Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. OKT. 2. Ultimátum Horvátországnak Az újvidéki rádió jelentése alapján a jugoszláv fegyveres erők vezérkara hétfőről keddre virradó éjszaka a következő ultimátumot adta ki: A Horvát Köztársaság elnökének, a Horvát Köztársaság kormányának, a horvát katonaság főparancsnokának! A Horvát Köztársaság vezetősége és fegyveres alakulatai nem vesznek tudomást az eddig kötött tűzszüneti egyezményekről. A fegyvernyugvást arra használják, hogy összpontosítsák erejüket és hogy támadást intézzenek a katonai létesítmények ellen. A laktanyákat és más katonai létesítményeket nagy erővel támadják. A hadsereg tagjainak nem adnak vizet és élelmet, amit a nemzetközi egyezmények szereint a hadifoglyoknak is biztosítani kell. Számtalan bűntényt követtek el a Jugoszláv Néphadsereg tagjai ellen, a JNA tagjainak családját minden lehető módon zaklatják, üldözik és megsemmisítik. Ezt tovább nem lehet tűrni, ezért figyelmezetjük Önöket, hogy a Jugoszláv Néphadsereg minden eddig megtámadott vagy elfoglalt létesítményért azonnal megsemmisíti a Horvát Köztársaság egy létfontosságú objektumát. Minden megtámadott vagy elfoglalt laktanyáért megsemmisíti annak a városnak a létfontosságú létesítményét, ahol a laktanya található. Egyidejűleg figyelmezetjük a civil lakosságot, hogy idejében menjen el ezekről a településekről. Katonai válaszként a legutóbbi tűzszünet óta elfoglalt laktanyákért és más katonai létesítményekért támadó hadműveletbe kezdünk a Horvát Köztársaság egyes területein. Amennyiben el akarják kerülni a további vérontást és rombolást, úgy a helyi hatóságok azonnal lépjenek kapcsolatba a JNA illetékes parancsnokságaival, hogy lehetővé váljon az egységek műszaki berendezéseinek és ingóságainak biztonságos megtartása, valamint a veszélyeztetett területekről a tiszti családok kiköltöztetése. Belgrád, 1991. október 1. KOMMENTÁR Fehér füst helyett sűrű köd PANEK JÓZSEF Gazdasági és pénzügyi sötét helyzete mellé politikai válságot is kapott Románia: Petre Román hajdan fölényes magabiztossággal megalakított kormányának nem adatott meg a jutalomjáték, hogy hatalmi pozícióból tűzhesse ki az időpontját és irányíthassa a már nagyon közelinek látszó helyhatósági választásokat. A román kormány bukása, bármilyen is volt az, legrosszabbkor jött a szomszéd országnak. Egy alig elfogadott privatizációs törvény (mely a mindenkori kormány által irányított állami kötvénykibocsátásokon alapszik), egy félig kész alkotmánytervezet, majdnem ötvenszázalékos infláció és általános elégedetlenség körülményei közepette kell új kormányt alakítania Ion Iliescu államfőnek, aki a maga során szintén alig úszta meg a lemondatást. Egységkormány, vagy szakértői vezetés - jelenleg ez a kérdés, mely mellett a hogyan sem tisztázott. Az egységkormány azt jelentené, hogy a két év múlva esedékes választásokig valamennyi parlamenti párt tárcát kaphatna, ez azonban korántsem olyan egyszerű, hiszen a román demokratizálódásban szerepet vállaló ellenzéki pártok a folyamat legelején tartanak: nemrég alakult meg az egykori magyarországi ellenzéki kerekasztalnak megfelelő antitotaiitárius politikai szövetség, melynek résztvevői természetesen nem fognak feltételek nélkül részt kérni a süllyedő hajó kormányzásából. A szövetség legmarkánsabb képviselői a liberális eszméket hirdető alakulatok, a Nemzeti Liberális Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Polgári Szövetség Pártja, a Szociáldemokrata Párt, illetve nem utolsósorban a parlament két házában legtöbb ellenzéki mandátummal rendelkező Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége. Ha egységkormány alakul, a kormány előre szakadámak minősített liberális, erősen gazdaságoricntált jellegét ők fogják képviselni a mindeddig nemzeti