Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-11 / 239. szám

PÉNTEK, 1991. OKT. 11. SPORT 11 Glázer-gárda, „gödörben" Esetleg három támadóval a norvégok Ezután csak jobb jöhet az ok­tóber 30-i, Norvégia elleni Euró­pa-bajnoki selejtezőn Szombat­helyen! - kezdte az értékelő beszélgetést Glázer Róberttel az MTI munkatársa csütörtökön Győrött, ahol a 41 éves szakvezető már a Ferencváros elleni hétvégi bajnokira összpontosított, lévén az ETO vezetőedzője is. - Tudtam, hogy kritikára bőven számíthatok a 0-2 után, de a csü­törtöki lapok közül egynéhány nem bánt éppen kesztyűs kézzel velem ­mondta. - Különösen azt fájlalom, hogy az újonc Urbán ellen is indo­kolatlanul kemény hangot ütöttek meg, pedig szerintem ő a viszony­lag jobb teljesítményt nyújtók között volt. Fischer teljesítmé­nyének negatív megítélése is meg­lep. - Ön miként értékeli összes­ségében ezt a 90 percet? - Nem vitás, egy jobb csapattól kaptunk ki. Alárendelt szerepet azonban nem játszottunk. Az első 20 percben valóban átadtuk a terepet Scifóéknak. Védelmünk bizonytalanságai miatt a „vörös ördögök" vérszemet kaptak, s alaposan lendületbe jöttek. - Mi az oka egy ilyen tartós rövidzárlatnak? Sikeresebben is bemutatkozhatott volna Glázer Róbert, a magyar labdarúgó-válogatott újdonsült szövetségi kapitánya, aki különleges heteket él meg. Mészöly Kálmán távoztával ugyanis mindössze két mérkőzésre szól a mandátuma, s az egyik 90 percen már túl van. Vita nélkül állítható: egyértelmű kudarccal, hiszen szerda este a Belgium elleni 2-0-ás vereség Székesfehérvárott enyhén szólva lehangoló volt. - Túl sok üres, területet hagytunk a belgáknak. Ok azután pontos passzokkal be is törtek ezekre. Szü­netben aktívabb középpályás játé­kot kértem, és kaptam. Levegőben lógott az egyenlítő gólunk. A végé­re újra harcos erényeket csillogta­tott van Himst kapitánykollégám csapata. Ismét volt erejük, merész­ségük rendre betömi a kapunk elé. Ez döntött, no meg egypontos Scifo-lövés. - Nem lehet éppen fényes hangulatban tizenkilenc nappal a norvégok elleni selejtezőt meg­előzően... - Nézze, engem is váratlanul ért, hogy hirtelen elfoglalhattam Mészöly „elárvult" kispadját. Azzal a hittel, akarattal vágtam neki en­nek a találkozónak, hogy az ő szel­lemében készítem fel a csapatot. Segítőkészséget érzek a játékosok, az MLSZ és a Győri Rába ETO részéről is, ezért nem értem, miért kiáltottak ki hirtelen első számú bűnbakká...? - Arra céloz, hogy ebben az átmenetinek nevezhető állapotban nem illik „mélyütést" mérni az ideiglenes kapitányra? - így van! Egyfajta szolgálatra vállalkoztam. Higgyék el, nem vagyok „elájulva" attól, hogy Mé­szöly után irányíthatok, hiszen az MLSZ elnöksége azt kérte tőlem: amíg végleges megoldás nem szü­letik, vigyem tovább az ügyeket. - Minden vereségből lehet tanulni. A fehérváriból annyit, hogy a védelemben az első félidő „ismerkedő felében," majd a mérkőzés-hajrá záró negyedórá­jában végzetes lyukak tátongtak. A másik: egy előkészületi találkozón miért nem mer bátrabban, táma­dóbb szellemben kísérletezni egy kapitány, még