Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám

I v. TARTALOM FOTÓ: SCHMIDT ANDREA ALAPÍTVA: 1910-BEN PANEK JÓZSEF SZERDA, 1991. OKT. 2., 81. ÉVF. 231. SZÁM HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Antall József beszéde az ENSZ-ben 2 Országgyűlési jegyzet 3 Alkáderek 4 Exkluzív interjú Orbán Viktorral 5 Kapcsolatok: Megcsúfolt fürdőváros...6 Visszhang 7 Mindenről az edzők tehetnek 8 Öregség - egy világnap képei 16 Románia új kormányfője Miniszterelnök már van, kor­mány még nincs Romániában - ez­zel a váratlan hírrel szolgált teg­nap a francia televízó híradója ké­ső esti adásában. A hír szerint a kormányátalakítás traumájában szenvedő román vezetés, élén Ion Iliescu elnökkel úgy döntött, hogy véget vet az eddigi, főleg naciona­lista pártok által vezérelt befelé fordulásnak, s miniszterelnökké nevezte ki azt politikust, Teodor Stolojant, aki eleddig legkevésbé volt a nemzetiségi viszálykodással és kívülre mutogatással elfoglalva. Stolojan negyvennyolc éves, köz­gazdász, eddig a román privatizá­ciós hivatalt vezette, mint a régi kormány pénzügyekkel foglalkozó államminisztere. Nevéhez fűződik az a privatizációs törvény, melyet bár igen nagy ellenkezéssel foga­dott a román parlament két házá­nak ellenzéke (a Romániai Magya­rok Demokratikus Szövetségét ki­véve valamennyi parlamenti frak­ció kivonult a teremből), de a nyu­gati gazdasági szakemberek vé­leménye szerint a tervezet egyike a legcélratörőbbeknek Kelet-Európá­ban. Az új miniszterelnök beiktatá­sával még korántsem ért véget a román belpolitikai válság: Stolo­janról nem tudni, hogy szavát hal­latta volna-e külpolitikai, illetve politikai nyitási kérdésekben. Az azonban bizonyos, hogy - a történ­tekből okulva is - megváltozik a román legfelsőbb vezetés hozzá­állása nemcsak az ország pol­gárait érintő jelenlegi problémák­hoz, hanem az alkotmányos demok­ratizálódásifolyamat egészéhez is. Az új román miniszterelnök volt ugyanis az a politikus, aki a Ro­mania Libera című ellenzéki na­pilapban nemrég szégyennek ne­vezte a mai Románia nemzetközi megítélését, hozzátéve, hogy azért nem a külföld a felelős. Hogy Magyarország, s a jövőben megkötendő magyar-román barát­sági és együttműködési szerződés mennyit profitálhat az új minisz­terelnök személyes nyitási ambí­cióiból, még nem tudni, hiszen, mint a kommentárok is megjegyzik, egy miniszeterelnök nem feltétlenül csinál nyarat. (A román kormányalakítás ne­hézségeiről szóló kommentárunk a 2. oldalon olvasható) Színházigazgatót keresnek, a szabadtériét már megtalálták A bizottsági ülésen dr. Ványai Éva elmondta, hogy a közgyűlés óta számos színházi emberrel kon­zultált; e megbeszélések alapján a következő variánsok közül ajánl választani; 1. a Szegedi Nemzeti Színház három tagozatvezetője (Gregor József Korcsmáros György, Imre Zoltán) vállalná, hogy rotációs rendszerben, egymást évenként váltogatva ellátnák az igazgatói teendőket; 2. hirdessenek pályázatot ügyvezető igazgatói munkakörre; az ügyvezető, vagy menedzser igazgató a gazdasági és művészeti önállóságot élvező tagozatok munkáját koordinálná; 3. „színigazgató", vagyis neves szín­házművész töltse be a posztot, ilyen személyiséget keressenek pályázat útján. Az „egymást váltó tagozatveze­tők"-szisztémát hamar leszavazta a bizottság, mondván, ez esetben egy erős gazdasági vezető lenne a főnök, s ez nem tenne jót a művé­szetnek. Hosszasan vitatkoztak viszont a másik két variánsról, s végül úgy határoztak, nem szűkítik a kiírandó pályázatot az egyik vagy másik lehetőségre: egyszerűen színházigazgatót keresnek a Sze­gedi Nemzeti Színház élére. Pályáz­hat tehát menedzser és színház­művész egyaránt - november 15-ig. A decemberi közgyűlésnek már dönteni kellene a kinevezésről. Bár a jelenlegi igazgató, Nagy László „mandátuma" csak a jövő év július 31-én jár le, a dolog azért sürgős, mert a következő évadot legkésőbb februártól kell tervezni. Az alpolgármesternő bírja Nagy László igéretét, miszerint nem támaszt akadályt, hogy utódja februártól munkálkodhasson a színházban, „esetleg igazgató­helyettesként", a folyamatosság biztosítása végett. Kevéssé látszott bonyodal­masnak a szabadtéri-vezetés Ugye: a bizottság úgy találta, hogy a művészeti vezetői posztot jelenleg félállásban betöltő Nikolényi István már bizonyította alkalmasságát, tehát azt javasolják a köz­gyűlésnek, hogy nevezze ki a szabadtéri igazgatójának és mű­vészeti vezetőjének egy éves idő­tartamra. Nikolényi ezt a fela­datkört is félállásban látná el. (A bizottság i tagok közül Balogh László képviselő (MDF) a szabad­avagy porlódi pályázatiáda A teátrum direktorra vár Mint emlékezetes, a szeptemberi közgyűlésen nem volt elég 21 igen a szegedi színházak szervezeti átalakításához, az intendatúra létrehozásához; a konzervatív frakcióban ülő városatyák többsége (17-én) tartózkodott a szavazástól, s ezzel elfogadhatatlannak ítélte dr. Ványai Éva alpolgármester előterjesztését. Közel egy éves vajúdás után tehát számos színházi szakember javaslatával ellentétes álláspont született, maradt mi volt, külön intézmény a színház és külön a szabadtéri. A közgyűlés a kulturális bizottság feladatául jelölte a szükséges teendőkről szóló javaslatot: írjanak-e ki pályázatot a két intézmény igazgatói állására, s ha igen, milyen feltételekkel? Késő estébe nyúlt a kulturális bizottság hétfői ülése, de a javaslat megszületett: csak a színházigazgatót keressék pályázat útján, a szabadtéri igazgatójának és művészeti vezetőjének hívják meg dr. Nikolényi Istvánt, a jelenlegi művészeti vezetőt, a Délvilág főszerkesztőjét. téri igazgatóját is pályázattal teljes állásban kellene-e betölteni vállalná-e teljes állásban is az javasolta kiválasztani.) Az elbi- ezt a posztot? Az alpolgármesternő igazgatást, s ha nem, akkor auto­zonytalanodás akkor következett javaslatára végül abban maradtak: matikusan pályázat kiírását java­be, amikor fölmerült, vajon p-m másnap megkérdezik a jelöltet, solják a közgyűlésnek. A tudósítónak van szerencséje jelenteni: Nikolényi Istvánnak „teljesen mindegy", akár fél-, akár teljes állás, vállalja. Ha a közgyűlés is úgy akarja, már november 1-től ­tudtam meg tegnapi újabb kon­zultációjuk eredményét dr. Ványai Évától. Amolyan teljesen pályázatos napja volt a kulturális bizottságnak hétfőn, minthogy a föntieken kívül a városi televízió vezetői és gaz­dasági igazgatói állására meghir­detett pályázatot is el kellett bírálni, továbbá arról is dönteni, hogy a Bartók Művelődési Központ múlt közgyűlésen kinevezett, de azóta lemondott igazgatójának helyével mi legyen: javasolják kinevezni a pályázaton második­ként befutott Hajdú Gézát, vagy új pályázatot hirdessenek? A végered­mény a következő: a városi tévé vezetői posztját ketten célozták meg, két hét múlva meghallgatják őket, azután teszik meg javaslatu­kat. Az ugyanezen intézmény gaz­daságvezetői helyére hirdetett pályázat eredménytelennek bizo­nyult, újat fognak kiírni. A Bartók igazgatói munkakörére szintén új pályázatot javasolnak, s ugyancsak meghirdetik a Százszorszép Gyer­mekház vezetői állását. Itt jegyezzük meg, hogy a színházzal kapcsolatos közgyűlési döntés után dr. Balázs Mihály egyetemi docens írásban lemondott kulturális bizottsági tagságáról. Leveléből csak egy mondatot idéztek, amely - nem szó szerint, hanem körülbelül - így hangzott: hogy bizottsági tagként nyomot hagyhasson a város kulturális életében, olyan típusú és mértékű „alászállást" kívánna tőle, amely­hez nem érez elég erőt magában... A bizottság a továbbiakban javaslatot állított össze a köz­gyűlésnek a nem önkormányzati költségvetésből gazdálkodó kultu­rális intézmények, művészeti cso­portok, egyesületek, vagy magán­személyek támogatására még ren­delkezésre álló összeg felosztá­sáról. (Ebben a költségvetési évben 2 millió 580 ezer forintot már felosztottak, hogy kiknek és meny nyit, arról hamarosan tájékoztatjuk olvasóinkat.) SULYOK ERZSÉBET A város címerével Szeged, pontosabban a Nagykörúton kívül eső területek köz-biztonságának javítása szempontjából fontos eszköz lehet az a három gépkocsi, mellyel tegnap a város önkormányzata megsegítette a Szegedi Rendőrkapitányságot. Az új Volkswagenek beszerzésén túl az önkormányzat a járőrszolgálat benzinköltségét is - három évre ­átvállalta. Mivel a bűnözők a belvárost részesítik előnyben, az eddig három gépkocsival cirkáló rendőrök kényszerűen főleg arra vették útjukat. A kapitányság ígérete szerint a-kedden átvett gépkocsik - melyeket megkü­lönböztetésül a város címere ékesít - szolgálatukat elsősorban a perifériákon látják majd el, szürkülettől virradatig. A tavalyi évhez képest hatvankét százalékkal növekedett a bűnesetek száma, s a felderített bűncselekmények arról tanúskodnak, egyre növekszik a külföldi elkövetők részaránya. A városi rendőrkapitány reményei szerint a megerősített rendőri jelenlét a bűnözőket megriasztja, a lakosságot megnyugtatja majd. A gépkocsik átvételekor külön köszönetet mondott városunk adófizető polgárainak, hiszen nélkülük aligha jutottak volna mostanában űj járőrgépkocsikhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents