Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-27 / 227. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. SZEPT. 27. Pétervári mítoszok Mocsárban született, háromszor keresztelkedett, mi az? Ennek a találóskérdésnck nemcsak a megfejtése avult el azzal, hogy Leningrád visszakapta régi nevét, de kérdésessé vált a rejtvény igazságtartalma is. Az I. világháború idején a Pcterburg név germán utótagját hazafias 1 érzelmektől fűtve szlávra cserélték, hogy a vezér halála után az immáron Petrograd elsó elemét is behelyettesítsék Lenin nevével. Változnak az idők. s vele a vezérek is - mondhatnánk - csakhogy az iigy nem olyan egyszerű. Szent-Pétervár történelmileg nem az elsó neve a városnak, sót, mégcsak nctn is Péter cárról nevezték el. A folyó torkolalvidckén már a 16. században létezett egy Oresko nevű település, mely a svédek kezére került. Az 1632-ben városi rangot kapott kikötő a Niensans - ,. Várfos) a Néván" nevet kapta. Jelentőségét mutatja az a tény. hogy akár ötven kereskedőhajót is fogadhatott. A svéd-orosz háborít során ezt a várost foglalta vissza a cár. Ennek ismeretében érthetővé válik az, hogy Péter, aki a legkisebb ügyben is törvényt bocsátott ki, miért nem ejt egy szót sem új város alapításáról rendeleteiben. Ugyanakkor az orosz uralkodó a svédeken aratott győzelmét mindenképpen meg akarta erősíteni azzal, hogy országa új fővárosát - az egyébként rendkívül kellemetlen klímájú folyótorkolatba - álmodja meg. Az elsőre felépült erődítmény keresztelő dátuma pontosan ismert: 1703. június 29-e, Péter és Pál apostolok napja. Kezdetben tehát még nem a cár, hanem az apostol nevét viseli a város. Idővel azonban az uralkodó gyerekkori pajtásának, majd bizalmasának Mccsnyikovnak - köszönhetően az uralkodó kultusza fokozatosan kiszorítja a szent életűek emlékét. Puskin óta tudjuk, hogy Pétervár „ablak Európába", azt viszont már kevésbé, hogy majd százezer ember pusztult el építése során. A nehéz fizikai munka éppúgy szedte a maga áldozatait, mint a malária. Vannak olyanok, akik az építkezést egyenesen az első GULagnak tartják. A történészek közül is sokan előszeretettel illetik a péteri akciót „Furkósbottal Európába" névvel, és olyanok is akadnak, akik párhuzamot vonnak az uralkodó és Sztálin tevékenysége között. Véleményük szerint az utóbbit éppúgy nem érdekelte az, hogy akarnak-e az emberek a kommunizmusba tartani, mint ahogy a cárt sem izgatta, érdekli-e az oroszokat Európa, vagy jó nekik Oroszország is. A közelmúltban bemutatott amerikai sorozatból megismert felvilágosult Péter, aki fényt kívánt gyújtani a tudatlan oroszok fejében nemcsak a mai napig fennmaradt bürokráciát hozta Oroszországra, hanem példát mutatott a generalisszimusznak a földrajzi nevek megváltoztatását illetően is. A cár idejében kezdődik az a folyamat, hogy a városoknak az uralkodók és családtagjaik neveit adományozzák. I. Pál még csak kicsinyes bosszúból változtatta meg az édesanyjáról elnevezett város nevét Jckatycrinaszlavról Novorosszijszkra, Sztálin viszont már tudatosan a kommunista propaganda jegyében cselekedett. A bolsevikok hatalomra jutása után tömeges mértékben kezdődik meg a városok, megyék, terek és hegycsúcsok átkeresztelése. A volt uralkodókat és történelmi toponímákat pártvezérek nevei és az orwelli szókincs váltja fel. A folyamat néha az irracionalitás határát súrolja. Danvil Harmsz, az abszurd irodalom mestere nem erőltette meg túlságosan fantáziáját, amikor egy "feleségről írt, aki a férje1 hamvait tartalmazó urnát - miután gondosan becsomagolta újságpapírba - kivitte Az első ötéves terv nevű temetőbe. Egy napokban készült fényképen munkások készülődnek, hogy a Leningrád városjelző táblát szentpétervárira cseréljék ki. Oroszország visszatér a múltba? Vagy csak esélyt kapott arra. hogy onnan folytassa, ahonnan még minden alakulhatott volna másként? TÓTH SZERGFJ KOMMENTÁR Bukarest-bánya réme E hosszúnak ígérkező őszön helyhatósági választásokra készül Románia. A hatalmon lévő Nemzeti Megmentési Frontról tavaly május óta az ellenzéki sajtó módszeresen kiderítette, milyen furfanggal férkőzött a közemberek bizalmába. Különösen Moldva és Havasalföld területén alkalmazta a dezinformáció klasszikus módszerét: az 1989 decemberi, temesvári és bukaresti események után Európa mindkét kezével segélyeket kezdett el csomagolni a romániai rászorulóknak ezeket, kiosztáskor, a front saját és Iliescu személyes ajándékaként vehették át az emberek. A módszerek változatosságáról a továbbiakban ne regéljünk; elég, ha megemlítjük, miszerint az elnökválasztást Iliescu 86, a parlamenti erőpróbát a front 66 százalékkal abszolválta. Független hírforrások és elemzők mára 25 százalékosra becsülik a front népszerűségi mutatóját. A megroggyant és kapkodó hatalom legerősebbnek tűnő szövetségesét, a fehér kenyérrel és néhány, szavatossági időn túli konzervvel megnyerhető támaszát, a Zsil-völgyi bányászokat is elvesztette - mi több, a vájárok és csilléslegények újfent történelmet csináltak. A politikai transzvesztita Petre Románt és kormányát tavaly, az Egyetem téri értelmiségi és főiskolás tüntetők ellenében bunkóval védték meg, most pedig Prokrusztész-ágyba fektették a snájdig szépfiút és csapatát. A kérdés természetesen azonmód fölvetődik: Ion Iliescu elnök, Petre Román eszmetársa (személyes ellentéteikről sokat regéltek az elmúlt egy esztendő során - az elemzők egy része hajlamos volt félrevezető manipulációként értelmezni e jelenséget) miként vészeli át annak a kormánynak az elvesztését, mely elvtclenségévcl jelezte, hogy begyakorolt módszerek letéteményese és folytatója? A hazai sajtóban előtérbe került marosvásárhelyi események, a Temesvárról elköltöztetett per (a tömeggyilkosságnak nem kerül meg a „gazdája"...), no és a bukaresti Egyetem téri tüntetés kezelése csak a látványos oldala a Roman-kormány bizonyítványának; az ország gazdasági helyzete, a sokat hangoztatott adósság-mentesség ellenére, háború utáni viszonyokat idéz. Azzal a lényeges különbséggel, hogy a polgárok életkedve az országos (mások szerint földrésznyi) csencselésben merül ki. Iliescunál maradva: hatalma attól függ, miként vizsgázik a most beígért Zsil-völgyi, rövidesen sorra kerülő látogatáson. Rossz előjel, hogy az utat beígérő Hunyad megyei prefektust úgy meggórálták a bányászok, mint egy madárijesztőt. Hogy mennyire kuszáltak és kiszámíthatatlanok a viszonyok, jellemzésül egy adat: a bányászok szóvivője és vezetője az a Miron Cosma, akinek a múltját szekustiszti pályafutás tarkítja! E rabló-pandúr játék helyszíne pedig az a Bukarest, ahol a tavalyi „rendcsinálók" sajátosan balkáni módszerekkel kérték számon tavalyi felbujtóiktól a be nem tartott Ígéreteket. .. A földalatti világ energia-emberei, nem lehet vitás, képesek lesznek megbénítani Románia gazdasági életét. Bár visszavonultak, mindenki kénytelen meghátrálni előlük - egyúttal fölfestették az általános elégedetlenség könnyen színezhető