ha „ideiglenes" is? A harmadik: ha már támadásról esik szó, akkor esetleg szakítani le­hetne bizonyos nemzetközi gyakor­lattal, s a kettő helyett három táma­dóval rohamozni! - Ezekben van igazság. De kér­dem én: Kiprich kényszerű távol­létében kit játszathattam volna Fischer és Kovács mellett, vagy inkább között? A norvégokkal szemben sem szabad majd abba a hiedelembe esnünk, hogy a szombathelyi 90 perc már tét nél­küli Európa-bajnoki selejtező. Ala­posan meggondolom, merem-e vál­lalni annak kockázatát, hogy három csatárt szerepeltessek. Elvégre december nyolcadikán, New York­ban vb-sorsolás lesz. A magyar válogatott eddigi eredményei nem éppen fényesek. Ezért elképzel­hető, olyan „kalapba" kerülünk, hogy aztán kapkodhatjuk a fejün­ket, milyen erős kvalifikációs csoportban kell megküzdenünk az 1994-es vb-döntőbe való jutásért. Mindig is optimista voltam, ezért hagyják meg annak lehetőségét, hogy bizakodjam, s őszintén higgyek abban: Norvégiával szemben jó eredményt érünk el. Mondom ezt annak tudatában, hogy a skandinávok ezen az Eb-selejtezősorozaton ügyesen szerepeltek - fejezte be Glázer Róbert. A fehérvári TV-közvetítésről... Mit mondanak az „ illetékesek"? Szerdán este a fehérvári stadionban nemcsak a magyar labdarúgó-válogatott mondott csődöt, hanem a televíziós közvetítés is. Különösen a második félidőben szinte „láthatatlanná" vált a kép, jobbára csak „A hiba a közvetítő vonalban van" feliratot kapták az előfizetők a pénzükért. Mi történt Székesfehérvárott? - erre a kérdésre keresett választ Kozák Mihály, az MTI munkatársa. Elsőként a bizonyára sokat szenvedő Knézy Jenő riporterhez fordult, aki így nyilatkozott: - Húsz éve közvetítek, de ilyen még nem történt meg velem - mondta. - Engem is teljesen megzavart ­azt hiszem ez érthető -, szinte nem is tudtam, mikor beszéljek többet, mikor kevesebbet. A közvetítés műszaki hibája nemcsak itthon vet rossz fényt, hanem külföldön is, hiszen a belgák egyenesben adták a találkozót. A műszaki felelősségről Hazai Gábor, a Magyar Műsorszóró Vállalat országos mikrohullámú központ­jának a vezetője adott magyarázatot. - A sóstói stadionból Seregélyesig levegőben történt a jelek továbbítása, onnan fix láncon a televí­zió budapesti székházáig - válaszolta a szakember. ­A pályán a berendezést tartó állványt „beárnyékolták" a körülötte lévő fák, a nedves levelek, s ez már hibát okozott. Ehhez jött, hogy Seregélyesen a jeleket továbbító vasoszlop a nagy széllökésekben többször is kilengett, ezért „zajos" lett a kép. A televízió, hogy mentse a helyzetet, bekapcsolt egy berendezést, amely viszont nem hogy használt volna, hanem feketévé tette a képet. így aztán már nem volt mit tennünk. - Előfordult már ilyen hiba? - Egy esetben, ha jól emlékszem a hetvenes évek­ben egy Vasas-Benfica nemzetközi labdarúgó kupa­mérkőzésen. Igaz, az az adóberendezés hibája volt. Fehérvárról egyébként idén március 23-án volt utol­jára közvetítés - kifogástalan képminőségben. Igaz, más volt az időjárás. - Mit lehet tenni, hogy a jövőben ilyen ne történjék meg? - Elsősorban