érvényben maradnak, az ügyfél maga dönti el, hogy áttér-e az új biztosítási formára jelentették be az Állami Biztosító Rt. keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten. A biztosító képviselői elmondták: az infláció folyamatosan elértékteleníti az előző CSÉB-ekbe egybegyűjtött szolgáltatásokat. Mivel az infláció megszűnésére rövid távon nem lehet számítani, a CSÉB-M egy olyan biztosítási szolgáltatáscsomagot kínál a lakosság számára, amely életbiztosítást, baleset- és betegségbiztosítást egyaránt tartalmaz, sőt munkanélküliség esetén sem kell a biztosítási formákat felmondani, mivel ekkor kedvezőbb díjtételek mellett fenntartható a CSÉB-M. Kilenc hónap a határokon A határőrség az elmúlt kilenc hónapban 23 498 személy ellen intézkedett az államhatáron elkövetett jogellenes cselekmény miatt. Ez a szám 2,3-szorosa a tavalyinak - derül ki a határőrség nemrég készült értékeléséből. Határsértést 84 ország állampolgára kísérelt meg; a legtöbben - 15 458-an - román állampolgárok voltak. Nagy számban kíséreltek meg határsértést törökök, pakisztániak, indiaiak, ghánaiak és bangladesiek is. Tiltott határátlépés kísérlete közben elfogtak: 17 577 főt, közülük 11 577 fő Magyarországról kívánt illegálisan távozni, 6000 fő pedig az országba akarta bejutni. A határőrség 160 embercsempész, 192 határsértő-segítő és 58 árucsempész ellen intézkedett. Az elmúlt kilenc hónapban a határőrség 78 371 587 személyt és 22 millió gépkocsit ellenőrzött. A tavalyi évhez viszonyítva a személyforgalom 9,2 százalékkal, a járműforgalom 9,1 százalékkal csökkent. A forgalom egyedül az osztrák határszakaszon növekedett. A határátkelőkön hosszabb várakozás 136 esetben alakult ki. KÖZÉLETI NAPLÓ MA KATONA GYULA, a 13-ik választókerület képviselője 16 órától 18 óráig lakossági fogadóórát tart a Vízművek Tisza Lajos körúti székházában. A VÁROSFEJLESZTÉSI, -RENDEZÉSI ÉS -ÜZEMELTETÉSI bizottság 14 órától a városháza klubjában ülésezik HOLNAP A MUNKÁSPÁRT Koordinációs Bizottsága 16 órakor ülést tart a Csap utcai székházban; napirenden: a XV. kongresszusról szóló tájékoztató. MORAHALOM város képviselő-testülete 18 órakor közmeghallgatást tart a művelődési ház nagytermében. Az SZDSZ taggyűlést tart fél 6-kor Földvári utcai székházában. Rózsa Edit országgyűlési képviselő 16 órától fogadóórát tart a Földvári u. 3. szám alatt. Zseton a házfelügyelőnél Jönnek az amerikai mosodások? Filmekből jól ismert jelenet: bemegy az ember a mosodába, bevágja a szennyest a gépbe, aztán leül olvasni, lefekszik, vagy kitalál valami más időtöltést. Az automata mos és szárít, aztán már csomagolhat is a kliens, viheti a tiszta ruhát. Lehet, hogy hamarosan Szegeden is megjelennek hasonló gépek. Igaz, egyelőre nem nyilvános szalonokban, hanem bérházak közösen használt helyiségeiben: szárítóban, folyosón. Még a nyáron járt itt a kaliforniai First American Laundry Corporation magyar ajkú képviselője, Mr. Gerry Hargitai, aki éppen Szegedről származott el a napfényes Beverly Hillsre. Előbb Tűliegyi József alpolgármesterrel, majd Tóth Dezsővel, az 1KV igazgatójával tárgyalt arról, hogy Szegedre is szívesen elhoznák gépeiket, amelyek Amerika és Európa tisztára mosásában (már ami a szennyes ruhát illeti) jól beváltak. A szerződéstervezet szerint öt évre kapnának jogot az amerikaiak, és először - kísérleti jelleggel - tizenkét IKV-kezelésű házba állítanák be a mosó- és szárítógépeket. A berendezés a Vidám Park dodzsemeihez, és a biliárdklubok asztalaihoz hasonlóan zsetonnal működne, ezeket a házfelügyelőtől lehetne megkapni. Hogy mennyiért, az egyelőre titok... Azt viszont tudjuk, hogy az IKV nem adná bérbe a közös használatú helyiségeket - erre nem is lenne joga -, hanem a bruttó bevétel 2 százalékát kapná meg. Az amerikai cég ezen felül természetesen fizetne az áramért, vízért - a gépek nemcsak a teljesítményüket mérik, hanem az elfogyasztott energiát is -, valamint a csatornahasználatért. Az IKV-nak az sem lenne közömbös, hogy vele végeztetnék a bekötési munkálatokat (ez körülbelül 200 ezerforintos megrendelést jelentene). A szegedi önkormányzat pénzügyi, jogi és városrendezési bizottsága már jóváhagyta a tervet, így most már valószínűleg nem kell sokat várni arra, hogy Budapest után nálunk is megkezdjék működésüket a mosó masinák. A képviselő - kit képvisel ő? Hogy milyen politikust szeretek? Még a nagy csatározások idején, amikor azért folyt közelharc, hogy melyik párt, melyik politikus szerezze meg a hatalmat, klasszikus idézeteket keresgéltem világnagy íróktól a politika és erkölcs összeférhetőségéről. Véletlenül rátaláltam a szívem szerint valóra, így szól: „A nagy politikusnál csak azt az embert becsülöm többre, aki nem akar az lenni." (La Bruyere) Frappáns. Veséző. És mélyén az igazságtartalom! * Magam is úgy véltem (tapasztalva