Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám

6 KÁRPÓTLÁS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. SZEPT. 6. > Hogyan számítható ki a kárpótlás összege? A törvény szerint a kárpótlás mértékét az előző fejezetben részletezett kárösszeg alapján kell kiszámítani, a következő táblázatok szerint: Ha a kár mértéke A kárpótlás mértéke 0-200 000 Ft 100% 200 001 Ft—300 000 Ft között van: 200 (XX) Ft + a 200 000 Ft és a 300 000 Ft közötti összeg 50 %-a 300 001-500 (XX) Ft között van: 250 000 Ft + a 300 (XX) Ft és az 500 000 Ft közötti összeg 30 %-a 500 001 Ft felett: 310 000 Ft + az 500 000 Ft-on felüli rész 10 %-a. Nézzük meg egy példán, hogyan kell a fentieket érteni! Tételezzük fel, hogy valaki egy olyan vagyontárgy után jogosult a kárpótlásra, amelynél az előző fejezetben ismertetett módon kiszámított kár összege 1 000 000 Ft. 200 000 Ft-ig 200 000 Ft és 300 (XX) Ft között 300 000 Ft és 500 000 Ft között 500 000 Ft felett Összesen tehát: 100 %-os kárpótlás jár, azaz 200 (XX) Ft 50 % kárpótlás jár, azaz 50 (XX) Ft 30 % kárpótlás jár, azaz 60 000 Ft 10 % kárpótlás jár, azaz 50 000 Ft 360 000 Ft 200 (XX) Ft-ig: 300 000 Ft-ig 450 (XX) Ft-ig: Összesen tehát: 200 000 Ft 50IMM) Ft 45IMH) Ft 295 (MM) Ft (100 %) (50 %) (30 %) 6. Most nézzünk egy olyan példát, amikor több vagyontárgy volt több személy tulajdonában (résztulajdonosok voltak)! .A". „B" és „C" testvérek akik egykor megörökölték szüleik lakóházát, egymás közötti egyenlő arányban. A lakóház egy vidéki városban volt, 300 m2 alapterülettel. „A" és „B" közösen vásárolt egy 250 AK-értékű földet. „B" és „C" ezen felül egy malmot is üzemeltetett, ahol rajtuk kívül hat alkalmazott dolgozott. A vagyontárgyak különböző jogszabályi rendelkezések alapján elkerültek a testvérek tulajdonából. A városi lakóház kárértéke 300 x 800 = 240 000 Ft A föld kárértéke 250 Ak 250 000 Ft A vállalkozás (malom) kárértéke 700 000 Ft Hogyan kell felosztani a tulajdonostársak között a kárösszeget és hogyan kell kiszámítani a kárpótlást? „A" kap a házrésze után 1/3 részt kárérték: 80 000 Ft a földrésze után 1/2 részt kárérték: 125 000 Ft (a vállalkozásból nem részesül) Összesített kárérték: Kérelmek, határidők 205 000 Ft kárérték mellett kap kárpótlásul: (A degresszió és a kerekítés miatt) „B" kap a házrésze után 1/3 részt kárérték: a földrésze után 1/2 részt kárérték: a malom után 1/2 részt kárérték: Összesített kárérték: 555 000 Ft kárérték mellett kap kárpótlásul: (A degresszió és a kerekítés miatt) „C" kap a házrésze után 1/3 részt kárérték: a malom után 1/2 részt kárérték: (a földből nem részesül) Összesített kárérték: 430 000 Ft kárérték mellett kap kárpótlásul: 205 000 Ft 203 000 Ft-ot 80 000 Ft 125 000 Ft 350 000 Ft 555 000 Ft 316 000 Ft-ot 80 000 Ft 350 000 Ft 430 000 Ft 289 000 Ft-ot. A termőföldeknél is hasonló a helyzet, de mint arra már előbb utaltunk, a föld aranykorona-értékéből kell kiindulni, s a kár és kárpótlás mértékét is abban kell kifejezni. (A végösszeget a föld területének és az aranykoronának a szorzata adja, a megfelelő mértékegységben kifejezve.) A következőkben néhány gyakorlati példán mutatjuk be a kárpótlás kiszámításának a módját. Figyelemmel voltunk arra is, hogy az igénylők különbözőjogcímeken lehetnek a kárpótlásra jogosultak. I. Példánkban azt tételezzük fel, hogy a volt tulajdonos kér kárpótlást egyetlen vagyontárgy után. Nevezzük őt „A"-nak. „A"-tól az 1952. évi 4. törvény alapján