Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám

6 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. OKT. 2. OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 12-825. Megcsúfolt fürdőváros Szeged Bos-Nagymarosa lehet? Válasz Szász Lászlónénak A Délmagyarország szeptember 25-i számában olvastam Szeged Bős-Nagymarosa lehet című véleménynyilvánítását. Úgy érzem, hogy az eddigi sajtóban megjelent tájékoztatók, vagy az ezzel egyidejűleg kiszivárgott nem hivatalos vélemények, sok kérdést nyitottan hagytak, melyek a város lakosságát esetleg rossz irányban oerientálják. A Kriiger céggel valóban folytatunk tárgyalásokat, azonban éppen annak érdekében, hogy ezt a rendkívül fontos, a lakosság egészséges életlehetőségét és a város fejlődését nagyban elősegítő beruházást a lehető legmagasabb műszaki színvonalon és az amúgy is túlterhelt lakosság legkisebb anyagi áldozatvállalásával valósíthassuk meg. Az önkormányzati testület illetékes szakbizottságának javaslatára dr. Lippai Pál polgármester úr vezetésemmel önkormányzati képviselőkből és külső szakértőkből bizottságot hozott létre, melynek feladata egyrészt a Krüger ajánlatának minden oldalú vizsgálata, másrészt más hasonló ajánlatokkal való egybevetése. Ön négy pontban foglalja össze ellenérzéseit, melyekre megpróbálok röviden válaszolni, hozzátéve, hogy nekünk jelenleg még sokkal több kérdésünk van, melyet fel kell tenni és fel is fogunk tenni, mielőtt bármiféle döntést az önkormáyzat elé terjesztünk, vagy esetleg ahogy ön írja, helyi népszavazást rendezünk. Egy biztos, nem az a cél vezet senkit sem, hogy a lakosságra újabb és elviselhetetlen terheket rakjunk hanem, hogy azt a középkori állapotot, mely jelenleg Szegeden a csatorna hiányából és a tisztítatlan szennyvizek, valamint a folyékony települési hulladékok közvetlenül Tiszába eresztéséből adódik, belátható időn belül szüntessük meg. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy e terheket csak részben kelljen díjemelés formájában a szennyvízkibocsátókkal megfizettetni és ez a díjemelés tartalmában és mértékében épp a Krüger céggel aláírt szándéknyilatkozat szerint mindenkor figyelembe fogja venni a lakosság és az egész magyar gazdaság teherbíró képességét, tehát semmiképp sincs szó egy azonnali, Ön által tízszeresnek gondolt díjemelésről. Természetesen vizsgáljuk különböző szennyvíztisztító cégek ajánlatait. Ha azonban a Krüger melett dönt a város, akkor sincs szó a verseny kiiktatásáról, mivel a kérdés nem úgy merül fel, hogy egy adott művet valaki mennyiért épít fel és mennyiért üzemeltet, hanem fordítva, hogy egy vállalat, mely a város helyett tud és akar hosszútávú és jelentős beruházást eszközölni, meg fogja versenyeztetni a várossal közös elbírálásban azokat a kivitelezőket, akik ennek a jelentős pénzösszegnek a felhasználására a leggazdaságosabb megoldást javasolják. És itt tegyünk hozzá egy nagyon jelentős dolgot, amivel Ön nem foglalkozik. Ezen beruházási összegnek mintegy 70-75 százaléka, amely körülbelül 6 milliárd forintnak felel meg, szegedi és Szeged környéki embereknek, munkásoknak és mérnököknek fog hosszú éveken át munkalehetőséget biztosítani, arról nem is beszélve, hogy egy város, melynek kiépített infrastruktúrája van, vonzza magához a további tőkebefektetőiket, és így megindulhat Szeged egészséges és egyre gyorsuló