Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. SZEPT. 26. TESTVÉR-VÁROS 5 (D cresuNss UNtJEJTOMNS OU>ÖSLNOA5 CTITAUNTC VSaNTHSTOJí 0ÜE34HE+S* OCÜ 'íÁ&luJi Testvérek védőhálója „A világ testvérvárosainak különös pókhálója - mint egy sűrű védőháló - a népi diplomácia tán legeredményesebb intézménye. Gondolják csak el, ha Szegednek hét testvérvárosa van, mindegyiknek hasonlóan hét-nyolc, s így tovább, az emberek óhatatlanul elviszik hírünket a világ távoli pontjaira." (T. L., a Szeged című várospolitikai lap 19897. számából) Részletek a Testvérvárosok Világszövetsége alapszabályából • • Üzleti titkok Nizzából Azt mondja a szerkesztő, írjak a nizzai karneválról, merthogy én már láttam... Na igen, egyszer régen, valóban, a Szeged Táncegyüttes jóvoltából, meghívták őket a karneválra, ők pedig meghívtak engem, így valahogy nézett ki akkoriban a kultúra reklámja. Olyasmiket írtam hazaérve, leplezetlenül irigyen, hogy milyen szabadon és felhőtlenül tudnak örülni és ünnepelni ott Azúr-országban... Akkor is tudtam persze, amit ma már sokkal jobban tudok, hogy a' karnevál napjaiban Nizzában tapasztalható elementáris vidámság eredmény. Az előzmények ára: sok és kemény munka. A lenyűgöző színek és fények, a „nagy fejek" és álarcosok esténkénti fölvonulása a Masséna téren, a virágkarnevál a napfényes Angol sétányon, a színházi- és folklórbemutatók, minden, ami ebben az álomvárosban ámulatba ejt és ellenállhatatlanul vonz - az része az üzletnek. Nizza jórészt az idegenforgalmából él. Minden oka megvan rá, hogy abból éljen; gyönyörű a fekvése, megejtő a hangulata. Ám ott az üzletet olyan kifinomult modorban bonyolítják, hogy az egyik félnek, a mindenkori vendégnek eszébe se juthasson a biznisz. A vendég lehessen fesztelen a nemzetközi kavalkádban, bámulja a téltemető-tavaszváró, bábuégető rituálét a tengerparton, gyönyörködjön a tűzijátékban, sétáljon a FOTÓ: SCHMIDT ANDREA konfettiesőben, érezze a jázminillatot a virágcsatában, s egyáltalán: engedje el magát. Lazítson. Emlékszem, milyen elemi hatással volt rám, hogy a tér, ahol előző este ezrek ünnepelték Karnevál Őfelségét, s ahol az ünnepség után nemcsak konfettihalmok és virágszirmok maradtak a placcon, hanem minden elképzelhető és elképzelhetetlen szemét, amit ennyi ember képes maga után hagyni, nos, egyszer korán reggel körülnéztem, s a tér tiszta volt, mint egy fürdőszoba. Hajnalra lemosták, a szó szoros értelmében, kiglancolA cambridge-i polgármesternél A második lehetőség egyeteme Testvérváros. Fel sem kapjuk már fejünket erre a szóra, hiszen túl sok delegáció, tartalom nélküli protokoll-látogatás, mesterséges kapcsolatteremtés, valamint üres mosoly kötődik hozzá. Az, hogy egy szegedi menedzser magánlátogatást tett a cambridge-i polgármesternél, már majdnem hír. Szügyi Györgynek, az Euromenedzser Bt. igazgatójának azonban kifelé menet is tele volt a táskája. - Feltételezem, nem csak a polgármesternél járt. - Az Open University tíznapos (pnulmányútján voltam Angliában, s a cambridge-i regionális iskolaközpont ajánlott be a város első emberénél. A polgármester, aki eddig többnyire csak delegációkkal találkozott, nagyon sajnálta, hogy a korábbi kapcsolatfelvételek többsége már az első levélváltás után megfeneklett... - ...mint oly sok hasonló. - Fogalmunk sincs arról, milyen lehetőséget hagyunk szinte teljesen kihasználatlanul. Az egyáltalán nem köztudott, hogy Cambridge több tucat tesvérvárosi kérelmet utasított el, ragaszkodik az egyetlen nyugati és ugyancsak egyetlen keleti, azaz szegedi partneréhez. Külön szobánk is van a városházán és annak ellenére keresik velünk az élő kapcsolatot, hogy tudják, kezdetben ez elsősorban rajtunk segít. - Milyen témákat vitt a tarsolyában? - Részt veszek az önkormányzat expo bizottságának munkájában, vállalkozásban dolgozom. Konkrét étlapot vittem a menedzserképzésről, beszéltem a világkiállításról, annak kereskedelmi vetületéről. - Mi újság Angliában szűkebb területén, az oktatásban? - Az Open University nem kíván külön-külön több mint két tucat magyar felsőoktatási intézménnyel tárgyalni, az EURO-CONTACT-ot bízza meg. A távoktatást hozza Magyarországra, amire kint röviden azt mondják: a második lehetőség egyeteme. Nálunk ez az egyetlen lehetőség, hogy a gyakorló vezetők továbblépjenek. Munka mellett, szabad