állami tulajdonba vettek egy 300 m2 alapterületű lakóházat, amely a mai besorolás szerint a budapesti 11. övezetbe tartozik. Ennek megfelelően a kár mértéke: 300x1500 = 450 000 Ft A kárpótlás mértékének kiszámítására szolgáló, ún. „degressziós táblázat" szerint a kárpótlás mértéke: 2. Most tételezzük fel, hogy az. előző példában szereplő ,A" már nem él, de volt három gyermeke. Egy gyermeke már ugyancsak meghalt, de két gyermeket (,A" unokáit) hagyott hátra. Ebben az esetben először is három részre kell osztani a kárpótlást, azaz a 295 000 Ft-ot. Ez 98 333 Ft-nak felel meg. A kárpótlási törvény végrehajtására szolgáló rendelet kerekítési szabályai szerint az 500 Ft-ot cl nem érő összeget lefelé kell kerekíteni, azaz el kell hagyni. Ily módon az. egy gyermekre (igénylőre) eső összeg 98 000 Ft lesz. A kiesett gyermek helyére lépő gyermekeknek ezen az összegen kell osztozniok, ami most azt jelenti, hogy 49 000 Ft-ot kaphatnak a leszármazók fejenként. Tehát: „A" két élő gyermeke kap fejenként 98 000 Ft-ot, míg elhalt gyermekének a gyermekei együtt kapják ezt az összeget, azaz külön-külön 49 (XX) Ft-ra tarthatnak igényt. 3. Ha „A" egyik gyermeke úgy halt volna meg, hogy utána további leszármazók nem maradtak: az ő részét nem lehet kiadni. Ebben az esetben . tehát a még élő gyermek kapna 98 000 Ft-ot, az elhalt gyermek gyermekei összesen 98 0(X) Ft-ot, az 1/3 rész pedig nem kerülhet kiadásra. 4. Ebben a példában azt tételezzük fel, hogy ugyancsak a volt tulajdonos igényel kárpótlást, de több vagyontárgy után. Volt egy 230 aranykorona (AK) értékű földje, egy 200 m2 nagyságú, községbert lévő lakóháza, egy 5 főt foglalkoztató vállalkozása. A föld kárértéke: 230 000 Ft (Az AK alapján) A lakóház kárértéke: 100 000 Ft (500 Ftfn2) A vállalkozás kárértéke: 500 000 Ft Összesen: 830 000 Ft A törvény rendelkezése szerint a kárpótlás vagyontárgyanként és volt tulajdonosonként nem haladhatja meg az. 5 000 000 Ft összeget. Ezért a kárértékeket tulajdonosonként számoljuk ki, így összesítjük, majd degresszió alá vonjuk. Ha az előző (A, B, C) tulajdonosok valamelyike már nem él, leszármazol, illetve házastársa az ő részére válnak jogosulttá, azaz a leszármazók között az összeget fel kell osztani, a házastárs pedig mindazt megkaphatja, amit a volt tulajdonos kapott völna. 7. Nézzünk egy olyan példát is, amikor valaki több jogcímen jogosult kárpótlásra, ezen felül többféle vagyontárgy után! Egy olyan személyről van szó, akinek annak idején a saját tulajdonát képező vagyontárgyát, a házastársa vagyontárgyát, valamint szülei vagyontárgyát egyaránt sérelem érte. Kovácsné Tóth Piroska a házasságkötése előtt rendelkezett 400 AK-értékű termőfölddel, amelyet hozományként vitt magával, amikor Kovács Jánossal házasságot kötött. Kovács Jánosnak volt 10 hektár 4 AK-értékű (azaz 40 AK-nak megfelelő) erdeje és egy 50 AK-értékű földdel egységet képező, 150 m2 nagyságú tanyaépülete. Kovácsné Tóth Piroska édesapja, Tóth Péter cséplőgéppel dolgozott, amelyhez három alkalmazottat is tartott. Kovácsné Tóth Piroska édesanyjának, Nagy Katalinnak a közeli városkában volt egy 100 m2-es lakóháza, amelyben bérlők laktak. A felsorolt vagyontárgyakat a kárpótlási törvény hatálya alá tartozó különböző jogszabályok rendelkezései alapján vették el a tulajdonosoktól. Tóth Piroska házastársa és szülei már meghaltak, testvérei nem voltak, Kovács Jánosnak sem a vele kötött házasságából, sem más kapcsolatból nem származnak