fejlődése. Levelének harmadik pontjában azt mondja, hogy miért az Alföld legdélibb részén kell tisztítót építeni? Egyszerűen azért, mert Európában élünk, Európához akarunk csatlakozni, ezt várjuk el szomszédainktól is határainkon belül és határainkon túl. Ha Ön azt mondja, hogy nem kell szennyvíztisztítót építeni, amíg mások nem építenek, ilyen alapon nyugodt lélekkel kijelenthetjük, hogy gyilkolni vagy rabolni is szabad mindaddig, amíg mások is elkövetik. Levelének negyedik pontjával teljes mértékben egyetértek. Sajnos sem a városnak, sem az országnak nincs anyagi lehetősége a hiányzó infrastruktúra megépítéséhez, azonban van lehetőség és mindent el is követünk, hogy különféle segélyprogramokhoz csatlakozva a beruházás visszafizetendő részét csökkentsük. Ezen törekvéseinkre konkrét válasz még nem érkezett, de nem is érkezhetett, azonban a végleges döntést nyilvánvalóan alapvetően fogják befolyásolni. Szeged város azon lakosai, akik csatornázatlan területen élnek, már ma is érzik, hogy a csatorna hiánya milyen mértékben akadályozza a normális életvitelüket, és ennek érdekében az elmúlt 5-6 évben már egész városrészek, lásd Móraváros és Baktó, jelentős anyagi áldozatot hoztak a csatorna megépítése érdekében. A Csongrád megyei Tisztiorvosi Hivatal főorvosnője éppen az elmúlt pénteken Csongrádon tartott előadásában számokkal bizonyította azt a tűrhetetlen állapotot és veszélyhelyzetet, melyet a Tisza bakteorológiai szennyezettsége már jelenleg is okoz, és melyek megszüntetése csak a szennyvíztisztítás teljes megoldásával lehetséges. Miután a kérdés sokkal bonyolultabb, minthogy arra még egy ilyen, viszonylag hosszú levélben is válaszolni lehessen, és miután nagyon fontosnak érzem, hogy a lakosság minden rétege megértse, a bizottság minden szakembere a politikusokkal karöltve, nem a lakosság ellen, hanem a lakosság, a város egésze érdekében tevékenykedik nagyon örülnék neki, ha akár személyesen megkeresne, akár egy egyeztetett időpontban lakossági fórumot szervezne, ahol mindezekről a kérdésekről őszintén, nyíltan, egymás véleményét meghallgatva eszmét cserélhetnénk, s végül valóban olyan döntés születnék, mellyel mindenki egyetért és mindenki támogat. A víz színe: sárga Peri Percek es tettek Mint törzsvendég, a napi 4-5 kilométeres úszás alatt leginkább csak a SZUE medencéjének fenekéig látok, de volt és jelenlegi beosztásomnál fogva talán kicsit a medcncefalakon túl is. Dóra József, a vízmű fürdőinek vezetője „Záróra a fürdőben" című, a DM szeptember 7-i cikkben a fürdőcsődöt előidéző okokat tárta a közvélemény elé. Nyilatkozatához kapcsolódnék a másik oldalról, azzal a szándékkal, hogy a város közvéleménye és önkormányzati irányítása „gomba" és SZUEügyben teljesebb képet kaphasson. Az újszegedi Ligetfürdó termálcsarnok tetőszerkezetének kivitelezését munkáltatóm, a Szegedi Építőipari Szövetkezet végezte, így módom volt a peres eljárásban és a peren kívüli egyeztetésekben résztvenni. A Csongrád Megyei Bíróság 1989. január 17-i ítéletében megállapította, hogy a tetőszerkezet kijavításának költségei 60 százalékban a Szegedi Vízműveket, 2 százalékban a SZÉSZ-t terhelik. Szeged elsősorban a vízműnek köszönheti, hogy fedett uszoda nélkül maradt, mert a létesítményt szakszerűtlenül üzemeltette. Dóra úr, mint üzemeltetési osztályvezető személyesen is felelős azért, hogy