célszerű lenne magasítani a fehérvári közvetítési állványt, s van egy speciális, Mercedes kocsira szerelt mobil tornyunk, amely negyven méter magasra emelhető. Ennek a bevetése is szükségessé válik. Természetesen a berendezéseink korszerűsítése is segíthetne, de egyelőre nem állunk úgy pénz­ügyileg, hogy komolyabb vásárlásokat eszközöljünk. - Befejezésül: mit szól mindehhez a magyar és a belga televízió, nem áll fenn a kártérítés igényének a veszélye? - Mi biztosítottuk a közvetítést, de a minőség­romlás miatt nem küldünk számlát sem a magyar, sem a belga TV-nek. Kártérítést tehát tőlünk nem kérhet­nek. S ami a legbosszantóbb: a mérkőzés után a bel­gák a sóstói stadionból egy összefoglalót sugároztak, ennek a képe, hangja, továbbítása kifogástalan volt... - hangsúlyozta Hazai Gábor. Sportműsor SZOMBAT Atlétika Gyermek többpróba-bajnokság, Szeged SC pálya, 9.30. Birkózás NB Il-es csapatbajnokság. SZVSE-Bp. Spartacus, Szeged, Vasutas Sportcsarnok, 11. Karate Unimark Kupa kyokushin verseny, újszegedi Sportcsarnok, 14. Röplabda NB I. Nők. Szegedi DRE-Ajka, Tabán iskola. 13. Teke NB I. Nők. Szegedi Postás­Szank, Postás-csarnok, 8. Tömegsport Olimpiai ötpróba kerékpáros száma. Szeged ATI-tanpálya, 9. Labdarúgás NB III. Szegedi Dózsa-Mező­túr, Hunyadi tér, 14. Megyei I. osztály. Móraváros­SZVSE, Horgosi út, 14. Kuba­tovics. Üllés-Fábiánsebestyén, Üllés, 14. Madácsi. Előmérkőzést az ifjúságiak játszanak. Megyei II. osztály. Postás­JATE, Postás-pálya, 14. Sarkadi. Megyei III. osztály. Mihály­telek—Pusztaszer, Mihálytelek, 14. Aczél. VASARNAP Kézilabda NB I. Nők. Szegedi ESK-Bp. Spartacus, újszegedi Sportcsarnok, 11.30. Labdarúgás NB III. Kiskundorozsma­Hódmezővásárhelyi LC, Kiskun­dorozsma, 14. Megyei I. osztály. Tisza Új­Mindszent, Újszentiván, 14. Bánóczki. Bordány-Kistelek, Bordány, 14. Pördi. Tanárképző­Zákányszék, Kisstadion, 14. Far­kas. Mórahalom-Szentes, Móraha­lom, 14. Knerczel. Apátfalva-Sán­dorfalva, Apátfalva, 14. Tóth. Tápé-Szőreg, Tápé, 14. Jakus. Előmérkőzést az ifjúságiak játszanak. Megyei II. osztály. Ásotthalom­Tömörkény, Ásotthalom, 14. Sipos. Nagylak-Földeák, Nagylak, 14. Forgó. Forráskút-Rúzsa, Forráskút, 14. Aczél. Szentes-Szatymaz, Szentes, 14. Dr. Korcsmár. Kis­zombor-Szegvár, Kiszombor, 14. Tóth. Nagymágocs-Mártély, Nagy­mágocs, 14. Csóti. Csanytelek­UTC, Csanyteiek, 14. Madácsi. Előmérkőzést az ifjúságiak játszanak. Megyei III. osztály. Petőfi­telep-IKV, Petőfitelep, 14. Laka­tos. Csengele-Zsombó, Csengele, 14. Molnár. Algyő-Tápé II., Algyő, 14. Magyari. Gyálarét-Domaszék, Gyálarét, 14. Szekeres. Ópuszta­szer-Röszke, Ópusztaszer, 14. Szűcs. Öttömös-Bordány II., Öttömös, 14. Ludvig. Tömörkény Il.