leszármazol. Kovácsné Tóth Piroska tehát négy volt tulajdonos után jogosult a kárpótlásra. Nézzük meg, hogyan! a) A saját 400 AK-értékű termőföldje után: 400 000 Ft kárérték mellett: 280 000 Ft kárpótlást kap (ami 280 Ak-nak felel meg). b) Elhunyt házastársa után: - a 40 AK-értékű erdő négyszeres szorzatával számolva 160 000,-Ft kárérték mellet: - az 50 AK-értékű termőföld után 50 000 Ft kárérték mellett - a 150 m2-es tanyaépület után 75 000 Ft kárérték mellett Az összesített kárérték: A kárpótlás mértéke: Ez az összeg kerül a degressziós táblázatra. így a kárpótlás mértéke: 343 (XX) Ft lesz. (Amennyiben a volt tulajdonos már nem él, gyermekei és más leszármazói a korábban írtak szerint részesülnek ebből az összegből.) 5. Mint arról korábban szóltunk, az a volt házastárs, aki a sérelem elszenvedésekor és a volt tulajdonos halálakor vele együtt élt, jogosult a kárpótlásra, ha a volt tulajdonosnak nincsenek leszármazói. Az özvegy ilyenkor mindazon vagyontárgyak után kárpótlást igényelhet, amelyek után a volt tulajdonos igényelhetett volna. (Ez természetesen nem zárja ki, hogy az özvegy a saját jogán, esetleg szülei után is kaphasson kárpótlást.) A túlélő házastársnak a házastársa jogán igényelt kárpótlási összegét tehát az eddig ismertetett esetek alapján úgy kell kiszámítani, mintha a volt tulajdonos lenne az igénylő. 285 000 Ft 200 000 Ft után 100 %, azaz 200 000 Ft 85 000 Ft után 50 %, azaz 42 500 Ft Összesen: 242 000 Ft Ez a kerekítés szabályait alkalmazva 242 000 Ft. (Mivel csak az 501 Ft-on felüli összeget kell felfelé kerekíteni.) c) Édesapja cséplőgéppel végzett vállalkozása után: 500 000 Ft kárérték mellett 310 000 Ft kárpótlást kap d) Édesanyja városi lakóháza után: 80 000 Ft kárérték mellett 80 000 Ft kárpótlást kap Kovácsné Tóth Piroska tehát a volt tulajdonosonként kiszámított kárpótlás összegeként 912 000 Ft értékű kárpótlási jegyre tarthat igényt. (A fenti példa természetesen változhat, ha pl. Tóth Piroskának testvérei is voltak. Ebben az esetben ugyanis a szülők után járó összeget megfelelően szét kell osztani.) 8. Végül lássunk példát arra is, hogyan számítható ki a kárpótlás vállalkozás esetén. „A" egy 8 fős üzletet tartott fenn, de időközben elhalálozott. Van két gyermeke: „B" és „C". A 8 fő alkalmazott mellett a törvény 700 000 Ft-ban állapítja meg a kárpótlás alapjául szolgáló értéket. A kárpótlás mértéke: 200 000 Ft-ig 100 % azaz 200 000 Ft 300 000 Ft-ig 50 % azaz 50 000 Ft 500 000 Ft-ig 30 % azaz 60 000 Ft 700 000 Ft-ig 70% azaz 70 000 Ft Összesen: 380 000 Ft Hazánkban a törvények akkor lépnek hatályba, amikor kihirdetik azokat, illetve amely időpontot maga a törvény meghatároz. A kihirdetés azt jelenti, hogy a hivatalos lapban, a Magyar Közlönyben megjelenik a törvény szövege, s azt bárki elolvashatja. A kárpótlási törvény 30. §-a úgy rendelkezik, hogy ez a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. Ettől a naptól számított kilencven napon belül lehet a kárpótlás iránti igényeket előterjeszteni. Vigyázat! Aki ezt a határidőt elmulasztja, már soha többé nem nyújthat be kérelmet! A törvényt 1991. július 11-én hirdették ki, így augusztus 10-én lépett hatályba. Ettől a naptól számított kilencven napon át van lehetőség az igények előterjesztésére. iia • A / / II i Az igények előterjesztéséről A kérelmeket csak az erre a célra, az Országos Kárrendezési Kárpótlási és Hivatal által rendszeresített nyomtatványokon, „adatlapokon" lehet benyújtani. Az adatlapok különböző színekben kerülnek forgalomba, így könnyebben ki lehet választani azt. amelyre kinek-kinek szüksége van. Négyféle nyomtatvány készült, ezek közül az „A" jelűt minden igénylőnek ki kell töltenie egy példányban, függetlenül attól, hogy egyébként hány vagyontárgy után, illetve hány személy jogán kérik a kárpótlást. Ezen a nyomtatványon az igénylő az elbíráláshoz szükséges adatait közli. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy abban az esetben, ha valamilyen előre nem látható ok miatt újabb kérelmet kívánnak előterjeszteni (miután az eredetit már elküldték), úgy egy újabb „A" lapot is ki kell tölteni, hogy az igény azonosítható legyen. A többi adatlapon a különböző vagyontárgyak iránti igényt lehet bejelenteni, úgymint termőföldek és tanyák „F\ lakóházak, lakások, más helyiségek „H", valamint vállalkozások, üzletek „V". Az adatlapokat a postahivatalokban lehet megvásárolni, csekély térítésért, egy nagy borítékban. A boríték mindenfajta adatlapot tartalmaz. Célszerű azonban már otthon átgondolni, hány adatlapra lesz szükségünk, hogy a postán még külön is vásárolhassunk abból a fajtából, amelyből többre lesz szükségünk, mint amennyit a boríték tartalmaz. (Minden vagyontárgyról külön adatlapot kell ugyanis kitölteni.) A posta dolgozói készséggel állnak majd az ügyfelek rendelkezésére az adatlapok kiválasztásánál. Már itt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kárpótlási hivatal előtt folyó eljárás illetékmentes, ezért illetékbélyeget nem kell a beadványhoz vásárolni. Az adatlapokat alaposan tanulmányozzuk át, vegyük sorra, hogy az ott kért adatok, iratok közül melyekkel rendelkezünk, s mit kell még beszerezni. Inkább tartsanak az előkészületek néhány nappal tovább, mint hogy valamely hiányosság miatt hiánypótlásra szólítson fel a kárrendezési hivatal, hiszen ez csak meghosszabítja az ügyintézés idejét, később juthatunk hozzá a kárpótláshoz. Mellékletek Földhivatal, levéltár, asztalfiók Ebből ,3" és „C" egyaránt 190-190 000 Ft kárpótlásra jogosult. Fölvetődik a kérdés: milyen mellékletet kell csatolni a beadványhoz? 1. Ha termőföld (esetleg hozzá tartozó tanya) után igénylik a kárpótlást: - A tulajdonjogot igazoló okiratot. (Pl. telekkönyvi szemle, telekjegyzőkönyv, tulajdoni lap, birtokív, részaránykimutatás. ezek tartalmazzák az ingatlan helyrajzi számát is. Ha egy telekkönyvi betéthez több helyrajzi szám tartozik, az igény előterjeszthető egy adatlapon is, ilyenkor elegendő az első helyrajzi számot felírni a megfelelő helyre, és utalni kell arra, hogy több is szerepel az okiraton.) Aíhennyiben ilyen irat odahaza nincs, a körzeti (volt járási) földhivataltól, esetleg a megyei levéltártól, részaránykimutatás esetén a földet használó termelőszövetkezettől kérhetünk másolatot vagy igazolást. - Aranykoronaérték-kimutatást (ha a tulajdonjogot igazoló irat nem tartalmazza ezt az adatot). Ezt ugyancsak a földhivataltól, esetleg a földet használó termelőszövetkezettől lehet kérni. Javasoljuk, hogy a földhivatal munkatársaitól kérjen mindenki felvilágosítást arról, hogy ott ki tudják-e adni a szükséges iratot, vagy levéltárból kell megkérni. Itt kérjenek segítséget az aranykorona-érték megállapításához is. - A föld elvételéről szóló okiratot (Pl. a földfelajánlást elfogadó határozatot, az állami tulajdonba vételt elrendelő határozatot.) Amennyiben ez az irat már nincs meg, de a jogosult emlékszik rá, hogy