Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám

8 KÁRPÓTLÁS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. SZEPT. 6. Mire lehet felhasználni a kárpótlási jegyet? I. Vásarolliató rajta üzletrész, részvény és más, az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy. Ezt a felhasználási módot annak érdemes választania (esetleg másoktól vásárolt jegyekkel vagy a család más tagjainak jegyeivel is bővítve a saját részt), aki vállalkozásba kíván kezdeni vagy üzletét óhajtja bővíteni. Az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény az olyan belföldieknek teszi lehetővé az egyéni vállalkozások létrehozását, akik cselekvőképesek, rendelkeznek állandó lakóhellyel és nincsenek kizárva a vállalkozás gyakorlásából. Cselekvőképes az, a személy, aki nagykorú (elmúlt 18 éves, illetve házasságkötés folytán nagykorúvá vált). Cselekvőképes ezen belül mindenki. akit a bíróság nem helyezett cselekvőképességet érintő gondnokság alá. illetve egyébként is képes ügyeinek teljes körű ellátására, az ahhoz szükséges belátási képességgel teljes mértékben rendelkezik. Ugyancsak az idézett törvény írja elő. hogy bizonyos személyek kizárhatóak a vállalkozásból, mert olyan bűncselekmény miatt ítélte őket a bíróság szabadságvesztés büntetésre, amely nem egyeztethető össze a vállalkozással. Ezek az esetek a következők: (Az 1990. évi V. törvény alapján) 5. § (1) Nem kérhet vállalkozói igazolványt: akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, IV akit egyéb bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, c/ akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az. abhan megjelölt tevékenységre. d/ aki egyéb jogszabályban, törvényben, törvényerejű rendeletben vagy minisztertanácsi rendeletben meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkozási tilalom alá esik, t/ aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja. V akinek a korábban kiadott vállalkozási igazolványát a törvény 14. § (1) c/ pontjában foglaltak miatt visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig. (2) Az (1) bekezdésben az a/-tV pontban szabályozott kizáró okot addig kell figyelembe venni, amíg az elítélt nem mentesült a büntető ítélet hátrányos jogkövetkezményei alól. Azon túlmenően, hogy a vállalkozási törvény a vállalkozók körét meghatározza, korlátozza azokat a területeket is, amelyeken egyéni vállalkozás folytatható. Nevezetesen úgy rendelkezik, hogy nem alapítható egyéni vállalkozás olyan tevékenységre, amelyet törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szervezet részére tart fenn. A gazdasági élet átalakulása folytán ez a kör bizonyára szűkülni fog, néhány tevékenységre azonban indokoltan - továbbra is fenn kell tartani az állami monopóliumot. Ilyen minden civilizált országban van. például a szesz előállítására, a dohányfeldolgozásra. Svájcban a tejfeldolgozásra és forgalmazásra. Akkor tchái. amikor valaki úgy dönt, hogy kárpótlási jegyeiből üzletet vásárolna, gondolja ál alaposan. hogy megfelel-e az előzőekben taglalt követelményeknek. Ahhoz, hogy valaki egyéni vállalkozási tevékenységet folytathasson. arra is szüksége van, hogy tevékenységét „bejelentse" e/.irányú szándékáról. A bejelentés annyit jelent, hogy egy erre a célra rendszeresített nyomtatványon közli a vállalkozás helye szerint illetékes polgármesteri hivatal jegyzőjével, hogy magánvállalkozói tevékenységei kíván a jövőben folytatni. A bejelentés alapján vállalkozói igazolványt kap, amelynek birtokában már megkezdheti a tevékenységét. Természetesen be kell jelentkeznie az adóhatóságnál is. Az üzletrészt a következők szerint lehet a kárpótlási jegyekből megvásárolni: A kárpótlási törvény részben meghatározza, hogy az állami vállalatok. üzletek magánkézbe adásánál (privatizációjánál) mikor kell, illetve lehet kárpótlási jegyeket elfogadni. Ezen felül meghatározza azt a legkisebb mértéket is. amelyet az eladást lefolytató állami szerv (az Állami Vagyonügynökség) köteles elfogadni. Az ÁVÜ azonban - az ügy gazdasági elemzése alapján jogosult úgy dönteni, hogy a kötelező mértéket felemeli, azaz több kárpótlási jegyet fogad el egy-egy ügylet megkötésekor. II. Az a személy, aki az Egzisztencia Hitelről szóló jogszabály alapján kíván hitelt igénybe venni, vagy privatizációs hitelt igényel, kárpótlási jegyeit „saját erőként" beszámíthatja. Ez a rendelkezés is a magánvállalkozások fellendítését segíti. III. A kárpótlási jegyeket fel lehet használni termőföldtulajdon megszerzésére. Erre a törvény vételi jogot biztosít a jogosultaknak. 