bányarémét mostohának bizonyuló otthonuk, Bukarest falaira. PATAKI SÁNDOR Könnygázban úszva Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagja New Yorkban, európai idő szerint szerda éjszaka, egyhangú határozatban szólította fel a Jugoszláviában szembenálló feleket a tűzszünet megtartására és ugyanakkor fegyverszállítási tilalmat rendelt el. James Baker, amerikai külügyminiszter az ülésen igen határozottan elítélte a szerb vezetést és a hadsereget. Az eseményt hosszú diplomáciai kötélhúzás előzte meg, amelyben a kérdés napirendre tűzését több állam, köztük Románia, akadályozni próbálta. Miután azonban maga a jugoszláv kormány is kész volt együttműködni, a tanács - az elnököt adó Franciaország kezdeményezésére - külügyminiszteri szinten ült össze. A kompromisszum nem adott módot az érdekelt államok, így Magyarország képviselőjének felszólalására. Budimir Loncar jugoszláv külügy miniszter elfogadta a teljes fegyverszállitási embargót, de kijelentette, hogy mások nem vállalhatják át a jugoszlávok felelősségét - maguknak kell megoldaniuk a válságot. A BT eredeti határozattervében szó volt az ENSZ-döntőbíráskodásról is, átn ezt Románia, Kína és Kuba ellenezték. Az ülésről szólva Jeszenszky Géza külügyminiszter elmondta, hogy amint a felszólalások tükrözték, egyes BT-tagok vonakodva fogadták a határozatot, mert a beavatkozás precedensétől tartanak. Baker amerikai külügyminiszter felszólalásáról Jeszenszky Géza úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok, mint a legerősebbnek tekintett hatalom kimondhat olyan dolgokat is, amelyeket mások nem szívesen fogalmaznak meg. Lemondott a román miniszterelnök Csütörtökön reggel a Bukarestben összegyűlt bányászok, akikhez csatlakoztak az éjszaka folyamán a városba érkezett társaik, zárt sorokban, botokkal, vasrudakkal, csákányokkal felfegyverkezve elindultak a kormányszék- rmm—n nm házához. Számuk hat-nyolcezer lehetett, s a délelőtt folyamán újabb 1500-2000 sztrájkoló bányász érkezett a Zsil völgyéből. A kormány épülete körül páncélos járművekből álló védőfal várta a rohamot, a géppuskák a Győzelem tér felé néztek.A menetelő bányászok azt kiabálták, hogy addig nem tágítanak, amíg Petre Román kormányfő és Ion Iliescu államfő le nem mond. Adrián Severin államminiszter, a kormányfő egyik legközelebbi munkatársa az Adevarul című napilap csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában „neokommunista puccsnak" minősítette a bányászok akcióját. Kijelentette, hogy a szerdai összecsapás részvevőit nyilvánvalóan a háttérből irányították. A nyilatkozatot nem sokan olvashatták csütörtökön, mivel a posta nem kézbesítette a lapokat és a városközpont szokásos újságárusító standjai is üresek. Le Monde-könyv Magyarországról A tekintélyes francia kiadóvállalat, a Le Monde kiadójánál jelent meg Thomas Schreiber ismert francia újságíró „Magyarország - a békés átmenet" című könyve. Az „Időszerű események" sorozatban közreadott 150 oldalas tanulmány átfogó képet és elemzést nyújt azokról a változásokról, amelyek .Magyarországon mentek végbe, ismerteti a Kádár-korszakot és annak felbomlását, az új, demokratikus rendszer kialakulását, a politikai pártokat és vezetőiket, a magyar külpolitikát, a piacgazdaságra történő áttérés eredményeit és gondjait. A könyv megállapítása szerint „amikor Magyarország 1989 májusában megnyitotta nyugati határát, történelmet csinált, anélkül, hogy tudatában lett volna ennek". Az azóta bekövetkezett