időbeosztással, olyan színvonalon lehet tanulni, amelybe az is belefér, hogy a hallgatók a kísérletek idejére hazaviszik a lézer-berendezést. Eddig itthon mi is elsősorban a menedzserképzéssel foglalkoztunk, ez a jövőben átmehet a távoktatásba. icZ ták, hogy estére megint lehessen szemetelni... Egyik nap telerakták a tengerparti sétányt egybefüggő színházi nézőterekkel, közöttük, az úttesten vonultak a virágszekerek reggelre eltűnt a sokezres lelátó. Nem volt titok, könnyen mozdítható elemekből állt a monstrum. (Nem mint az, amely a mi „mediterrán" terünket teszi fölismerhetetlenné annyi év óta.) Nizzának megszámolhatatlanul sok testvérvárosa van, a karneválra mindegyikből hívnak művészeti együtteseket, mindegyiknek megszervezik a fellépéseit, megmutatják nekik a virágpiacot, az óvárost, a „várkastélyt" és minden csoportnak rendeznek egy ünnepélyes fogadást, hatalmas és csodás virágcsokrokkal, étellelitallal, apró ajándékokkal, polgármesteri köszöntővel. Megadják a módját. S közben nem lehet érezni vendégfogó erőlködést, izzadtságszagot, se túlbuzgó, érdektelenséget leplező, nyálas nyájasságot. „Csak" működik egy jól bejáratott gépezet, dolgozik egy iparág, amely azonban a nem elhanyagolható pénz mellett egyféle mentalitást, magatartást is kitermelt. A nizzaiak befogadók. Nyitottak a világra. Összehasonlíthatatlanul jobban tűrik a másságot, mint honfitársaik az ország belsőbb tájain, Európa egyéb tájairól és nációiról nem is beszélve. Talán ezért vágyódik oda vissza S.E. A Testvérvárosok Szövetsége 1957-ben alakult Aix-les Bains francia városban. A szervezet a „Kétnyelvű Világ" elnevezésű szövetség kezdeményezésére jött létre. Nemzetközi szervezet, melynek legfőbb feladata a világ népei közötti kapcsolatok létrehozásának ösztönzése, a községek, helyi szervezetek és városok testvérkapcsolatainak megvalósításán keresztül. A szervezet a francia szövetségekre érvényes jogokat élvezi. Megnevezése: a) franciául: Fédération Mondial des Cités Unies et Villes Jumelées (FMVJ) b) angolul: United Towns Organisation (UTO) c) magyarul: Testvérvárosok Világszövetsége (TVVSZ) A Testvérvárosok Világszövetsége tekintetbe veszi gyrészről, az ENSZ Közgyűlésének határozatát, miszerint a) a testvérvárosok közötti együttműködés egy alyan különleges értékű, együttműködési mechanizmus, mely az egyes országok, a lakosság és nem csak a megbízottak közötti kapcsolatot jelenti, b) amennyiben a kapcsolat iparilag fejlett és fejlődő országok között jön létre, az a felek erkölcsi és szellemi gazdagodásához vezet, műszaki és anyagi gazdagodás a fejlődő országok részére, minden egyéb adminisztrációs és anyagi formaságokat mellőzve, a diszkrimináció szellemének teljes kizárása mellett, c) a helyi közösségek nemzetközi együttműködése nagyon fontos szerepet játszik a népek egymáshoz közeledésében. Tekintetbe veszi másrészről: A Testvérvárosok Világszövetsége nemzetközi, nem kormányzati szervezet, mely az alábbi szervezetek mellett élvez konzultatív jogokat: UNESCO, az ENSZ Szociális és Gazdasági Tanácsa és az Európa Tanács. Az afrikai államelnökök 1969 januári kinshasai konferenciáján a szervezet afrikai tevékenységét közérdekűnek ismerték el. A TVVSZ alapelvei a) a tagok teljes egyenlősége fajtól, politikai hovatartozástól függetlenül, b) a városok közötti együttműködés kizárja a részrehajló propagandát, a kapcsolatok célja a kölcsönös szellemi gazdagodás, egymás megismerése, távlati, kulturális együttműködés kidolgozása, c) a faj, nem, társadalmi réteg, kaszt, nyelv, nemzetség, vallás, ideológia, szociális helyzet, és politika szerinti diszkrimináció teljes elítélése, d) valamennyi törekvés, melynek célja a testvérvárosi kapcsolat létrehozása, kötelező érvénnyel1 vegye figyelembe a Cités Unies alapokmányát. Célok és lehetőségek 1. - A TVVSZ tevékenységéhez szorosan hozzátartozik az emberi jogok egyre szélesebb körű elfogadtatása, a békéért és a népek jogaiért vafó állandó küzdelem, melyben a szervezettel együttműködnek és segítséget nyújtanak az egyes országok helyi szervezetei és települései, a további célok megvalósításáért: a) a lakosság nevelésével kapcsolatos feladatok, az egyes országok saját kultúrájának, a hazafiság és emberség, valamint az országok népei közötti barátság és szolidaritás figyelembevételével, b) objektív