és nacionalista jelszavak mögé búvó jelenlegi kormánypárttal és úgynevezett szatclitpártocskáival szemben. Az RMDSZ kolozsvári döntése után kívülről elképzelhető lenne, hogy a magyarok is szerepet vállalhatnak a kormányzásban, ez azonban csak csalóka látszat, hiszen mindeddig - bár névlegesen a második legnagyobb parlamenti erő a magyar frakció - egyetlen javaslatukat sem sikerült elfogadtatniuk a törvényhozásban. A magyar részvétel alighanem kirakatelgondolás; ezt egyetlen politikai erő sem fogadná el, hacsak nem a magyar párt lejáratására, kormányzati megbuktatására pályázna. Nem valószínű, hogy a nem magyarbarátságáról híres Iliescu elnök egyrész engedne a magyarok feltételeinek, másrészt vállalná a nacionalista csoportok idevágó vádjait épp amikor leginkább népszerűségre volna szü ksége. Ez akkora merészség volna, amekkorát a választási hadjáratban tusakodó pártok egyike sem mert megkockáztatni: hiába a magyar anyanyelvű választók tömegének támogatása, ha ezzel kétszer akkora román szavazatmennyiséget veszített volna az illető alakulat. Romániában politikailag nem kifizetődő a magyarokkal szót érteni. Az egységkormány lehetősége természetesen magában rejti a jó erőben lévő szélsőséges nacionalista csoportok bevonását is a kormányzatba. A Vatra Romaneasca parlamenti pártja, a Románok Egységpártja volt az első, amelyik benyújtotta igényeit arra az esetre, ha bekerülne a kormányba. A miniszteri tárcák egynegyedét követelték, és azt a jogot, hogy kizárólagos vétójoggal rendelkezhessenek a miniszterelnök kijelölésénél, bár ez a jog egyedül a köztársasági elnököt illeti meg. Jövendő jelenlétük annál is elképzclhetóbb, mert igen népes támogatói táborral rendelkeznek, hatásuk alatt áll a hadsereg és az egykori Securitate utódja a mai Hírszerző Szolgálat. Az egységkormány, vagy ahogyan Iliescu elnök nevezi, a „nemzeti nyitás kormánya" politikailag a legdédelgetettebb vágyak közé tartozik Romániában. A viaskodó felek szinte egyöntetűen a nemzeti tradíciók megmentése érdekében tartják fontosnak, s törekednek inkább erre, mint a semlegesebb, ezért nyugati értelemben liberálisabb szakértői kormányalakításra. Az indítóok természetesen a Pruton túli területek visszaszerzése, amely tett a kormányon lévő pártnak vagy pártoknak esztendőkre elegendő népszerűséget hozna a konyhára. Ezt az alkalmat egyik taktikázó erő sem akarja elszalasztani, s tekintve, hogy a régen várt egyesülés akár egy éven belül bekövetkezhet, valószínű, hogy nem fognak semleges szakértők javára lemondeni a dicsőségről. Ádáz politikai csaták és kulisszák mögötti alkudozások várhatóak, melyek alatt nem a döntés fehér füstje, hanem sűrű köd fog a szomszédban terjengeni. Van már hadüzenet is George Bush amerikai elnök üdvözölte Mihail Gorbacsovnak és Borisz Jelcinnek az új amerikai leszerelési javaslatokra adott válaszát, és kijelentette, hogy a Szovjetunió „teljes együttműködésre" számít saját atomütőerejének leépítésében - jelentette az AP. Az amerikai elnök floridai körútja egyik állomásán, Miamiban beszélt vezető üzletemberek előtt. Kérdésekre válaszolva Bush kijelentette, hogy korai még Gorbacsovval tartandó csúcstalálkozóról gondolkodni. Elmondta, hogy utoljára pénteken beszélt a szovjet elnökkel, amikor kifejtette neki leszerelési javaslatait. Bush közölte továbbá, hogy nem enyhíti a Kubára nehezedő gazdasági nyomást, s megjövendölte, hogy az egész világon győzedelmeskedő demokrácia hamarosan el fogja söpörni „a déli félteke utolsó diktátorát, Fidel Castrót" is. Antall József miniszterelnök nemhivatalos amerikai munkalátogatásán hétfőn megkoszorúzta a New York-i Kossuth-szobrot, majd a connecticuti állami egyetemre látogatott, amely jogi díszdoktorává választotta. Antall József a délután folyamán