változások eredményeként a világban Magyarországról kialakult kép túlnyomóan jóThomas Schreiber úgy látja, hogy a magyarok ennek ellenére „rövidlátóan elégedetlenek, bár kétségkívül vannak okaik a nyugtalanságra". - A magyarok nem akarják elhinni, hogy életerejüknek, bátorságuknak és legendás keményfejűségüknek köszönhetően minden elkövetett hiba ellenére jobb helyzetben vannak , mint bármelyik más, a kommunizmustól megszabadult ország. Bukarestben megkezdődtek a konzultációk az új román kormány megalakításáról. Petre Román miniszterelnök a nap folyamán a bányászlázadás hatására benyújtotta lemondását, és Ion Iliescu államfő elfogadta azt. A kora esti órákban azonban ennek ellenére több száz bányász behatolt a bukaresti képviselőházba, és - a román televízió beszámolója szerint - egy órát adtak a törvényhozásnak Ion Iliescu eltávolítására. A próbálkozás nem járt sikerrel, s a bányászok végül, miután feldúlták az előcsarnokot és beverték az ablakokat, kivonultak az épületből. A bukaresti rádió beszámolója szerint immár három halottja van az összetűzéseknek. A sebesültek közül 27 rendőr és 33 csendőr, közülük ötvenet kórházban ápolnak. A polgári lakosság soraiban nyolcvan a sebesültek száma. Az eseményeket követően a bukaresti rádióban délelőtt kormányközlemény hangzott el, amely szerint Petre Román miniszterelnök a kialakult helyzet politikai megoldása érdekében felajánlotta kormányfői megbízatását Ion Iliescu államfőnek. A közlemény szerint az új kormány megalakulásáig a miniszterelnök ügyvezetői minőségben a helyén marad és tovább irányítja a kormányt. A román államfő szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy elfogadja Petre Román kormányának lemondását. Időközben a kormányszékház előtti téren tartózkodó bányászokhoz újabb kétezer Zsil-völgyi sztrájkoló csatlakozott. Vonatjukat Craiovánál feltartóztatták: tizenhét kilométert gyalogoltak, míg erőszakos úton újabb szerelvényt foglaltak le maguknak. hogy eljussanak a fővárosba. Meglehetősen felhevült hangulatban érkeztek meg végül Bukarestbe. Ion Iliescu csütörtökön délben a cotroceni palotában fogadta a Zsil-völgyi bányászok szakszervezeti szövetségének küldöttségét. A szövetség vezetője, Miron Cosma nem vett részt a találkozón. Petre Román bejelentése után a Győzelem téren összegyűlt bányászok délben ismét megrohamozták a kormányszékház körül védelmi gyűrűt alkotó páncélos harci járműveket, felmásztak rájuk, és a tetejükről benzines palackokat hajítottak a kormány épületére. Egy idő múlva ismét lecsillapodtak a kedélyek, a tömeg azonban továbbra is az államfő lemondását követelő jelszavakat skandált. Az esti órákban, a képviselőház épületében történt incidens után a bányászok és a hozzájuk csatlakozott bukarestiek a televízió épületéhez vonultak, hogy az intézmény vezetőinek lemondását követeljék. Zöld út az EK-tagság felé Hétfőn lényegében pont kerül majd az Európai Közösségek társult tagságának elérését célzó magyar, csehszlovák és lengyel törekvések végére. „Nagyon pozitív végkimenetel várható" az EK miniszteri tanácsának ülésén közölte az MTl-vel Bonnban Ursula Seiler-Albring, a német külügyminisztérium államminisztere. Mint ismeretes, szeptember elején a tárgyalások lezárása a hazai húsipart féltő Franciaország ellenállásán bukott meg. Most Seiler-Albring kijelentette: Párizs „oly mértékben vonta vissza fenntartásait. hogy szeptember 30-án valóban a társulási tárgyalások végére fogunk