Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-27 / 227. szám

PÉNTEK, 1991. SZEPT. 27., 81. ÉVF. 227. SZÁM Konferencia - a Tiszáról HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT A víz az élet CSONGRÁD Történelmi szerepük van az önkormányzatoknak a Tisza védelmében és hasznosításában mondta dr. Németh Miklós, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára, de a felelősségük is óriási a települések vízellátásának, csatornázásának, szennyvíztisztításának megoldásában. A Tisza a környező települések számára gazdasági hasznot hozó természeti adottság. Persze tudták ezt a régiek is. Az újdonság most csak az, hogy a hagyományos hasznosítási módokat - például halászat, hajózás - a jelenlegi feltételek közepette kellene „felvirágoztatni", s az újabbakat például szervezett üdülés, idegenforgalom - kiterjedtebbé lehetne tenni. Ehhez elengedhetetlen az egyes települések elképzeléseinek összehangolása. Az együttműködés kiindulópontja lehet a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetnek a tiszai víziturizmus fejlesztésével foglalkozó, közelmúltban elkészült tanulmánya, amit a Tisza-tó melletti Abádszalók, a dél-alföldi Csongrád és a jugoszláviai TöA Tisza szeretete és féltése hozta össze az önkormányzati vezetőket és a környezetvédelmi, vízügyi, idegenforgalmi, földművelésügyi szakembereket Csongrádon, a tegnap kezdődött kétnapos tanácskozáson. „A Tisza a nemzeté, az önkormányzatoké és minden emberé" - jelentette ki Lehmann István, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke. A konferenciát kezdeményező megyei önkormányzati testület vezetője bevezetőjében hangsúlyozta: a Tisza-völgy sorsában érdekelt, Csongrádon tanácskozó szakemberek munkája akkor eredményes, ha - az illetékes szaktárcák és a települési önkormányzatok további munkáját befolyásolandó - ajánlások megfogalmazásával zárul. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN rökkanizsa polgármestere az önkormányzat szemszögéből egészített ki. Megyénkben, ahol a két legnagyobb mellékfolyó torkollik a Tiszába, a dél-alföldi régióban, melyet a folyók két szomszédos országgal kötnek össze, különös jelentősége van a témának. A folyó vízgyűjtő területének hidrológai viszonyairól, természetvédelméről szakemberek tájékoztattak. A tennivalók közt említették a Tisza teljes magyarországi szakaszának védetté nyilvánítását, a holt-ágak tisztítását, az idegenforgalmi hasznosítás szabályozását, a szennyvíztisztítás megoldását. A hasznosítás lehetséges módozatai közül a halgazdálkodásról a Földművelésügyi Minisztérium, a hajózásról a vízügyi igazgatóság „illetékese" mondott vitaindítót. A folyószabályozást kezdeményező Széchenyi érdemeiről többen is megemlékeztek, ám az is elhangzott: a természetvízi halászatot ez a beavatkozás tönkretette. A folyó halbősége már csak emlék, ma gazdaságtalan tevékenységnek számít a halászat. Az önkormányzatok szeretnék megszerezni a vizek tulajdonjoga mellé a halászati jogot is. A Tisza nemzetközi vízi úttá válása minden környező településnek érdeke. A folyó az év nagy részében hajózható, ám a vízi közlekedés biztonságát javítaná a hiányzó láncszem, a csongrádi vízlépcső megépítése. A szakemberek előadását konzultáció követte. A tanácskozás ma folytatódik a csongrádi polgármesteri hivatalban. A főbb témák: a Tisza védelme, a víziturizmus fejlesztése, a vízügy és a társadalom kapcsolata. U. I. A polgárok hatalma ne vezessen anarchiához! Ulrich Menti a demokratikus várostervezésről Minden ember tudja, hogy a demokrácia a nép szuverenitását jelenti. Tehát minden hatalom a polgárok kezében van. Annak érdekében, hogy ez a helyzet ne vezessen anarchiához, minden valódi demokrácia már az ókori görög demokráciáktól fogva alapvető szabályokkal látja el magát. Ezen alapvető jogok közé tartozik pl. a határozathozatalban való részvétel joga minden polgár számára, melynek célja a mindennapi közélel