-Pusztamérges, Tömörkény, 14. Marczi. Maroslele-Derekegyháza, Maroslele, 14. Bali. Kübekháza­Ferencszállás, Kübekháza, 14. Tóth. HETFO Tömegsport „RADNÓTI HÉTFŐK" kispá­lyás labdarúgó-bajnokság. Agro­ker-Fülöp vendéglő 16.30, Alfa­Radnóti 17.30, Gabona-VB40­Kisbojtár 18.30, Bokafogó-Első Beton-Tantusz Finis 19.30, Erirra-Fa-Villa 20.30. A harmadik „őszi áldozat": Giacomini Az első osztályú olasz labda­rúgó-bajnokságban egymás után öt vereséget elszenvedő Cagliari klubvezetése menesztette Massimo Giacomini vezető edzőt. Utódát igen hamar meglelték Carlo Mazzone személyében. Giacomini a harmadik szakve­zető, akit az őszi itáliai bajnoki idényben eddig eltanácsoltak. Tíz napja a Bari kezdte a sort, akkor Gaetano Salvemini mester távozott kényszerből. A kispadon megárvult helyét a lengyelek egykori nagyszerű középpályása, Zbigniew („Zigi") Boniek foglalta el. Nem kerülhette el sorsát a múlt héten a brazil Sebastiano Lazaroni sem, helyére Gigi Radicét nevezték ki a firenzei klubvezetők. Milliókkal tartozik a Szeged SC (is)... A sportnapilapban olvastuk minap a következőket: „Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság nyilvánosságra hozta adósainak .a listáját. Ez év július 31-én 41,7 milliárd volt a tartozások összege. Ebben néhány sportegyesület is érdekelt. így az ESMTK (24 212 000), a DVTK (21 172 000), a Hargita Kft. (a Hargita Kézilabda Club tulajdonosa, 9 893 000), a Szeged SC (7 922 000), a BVSC (5 487 000), az MTK Baráti Kör Egyesület (5 474 000) és az Építők SC (4 410 000)." Bodó Antal, a Szeged SC elnöke így vélekedett az okokról: „Biztos, hogy minden magyar sportegyesületnek van kisebb-nagyobb tartozása. A mi visszás helyzetünk, sok egyéb mellett a szegedi Vállalkozási Igazgatóság működésére is visszavezethető, hiszen sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Áprilistól azonban egy új, klasszikus sportklubot hoztunk létre, amely ha most „nulláról" indulna, akkor nem halmozna fel ennyi adósságot. A mostani tendencia azt mutatja, hogy egyre kisebb költségekkel üzemelnek szakosztályaink. Ahhoz, hogy szponzorokat találjunk, először nekünk kell kiadásainkat csökkenteni. Jelenleg ezen fáradozunk. Persze az ellen sem tiltakoznánk, ha esetleg eltörölnék a sportegyesületeket sújtó adósságállományt... Addig, ameddig tudjuk, szándékunkban áll a törlesztés." Talán furcsán hangzik, de mi örülnénk a legjobban, ha ez lenne a legnagyobb gond a Szeged SC házatáján... Sportágak „feketelistán?" A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság drasztikus döntésekre készül, úgy véli, hogy még az ezredforduló előtt jelentős mértékben változtat­nia kell a nyári olimpiai játékok műsorán - jelentette ki Jacques Rogge, a NOB tagja, az Európai Olimpiai Bizottságok Szövetségé­nek (ANOC) belga elnöke. J. Rogge a Reuter hírügynökség munkatársának azt is elmondta, hogy fél tucatnál is több azoknak a „veszélyeztetett" sportágaknak a száma, amelyek közül 1996 után, de még a 2000-ik évi játékok előtt kikerülnek majd a „búcsúzók". Néhány sportágnak viszont remé­nye lehet arra, hogy csökkentett programmal továbbra is „olimpiai" maradhat... A Reuter tudósítói ezek után ennél is pontosabb információt próbáltak szerezni, de csak olyan sportvezetőkkel találkoztak, akik magukat nem kívánták megne­vezni. J. Rogge híreit senki sem cáfolta, az viszont kiderült, hogy az úgynevezett „feketelistán " a mű­úszás, a mű- és toronyugrás, a vízi­labda, az öttusa, az evezés, a