1. Mit jelent a vételi jog? Ezt a jogintézményt a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Ennek megfelelően az a személy, akinek egy másik személy vagy jogszabályi előírás (pl. a kárpótlási törvény) vételi jogot enged: jogosult a kérdéses vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal (akár a másik fél akarata ellenére is. ha az egyáltalán nem akarná az adott dolgot a kérdéses időpontban eladni) megszerezni. A jogosult maga döntheti el, hogy kíván-e élni ezzel a jogával. Ha meghatározott időn (maximum 5 éven) belül nem él ezzel a joggal, a vételi jog elenyészik. azaz megszűnik. 2. Hogyan élhet vételi jogával az, aki erre a kárpótlási törvény rendelkezései alapján jogosult? Korábban már szóltunk arról, hogy a kárpótlási igényeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon - „adatlapokon" - lehet előterjeszteni. Ekkor kell majd nyilatkozni a föld hasznosításáról is. Mi ez a nyilatkozat? Abból kell kiindulni, hogy a termőföldek rendeltetése az, hogy azokat mezőgazdasági célra, növények termesztésére, állatok tartására használják. Felmérhetetlen hátrányokat okozna, ha a törvény végrehajtása a termőföldek „termő" jellegének a megszüntetését eredményezné. A nyilatkozat tehát arról szól, hogy az a jogosult élhet vételi jogával, aki kötelezettséget vállal arra, hogy a megszerzett termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja, s a mezőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki. A termőföld mezőgazdasági hasznosítására vállalt kötelezettségnek a tulajdonos akkor tesz eleget, ha a terület művelési ágának megfelelő termelést folytat. (Nem minősül a hasznosítási kötelezettség megszegésének, ha a termelést szünetelteti a tulajdonos, de gondoskodik a termőtalaj védelméről, a terület fertőzés- és gyommentes állapotának a fenntartásáról.) Figyelem! A kötelezettség megszegése súlyos következményekkel jár! Attól a személytől ugyanis, aki a nyilatkozata ellenére öt éven belül kivonja a földjét az előzőekben ismertetett mezőgazdasági termelésből: a földjét kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni, és árverés útján (újra) kell értékesíteni. 3. Mindezek után hogyan lehet ténylegesen földhöz jutni? A kárpótlási törvény rendelkezése szerint a földszerzés módja az árverezés. Az árverés időpontját a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal állapítja meg, a kárpótlási kérelmek elbírálása alapján. A kárpótlási folyaltial során minden megyében, ezen belül a szövetkezetekben is több alkalommal rendeznek majd árverezést, első ízben akkor, amikor az igények 30-40 százaléka összegyűlt, legkésőbb pedig 1993. március 31-én. Az árverezést az érintett szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal tagja vezeti, és minden esetben jelen kell lennie közjegyzőnek is, aki a törvényesség felett őrködik. Az árverésen a résztvevőknek licitálniok kell. A kikiáltási ár minden esetben 3000 Ft aranykoronánként. Abban az esetben azonban, ha a licitálás nem tud megindulni, mert nincs ilyen vagy ennél magasabb összegű ajánlat, a kikiáltási árat folyamatosan csökkentik. 500.-FVAK alá azonban nem mehet az árverezés vezetője. Annak a jogosultnak, akinek a tanyája körüli földekre folyik az árverés, a földekre elővételi joga van. (Az elővételi jogról a későbbiekben részletesen írunk.) Annak érdekében, hogy a tanyával rendelkező személy ténylegcsen is élhessen az elővételi jogával, a törvény végrehajtási rendelete előírja, hogy a tanya körüli földre csak akkor írható ki árverezés, amikor a tanya tulajdonosa már rendelkezik a kárpótlási jegyeivel. Az a személy, aki az árverezésen erdményesen szerepelt, vételi jogot gyakorolhat, azaz megveheti a termőföldet. Nézzük meg a leírtakat egy kicsit részletesebben! Az árverést újságokban, hivatalos