információk alapján támogatni és ösztönözni a települések életében való önkéntes és aktív részvételt, valamint felhívni a lakosság figyelmét azokra az óriási lehetőségekre, melyeket egy másik várossal való egyesülés jelenthet. Jószándékkal Szabadka, Odessza, Turku, Nizza, Cambridge, Párma, Darmstadt...Toledó? Igen, az óceánon túli város neve után még kérdőjel kívánkozik, hiszen csak óhaj és vágy, hogy az amerikai city is testvérvárosunk legyen.Toledóból lőször Hernádi atya járt - 90' őszén - városunkban, majd egy népes delegáció ismerkedett velünk, s állítólag igen kedvező benyomásokat szereztek. A jószándék tehát megvan, most már csak az a kérdés, a kérdőjel mikor tűnhet el. ' . / Olyan, mint Szeged A „rendes" vendég készül az útra. Böngészi az útikalauzt, meg kérdezősködik. Turku Finnország déli részén található..., majdnem annyian lakják, mint Szegedet..., folyója az Aura..., az egykori finn főváros históriájának kezdetét a 13. században keressük... A látogatás rövid, a lehetőségek igen behatároltak, ezért nagyon pontos program kell, mely a hét napot érdemben kitölti. Aztán a távoli testvérvárosban minden megváltozik. Kivikari professzor, Magyarország címzetes konzulja ( Európában az első) éppen otthon tartózkodik, mi sem természetesebb, meg kell szólaltatni Szeged lapjában. A finn kollegák váratlanul beszerveznek a Masa Yards-ba. Ez Európa legnagyobb hajógyára, innen futnak ki a luxus tengerjárók, ezekben a dokkokban képesek a leghepciásabb olajmágnás kívánságát is teljesíteni. S Kari Juvonen úr, a cég személyzeti osztályvezetője egész napon át meséi, vándorolunk az elképesztő méretű szerelőcsarnokokban, a több tonnás munkadarabok között. S még közbejön ezernyi más, a turkui helyi lap munkatársai igen ambiciózusak... Végül az utolsó estén , amikor nyári zápor kergetett bennünket a folyóparti vendéglőbe, ugyanaz az érzés kerít hatalmába, amely ott lappangott bennem egész idő alatt. Mi ez a furcsa, megfoghatatlan valami? Hát persze! A számtalan park..., a szobrok..., a folyó..., a sok diák..., mintha csak Szegeden lennék. A különbségek, hát persze, nagyok. De a város atmoszférája, az emberek közvetlensége, ugyanaz. Turku otthonos, barátságos, megnyugtató, kicsit lusta, kicsit unalmas. Olyan kedves, akár Szeged - nekünk. M. E. Darmstadt ajándékai Darsmtadt város vezetői és polgárai a háború után arra törekedtek, hogy megszüntessék a népek viszálykodását, az egymás iránt táplált előítéletet az országok közelítése, a másik jobb megismerése révén. Ezt a vágyat azonban nem lehet államközi szerződésekkel megvalósítani, kizárólag a városok, a polgárok közötti baráti kapcsolatok kínálnak erre lehetőséget. E gondolatok nyomán Nyugat-Európában számos testvérvárosi kapcsolat született, és virágzik azóta is. A darmstadti törekvés KeletEurópa országai felé csak a térség politikai változásait követően valósult meg, s így 1990-ben nyílt lehetőség arra, hogy - az akkor még NSZK-beli - Darmstadt és Szeged között aláírják a testvérvárosi szerződést. „A hozzánk érkezett hírekből úgy ítéltük meg, hogy Szeged passzol legjobban Darmstadhoz. " nyilatkozta akkor a többi között lapunknak a 136 ezer lélekszámú város főpolgármestere, Günther Metzger, aki a szerződéskötés ünnepélyes aktusára értékes ajándékkal érkezett. Városa 90 ezer márka értékű műszert küldött a SZOTE bőrgyógyászati klinikájának. A két város bőrgyógyász szakembereinek kapcsolattartása azóta folyamatos. Legutóbb májusban járt itt a darmstadti kórház bőrgyógyász főorvosa, s ahogyan hírlik, német testvérvárosunk újabb műszert szándékozik az orvosegyetem klinikájának ajándékozni. Az orvosegyetemen kívül szegedi iskolák is építettek kapcsolatot darmstadti oktatási intézményekkel. A Deák, a Radnóti, a Törmörkény Gimnázium mondhat magáénak darmstadti testvériskolát. A hét végén 43 tagú delegáció érkezik Szegedre, s néhány nappal később fotósok látogatnak el hozzánk. Őket sportolók és sportvezetők követik, nyilvánvalóan a „testvérválasztás" szándékával. Metzger úr szavai alig egy év alatt valósággá váltak, hiszen a kezdet-kezdetén azt hangsúlyozta: „A városvezetők aláírta szerződést élettel megtölteni csak a két város polgárai képesek. Nekik kell egymással kontaktust kialakítani, ezért hát ők találkozzanak, barátkozzanak, ismerkedjenek." icic m m