a 80 milliós létesítmény lakat alá került. Ezek után elvárható lett volna, hogy a vízmű vállalat a tetőszerkezet kijavítása után (melynek tervei 1987. novemberben készültek el) igyekszik a létesítményt mielőbb a város rendelkezésére bocsájtani. Ennek az ellenkezője történt; a késleltetés egyik eszköze a város közvéleményének tudatos megtévesztése. A DM „Gombagondok" 1990. október 6-án és „A flottakapitány partra száll" 1990. október 20-án közzétett cikkeiben Kovács Gábor főmérnök azt nyilatkozta, hogy tíz-tizenegymillió forint kellene a légtechnikai berendezések korszerűsítésére, és két és fél millió az új világításra; a létesítény nem nyitható meg, hiába készült el a tetőszerkezet. A cikket követően Dóra úr közbenjárására a SZÉSZ Tervező Vállalkozó Kft.-tői gépész vezető tervezői minőségben felkerestem a főmérnök urat, árajánlattal: társaságunk a Délterv tervdokumentációja alapján 4,6 millió forintért vállalkozna a központi fűtés és vezérlés, a medencetér elektromos munkák, a szellőzés, valamint a működés szempontjából elodázható szakipari és padlófűtési munkák elvégzésére. Közöltük azt is, hogy a sokat emlegetett szellőzés célanyagainak beszerzési költsége 600 ezer forint. (Jelenleg sem több.) Ajánlatunkat elutasította azzal, hogy célszerűbbnek látná a jelenleg tervezési fázis alatt lévő termál távvezeték kivitelezésével együtt, ha fővállalkozói kapacitásközlő levelet küldenénk. Tölgyesi Béla igazgató urat felkeresve 1990. november 20-án részletes fővállalkozói kapacitásközlő levelet küldtünk, kértünk programegyeztetést, helyszínelési lehetőséget, tervdokumentációt és adatszolgáltatásra kompetens osztály megjelölését. A későbbiekben a levelet tájékoztatás végett átadtuk dr. Ványai Éva alpolgármesternek. Visszajelzést többszöri közbenjárásra sem kaptunk. Egy év elteltével, úgy érzem, hogy a vízműképlet egyszerű: ijesztően irreális, sokmilliós számokkal sokkolni az önkormányzatot, műszakilag megindokolható, de a pénzügyi korlátok miatt még távlatokban sem realizálható megoldásokat erőltetni tervezési szinten, mellyel az anyagi sokkolás még fokozható (termálkútgépészet, termáltávvezeték vízkezelési technológia), a tervezési folyamat lefékezése, adatszolgáltatások időbeli elhúzása. Minden rugalmas alternatíva elvetése, amely a megnyitást realizálhatná. A javítási tervek 1989. júniusában elkészültek a termálcsamok szellőzését illetően. A termál távvezeték és kapcsolódó tervei - melynek megvalósítása nélkül is üzembehelyezhető a „gomba" - jelenleg is folynak, rejtély, hogy mikor fejeződnek be. Mindezek mellett a vízmű létesítményekben tovább folytatódnak a minden szakmai leleményességet mellőző, drasztikus, szolgáltatásokat redukáló intézkedések. A gőzfürdőben például a szombati nyitva tartást csökkentették, a gőzszolgáltatást megszüntették, és erre a sorsa jutott a száraz légkamra is. A legnagyobb kérdőjel, hogy az önkormányzat, élén a polgármester úrral, asszisztál-e a vízmű nulla megoldási törekvéséhez, mert ha igen, nem kétséges, hogy a kft.