Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám

SZERDA, 1991. OKT. 9. BELPOLITIKA 3 Három per három a köbön Kedden némi késéssel kezdte munkáját az Országgyűlés plenáris ülése. A zsúfolt program napirendre tűzése előtt Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője bejelentette: a legnagyobb kormánypárt képviselőcsoportja egyhangú szavazással felvette tagjai közé Kupa Mihály pénzügyminisztert, aki az MDF támogatásával, párton kívüli jelöltként szerzett országgyűlési képviselői mandátumot. Először a szövetkezeti törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról vitatkoztak a képviselők. Balsai István igazságügyminiszter előterjesztése nyomán a pártok vezérszónokai elfogadásra ajánlották a szövetkezeti törvényt. A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról valamennyi felszólaló a TB és a költségvetés feladatai elválasztásának fontosságát hangoztatta. A jelentésről később döntenek. Több interpelláció elhangzása után kérdések következtek. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967-es jogszabály módosítását indítványozó törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját a Ház. Egyetértettek: az átmeneti, várhatóan két-három hónapos időszakban is valamiféle biztonságot kell teremteni a munka nélkül maradóknak. Ám a végkielégítés és a jogosultak körét illetően megoszlottak a vélemények. A tervezetet a Ház szavazással részletes vitára bocsátotta, amire várhatóan a jövő héten kerül sor. A Ház megkezdte a miniszteri expozé erejéig - a Belügyminisztérium IIFlII-as csoportfőnökségével, az ott állományban lévő tisztek és hálózati személyek nyilvántartásával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalását. A kormányzat szándékait Boross Péter belügyminiszter ismertette. A motiváció nem a boszorkányüldözés, hanem a közélet tisztaságára való törekvés. Az adatok kiadására az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke adhat engedélyt, a négy közjogi méltóság hozzájárulásával. Viszont nem létezik egy, az adatokat hiánytalanul és pontosan tartalmazó nyilvántartás a IIMII-as ügynökökről... Algyón „Megszaladt" a fáklya Makkosházán élő olvasóink jelezték: emeletnyi lángokat láttak az égbolt alján. Kérdésünkre a tűzoltóság ügyeletén elmondták, valószínűleg áramkiesés okozta a fellobbanást. A föltermelődött gáz ilyenkor, a nagy nyomás következtében fellobban, ijesztő méretet öltve. Az algyői tűzoltók megnyugtattak bennünket, igazolván szegedi kartársaikat. A konkrétumok: az áramszünet másfél-két percet tartott s telefonbeszélgetésünk alakalmával fél órát jósoltak az emeletnyi lángoknak. Baleset nem történt, az üzem nem állt le. Évente átlagban egy-két alakalommal történik hasonló eset, ebben az esztendőben ez volt az első. Hatpárti konszenzus alapján Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a keddi plenáris ülés déli szünetében Kövér László (Fidesz) bizottsági elnök tájékoztatása szerint nem arról a jugoszláv kérdésről tárgyalt, hogy a magyar kormány engedje át magyar területen a Szlovéniából kivonuló szövetségi katonai konvojokat, hanem a szerdai ülés időpontját határozta meg. Ezen Sz ülésen a bizottság átdolgozza azt a jelentését, amelyet a IIMII-as ügyekkel kapcsolatban, még az előző héten készített el, amelynek elmondását azonban a hétfői plenáris ülésen Szabad György házelnök nem engedélyezte. A Parlament elé hétfőn beterjesztett három különböző törvényjavaslat között kompromisszumot teremtő, most átdolgozott dokumentumot a bizottság a hét végén eljuttatja minden egyes képviselőhöz. így a jövő heti plenáris ülésen e jelentés ismeretében kezdhetik meg a Belügyminisztérium volt IIMII-as Csoportfőnöksége hivatásos, valamint „szigorúan titkos" állományú tisztjei és hálózati személyei adatait tartalmazó 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szervek