bizonyos részében való szereplés. Kézenfekvő, hogy minden olyan döntés, amelyet egy önkormányzat a várostervezés területét érintően hozhat, vagy teljes egészében vagy részlegesen érinti az adott település lakóit. Az tehát teljesen természetes, hogy a várostervezésről szóló törvények tartalmazzák a polgár ilyen irányú döntésekben való részvételének módozatait. Szeretném ezt bővebben kifejteni egy Németországban már létező törvény alapján, amefy Ausztriával és Svájccal egyetemben kimondja a polgár legszéleskörűbb „részvételi" jogait. Kétféle részvételt különböztethetünk meg, amelyekről szólni kívánok: az általános és az ..aktuális" részvételt. Az első közvetlenül a folyamat elején kell, hogy megvalósuljon, amelyet ún. korai részvételnek hívunk. Célja, hogy informálja a polgárt a terv általános tárgyáról. Ennek akkor kell megtörténnie, amikor még a döntéshozó szerv nem határozott végleges megoldásról. Az alternatívaként felmerülő összes, lehetséges megoldást elő kell terjeszteni - a megfelelő magyarázattal - a település jövőjét érintő várható hatásokról. Mindezeken felül pedig a helyi közigazgatásnak széles körű tájékoztatást kell nyújtania az érintett lakosság számára, illetve meg kell adnia a lehetőséget arra, hogy véleA Testvérvárosok Világszövetsége és Szeged város közös szemináriumán, mely szerdán kezdődött a Forrás Szállóban, Ulrich Mentz, a szövetség szakértője a demokratikus várostervezés németországi gyakorlatáról tartott előadást. Ennek fontosabb részleteit közöljük a következőkben, mert úgy véljük, városrendezési kérdések iránt érdeklődő olvasóink - s köztük remélhetőleg az önkormányzat szakapparátusának munkatársai - figyelmére érdemes, hogy miként működik mindaz Németországban, amit mi mostanában kezdünk próbálgatni. ményüket kifejthessék, a témát megvitassák. Általában ezt a tájékoztatást egy lakossági gyűlés alkalmával szokás megadni. Szólnia kell vagy a település minden polgárához, főképp ha az alapséma kidolgozásáról van szó, vagy csak azokhoz a polgárokhoz, akik a tervek által érintett terület lakói. Egy aránylag egyszerű tervkidolgozás esetében, vagy már egy meglévő terv módosításakor a tájékoztatás történhet írott formában, közzétéve a sajtóban a ter veket és ezek általános tárgyá illetve az érintett polgárokat meghíva, hogy a hivatalban megjelenve ismerkedjenek meg a tervekkel, és észrevételeiket, javaslataikat írásban tegyék meg az üggyel kapcsolatban. A polgár eképpen történő első részvétele után a közigazgatás folytatja a terv konkretizálását, az önkormányzati testülettel megvitatja az alternatívákat egy közgyűlés alkalmával, amely végül is elfogadja a végleges tervet. Ebben a stádiumban következik a polgár részvételének második s "kasza. A végleges tervet egy nőnapon keresztül közzé kell tenni azért, hogy az érintettek tanulmányozhassák, megtehessék javasm lataikat, közöljék fenntartásaikat a terv egészét vagy bizonyos részleteit illetően. Az egy hónapos határidő lejártával a városi közigazgatásnak meg kell vizsgálnia minden megjegyzést, amely a lakosság részéről érkezett, és vitára kell bocsátani az önkormányzati apparátus elé. Ez utóbbinak meg kell vitatnia azt, értékelni a mellette és ellene szóló érveket, és határozottan döntenie kell minden ellenvetés felől, ami a polgárok részéről fölmerül. Az apparátusnak szembesíteni kell a felszólaló egyéni jogait a település és a közösség egészének jogaival. Ha az ^Pi Birmingham konferenciaközpontja, mely nemzetközi, nemzeti és önkormányzati pénzekből született egyén jogai vannak túlsúlyban, akkor figyelembe kell vennie az egyén részéről felmerült ellenvetéseket. Ha viszont a dolog fordítottja igaz, akkor az ellenvetéseket elutasíthatja, és ragaszkodhat a települési közigazgatás által eredetileg javasolt tervezethez. A vita a településfejlesztési terv végleges megszavazásával ér véget. Ha egyszer már az önkormányzati testület megszavazott egy