találkozott Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral is. A Szovjetuniót korábban alkotott 13 köztársaság vezetői tegnap Alma-Atában megerősítették: készek aláírni az egységes gazdasági térség és a köztársaságok közötti együttműködés megőrzését szorgalmazó szerződést. Alma-Atában Nazarbajev kazah elnök kezdeményezésére gyűltek össze a köztársaságok vezetői, hogy egyfelől a a gazdasági együttműködés, másfelől a politikai kapcsolatok jövőbeli alakításáról tárgyaljanak. Az összejövetelen Litvánia és Észtország nem vesz részt, rajtuk kívül valamennyi köztársaság elküldte képviselőit. Antall József ENSZ-beszéde A magyar kisebbségek védelmében Századunk tanulsága, hogy a bolsevik és a náci diktatúrákkal szembeni tehetetlenséget nemzedékek szenvedték meg - hangsúlyozta Antall József az ENSZ közgyűlésén. A magyar miniszterelnök kedden mondott beszédet a világszervezetben, s nagy nyomatékkal szólt arról, hogy Magyarország mind Jugoszláviában, mind másutt nemzetközi eszközökkel is kiáll majd a magyar kisebbségek védelmében. Antall József beszélt arról, hogy 1956-ban a szabad világ és az ENSZ - a hidegháborús szembenállás miatt - az erkölcsi-politikai támogatáson túl nem tudott tevőleges segítséget adni a magyar forradalomnak. Egyúttal köszönetet mondott azoknak, akik 1956 őszétől évekig dolgoztak, hogy a világ elé tárják e forradalom igazát. A kormányfő rámutatott: - Az 1917-es bolsevista fordulattal szembeni tehetetlenség, majd a hitleri hatalomátvétel utáni defetista politika következményeit, s az azt követő nemzetközi megállapodásokat nemzedékek szenvedték meg, mert a politikából hiányzott az elszántság, az elhatározottság. Nincs olyan reálpolitika, amely felmentene egy nemzedéket attól, hogy bizonyos alapvető politikai és erkölcsi normákat megtartson, mert ha a totális rendszerrel szemben nem lépnek fel időben, százak helyett milliók pusztulnak el, ez a huszadik század tanulsága. A kormányfő méltatta a bevált európai struktúrák, a NATO, az Európai Közösség, az Európa Tanács jelentőségét, majd rámutatott: a szabad Európa megteremtésének ígéretes folyamatát alapjában veszélyeztetik olyan konfliktusok, mint a jugoszláviai, ahol a kommunistanacionalista diktatúra erői, amelyek még nem szenvedtek teljes vereséget, szembekerültek a demokrácia híveivel, ahol a nemzeti és kisebbségi autonómiára irányuló jogos igényeket elfojtják. Jugoszláviában - a közhiedelemmel ellentétben - nem a fegyverszünet elleni elszórt incidensekről van szó, hanem szüntelen és kegyetlen háború folyik - mondotta a miniszterelnök, leszögezve: - A tagköztársaságok mellett elengedhetetlen az albán és a magyar, valamint más érintett etnikai közösségek képviselőinek intézményes bevonása a konfliktus rendezésébe és jogos követeléseik figyelembevétele. Antall e vonatkozásban aláhúzta a más demokratikus országokkal összhangban vallott határozott álláspontot: az emberi és a kisebbségi jogok megsértése nem képezheti egy ország belügyét. Sajnos még nem egyetemesen elfogadott elv, hogy az ENSZ törvényesen lép fel az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében. - A magyar népesség egyharmada hét évtizede országunk határain kívül él; sürgetjük a nemzetközi közösség szerepvállalását a kisebbségi jogok érvényesítésében, s nem fogunk tétovázni abban, hogy e jogok megsértése esetén nemzetközi fórumokat is igénybe vegyünk - mondotta. A szerb zászlón: szabadság vagy halál Támadás Dubrovnik ellen A jugoszláv hadsereg jelentős erősítéseket indított útba a horvátországi Vukovar irányába, amelynek elfoglalására offenzívát indított. A belgrádi védelmi minisztérium illetékese a Reuter hírügynökséggel azt közölte, hogy mintegy kétszáz katonai jármű indult utánpótlással hétfőn Vukovar irányába. A jugoszláv harcjárművek egy része a horvát-szerb