Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám

PÉNTEK, 1991. SZEPT. 6. DÉLMAGYARORSZÁG KÁRPÓTLÁS 7 < Hogyan kell a beadványt előkészíteni? Beszereztük tehát a megfelelő nyomtatványokat, ki is töltöttük azokat, és sikerült a szükséges mellékleteket, okiratokat is összegyűjtenünk. Bizonyára feltűnt mindenkinek, hogy a borítékon szerepel egy hétjegyű szám. (R-rel kezdődik.) Ezt a számot minden egyes adatlapra fel kell írni. ezzel biztosítható, hogy beadványunk nem keveredhet más emberek beadványai közé. A számot mindenki jegyezze fel magának, mert esetleges későbbi igénybejelentése esetén is ezt kell használnia (nem kell űj borítékot vennie, csak a megfelelő adatlapokat kitölteni és a számra hivatkozással továbbítani!), s ezen lehet érdeklődni az ügy állásáról is. Mindaddig a borítékszám lesz az ügyirat kizárólagos azonosítója, amíg nem iktatják. (Iktatás után a kárrendezési hivatal közli az iktatószámot minden igénylővel.) A megszámozott adatlapokat vissza kell tenni abba a borítékba, amelyben vásároltuk azokat, majd gondosan le kell ragasztani. A beadványt (borítékot) vagy a posta útján - ajánlott küldeményként -, vagy személyesen - esetleg meghatalmazott útján - lehet eljuttatni a megfelelő kárrendezési hivatalhoz. Az igénylők az adatlapon feltétlenül utaljanak arra. hogy a kárpótlás alapját képező ingatlanra a tulajdonostársuk benyújtott-e kérelmet. A hivatali ügyintézés A megyeszékhelyeken és a fővárosban A borítékra majd azt a kárrendezési hivatalt kell felírni, amely jogosult ügyünk intézésére. Minden megyeszékhelyen és Budapesten működik kárrendezési hivatal. Melyikhez címezzük a beadványunkat? W Amennyiben ingatlan (vagy az is) szerepel a kárpótlás alapjául szolgáló vagyontárgyaink között, ahhoz a megyei (vagy a fővárosi) hivatalhoz kell eljuttatni a kérelmet, ahol az ingatlan fekszik (vagy volt, ha már nem áll). (Pl. az ingatlan Isaszegen volt, így a Pest megyei hivatalhoz kell az igényt eljuttatni.) b/Abban az esetben, ha az igénylő állandó lakóhelye külföldön van, minden esetben a fővárosi hivatal jár el, függetlenül a vagyontárgyak elhelyezkedésétől. c/ Amennyiben valakinek több megyében is voltak olyan ingatlanai, amelyek után most kárpótlásra jogosult - és az illető Magyarországon él több megyei kárrendezési hivatal is eljárhat. Ezt nevezik a jogszabályok „pozitív illetékességi összeütközésnek". Annak érdekében azonban, hogy mindenkinek csak egy hivatallal kelljen kapcsolatot tartania, és az ügyintéző is egyszerűbben tudjon dönteni, a törvény úgy rendelkezik, hogy az igénylőnek választania kell. melyik hivatalnál intézzék az ügyeit. Természetesen legegyszerűbb annál a hivatalnál előterjeszteni az igényt, amely a legközelebb van a jogosult lakóhelyéhez. Az előzőek alapján már bizonyára mindenki tudja, hová kell címeznie és továbbítania a borítékját! Hogyan intézi az ügyet a hivatal? Amikor egy-egy igény megérkezik a hivatalhoz, ott az ügyintézők azonnal átnézik az adatlapokat és a mellékleteket, hogy megállapíthassák, elegendő adat áll-e rendelkezésre az ügy elbírálásához. Ezután az ügyiratot iktatják, az adatokat pedig számítógépre rögzítik. Ekkor minden ügy iktatószámot kap, ettől kezdve tehát már két számmal is azonosítható lesz, kizárva ezzel az összekeveredés, a tévedés lehetőségét. Az iktatószámról mindenki kap értesítést, s ugyancsak ekkor kap első ízben felhívást az. aki a kérelmét nem az előírt nyomtatványon terjesztette elő, vagy adatai, iratai hiányosak, ezért ügye nem bírálható el. Az ilyen - hiánypótlásra történő felhívásnak lehetőleg a legrövidebb időn belül eleget kell tenni. (A kárpótlási ügyekre vonatkozó speciális előírások szerint még egy esetben lehet az ügyfelet hiánypótlásra felszólítani, de ha akkor sem pótolja a hiányosságokat, ügyét a hiányos adatok alapján fogják elbírálni, ami nagy valószínűséggel az elutasítást fogja jelenteni.) Az, aki csak az iktatószámról kap értesítést, várakozzék türelmesen, a hivatalnak ugyanis - az ügyek nagy száma és bonyolultsága miatt - fél év áll rendelkezésére egy-egy ügy elintézésére, s ez az idő a nagyon indokolt esetekben egy ízben meg is hosszabbítható. Mikor függeszti fel az eljárást a hivatal? Akkor, ha az igénylőnek „más szerv" előtt eljárást kell indítani, mert annak határozata nélkül nem tudja igazolni-a jogosultságát, elsősorban a tulajdonjogát. Az ilyen esetekben is a törvényben előírt 90 napon belül kell a kérelmet benyújtani, az adatlapon - a megfelelő kérdésnél - azonban fel kell tüntetni, hogy más szerv előtt eljárást indítottunk. Ekkor a kárrendezési hivatal felfüggeszti az eljárást, s a 90 napos határidő mindaddig „nyugszik", amíg az ügyfél be nem csatolja a bírói ítéletet, közjegyzői végzést, öröklési bizonyítványt, földhivatali határozatot, igazolást. Senkinek nem kell tehát attól félnie, hogy csupán azért elmulasztja a benyújtási határidőt, mert - esetleg önhibáján kívüli okból - egy másik eljárást is meg kell indítania. (Például, valaki 1991. szeptember 20-án nyújtja be az adatlapjait, de jelzi, hogy pert indított a bíróságon, mert nem tisztázott a tulajdonjoga a kárpótlás alapjául szolgáló vagyontárgyra. A 90 napos határidő augusztus 12-én - hétfőn - kezdődik, szeptember 20-ig eltelik 38 nap. Ekkor áll meg a határidő, s mindaddig nem lép a 39. napra, amíg az igénylő kézhez nem kapja az ítéletet.) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azok, akik már most tudják, hogy más szerv előtt is eljárást kell indítaniok, ne késlekedjenek. Az ügy befejezése után pedig haladéktalanul küldjék az ítéletet vagy más határozatot a kárrendezési hivatalnak, hivatkozással a borítékon található számra. A következőkben megpróbálunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy a más szervek előtti ügyeiket minél könnyebben elintézhessék. Akinek a bírósághoz kell fordulnia amiatt, hogy azt az ingatlant (vagyontárgyat), amely után a kárpótlást kémé, valaki más is a magáénak vallja, ez ellen a személy ellen kell a pert megindítani. (Itt kell megjegyezni, hogy azok. akik rendelkeznek ún. „zseb szerződéssel", s az alkalmas lett volna telekkönyvi bejegyzésre, de a bejegyzés elmaradt - és a másik fél is elismeri - elegendő, ha a körzeti föld-hivatalhoz fordul igazolásért. Csak akkor forduljunk bírósághoz, ha a földhivatalnál úgy tájékoztatnak, hogy az elkerülhetetlen.) A perindításhoz ismerni kell legalább a vagyontárgy alapvető adatait (telekkönyvi, ingatlan-nyilvántartási adatok, esetleg utca, házszám, a volt vállalkozás helye, cégneve), valamint az alperes (aki ellen a per indul) néhány adatát, legalább a nevét és pontos címét. A pert vagy annál a helyi (volt járási) bíróságon lehet megindítani, ahol az alperes lakik, vagy annál, ahol a vitás ingatlan fekszik. A beadványt, amelyet a perekben „keresetlevélnek" hívunk, annyi példányban kell a bíróságon benyújtani, hogy minden résztvevőnek és a bíróságnak is jusson egy-egy. (Pl. ha valaki két személy ellen indít pert, úgy a keresetlevelet 4 példányban kell előterjesztenie.) Célszerű azonban a kötelezőkön túl még egy példányt készíteni, amelyet a kárren dezési hivatalhoz becsatolunk, miután a bíróságon lebélyegeztettük. Ezzel igazolhatjuk, hogy a pert megindítottuk. A keresetlevélben röviden le kell írni, hogy milyen vagyontárgyról van szó, milyen irattal, esetleg tanúval tudjuk állításunkat alátámasztani. A keresetlevélnek természetesen tartalmaznia kell a saját és az alperes adatait is. Nézzünk egy példát! A kérelmező édesapjának volt egy földje, amelyet még 1946-ban vásárolt a szomszédjától, de az ügyletet nem jegyeztették be a telekkönyvbe. Most azt kell bizonyítani, hogy a föld tulajdonosa a bejegyzési hiányosság ellenére is a kérelmezőt illeti - apja már meghalt -. Lehetséges, hogy az ügyletet írásba foglalták, de a szerződés hiányos, élnek azonban az ügyleti tanúk. Ilyenkor őket tanúként be kell jelenteni a bíróságon, amely megidézi majd és kihallgatja. Lehetséges, hogy irat sincs és az ügyleti tanúk sem élnek már. A volt földszomszédok azonban tanúsíthatják azt, hogy a földet 1946 óta kizárólag a mostani felperes apja és családja művelte, a termelőszövetkezetbe is a sajátjaként vitte be. A tulajdonjog megállapítása iránti perek illetékkötelesek Amennyiben azért bizonytalan a tulajdonjog, mert egy korábbi haláleset kapcsán valaki elmulasztotta a hagyatéki eljárás lefolytatását, a közjegyzőhöz kell fordulni. Ezt megelőzően azonban az örökhagyó utolsó állandó lakóhelye szerinti polgármesteri hivataltól kell kémi a póthagyatéki leltár elkészítését. Amennyiben az igénylő örökös nem ott lakik, ahol az örökhagyó lakott, és nehézséget okozna számára az odautazás, keresse fel a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalt és ott kérje a leltár elkészítését. Ez a hivatal majd továbbítja az iratokat az illetékeshez. (Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy Budapest területére ez az eljárás nem érvényes, itt azt a kerületet kell felkeresni, ahol ténylegesen lakott az örökhagyó.) A polgármesteri hivatal a közjegyzőhöz továbbítja a leltárt és az egyéb iratokat. A közjegyző illetékessége ugyancsak az örökhagyó utolsó állandó lakcíméhez igazodik. Például az örökhagyó, akinek a vagyontárgyai után most kárpótlásra tart igényt az örököse, Budapesten, a VII. kerületben lakott. A leltárt a VII. kerületi polgármesteri hivatal készíti el, s a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájához továbbítja. A földhivatalok illetékessége a föld vagy más ingatlan fekvéséhez igazodik. A bejegyzés iránti, valamint az igazolás iránti kérelmeket tehát ott (a volt járási) földhivataloknál kell benyújtani. Például, ha az ingatlan Nemesvámos községben van, a Veszprémi Földhivatalhoz kell fordulni. A kárrendezési hivatalok az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján járnak el, a törvényben és a végrehajtására rendelt kormányrendeletben foglaltak kivételével. Ennek megfelelően tehát elképzelhető az is, hogy valaki idézést fog kapni, mert ügyében személyesen is nyilatkoznia kell valamiről, vagy mások ügyében tanúként kívánják meghallgatni. Ne vegye senki zaklatásnak az ilyen idézéseket, hiszen bizonyára csak akkor fog a hivatal valakit idézni, ha az elkerülhetetlen, mert enélkül nem lehet az ügyet elintézni. A megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal akkor kezdi el a tényleges Jogorvoslati lehetőségek a határozat ellen Fellebbezésnek helye van Mind az elutasító, mind a kárpótlást megállapító határozat ellen helye van fellebbezésnek. Fellebbezésre az jogosult, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, illetve akinek jogát, jogos érdekét a határozat sérti. (Előfordulhat például, hogy valakire nézve rosszul számították ki a kárpótlást, ez nyilvánvalóan sérti az érdekeit.) Az igénybejelentéshez hasonlóan a fellebbezés is illetékmentes. A fellebbezést két példányban kell benyújtani, lehetőleg annál a kárrendezési hivatalnál, ahol a sérelmezett határozatot meghozták. Ez azért jó, mert időt takaríthatunk meg, hiszen ha egyenesen a másodfokú szervhez (Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal) küldjük el fellebbezésünket, ennek a szervnek levelet kell írnia a határozatot hozó szervhez, és megkérni az iratokat. Ha azonban a megyei (fővárosi) hivatalnál terjesztjük elő fellebbezésünket, ott azonnal hozzákészítik az iratokat és együtt terjesztik fel másodfokú intézkedésre. Az időnyerésen túl azért is célszerűbb az első fokú hatóságnál benyújtani a fellebbezést, mert - az államigazgatási eljárás szabályai szerint - lehetőség van arra, hogy a határozatot kibocsátó szerv a fellebbezésben foglaltak ismeretében ismételten megvizsgálja az ügyet. Lehetséges ugyanis, hogy a fellebbezésből olyasmi derül ki, aminek ismeretében az eredetileg meghozottól eltérő határozatot tud hozni a hatóság. Elképzelhető például, hogy valamilyen jogszabálysértés csúszott az ügyintézésbe - ezzel a határozatba -, amelyre éppen a fellebbezésnél derül fény. Az ilyen esetekben az első fokon eljárt hatóság bizonyára vissza fogja vonni a határozatát, és új, de már remélhetőleg teljesen jogszerű határozatot hoz. Ezeket az ügyeket már természetesen nem kell megküldeni a másodfokú szervnek, a fellebbezési jogát azonban nem veszíti el az ügyfél, mert az az új határozattal szemben is megilleti. Azokban az ügyekben, ahol nincs lehetőség arra, hogy az első fokon eljárt hatóság a saját hatáskörében orvosolja a sérelmet, a fellebbezést az ügy összes iratával együtt fel kell terjeszteni a másodfokú hatósághoz. A másodfokú hatóság az első fokú eljárást és a határozatot egyaránt megvizsgálja, függetlenül attól, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Ha a másodfokú szerv az első fokú eljárás, a határozat és a fellebbezés alapján azt állapítja meg, hogy a döntés helyes volt, a fellebbezéssel megtámadott határozatot helyben hagyja. Ha a határozat nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, de minden adat a rendelkezésre áll a döntés meghozatalához, a határozatot megváltoztatja. Előfordul, hogy az iratok vagy az adatok hiányossága miatt nem bírálható el az ügy, esetleg a határozat nyilvánvalóan törvénysértő. Ilyenkor az első fokú hatóságot új eljárásra kell utasítani, és a határozatot meg kell semmisíteni. Ez természetesen elég sok időt vesz igénybe, ezért csak akkor fellebbezzünk, ha szinte biztosak vagyunk abban, hogy a hatóság rossz döntést hozott, s a fellebbezés megalapozott. Figyelem! A fellebbezéseket a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni! Utolsó esély: A bírói út A kárrendezési hivatalok eljárása Az Alkotmánybíróság a közelmúltban úgy határozott, hogy minden államigazgatási határozat megtámadható a bíróság előtt, ha az az ügyfél (vagy más jogosult) jogait sérti, mivel a határozat jogszabálysértő volt. A pert akkor lehet csak kezdeményezni, ha az ügyfél már a fellebbezési jogát is kimerítette, de a másodfokú határozatot is sérelmesnek találja. A per megindítására a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül van lehetőség. Az így megindított perek illetékkötelesek. A pert annál a helyi bíróságnál (városi bíróságnál) kell megindítani, amelynek területén az első fokon eljárt kárrendezési hivatal működik. Ezen belül is, a megyeszékhelyen lévő városi bíróság jogosult az eljárásra, kizárólagos illetékességgel. (Például a Nyíregyházi Kárrendezési Hivatal által első fokon meghozott de másodfokon is elbírált - határozata ellen a Nyíregyházán működő városi bíróságon lehet pert indítani.) Budapesten a főváros egész területére a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes. A pert a sérelmezett határozatot hozó kárrendezési hivatal ellen kell megindítani, s vagy az első fokú hivatalnál, vagy a bíróságnál kell a keresetlevelet előterjeszteni, annyi példányban, hogy abból a bíróságnak és a résztvevőknek is jusson. A keresetlevélben röviden meg -kell jelölni, hogy a határozatot miért tartjuk sérelmesnek, s álláspontunkat mivel tudjuk bizonyítani. (Az iratokat a kárrendezési hivatal megküldi a bíróságnak.) A bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi és az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezi, illetve a határozatot megváltoztatja, ha feltételei fennállanak. ügyintézést, amikor a 90 napos határidő lejárt és az igények összegyűltek. Minden ügyet alaposan megvizsgálnak a döntés előtt. Ha azt állapítja meg a hivatal, hogy az igény megalapozatlan volt (mert például olyan személy nyújtotta be, aki a törvény szerint erre nem volt jogosult, vagy olyan vagyontárgy után kért valaki kárpótlást, amely soha nem volt az övé,) a kérelmet el fogja utasítani. Ha azonban megalapozott volt az igény, a hivatal határozatban fogja megállapítani a kárt és a kárpótlás mértékét, és közölni fogja azt is, hogy a jogosult milyen összegű és sorozatszámú kárpótlási jegyre jogosult. A kárpótlási jegy A kárrendezési hivatalok a kárpótlást kárpótlási jegyekben nyújtják. A kárigényt elbíráló határozatban közlik a kárpótlási jegyek összegét és sorozatszámát. A határozatot gondosan meg kell őrizni, mivel ezzel lehet később igazolni (termőföld vásárlásánál, bérlakás megvételénél, életjáradéki igény bejelentésénél), hogy ki-ki milyen összegű kárpótlási jegyre volt jogosult. A felsorolt esetekben ugyanis mindenki csak a saját kárpótlási jegyeit használhatja fel. A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír - írja a törvény. Mit jelentenek az idézett kifejezések? Bemutatóra szóló: Ez azt jelenti, hogy az a személy használhatja fel, aki rendelkezik vele, azaz „bemutatja", amikor fel kívánja használni. Ezt a személytói független, szabad felhasználást csupán három esetben korlátozza a törvény: - az árverésre kerülő termőföldek megvásárlása során, - a törvényben meghatározott bérlakások megvásárlása során, - életjáradék igénylése során. Ezekben az esetekben ugyanis mindenki csak azokat a kárpótlási jegyeket használhatja fel, amelyeket ő maga kapott. Átruházható: Ez azt jelenti, hogy az. aki a törvényben meghatározott célra nem tudja vagy nem akarja felhasznákii, bárkinek eladhatja, kölcsönösen kialkudott vételáron. Figyelem! Az így megvásárolt kárpótlási jegyet az előzőekben felsorolt három célra nem lehet felhasználni! A kárpótlás összegének megfelelő: Ez azt jelenti, hogy a kárrendezési hivatal annyi kárpótlási jegyet ad át a jogosultnak (valamelyik pénzintézet útján), amilyen forintértékű kárpótlásra jogosult. Az állammal szemben fennálló követelés: Ez azt jelenti, hogy a kárpótlási jegyek értékéért, felhasználhatóságáért az állam szavatol. Névértékben megtestesítő értékpapír: Ez pedig azt jelenti, hogy a kárpótlási jegy annyit ér, amilyen szám rá van írva, illetve amennyivel a törvény által meghatározott kamatai miatt növekszik, a törvény hatályba lépésének napjától. Ezen belül az értékpapír annyit jelent, hogy a törvényben meghatározott célokra, fizetőeszközként, a pénz helyettesítésére lehet felhasználni. Azokon a célokon túlmenően azonban, amelyeket a törvény felsorol, nem tiltja azt sem, hogy valaki - ha ebben egy másik személlyel meg tud állapodni - ténylegesen is felhasználhatja fizetésre. Például nem tilos, hogy az a személy, aki nagyobb mennyiségű kárpótlási jegyet kap, azért másik magánszemélytől, a köztük kialakult megegyezés alapján lakóházat vagy egyéb vagyontárgyakat vásároljon. A jegyek új birtokosa pedig pl. üzletrészt vásárolhat magának - ha a privatizáció során az adott üzlet megvásárlására kárpótlási jeggyel is lehetőség van. A kárpótlási jegyeket célszerű mielőbb felhasználni, mivel az állam csak három évig biztosít azokra kamatot,