honnan kapta: próbálja meg onnan beszerezni a másolatát. Abban a sajnálatos esetben, ha ez nem sikerülne, feltétlenül írjuk fel az adatlapra legalább azokat az adatokat, amelyeket ismerünk. - Az esetleges kártalanításra vonatkozó iratokat. (Pl. a csereingatlanra vonatkozó okiratot, a megváltásról szóló hagyatékátadó végzést, termelőszöv. tkezeti értesítést.) - Nemzetközi szerződéssel kapott kártalanításról szóló okiratot. (Ha a jogosult olyan országban élt, amellyel hazánknak vagyoni sérelmek orvoslására vonatkozó szerződése volt, és a volt tulajdonos annak alapján kárpótlást kapott, esetleg a leszármazói kaptak.) - Ha a föld elvétele az állampolgárságtól való megfosztással van összefüggésben, a bírósági ítéletet is célszerű csatolni, vagy meg kell jelölni, hogy mikor, milyen körülmények között került sor a vagyonelkobzásra. - Amennyiben a jogosult a sérelmét követően külföldre távozott és idegen állampolgár lett, igazolást arról, hogy a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár volt. (Az igazolást a Belügyminisztérium Hatósági Főosztályától lehet kérni.) 2. Ha lakóház, lakás, egyéb helyiség, épület után igényel kárpótlást: - Az épület, lakás, helyiség tulajdonjogát igazoló okiratot. (Telekkönyvi szemle, tulajdoni lap. birtokív.) - Az elvételt igazoló okirat: Hatósági bizonyítvány a lakóház államosítását elrendelő „jegyzék" tartalmáról, amely a megyei levéltáraktól, a megyei önkormányzatok irattárából, végső soron a BM Hatósági Főosztályától kérhető. Ugyanígy megfelel az a telekkönyvi végzés is, amelyet az állami tulajdonba vételt követően a földhivatalok küldtek meg a volt tulajdonosoknak, az állam tulajdonjogának a bejegyzéséről 1952— 53-ban. Ha ez már nincs a jogosult birtokában, az ingatlan fekvése szerinti földhivataltól lehet másolatot kérni. Hatósági határozat a külföldre távozott személy ingatlanának állami tulajdonba vételéről. Ez attól a városi, fővárosi kerületi önkormányzattól kérhető, amely az elvételt elrendelő határozatot hozta, azaz, amelynek területén a kérdéses ingatlan volt. (Községek esetében a járási szakigazgatási szerv, megszűnése után pedig az a városi szerv, amely a járási feladatokat átvette.) Érdemes ott is keresni, ahol a külföldre távozott személy utolsó állandó lakhelye volt. - Amennyiben a jogosult igényét nemzetközi szerződés rendezte, az arról szóló okiratot csatolja. - Azoknak az igénylőknek az elvételkori magyar állampolgárságát, akik ma már külföldiek, itt is igazolniok kell. 3. Ha vállalkozás után kéri a kárpótlást: - A tulajdonjogot igazoló okiratot (Pl. telekkönyvi szemlét) - Az üzlet azonosításához szükséges iratokat. (Pl. a régi cégbejegyzésről szóló kivonatot.) - Az alkalmazottak számát igazoló hatósági bizonyítványt, amelyet a társadalombiztosítási szervektől lehet kérni, ha a jogosult meg tudja mondani legalább a volt alkalmazottainak a nevét. (Ennek elősegítésére célszerű lehet országos napilapban hirdetést közzétenni, amelyben a cég volt tulajdonosa vagy a jogosult felhívja a volt alkalmazottait arra, hogy jelentkezzenek nála. így többé-kevésbé összegyűjthető lesz a névsor.) - A vállalkozás államosítását igazoló okiratot, ha ez a tény a telekkönyvi szemléből nem tűnik ki. - Az iparjogosítvány megvonásáról szóló határozatot. - Ha a jogosult igényét nemzetközi szerződés rendezte, az azt bizonyító iratot. - Ha a jogosult már nem magyar állampolgár, annak igazolását, hogy a sérelem elszenvedésekor az volt.