határon foglalt el harcálláspontot. Az AFP jelentése szerint a hadsereg hétfőn blokád alá vette Dubrovnik kikötőjét. A horvát rádióra hivatkozó jelentés szerint a hadsereg nem indokolta a lépést. Jelenleg Dubrovnikban tartózkodnak az EK megfigyelői. Kedd reggel 6.25-kor a jugoszláv hadsereg és a Crna Gora-i tartalékosok állásaiból aknavetőkkel tüzérségi támadást kezdtek egy dubrovniki lakótelep ellen. A dubrovniki válságstáb közölte, hogy a támadásra nem adtak okot. a horvát erők egyetlen töltényt sem lőttek ki. Zaklatott nap a határon Az elmúlt 24 óra rendkívül mozgalmas volt a jugoszláv határszakaszon szolgálatot teljesítő magyar határőrök számára. Zubek János az MTI-nek kedden reggel elmondta, hogy az alsószent-' mártoni őrs területén egy parkoló személygépkocsiba lövedék csapódott be. A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a 7,62-es acélmagvas géppuska lövedéket jugoszláv területről lőtték magyar területre. Ezért a határőrség levélben tiltakozik a jugoszláv illetékeseknél a határrend ismételt megsértése miatt. A szóvivő arról is beszámolt, hogy az éjszaka a határőrök légtérsértést is észleltek, ennek kivizsgálása még tart. Szintén az elmúlt 24 óra krónikája, hogy újabb 250 menekült kért ideiglenes védelmet a határőrségtől, s ezzel számuk már meghaladja az 5500-at. A határőrség a vámosokkal közösen Drávaszabolcsnál két esetben fogott el fegyvercsempészeket. EK-megállapodás A franciák is támogatják Raymond Lacombe, a Francia Mezőgazdasági Termelők Szervezetei Föderációjának elnöke kielégítőnek tartja a Brüsszelben létrejött megállapodást a magyar, a csehszlovák és a lengyel húsexport kérdéséről. Lacombe azt mondotta, hogy az megfelel a francia állattenyésztők érdekeinek, s Franciaországnak „sikerült elfogadtatnia partnereivel azt, amit az állattenyésztők követeltek". A Föderáció, amely a vasárnapi hatalmas párizsi paraszttüntetés fő szervezője volt, korábban a leghatározottabban ellenezte a megállapodásokat, mert szerinte a húsbehozatal növelése a jelenlegi nyomott árak mellett rendkívül káros versenyt jelentene a francia termelők számára. A „háromszög"-megállapodást, a három ország húsfeleslegének a Szovjetunióba közös piaci finanszírozással történő exportját azonban a szervezet korábban is elfogadhatónak tartolta. Francois Mitterrand elnök éppen szeptember 11-i sajtókonferenciáján vetette fel ezt a lehetőséget, röviddel azelőtt, hogy Antall József miniszterelnökkel találkozott volna. Párizs napokkal korábban a húsexport kérdése miatt emelt vétót a három ország társulási szerződéséről a brüsszeli bizottság által kidolgozott tervezet ellen. Ugyancsak a Magyarország közös piaci tagságáról folytatott tárgyalásokról nyilatkozott - az MTI londoni tudósítójának - Douglas Hogg brit külügyi államminiszter. - Azt akarjuk, hogy Magyarország EK-kereskedelmi lehetőségét gyorsan és mélyrehatóan kiterjesszék. Teljes mértékben támogattuk az EK-bizottság javaslatát a liberalizáció növelésére, főleg a mezőgazdasági, a textil- és az acélkereskedelemben, mert tudjuk, hogy mindez különösen fontos a három országnak. Fontos, hogy a liberalizáció EK-méretű legyen, és a társulási egyezmények tartama alatt tovább növekedjék. John Major kormányfő szilárdan támogatja a nagyobb piacra jutást, mert ez segíti az önök gazdasági reformjait - közölte a brit miniszter. A Szovjetuniónak szánt nyugati segélytranzakcióról Hogg elmondta, hogy a kelet-európai élelijiiszerkészletek figyelembevételét Nagy-Britannia már január óta támogatja és ajánlja. Példaként a Magyarországtól az EK által az albán élelmiszersegély számára vásárolt 45 ezer tonna búzát hozta fel. De ettől függetlenül ez a háromoldalú kereskedelem nem helyettesítheti Magyarország jobb piacra jutását - állapította meg Douglas Hogg.