és karhatalmi alakulatok tisztjei adatainak felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A jelentésről Kövér László csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy az a bizottságban kialakított hatpárti konszenzuson alapszik. Konferencia a lakástörvényről A minisztérium állásfoglalása szerint az államnak az önkormányzatokkal közösen ellátási kötelezettsége van, azaz mindenki számára biztosítani kell a lakhatás jogát. Az állampolgároknak is viselniük kell a rájuk eső terheket, de a döntő szerep mindenkor az államé és az önkormányzaté marad. Ez a felépítés megfelelne a nemzetközi normáknak is. A tanácskozás célja az volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek a készülő magyar lakástörvény előkészítésének sarkalatos kérdéseivel. Búzna Margit szerint a témakör túlmutat a Az állam nem vonulhat ki a lakásgazdálkodásból! - ez a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium véleménye, amely Búzna Margit előadásában, a hétfői Habitat Világnap alkalmából megtartott konferencián hangzott el. Az esemény rendezője az ENSZ Habitat Kelet-Közép-Európái Információs Iroda volt. lakásgazdálkodás területén. Most az a veszély fenyeget, hogy az önkormányzatok - nem tudván működésükhöz másként pénzt szerezni - felélik a vagyonukat, vagyis eladják az állami telekvagyont. Ezért is fontos, hogy az állam és az önkormányzatok közösen lássák el a terület feladatait. A környezetvédelmi minisztérium koncepciója leszögezi: a lakás alapvető szükséglet, nem lehet csupán piaci áruként kezelni. A törvények tehát deklarálnia keli az állam, az önkormányzat és az állampolgárok ezzel kapcsolatos feladatait és jogait is. KÖZÉLETI NAPLÓ MA KATONA GYULA, a 13. számú választókerület képviselője 16-18 óráig tart lakossági fogadóórát a vízművek Tisza Lajos körúti székházában. DR. KÁLMÁN ATTILA, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára pedagógus fórumot tart 14.30 órakor Hódmezővásárhelyen, a városháza dísztermében a készülő oktatási törvényről és az 1992-es költségvetés tervezetéről. A VÁROSI KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI közül 14 órakor, a Városháza 118-as termében a VÁROSRENDEZÉSI, VÁROSFEJLESZTÉSI, VÁROSÜZEMELTETÉSI; 16 óra 15 perctől, a 102-es teremben az OKTATÁSI ÉS IFJÚSÁGI; 16 órától a 118-as teremben a SZOCIÁLIS bizottság ülésezik. HOLNAP LENCSÉS ÉVA, a 22. számú választókerület (Makkosháza) képviselője 17 órától lakossági fogadóórát és fórumot tart a Makkosházi Általános Iskolában, a városrész fásításával kapcsolatban. PÓDA JENŐ országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság titkára lakossági fórumot tart 18 órakor Szegeden, a Deák Ferenc Gimnáziumban, a következő ügyben. A jugoszláv szövetségi hadsereg kéréssel fordult kormányunkhoz, hogy mintegy 2500 katonát, fegyverzetével együtt Magyarországon (és így esetleg Csongrád megyén) keresztül vonhasson ki Szlovéniából. Mi legyen a képviselő ezzel kapcsolatos álláspontja a Parlamentben? A FIDESZ SZEGEDI REGIONÁLIS SZERVEZETE holnap csoportgyűlést tart.Minden tagot szívesen várnak. Jöhetnek-e, ha mennek? Bonyolult módon, de technikailag kivihető, hogy a Magyar Országgyűlés azonnal megvitasson egy olyan kormányjavaslatot, amely a Szlovéniából kivonuló jugoszláv szövetségi katonai konvojok magyar területen történő esetleges átengedéséről készülne. Erről a képviselőház munkájának szervezését irányító illetékesek tájékoztatták az MTI parlamenti szerkesztőségét azzal összefüggésben. hogy Jugoszlávia ilyen értelmű kéréssel fordult a magyar kormányhoz. A kérdés felvetését az indokolta, hogy az alkotmány szerint idegen csapatok kizárólag parlamenti hozzájárulással léphetnek hazánk területére. Bratinka József, a Magyar Demokrata Fórum szegedi képviselője arra hívta föl a figyelmet, hogy a kérdésnek