-kbe oly leleményesen üzletelő „gazda" az állami vagyont lepusztítja. Az említett cikk megállapítása, mely szerint nincs fürdő, mely önfenntartó vagy nyereséges, helytálló ugyan, de ennek nem evidens következménye a fürdők bezárása, mert a költségvetési támogatás mellett a nyereséges ágazatok tartják el mindenhol a fürdőket. Ennek pénzügyi technikáját nem kell kitalálni, mert megyén belül és a szomszédos megyékben is van követendő példa, holott ezek nem diák-, és fürdővárosok. A DM 1990. október 27-i számában a WHO konferencián nyilatkozó dr. Herczeg János tanár úr azzal zárta mondandóját, hogy Pécsett éjjel l-ig nyitva van a sportuszoda, amelyet ott is az adófizetők zsebéből építettek. Az idén Pécsett nyaraltam, ahol három uszoda állt az úsznivágyók rendelkezésére, 22 óráig. Pálfy Katalin azt írta cikkében, hogy most valamit talán jóvátehetetlenül elront az önkormányzati irányítás. Helytálló megállapítás, mert a fürdőszolgáltatás ügyében morálisan és szakmailag is alkalmatlan vízművezetés már a látszatra sem ad. Mindamellett még esélyünk is lehetne arra, hogy a fürdócsőd közönybe fullad; ha Szegeden más vidéki nagyvárosokhoz hasonlóan üzemelnének a mindenki számára hozzáférhető iskolai és felsőoktatási intézmények uszodái (tanuszodái). Ilyenek hiányában viszont a közvélemény a városháza irányába tekinthet reménykedve: talán megakadályozzák a zárórát a fürdőkben. Kovács Sándor, egy törzsvendég, aki bánja, hogy megtanult úszni Szeptember 21-én megjelent „Víz-szín" című cikkünkhöz kaptuk a következő hozzászólást: Az északi városrészben, a Gyöngyvirág utcában (de értesüléseink szerint még számtalan helyen) évek óta piszkos, sárgás, szürke, üledékes víz folyik és most már nemcsak a melegvízcsapból. A mosott ruhák sárga foltosak, néhol szürkés elszíneződésűek. Az illetékes szerint „ki lehet azt mosni"! De vajon miben? Természetesen ugyanabban a koszos, sárga, üledékes vízben! Próbálkoztunk már hipóval is, de olyan erős a szennyeződés, ami a csövekből jön, hogy sajnos még ez a szer sem használt. (Csak nekünk körülbelül 5-6 ezer forint eddig a kárunk, amit a víz „minősége" okozott. Ágyneműgarniturák, fehér Szentmihálytelek és Ságváritelep utasforgalmát a 76-os buszok bonyolítják le. Most, hogy az iskola is beindult - különösen a reggeli órákban - sok az utgs, alig férnek fel a buszokra. Szentmihálytelek a végállomás. Reggel 7 órakor Szeged felé elindulva már az első két megállóban „versenyben" a tizenévesek az ülőhelyfoglalásban. Úgy, hogy Ságváritelepen, ahol a felnőtt utasok is sokan vannak, ott már nem létezik, hogy valaki is ülőhelyet kapna. Legyen az bármely idős férfi, vagy nő. Ezek az iskolás lányok és fiúk szoros szolidaritást kötve ülnek, és a maguk problémájával vannak elfoglalva. És állhatnak mellettük sorban az idősebb emberek, nők, várandós anyukák. Egynek se jutna eszébe, hogy a helyét felkínálja. Nem létezik, hogy ezek a gyermekek alsók, törölközők, ruhák.) A tusfejet hetente meg kell tisztítani az üledéktői, annyira eltömődik. Nem lehet igaz, hogy „a víz a hálózat öblítésekor sárgulhat meg", mivel az elszíneződés csaknem mindennap tapasztalható és valószínű, hogy nem mindennap végeznek öblítést a rendszerben. (Ebből a szennyezett vízből iszunk és főzünk!) Egyszerűen fölháborító, hogy fizetjük a felemelt díjat, a szolgáltatás minősége pedig egyre romlik és az illetékesek egy vállrándítással elintézik a panaszokat! Igenis sárga a víz, igenis befogja a ruhákat és ezt soha többé nem lehet eltávolítani belőlük! (Név és cím a szerkesztőségben) nem kaptak volna valamilyen nevelést a szülőktől és tanáraiktól. A látszat szomorú: a fiúk között van, aki a lábának nem talál nagyobb