lapokban és a helyben szokásos módon (pl. hangszórón, falugyűlésen, helyi lapban) hirdetik meg, hogy az érdekeltek tudomást szerezhessenek róla. Az árverésre az előzetesen kijelölt, rendelkezésre álló földterületekből megfelelő minőségű, dűlőhatárokkai. utakkal, árkokkal vagy más. állandó jellegű természetes határvonalakkal elkülöníthető táblákon kerül sor. Itt előre eldöntik azt az irányt, ahonnan az árverezést elkezdik, majd folytatják. Az árverezést a megfelelő kikiáltási áron mindaddig folytatják, amíg van igénylő, illetve a tábla végére nem érnek. (Miután az árverezők megszerezték földjeiket, semmi akadálya nincs annak, hogy egymás között cseréljenek, mert például családtagjuk. barátjuk mellé kívánnak kerülni.) 4. Ki jogosult árverezésre? Az, aki saját maga kapott kárpótlási jegyet a kárrendkezési hivataltól. Mindenki akkora értékben szerezhet földet, amekkora összegű kárpótlást kapott. Abban az esetben azonban, ha a jogosult vállalja, hogy az árveréstől számított 30 napon belül mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezik az adóhatóságnál, mezőgazdasági vállalkozási támogatást vehet igénybe, amelyen az árverezés során ugyancsak földet szerezhet. Ennek a támogatásnak az összege a korábban részletezett kár és kárpótlási összeg különbözete, ami azonban nem lehet több 1 000 000 Ft-nál. Erről az összegről a kárrendezési hivatal „UTALVÁNYT' állít ki, amelyet az árverezésen ugyanúgy lehet felhasználni, mint a kárpótlási jegyet. Az igénylőnek az adatlapon kell nyilatkoznia arról, hogy kéri-e az utalvány kiállítását. Tételezzük fel például, hogy valaki öt föld után igényelt kárpótlást, amelyek értéke 1500 AK. Ez I 500 000 Ft-nak felel meg. Ezen összeg után a már ismert szabályok szerint 410 (XX) Ft összegű kárpótlás jár. Ebben az értékben jogosult az igénylő földet vásárolni. Abban az esetben azonban, ha az adóhatóságnál mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezik, mezőgazdasági támogatásként további 590 ezer Ft értékű földet szerezhet. (A törvény által előírt, maximum 1 millió Ft-os határt is figyelembe véve.) Figyelem! Nem elegendő, ha valaki csak úgy nyilatkozik, hogy be fog jelentkezni mezőgazdasági vállalkozóként. Ennek eleget is kell tennie, s legalább öt éven át mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia. Ha ugyanis megszegi ezen előírásokat, a támogatás hitellé alakúi át, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az összeg azonnal esedékessé válik a kamataival együtt, azaz: vissza kell fizetni a pénzintézetnek. 5. Milyen földeket lehet árverezéssel megszerezni? A kárpótlási igények és a földszerzésre irányuló nyilatkozatok összegyűjtése után a kárrendezési hivatalok értesítik azokat a gazdálkodó szervezeteket (mezőgazdasági szövetkezet, állami gazdaság), amelyek területét az igények érintik. A gazdálkodó szervezetek a törvényben előírt földalapot képeznek, azaz kijelölik azt a földterületet, mely továbbra is bent marad, illetve azt, amely a kárpótlás során árverezhető. A törvény meghatározza azt is, hogy olyan minőségű földeket kell kijelölni árverezésre, amilyen a beérkezett igényekben is szerepelt. (AK-érték, művelési ág szerint.) Itt kell megjegyezni, hogy a törvény csak meghatározott mennyiségű és minőségű földre biztosít vételi jogot, nem arra a földre, amelyet annak idején a jogosulttól elvettek. Tehát nem arra a földre lehet árverezni (és vételi jogot gyakorolni), amely korábban a volt tulajdonos tulajdonában állt. A kárpótlási törvényben biztosított termőföld-vásárlási jog elsősorban a termelőszövetkezetekben lévő földeket, kisebb részben az állami gazdaságok földjeit érinti. Ezen felül az Országgyűlés úgy döntött, hogy az állami tulajdonú földekből is árverezésre bocsát termőföldet, az igények mind szélesebb kielégítése érdekében. A törvény néhány korlátozást is tartalmaz azért, hogy a védett természeti területek (és a műemléképületek körül lévő földek) továbbra is épségben, eredeti szépségükben megmaradjanak. Ezért csak kivételesen lehet ilyen területekből vásárolni, s akkor is csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával és kikötéscinek a betartásával. Minden esetben írásos tájékoztatást kell adni az érdekelteknek, ha a földterületek szűkössége miatt mégis természetvédelmi területen kell kialakítani az árverezésre kerülő földtáblát. Ekkor még mindenki meggondolhatja, hogy vállalja-e a földet ilyen körülmények között, vagy inkább megpróbál más településen szerezni - ha ott is jogosult. 6. Ki, hol szerezhet földet? W Ott, ahol a jogosult termőföldje jelenleg van. Ez a hely valamelyik termelőszövetkezet vagy állami gazdaság. b/ Ott, ahol a jogosult 1991. január l-jén és az árverezés időpontjában szövetkezeti tag. (/Annak a községnek (más településnek) a területén lévő szövetkezetnél, amelynek a jogosult 1991. június l-jén az állandó lakója volt. (Budapest az állandó lakhely tekintetében egy településnek számít, ezért nincs akadálya annak, hogy a VI. kerületben lakó jogosult a III. kerületben lévő szövetkezetben szerezzen földet.) d/ Ha a törvényben biztosított 20 százaléknyi - termőföldre hirdetnek meg árverést, azon minden jogosult részt vehet. 7. Milyen kiadásokkal, terhekkel jár a földszerzés: W Ha a megszerzett földön olyan értéknövekedés következett be, amelyet az aranykorona-érték nem feje.z ki, és nem állami támogatásból származik, a különbözetel - a földszerzőnek meg kell fizetnie annak a gazdálkodónak, amelynél az értéknövekedés megvalósult. b/ A megvásárolt termőföld kijelölésével, önálló ingatlanként történő kialakításával, valamint az ingatlannyilvántartásba való bejegyeztetésével kapcsolatos költségek az új tulajdonost terhelik. Megjegyezzük azonban, hogy vagyonszerzési illetéket nem kell az új tulajdonosnak fizetnie, csupán a bejegyzésért előírt eljárási illetéket kell lerónia. (/ Aki mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezik az adóhatósághoz, s ezért mezőgazdasági támogatást kap, a támogatás összegére, öt évre jelzálogot és elidegenítési tilalmat jegyeznek be földjére az ingatlannyilvántartásba - az állam javára. Ha a támogatást az érdekelt az öt évet megelőzően fizeti vissza, törlik a terheket, egyébként az öt év elteltével kerülhet erre sor. IV. Az igénylő az őt megillető kárpótlási jegyek fejében életjáradékot igényelhet. Ezzel a rendelkezéssel a törvény azokat kívánja segíteni, akik idős koruk vagy egészségi állapotuk miatt rászorulnak a járadékra, mert nem képesek már üzletbe, vállalkozásba kezdeni. Az életjáradékot a társadalombiztosítási szervek folyósítják majd a jogosultaknak, egy később megalkotandó törvény szerint. Az életjáradék fogalma nem ismeretlen a magyar jogban. A Polgári Törvénykönyv beszél róla, „életjáradéki szerződés" formájában. Ebben arra kötnek megállapodást a felek, hogy az egyik fél rendszeresen pénzt vagy egyéb juttatást ad a másiknak, aki ennek fejében neki adja a lakását, más ingatlanát vagy egyéb értékes vagyontárgyát. A kárpótlási jegyekért igénybe vehető életjáradék esetében a társadalombiztosítási szerv nyújtja a rendszeres járandóságot mindaddig, amíg arra a kárpótlási jegyekből futja. V. A kárpótlási törvény az eddig ismertetetteken túl arra is lehetőséget nyújt, hogy a jogosult a saját kárpótlási jegyeit lakásvásárlásra használja fel. Ez azt jelenti, hogy az állami, illetve önkormányzati (általában az IKV-k által kezelt) lakások értékesítésekor a kárpótlási jegyeket a jogosult pénz helyett felhasználhassa, s ezt az eladó önkormányzat vagy állami szerv köteles elfogadni, ha a jogosult egyébként megfelel a jogszabályi feltételeknek, azaz élhet az elővásárlási jogával. 1. Mit jelent az elővásárlási jog? A kárpótlási törvény előnyben kívánja részesíteni azokat az embereket, akik a kárpótlás során volt tulajdonukat kívánják visszavásárolni, akár üzletről, akar lakásról van szó. Annak érdekében azonban, hogy most, amikor korábbi sérelmek orvoslásáról kell intézkedni, nehogy más embereket is sérelem érjen, a törvény korlátozza a volt tulajdonosok elővásárlási jogait. Az elővásárlási (elővételi) jog ugyancsak a Polgári Törvénykönyvben szabályozott jogintézmény, amely általában a következőket jelenti: „ Abban az esetben, ha valaki el akarja adni valamely vagyontárgyát, de azon valaki másnak elővásárlási joga van: csak neki adható el a dolog, ha ő is akarja, és vállalja ugyanazokat a feltételeket, amelyek az eredeti (az eladó és egy kívülálló személy között megkötött) szerződésben szerepelnek. Tételezzük fel tehát, hogy „A" rendelkezik egy házrésszel, ahol a ház másik felének „B" a tulajdonosa. Törvényi előírás szól arról, hogy a tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg, ha a másik tulajdonostárs a dolgot (példánkban a házrészt) el kívánja adni. Hogyan élhet „B" az elővásárlási jogával? „A" talál egy vevőt, „C"-t, akivel megállapodnak, hogy a házrészt 500 ezer Ft-ért lehet megvásárolni. Erről a megállapodásról „B"-t tájékoztatni kell. Ha „B" úgy nyilatkozik, hogy ennyiért ő is megvenné, „A" csak neki adhatja el a házrészét. Ha „B" úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni elővásárlási jogával: a szerződés létrejöhet „A" és „C" között, az eredeti feltételekkel. A példából is kitűnik, hogy az elővásárlási jog jogosultja nem „erőszakoskodhat" annak érdekében, hogy adják cl számára a vagyontárgyat. Ez a jog mindaddig „nyugszik", amíg a tulajdonos úgy nem dönt, hogy a dolgot értékesíti. Ekkor van csupán lehetőség arra, hogy a jogosult nyilatkozzék: kíván-e élni elővásárlási jogával, vagy nem, ezért eladhatják azt másnak. Elővásárlási jogot ki lehel kötni szerződésben is, tipikus esetei azonban azok. amelyeket jogszabály ír eló. 2. Mit jelent az elővásárlási jog a kárpótlási törvény tükrében? A kárpótlási törvény (jogszabályi) előírást tartalmaz arra, hogy a volt tulajdonos az üzlete vagy lakása értékesítésekor élhet e jogával, a törvényben szabályozott kivételeket leszámítva. a/ Az üzletek, boltok elővételi joggal való visszavásárlását korlátozza az, hogy a törvény nem biztosítja ezt a jogot azokban az esetekben, amikor „A kiskereskedelmi, és a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizációjáról" szóló 1990. évi LXXIV. törvény alkalmazásának van helye. Ez a törvény ugyanis az éppen eladásra kerülő üzlethelyiségben működő vállalkozónak biztosít elővásárlási jogot mindenki mással szemben. W Akkor sem élhet elővásárlási joggal a volt tulajdonos, ha az vagyoni értékű jogra (pl. társasági tagsági jog részvénytársaságban) vonatkozott, és akkor sem, ha olyan gazdasági társaság tagsági jogát értékesíti az ávü, amely a volt tulajdonos vagyontárgyát valamikot megszerezte, illetve azt üzletébe bevitte. c/ Végül - témakörünk szempontjából azonban nem utolsó sorban -, a bérlakások megvásárlásánál előnyt élvez, azaz erősebb elővásárlási joggal rendelkezik a lakásban lakó bérlő. Akkor tarthat tehát csak igényt a lakásra a volt tulajdonosa, ha azt a bérlő nem kívánja megvásárolni. A saját kárpótlási jegyeivel azonban a saját bérleményében előnyt élvez a kárpótlásra jogosult, ha a lakást elidegenítésre kijelölik. Mikor kell illetéket fizetni? A kárpótlási törvény úgy rendelkezik, hogy a kárrendezési hivataloknál folyó eljárás illetékmentes. Illetéket kell azonban fizetni az okiratok (pl. telekkönyvi szemlék, tulajdonilap-másolatok) beszerzéséért, másolásáért, hitelesítéséért - az Illetéktörvényben meghatározott mértékben Ugyancsak kell illetéket fizetni az eljárás felfüggesztésére okot adó „más szerv" előtti eljárás lefolytatásáért - a kérdéses ügyre vonatkozó szabályok szerint. Illetékkötelesek azok az „államigazgatási" perek is. amelyekel a jogerős kárrendezési hivatali határozat ellen indítóit meg a jogosult. Illetéket kell fizetni az árverezésen megszerzett termőföld ingatlannyilvántartásba bejegyeztetéséért. (A tulajdonjog átruházásáért egyébként előírt illeték megfizetése alól azonban incntcsílelte a kárpótlási lörvcny az új földtulajdonosokat.) Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó előírások lermészetesen nem jelentik azi, hogy azok az emberek, akik az. anyagi helyzetük miatt mentesíthetők annak megfizetése alól. most ne kérhetnének" teljes vagy részleges illetékmentességet Kérjük tehát, hogy az olyan ügyfeleket, akikről tudják, hogy szociális körülményeik alapján illetekmentességcl élvezhetnek - és az előbbiekben ismertetett, egyébként illetékköteles eljárásokban kell reszt vcnniök . tájékoztassák erről, és adják ki számukra a szükséges igazolásokat.