a székükbe kapaszkodó politikusok szolgai túlbuzgóságát vagy lapítását még a közelmúltban), hogy aki mindenáron vezető akar lenni, azt nem szabad a hatalom székébe engedni. Hogy miért? Egyszerű: mindent el fog követni, hogy megtartsa azt. Az erőszaktól, netán a bűntől sem riad vissza, ha pozícióját veszélyeztetve látja. Hiába van rendszerváltás, a hatalomvágy e „rendje" magától nem vált. Én azt a nagy politikust szeretem, aki nem önnön nagyságát kívánja „megalkotni", hanem nemzete, népe üdvéért, jólétéért, boldogulásáért fáradozik. És ha úgy véli, hogy „tengelyt akasztott" választói többségével, inkább lemond, semmint azok ellen tenne, akik bizalmat szavaztak neki. Ezért tiszteletem De Gaulle gesztusát, aki érzékelvén, hogy nem ért szót nemzetével - népszavazást kért maga ellen. Majd önként lemondott. így hát La Bruyere gúnyos megjegyzését megtoldom Adam Smith véleményével, miszerint „a becsületesség a legjobb politika". A tavalyi választási csatározások hevében egy kollégám (cikkemre tromfolva) azt írta: a politikának semmi köze az erkölcshöz! Meglehet. Olyan is az! Napóleon ebben a kérdésben úgy fogalmazott, hogy „a politikában ismeretlen a szív, csak a fej számít." Noha nem egészen szívem szerint való ez a hideg racionalitás, elismerem, ebben sok igazság van. Persze csak akkor, ha a szívtelen „fej" becsületes marad, ha a hatalom mámorában nem veszti fejét. Végül is, a történelmi tapasztalatok ismeretében, hajlok a herderi tétel elfogadására a politika természetét megítélendő. íme: „A politikának eszköz, az erkölcsnek cél az ember". Ebből arra következtetek, hogy az erkölcs nélküli politika embertelen. Mert csak eszközül használja az embert, ami minden nagy tettek és történések végcélja kell hogy legyen! * Napjainkban is mindegyre fölvetődik: vajon politikánkban mennyi a nemzet szolgálata, az ember szolgálata? A nagy országmentésben vajon nem válunk-e mindannyian eszközévé a társadalomátalakító kormányprogramnak? A válasz az: azért kell most pár évig súlyos terhet cipelnie a magyarországi lakosságnak, mert csak így juthat ki a kátyúból. Ez logikus. És hogy vélt erkölcsi súlya is legyen a döntési jogosultságnak, egy-egy politikus, képviselő számára az a végső érv: „Kérem minket törvényesen megválasztott a magyar nép, mi a nép bizalmából vagyunk itt." Ebben kimondatlanul az is benne van, hogy ha ránk szavaztatok, akkor mi tudjuk, mi a jó nektek! A megválasztottság igaz. A szavazatként leadott bizalom - igaz. Csakhogy az emberi természet (meg az ország válságos, változékony állapota) miatt a bizalom már részben elapadt. Elpárolgott. Közéleti slágerünk lett a „Más ez a szerelem..." Igaz, a választási számadat még fényeskedik, de nincs mögötte ugyanannyi emberi lélekfény. Minden állampolgár a maga személyes élményéből tudja, hányszor azonosult, illetve hányszor nem értett egyet pártja képviselőjének némely javaslatával, döntésével, amit ugye az ő (mint választó) képviseletében tett. Magam is átéltem hasonlót. És ekkor kezdődik az elidegenedés ama pártpolitikától, képviselőtől. Az emberben ilyenkor fölvetődik a kérdés: a képviselő engem képvisel? Sokszor azt gyanítja az állampolgár a parlamenti üléseket szemlélve, mintha esetenként a mundér védelmében szavaznának egységesen az egy frakcióhoz tartozók. Hiszen jó néhányukat évtizedek óta ismerjük (jellemük, gondolkodásuk a magunkéval rokonítható volt), és lám, az adott kérdésben gombnyomásra igent modanak, amire én - akit képvisel - nemmel szavaznék. Veszélyt rejt, ha a saját képviselő és a saját választó „másként gondolkodása" gyakorivá válik. Szólhat ugyan még a bizalomról óda, ám a bizalom oda. Szóltak erről már közvélemény-kutatási statisztikák is. Vajon hányan okulnak belőle? BALOGH ÖDÖN NY. P. Felvidéki újságírók Szegeden A Szlovákiában élő magyarok több mint hatvanezer példányban megjelenő napilapja, a pozsonyi Új Szó és a Délmagyarország közötti kapcsolatépítés újabb állomásaként tegnap és tegnapelőtt szerkesztőségünkben vendégeskedett a felvidéki lap küldöttsége, viszonozván Christian Theodose úrnak, a Délmagyarország Kft. első ügyvezetőjének nemrégiben Pozsonyban tett látogatását. Vendégeink megismerkedtek szerkesztőségünk új elektronikus rendszerével, megtekintették a Nice Press Invest szegedi nyomdáját, s tájékozódtak a magyarországi írott sajtó privatizációjáról. A látogatás során technikai és menegement együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Kispál Antal (képünkön jobbról) a Délmagyarország Kft. ügyvezető igazgatója és Szilvássy József, az Új Szó - és a szintén magyar nyelvű, mintegy százhúszezres példányszámú hetilap, a Vasárnap - főszerkesztője. Nagy László felvételén a két aláíró mellett Slezákné Kovács Edit', az Új Szó főszerkesztő-helyettese és Bodnár Gyula kulturális rovatvezető látható.