jutni, pontosabban fogalmazva: az EK-Bizottságnak a társulási tárgyalásokra vonatkozó mandátumát kibővítjük", s ennek révén a tárgyalások gyors ütemben közelednek majd a sikeres vég felé. A német államminiszter, aki Budapesten részt vesz az Európa-mozgalom kongresszusán, nem bocsátkozott jóslásba arra vonatkozóan, hogy az átmeneti időszak a teljes jogú tagságig meddig fog tartani. A teljes jdgú tagságra törekvő országoknak kell majd eldönteniük, hogy eleget tudnak-e tenni, egyáltalán érdemes-e eleget tenniök a kívánalmaknak. Az Európa Mozgalom megala- „Egységesítsük Európát, építsük jövőjét" mottóval mától kulási dátumaként szeptember 27 és 28 között Budapesten tartja kongresszusát a nemzetközi Európa Mozgalom. Az eseményen részt vesz Valéry Giscard d'Estaign, a mozgalom végrehajtó bizottságának elnöke és Edith Cresson francia miniszterelnök-asszony is. tummtmmmmmm Ma kezdődik az Európa Mozgalom kongresszusa megalakult a mozgalom magyar tagozata, amelynek alapító tagjai - többek között - a különböző reformer irányzatok, az Emberi Jogok Ligájának a > magyar tagozata, az Európa Klub, az Egyesült Európa Társaság, a Közép-európai Mozgalom és az Európai Föderalista Ifjúsági Szervezet képviselői voltak. A magyar tagozat az „Európai Mozgalom Magyar Nemzeti Tanácsa" minősítést és a mozgalom teljes jogú tagságát - az alapszabály értelmében - csak azután nyerhette el, hogy megteremtette demokratikus struktúráját és Magyarországon szabad választásokat tartottak. Az Európa Mozgalom Magyar Nemzeti Tanácsa az 1990. március 25-i választásokat követően, 1990. június 5-én alakult meg. Az Európa Mozgalom Végrehajtó Bizottságának jelenlegi elnöke Valéry Giscard d'Estaign, volt francia államfő, az Európai Parlament liberális képviselőcsoportjának elnöke (aki részt vesz a budapesti kongresszuson), főtitkára Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke. ugyan 1947. december, Párizs olvasható a lexikonban, de ténylegesen 1948 májusában jött létre Hágában, a Winston Churchill volt brit miniszterelnök elnökletével megtartott úgynevezett Európai Kongresszuson, hogy Európa politikai, gazdasági és kulturális egységéért munkálkodjék. Az Európa Mozgalom a demokrácia különböző irányzatait képviselő személyiségeket és szervezeteket,mozgalmakat tömörít, akiket és amelyeket az Európai Egyesült Államok megteremtésének célkitűzése fog össze. Alapszabálya értelmében egy országban a mozgalom nemzeti tanácsa akkor alakulhat meg, ha nemcsak maga a tanács fejezi ki demokratikusan a társadalom különböző áramlatait, de maga az ország is demokratikus berendezkedésű. Jelenleg közel húsz európiai országban működik az Európa Mozgalomnak ilyen tanácsa. A mozgalom különböző európai nemze'közi szervezetek és intézmények létrehozásához járult hozzá, és számos nemzetközi szemináriumot,értekezletet, tanácskozást szervezett az európai egység hirdetésére. Genfben 1989. október 28-29-én az egységes Európa létrehozásának távlatairól „A mi Európánk" jelszóval tartottak eszmecserét, amelyen első ízben képviseltette magát Magyarország, Lengyelország, a Szovjetunió és Jugoszlávia, májustól az Európa Tanács megfigyelői. Dr. Antall Józsefet, az MDF elnökét, az Európa Mozgalom Ideiglenes Magyar Tanácsa szervező bizottságának vezetőjét ekkor választották a nemzetközi szervezet rendkívüli alelnökévé. 1990. január 23-án az Európa Mozgalom brüsszeli központja közleményben jelentette be, hogy dr. Antall József elnökletével B. ROSTA ÉVA