kényelmet és az ablak keretére rakja fel. De sajnos vannak, akik a késő esti órákban a diszkókból hazafelé tartva és a fáradt autóbuszvezető éberségét kijátszva versenyben az üléshuzatokat vagdalják össze. És nagy károkat okoznak a társadalmi tulajdonban. És az nem jut eszükbe, hogy ezzel a társadalmi tulajdon ellen követnek el bűncselekményt! Kedves tizenéves fiatalok! Amíg nem késő, addig gondolkodjatok. Egyszer ti is szülők lesztek és nektek kell felnevelni gyermekeiteket. Tartsátok hát tiszteletben egymást és a felnőtteket. És több tiszteletet a tömegközlekedésben is. Egy jóakarótok: M. F. A közgyűlés a Családsegítő Központ vezetői pályázatának elbírálása során két jó jelölt közül választhatott. Egyiküknek szakmai előéletét, a másiknak vezetői alkalmasságát, emberi kapcsolatteremtő képességét tartotta nagyra a Szociális Bizottság. A közgyűlés teljes idejéhez és a Családsegítő Központ fontosságához képest rövidnek tűnhet az az idő, amennyit a testület ezzel a kérdéssel töltött. Ez azonban csak a látszat! A képviselők munkájuk nagy részét nem a közgyűlésen végzik! Véleményüket előzetesen alakítják ki, szakértőik, pártjaik, személyes kapcsolataik révén. Ilyen módon információkat gyűjteni igen időigényes dolog. Össze sem hasonlítható azzal, amennyit a közgyűlésen egy-egy H. K. Szeged. Szeretném tudni, hogy öröklés esetén mennyi illetéket kell az örökösnek fizetni? Az öröklési és ajándékozási illeték összegét az egy-egy örökösnek, hagyományosnak, illetőleg megajándékozottnak jutott örökség, illetőleg ajándék tiszta értéke alapulvételével a következők szerint kell kiszámítani. Az örökhagyó, illetőleg az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unoka terhére (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vérszerinti gyermekkel, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő a vérszerinti szülővel egy tekintet alá esik) 5 százalék. Kritikai kérdéseit megköszönve dr. Kováts Gábor vízügyi igazgató az önkormányzat által létrehozott szakbizottság vezetője téma megtárgyalására fordítunk. Annál, hogy melyik jelölt hány másodpercig beszélt a díszteremben, úgy vélem, fontosabb az, hogy a szegedi közgyűlés három új szociális intézmény létesítéséről döntött ebben az évben. Ezek között van a Családsegítő Központ és egy népkonyha is, melyek nem csupán Szeged városának költségvetéséből jönnek létre, hanem a Szociális bizottság pályázata révén a Népjóléti Minisztériumtól is szép összeget sikerült elnyernünk. A legutóbbi közgyűlésen pedig egy 50 férőhelyes szociális otthon létesítését hagytuk jóvá. Lencsés Éva önkormányzati képviselő Az örökhagyó illetőleg az ajándékozó a fent nevezett csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére 8 százalék. Minden más örökös, illetve megajándékozott terhére 10 százalék. Az örökhagyó halálának időpontjában, illetőleg az ajándékozáskor fennálló állapot szerint kell megállapítani, hogy az örökös, illetőleg a megajándékozott az illeték mértéke szempontjából melyik csoportba tartozik. Gépjármű, pótkocsi öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke azonos a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékével. DR. V. M. Verseny a lej tön SZERETNÉM MEGTUDNI ROVATUNKBAN OLVASÓINK KÉRDÉSÉRE ADUNK VÁLASZT, ILLETVE SEGÍTSÉGET. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. Az öröklési illetékről