Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-09 / 211. szám

HÉTFŐ, 1991. SZEPT. 9., 81. ÉVF. 211. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Szókimondó szónoklatok Minden jel szerint a világnak ez a régiója, Kelet-Európa van soron a fölzárkózásban - Több száz, elsősorban Romániából érkezett embert, főleg cigányokat rabszolgaként adnak-vesznek, éhbérért alkalmaznak - A paradicsom érését lehetetlen felfüggeszteni Az oktatásnak elsőbbséget kell adni! Göncz Árpád nyitotta meg az Universitas első tanévét A Hittudományi Főiskola, a József Attila Tudományegyetem, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kara, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma, a Szegedi Biológiai Központ, valamint a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektorait és főigazgatóit Róna-Tas András, a JATE rektora mutatta be az ünnepség vendégeinek. Göncz Árpád tanévnyitó beszédében az utóbbi 40-50 év legfontosabb oktatási fejleményének mondta az Universitas létrehozását. A tanszabadság visszanyerésének lehetősége állt elő, lehetőség arra, hogy a diákok és a professzorok a legjobb oktatási feltételek között a legtöbbet produkálják. A 60-as években nagy ugrást végrehajtott európai felsőoktatáshoz képest óriási a magyar felsőoktatás hátránya; az Kettős hangulat, a reménykedés és a robbanás előtti feszültség uralkodott a Szegedi Universitas Egyesülés tanévnyitó ünnepségén, amelyet szombaton tartottak a Szegedi Biológiai Központban. Ez a nemzetközi rangú kutatóintézet, valamint a hat felsőoktatási intézmény az idén nyáron kötött társasági szerződést. Az Universitas első tanévét Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke nyitotta meg. Universitásban ott a lehetőség, hogy ezt behozzuk. A feltétel: mindenki megértse, mit jelent az, hogy az oktatás stratégiai ágazat. „Nem akarok politikai szónoklatot tartani, annál sokkal többre becsülöm önöket"- mondta a köztársasági elnök, s a továbbiakban arról beszélt, mit jelent számunkra, s főként az értelmiségképző intézményekben a 21. század kihívása. Nem szabad védekeznünk a világ kihívása ellen, nyitottnak kell lennünk, mert különben lemaradunk - mondta. Ugyanakkor meg kell őrizni egyediségünket; a valóságismereten alapuló identitástudat a megmaradásunk záloga. Megemlítette, hogy újra erről az igazságról győzte meg mindaz, amit a közelmúltban Szegeden megtartott hungarológiai kongresszuson volt módja hallani a világ tudósaitól: ha valaki tudja, hogy kicsoda, ha kellő önismerete van, akkor nem lát ellenséget a másikban, nem reagál hisztérikusan a másságra, hanem érdeklődéssel fordul feléje, megtanulja tőle, amit érdemes megtanulni. Hogy kiléphessünk a világba, mi magyarok, ahhoz nagyon jól kell ismernünk a saját valóságunkat. Ehhez értelmiségi módjára, vagyis pontosan, az ok-okozati viszonyok ismeretében kell tudni kérdezni, a kételkedés jogával és kötelességével élni. Ha az értelmiségképző intézményekben ezt meg lehet tanulni, akkor megszűnik a ma tapasztalható bizonytalanságunk - zárta beszédét Göncz Árpád. Nagypál István, az Universitas igazgatója az egyesülés működéséről tájékoztatta a jelenlevőket. Elmondta, hogy a jól ismert „oszd meg és uralkodj"-elv alapján korábban különválasztott, szétaprózott tudományos kutatási és felsőoktatási intézményekben búvópatakként tovább élt az universitas szellemisége, s feltört. amint az idő alkalmasnak mutatkozott. Már tavaly februárban megalakult a Szegedi Felsőoktatási Tanács, amelyet az egyetemek és a főiskolák vezetői hoztak létre, az év elején a hat intézmény és a biológiai központ képviselői aláírták az Universitas Egyesülés megalakításáról szóló szándéknyilatkozatot, júniusban pedig létrehozták a társaságot. Ez az első lépés abban a hosszú folyamatban, melynek során az intézmények érdekeinek harmonizálásával kialakulhat a korszerű struktúrájú, gazdaságosan működő Universitas, ahol a feltételek minél jobb kihasználásával a lehetséges legjobb szakembereket képezik. Az együttműködésnek máris számos a ténye és a terve. A hét intézmény közös világbanki pályázatot készít elő; közös nyelvi intézet és lektorátus, számítástechnikai folytatás a 3. oldalon A túszokéhoz hasonlatos a nemzeti kisebbségek élete, a cigányoké pedig még rosszabb, mert rabszolgasors - jelentették ki azon a szombat délelőtti konzultáción, melyre önkormányzati vezetők és a megyebeli kisebbségi szervezetek szakértői voltak hivatalosak. A hazai és a romániai cigányság helyzetének elemzése, a legnagyobb etnikai kisebbség gondjainak feltérképezése, a hatalom képviselőivel való közös megoldáskeresés volt az összejövetel célja. Az érdektelenséget jelezte: a megyeháza nagytermében alig kéttucat érdeklődő hallgatta meg a két romániai parlamenti képviselő, dr. Eckstein-Kovács Péter ügyvéd és dr. Bárányi Ferenc orvos, illetve Rádai József, a Csongrád Megyei Cigányok Demokratikus Szövetsége elnökének előadását. A széttagoltság, a torzsalkodás mindkét ország cigányságát jellemzi: Romániában 26. Magyar országon 47 Rabszolgasors Szeged támogatja a cigányság összefogását hivatalosan elismert szervezetük létezik. Az is hasonlóság, hogy sem a parlamenti, sem az önkormányzati választásokon nem tudtak számarányuknak megfelelő képviselőt bejuttatni a döntéshozó testületekbe. E tanácskozáson megerősítették: a jelenlegi törvények módosításával el kell érniük, hogy minél nagyobb számban választott, ne pedig .kinevezett" képviselőik legyenek. Hasonló a két országban a rendszerváltás kísérő jelensége: a bűnbakkeresés. Romániában a decemberi események óta három véres cigányKi képviseli a cigányokat? A megye cégbíróság által is bejegyzett cigányszervezeteinek tanácskozásán reagáltak lapunk legutóbbi, a népcsoport más képviselőit megszólaltató cikkeire. A Csongrád Megyei Cigányok Demokratikus Szövetsége hét működő alapszervezetében több mint 4600 tagot számlál. Erre hivatkozva a szervezet titkára. Konkoly Lajos kijelentette: sajnálják, hogy az MCDSZ állítólagos tagszervezete a kocsmaasztal mellett politizál, holott ezt máshol is lehetne, sőt a nép érdekében kellene. Nehezményezik, hogy a Szirtesi házaspár számára sem világos, hogy az MCDSZ nem azonos a Csongrád megyei CDSZ-szel. Azt pedig határozottan állítják: a szegedi cigányok nem ismerik a vajda rendszert, s arra sem a cigányságnak, sem a magyarságnak nincs szüksége. Hangsúlyozni óhajtják: Szegeden a már megszőlaltatottakon kívül még számosan vannak, akik eddig is sokat tettek a cigányság érdekében. pogromot és száznál több rasszista megnyilvánulást regisztráltak. Magyarországon is erősödik a cigányellenesség. A határmenti települések gondjáról Kiszombor és Apátfalva polgármestere kétségbeesetten számolt be: több száz, elsősorban Romániából érkezett embert, főleg cigányokat rabszolgaként adnakvesznek, éhbérért alkalmaznak, s ez lehetetlen helyzetet teremt, tovább nehezíti az ottani és az országhatáron kívüli cigányság helyzetét. Az önkormányzatok önmagukban nem, csak lehetőségeiket egyeztetve tudják megoldani a cigányság jelentette problématömeget. A népcsoport tagjait is összefogásra, közös program kidolgozására szólította föl Tűhegyi József Szeged alpolgármestere, aki vállalta a kettős konzultáció megszervezését. U.I. 5—ÜTT TT? TTnrrmmm A hét 2 Szovjetunió - a működés módszertana (7.) 2 Kisgazdák nagygyűlése 3 Tanévkezdés a felsőoktatásban 3 Sport 4-5 Hetedhét határon 6 Paradicsomhercehurca. •••••••••••••••••••••• I Hirdetés 8-11 Szolgáltatás 12 Tv- és rádióműsorok 13 Szabó Magdolna tárcája 14 Búcsú Domaszéken 14 Gólyamadár Prágából Odakünn a határban, rónák, tarlók, zörgősre sápadó kukoricások közt éjszakánként térdig ködben járunk. Hajnaltájt fázósan ébred az álmos, őszi reggel. A tiszai füzesek és gátak virágai összeborzongnak, s ha aranylik a déli napsugár, fölágaskodnak a kék égig, hogy még egy ölelést kapjanak a búcsúzó nyártól. Már üres a fehér-tói gólyafészek is, három fiókája valahol a szögedi határban gyakorlatozik a vándorlásra készülő gólyacsapattal. Fecskéink után ők is Afrikának veszik hamarosan légi vándorlásukat. A nagyfai gazdaság egyik villanyoszlopán áramcsapás miatt gólyamadár teteme lengett. A Démászt szakemberei levették, s lábán gyűrűt találtak. „N. Museum Práha B 82097" olvasom a föliratot... Szegény madár, északi vidék szülötte, már úton volt, kóborolt, de sohasem jut vissza már szülőföldjére. Mennyi veszély vonuld madarainknak, villanyvezetékek, drótok, melyeket mi építettünk... Szavak... Milyen furcsa! Egy pillanatra megriadok, gépelés közben valami végigborzont a bőrömön... az őszi természet ősi erején tűnődöm és azon, vajon eredményesen vegyítjük-e össze örökségünk természeti-spirituális értékeit a modern technológia „jótéteményeivel" ? A hindu gondolkodók a civilizáció lényegét nem a technikai óhajok megsokszorozódásában látják, hanem az emberi jellem megtisztításában. S hogy egy prágai gólyamadár pusztulásán miért jutottak ezek eszembe? Talán mert manapság mi, emberek is legbarátságtalanabb arcunkat mutatjuk egymásnak. S toleranciából nekünk sem jut, hát még a természet virágainak, fáinak, vadmaradainak... Olvasom a Fidesz bírálatát kormányunk környezet- és természetvédelmi koncepciótlanságáról... Én nem tudom! De látom és tapasztalatom, bizony ez egy olyan világ, amely tűzoltással törődik, jól-rosszul, de jövőjével nem. S ebben a gólyamadár is szenved, pusztul... Pedig nélküle a jövőnk?... CSIZMAZIA GYÖRGY