szerteágazó nemzetközi jogi vonzatai vannak, ezért a döntés - bármi is legyen az elmélyült elemzést igényel. A kérdés annál is inkább kényes, mivel az érvényes ENSZ BT-határozat értelmében fegyverembargó van érvényben Jugoszláviával szemben. Bratinka József szerint erre az esetre nem alkalmazható automatikusan az a precedens, amelyet az Öböl-válság idején teremtett az Országgyűlés a szövetséges repülők átengedésével. Menekültügy Fogy az alap A BM Menekültügyi Hivatal 3 millió dolláros gyorssegélyt kér az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától a jugoszláv menekültek ellátására. A hivatal illetékese az MTI kérdésére kedden elmondta, hogy Genfben ülésezik a főbiztosság végrehajtó bizottsága, s ezen az ülésen terjesztik elő a magyar igényt. Arról van szó, hogy várhatóan október végére elfogy a menekültek segítését szolgáló 800 millió forintos letelepedési alap, s a költségvetésnek már nincs tartaléka erre az évre. A tél közeledtével pedig tovább növekednek a hivatal kiadásai, hiszen a táborokat fűteni kell, a menekülteknek pedig meleg ruhákra van szükségük. Jelenleg mintegy 35 ezer jugoszláv menekült tartózkodik hazánkban, s közülük majdnem 20 ezren jelentkeztek segítségért a hivatalnál. Hazánknak 1988 óta mintegy 2 milliárd forintba került a menekültek támogatása, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig mintegy 350 millió forinttal járult hozzá a költségekhez. Dr. Szabó Sándor a város fogadókészségét teszteli Dr. Farkas László államtitkár vezetésével ülést tartott az Amerikában élő dr. Szabó Sándor professzor által gondozott alapítványi könyvtár előkészítő bizottsága. Áz ülésen személyesen megjelenő Szabó professzor számos kérdésben tájékoztatta a bizottság tagjait (dr. Telegdy Gyula akadémikust, dr. Jenei Ferenc, dr. Simoncsics János és dr. Simor Ferenc szegedi szenátorokat, dr. Szentirmai László könyvtári szakembert, valamint a Polgármesteri Hivatal munkatársait). Ennek kapcsán megtudtuk, hogy a jelenleg Philadelphiában raktározott könyvanyag szállítását a hazánkhoz legközelebb eső és e célból használható európai kikötőig az alapítvány finanszírozná. Továbbá az alapítvány vállalná a könyvtári helyiség céljából átadandó épület berendezésének és néhány munkatársának költségeit is. Megerősítést nyert a már korábban ismert tény, hogy az alapítvány folyamatosan fedezné a könyvtár folyóirat-gyűjtésének (80 féle szakmai kiadvány) teljes költségét. Természetesen egy ilyen könyv- és folyóiratgyűjtemény szellemi értékénél fogva lényegesen többet jelent, mint pusztán anyagi érték. Azonban hozzávetőleges becslés szerint is mintegy 50 millió dollárnyi értékről van szó, amely a szegedi közgyűlés novemberre várható döntése alapján a városba kerülhet. A szenátorok kedvezőtlen állásfoglalása régiónk más városait részesítheti a világkultúra előnyében. Dr. Szabó Sándor akadémikus az ülés végén kérte a jelenlévő városatyákat a mielőbbi és egyben a jövőnek elkötelezett döntés meghozatalára. Magyar asztal mellett A Külügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Szokai Imre helyettes külügyi államtitkár kedden megbeszélést folytatott Karagity Mijóval, a Magyarországi Horvátok Szövetsége titkárával és Nedeljkov Milánnal, a Magyarországi Szerb Demokratikus Szövetség elnökével. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a jugoszláviai belső problémákat fegyveres erőszak alkalmazása nélkül kell megoldani; azonnal meg kell fékezni a jugoszláviai öldöklést és az emberiség közös kincsét képező értékek rombolását: a népek önrendelkezési jogát nem lehet szelektíven alkalmazni; a nemzeti kisebbségeknek maximális jogokat kell biztosítani és a nemzetiségi problémákat nem szabad az államok közötti területi viták keretében kezelni; a konkrét megoldásokat a válság felszámolására valamennyi érintett etnikai közösség bevonásával kell kidolgozni. A magyarországi nemzetiségek szervezetei támogatják a magyarhorvát, illetve a magyar-szerb együttműködést elősegítő magyar javaslatok megvalósítását. Szegedi szenátorok Czombos Tamás - Czombos Tamás nagyon fiatal, még a fideszesek között is. - Azt hiszem, én vagyok a legfiatalabb képviselő az országban. Hat nappal a választások előtt töltöttem be a 18. életévemet. Amikor a Fidesz összeállította a listát, volt egy olyan elképzelés, hogy ne csak úgymond .Jcözépkorú szakértő emberek" kerüljenek a testületbe, hanem olyan fiatal, aktív fideszesek, akik majd a négy év során alakítják ki saját profiljukat, így kerültem a pártlistára kilencediknek, ami meglepő módon befutó hely lett. Nem vagyok tagja bizottságnak, jelenleg a frakciómunkában veszek részt. - Mi az, amivel foglalkozni szeretne? - Ifjúságpolitikával és az oktatás kérdéseivel. Szegeden az ifjúságpolitika siralmas. A városban az egyetemek, főiskolák miatt rengeteg a fiatal, de igazán senki sem foglalkozik a problémáikkal. - Mennyire elégedett a városházán folyó munkával ? - Nincs viszonyítási alapunk, hiszen nem volt előttünk ilyen jellegű önkormányzat. Az ország többi városához sem tudjuk viszonyítani magunkat. Az országban mindenütt küszködnek és tűzoltómunkát végeznek, mert hiányoznak a megfelelő törvények, nincs pénz• Ám úgy vélem, annak ellenére, hogy botrányoktól hangos a szegedi közélet, nem omlott össze a város, működőképes. Ha sikerül az apparátust véglegesen felállítani és megoldódik a jegyzőkérdés, akkor azt hiszem, nagyon jól tudunk majd dolgozni. - Fideszes képviselőként mit tehet választóiért? 1972. szeptember 24-én született Szegeden. Idén érettségizett a Ságvári gimnáziumban angol tagozaton, jelenleg a JATE jogi karára jár. A képviselőtestületbe pártlistán jutott be. Kedvenc étele a milánói makaróni és a pizza. Szabad idejében zenét hallgat - dzsesszt és alternatív zenét -, szívesen olvas és szeret társaságba járni. - Nehéz megállapítani, hogy kik aZok, akik ránk voksoltak. Felméréseink szerint nemcsak a fiatalok, hanem például a szociális bizonytalanságban élők is. Mi, liberálisok - nemcsak a Fidesz hanem az SZDSZ is - e rétegek problémáit próbáljuk megoldani. Sajnos nem mindig sikerül olyan szociális előterjesztéseket elfogadtatnunk, amelyek tényleges hasznot is hoznának. A konzervatívok rendkívüli módon támaszkodnak az egyházakra. Ezt mi is jónak tartjuk, de egyelőre nem látszik, hogy az egyházaknak bőséges anyagi forrásaik lennének. Léteznek öntevékeny szerveződések, de pénzhiány miatt nem nagyon tudnak ténylegesen is tenni valamit. Ha létrejön egy ilyen karitatív szervezet, akkor valószínű, hogy az önkormányzattól fog pénzt igényelni, holott ott sincs. A kör tehát bezárul. - A választások után a liberális frakció többségben volt. - Mára elvesztettük a többséget, ezt sokan nem is tudják. Egyes frakciótagyaink kiléptek tőlünk, és mint függetlenek működnek. - A testület megalakulása óta változott-e a képviselői munka? - Sajnos nem, gyűlik a papírtömeg, s egyre átláthatatlanabbá válik az, amit fel kell dolgoznunk, s amiről szavaznunk kell. Az ülések változatos képet mutatnak: van, amikor a közgyűlés konstruktív, haladnak az ügyek, máskor piszlicsáré dolgokkal foglalkozunk és politikai vádaskodások folynak. Az is igaz azonban, hogy a választások után minden képviselő hirtelen csöppent bele az önkormányzati munkába. Amikor elkezdtük, mind amatőrök voltunk, nemcsak én, a legfiatalabb. Azóta fannak, akik már belejöttek, így például nagyon sok bizottsági szakember, bizottsági elnök a maga területén már nagyon jó munkát végez. Azt hiszem, ha nem hall az ember semmit a testületben történtekről, akkor az azt jelenti, jól dolgozunk. Ha botrányoktól hangos a terem, akkor semmiképp sem lehet ezt mondani. P. T. P.