területfoglalási tervet, minden telektulajdonosnak jogában áll az építkezést kivitelezni a tervnek, illetve az egymással szomszédos építkezéseket korlátozó normáknak megfelelően. De a városi közigazgatásnak kötelessége tájékoztatni a szomszédokat, illetve minden határos terület tulajdonosát, aki egy építési engedély, kérelem esetén érintett lehet. A szomszédoknak akkor megvan a lehetőségük, hogy megismerkedjenek az építési tervvel és az új épület jövőbeli felhasználásával. Tizenöt napon belül benyújthatják ellenvetéseiket az építési terv ellen. Ez az „aktuális" részvétel. A települési közigazgatásnak végleges döntésében nyilatkoznia kell ezekről az ellenvéleményekről. Ha ezek az ellenvetések jogosnak mutatkoznak, az építtetőt meg kell kérni, hogy ezeket vegye figyelembe és amennyiben lehetséges, ennek érdekében módosítsa a tervet, vagy mondjon le az építkezésről. Abban az esetben, ha az elhangzott ellenvetések nem bizonyulnak jogosnak, a közigazgatás hozzájárul az építési engedélyhez, elutasítva egyben a szomszéd ellenvetéseit. Ez utóbbinak ekkor megvan a lehetősége, hogy megtámadja ezt a döntést, először az illetékes közigazgatásnál, de ha az ragaszkodik az eredeti döntéshez, akkor fordulhat a közigazgatási bírósághoz. TARTALOM Bányászostrom Bukarestben 2 Bratinka József az Európa Tanács munkájáról 3 DM-riport: Kanyarogva kisgazdák útján 5 Sipos első helyen New Yorkban 7 Sportsegély 9 Veres Miklós tárcája.,16 Szombati magazinunkból - A magyar honvédelem napjan; - Középkori történelem; - Ki ölte meg Puskint? - Szorongásaink. Lzzük a fényt Az tény - hallom a rádióban - , hogy a hazai fürdőkultúráért munkálkodó szakemberek nemzetközileg elismertek. No, ez szép - gondolom magamban, de rögtön rakosgatni is kezdem egymás után az újságírói noteszlapok fel nem használt feljegyzéseit. Magának a fürdőkultúrának meglehetősen elkeserítő képe áll össze. Hiszen korábban a vízgyógyászat és a kapcsolódó idegenforgalom lanyhulásáról épp Szegeden hallgathattam előadásokat, a fürdők fenntartásának nyomasztó gondjairól cikkezett a közelmúltban lapunk is, s nem sokkal ezelőtt találkoztam egy szegedi székhelyű, az újszegedi strandcentrum szabadidőközponttá alakítását tőkebefektetéssel tervezgető kft. reményevesztett képviselőjével. Röpke két hete pedig épp Hajdúszoboszlón külföldi hozzáértők egyeztek meg abban: mi ill Magyarországon pocsékoljuk a termálvizet és nem vesszük észre, hogy a víz együtt felbugyogó pénz forrása is lehetne. Vízszűrő- és forgatóberendezések hiányában a csaknem 500, korszerűtlen medence az indokoltnál négyszer-ötször több friss vizet használ el: szegény ország fényűzése ez a pazarlás. S egy vizekben bővelkedő régió pénztelen központjának luxusa, hogy az Angliában élő, egyébként volt szegedi John Dora üzleti ajánlatára, miszerint a SZUE és 27 ezer négyzetméteres környéke, beleértve a „gombát" is, négy millió font befektetésére volna esélyes 99 évi bérleti lehetőségért cserében, csak azt válaszolta (válaszolhatta?) az önkormányzat illetékese, hogy „költségvetési tervünkben a Liget fürdő hasznosítására végleges döntést hozni ezideig nem volt lehetséges". Ma ott tartunk, hogy rövidesen bezár a SZUE, a gomba meg ki sem nyithatott. Csoda-e hát, hogy az angol-magyar társaság - célját vesztvén - felbomlóban van? Ez a megírni sem szándékolt sztori azért juthatott épp most eszembe, mert az idegenforgalom világnapja alkalmából kellett volna jegyzetet írnom. De nem visz rá a lélek, hogy a népek közeledésének eme, másutt oly jövedelmező módjáról elmélkedjem. Hiszen egyre-másra azt hallom: a tőkebefektetők előtt megcsillantott lehetőségek annyira vakítanak most már - mármint egyes döntéshozókat! -, hogy betessékelő mozdulat helyett éppenséggel elrettentőre, s jó, ha nem kiutasítóra mozdul a kezük. Aztán persze, ha meggondolják magukat, bottal üthetik a bekéredzkedő pénz nyomát. Mi más ez, ha nem fényűzés? PÁLFY KATALIN