kajak­kenu, a vívás, a vitorlázás és a lovaglás szerepel. Sokkal rövidebb az a lista, ame­lyen a lehetséges utód-sportágak szerepelnek. J. Rogge, valamint a névtelenségüket megőrző sport­vezetők véleménye szerint a leg­több esélye a programba kerülésre a triatlonnak van, azután a golf következik, harmadikként pedig - a strandröplabda! Mint ismeretes, a NOB nemrégi­ben úgy döntött, hogy új sportágak addig nem kerülhetnek a hivatalos versenyprogramba, amíg onnan egy vagy több nem távozik. Hason­ló a helyzet a versenyzői létszám­mal: a NOB köti magát ahhoz a korábbi döntéséhez, hogy a nyári jétákokon tízezernél több sportoló soha ne vegyen részt. Érthető, hiszen a nagyobb létszám elvisel­hetetlen terheket róna a mindenkori házigazdára. Felmerül a kérdés, vajon a NOB a sportolói létszámmal kapcsolat­ban is revízióra kényszerül akkor, ha tagországainak száma - főleg a Szovjetunióból kivált újabb füg­getlen köztársaságokkal - 190-re, vagy annál is többre emelkedik? Ezzel kapcsolatban a NOB illeté­keseinek a válasza, hogy nem, mert a taglétszám-emelkedés aligha jár majd együtt az olimpikonok számá­nak növekedésével. Elképzelhető ­ez csak egy példa -, hogy az önál­lósult szovjet köztársaságok össze­sen sem küldenek annyi sportolót a jövő olimpiáira, mint egykor egy­séges egészként a Szovjetunió... A cél: háromból három RÖPLABDA NB I. Talán még a legoptimistább szegedi röplabdabarátok sem számítottak arra, hogy az NB I. B csoportjában szereplő SZDRE női röpisei ilyen nagyszerűen kezdik az 1991/92-es bajnokságot. Ducsai Géza tanítványai ugyanis a Közgazdasági Egyetem legyűrése után Miskolcon is nyerni tudtak, így e pillanatban dobogós helyen várják a folytatást. - Szerencsére kulcsembereink távozása (Dobos) és sérülése (Leisztné, Balázsik) nem Toppan­totta össze a csapatot - mondta csü­törtök délelőtt az edző - sőt plusz energiát adott a lányoknak. A fiatalok közül az új feladó. Kovács Szilvia tökéletesen bevált, hamar „összecsiszolódott" a társakkal. Hujf Melinda egyre „keményebben bánik" a labdával, no meg az ellen­fél térfelével, és B. Tóth Barbara játéka is - arányosan edzésmun­kájával - hétről hétre fejlődik. -Az „öregebb", pontosabban az érettebb játékosokról is ennyire jó a véleménye? - Nagyon örülök, hogy az „idő­sebb", vagyis a huszadik életévüket betöltött hölgyek is azt nyújtják, ami tőlük elvárható. Csókási, Bezdán és Nagy A. eljutott arra a szintre, amikor már rájuk lehet építeni a taktikát. Komáromiról elég annyit megjegyezni, hogy egyre nélkülözhetetlenebbé válik. És még valami: a Zolnay Krisztától kapott Supradyn N vitaminkészít­mény változatlanul csodás hatással van a lányokra. - Szombaton I órakor az ajkai­akat fogadják a Tabán iskolában. - Az újonc dunántúli együttes eddig egy mérkőzésen diadalmas­kodott, egyen kikapott. Nem lehet más célunk ellenük, mint a harma­dik győzelem megszerzese... R. J. A. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Leisztné (szemben) még mindig nem léphet pályára, de Nagy A. játékára szombaton is számíthat Ducsai edző.

Next

/
Thumbnails
Contents