Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. SZEPT. 26. BELPOLITIKA 3 A fordulat sokadik éve Kupa Mihály pénzügyminiszter tegnap Siófokon a közgazdászok 29. vándorgyűlésén az alkalmazkodás gazdaságpolitikai feltételrendszeréről tartott előadásában bejelentette, hogy adósságállományunk növekedése az év végére megállhat. A prognózisok ezt gyakorlatilag csak 1993-ra várták. Mint a miniszter egyebek mellett kifejtette, a Kupa-programként ismertté vált gazdaságpolitikai koncepció szerint változatlanul elsőbbséget kell biztosítani az egyensúly megőrzésének, az infláció megállításának, akár a munkanélküliség további, még elviselhető mértékű növekedése árán is. A gazdaság átállási képességétől függően, a pénzügyminiszter a jövő év végére várja pénzügyi stabilitásunk megteremtését. Kiss Gyula munkaügyi miniszter a tárca tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a minisztérium nem füz túlzott reményeket ahhoz, hogy a munkanélküli járulék felemelésével teljes mértékben önfinanszírozhatóvá tehető a Szolidaritási Alap. Ez csak úgy volna lehetséges, ha jövőre - a foglalkoztatási törvény módosításával - 1,5 és 4,5, illetve az újabb elképzelések szerint 1 és 5 százalékra emelnék a munkavállalók és a munkaadók befizetési kötelezettségét. Kiss Gyula szerint a Munkaügyi Minisztérium nem támogatja a költségvetés jlyen arányú kivonulását a Szolidaritási Alapból, és ezért az egyszázalékos munkavállalói és a háromszázalékos munkaadói befizetést javasolja. A miniszter hangsúlyozta, az idén, az év végére 300-320 ezer is lehet a munkanélküliek száma, de ellátásukra a költségvetés garanciát vállal. A távfűtés drágult, de nem drágult tovább Ami Szegedet és még 13 várost illet, az újabb fűtési díjemel­kedés egyelőre elmarad. A minisz­térium a nyári áremelést köve­tően költségelemzési beszámolót kért az ország távhőszolgál­tatási vállalataitól, s ennek alapján megállapította, hogy 14 település esetében a támogatások megvonása ellenére is tartható a júniusban már megemelt díjszabás. Eszerint e településeken október elseje után is 140,40 forint marad a köbmé­terenkénti évi fűtési díj. A szegedi helyzet felőli érdeklődésünkre Sárkány László, a Szegedi Távhó­szolgáltató Vállalat igazgatója egyrészt megerősítette ezt, más­részt viszont elmondta, hogy az Mihelyt nyilvánvalóvá vált, hogy a távfűtési díjak június elsejétől 70 százalékkal emelkednek, azonnal felröppent a hír egy további áremelésről. A feltételezés oka az a döntés volt, miszerint a távfűtési vállalatok október elsejétől nem részesülhetnek sem a lakossági befizetésekből, sem az állami költségvetési árkiegészítésből. Ezzel kapcsolatban közöltek információkat a hét elején az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. intézkedés igen nehéz helyzetbe hozta a vállalatot. A mintegy 350 milliós lakossági befizetési része­sedés és az eddigi 450 milliós költségvetési támogatás elvesz­tésével (mindez a városi önkor­mányzat költségvetésének körül­belül 10 százaléka) a szegedi távhő három hónap alatt feléli tartalékait, s akkor valamit mégis tenni kell. Ez a valami - nevezzük így ­azonban már nem az állami irányítás vállát nyomja majd, hiszen a minisztérium rendelkezése szerint a távhő vállalatok két hónap múlva önkormányzati hatáskörbe kerülnek, s ezzel együtt az ármeg­állapítás is a települési önkor­mányzatok feladata lesz. Nyitott kérdés tehát, hogy a város önkor­mányzatának hogyan sikerül majd fedezni azt a költségkiesést, amit a kormányzat a további fűtési díjemelés megtiltásával elősegített. Sárkány László arra is felhívta a figyelmet, hogy a júniusi díjemelés továbbra is érvényes, a lakosok a fűtési szezon kezdetével 70 százalékkal emelt összegről kapnak majd számlát. Az új rendelet ellenére, a távhő árak emelkedésének híre azonban részben igaznak bizonyul. Infor­mációink szerint a fűtéssel ellen­tétben a használati melegvíz szol­gáltatása október 1-től várhatóan 30-40 százalékkal kerül majd többe. S. P. S. Beszéljünk a demokráciáról! Vagy inkább a nőkről? Ré­gebben legalább sok jó nő volt olyan tanácskozásokon, mint amilyet tegnap délután toborzott össze bombasztikus soraival a hazai szocialista párt, vagyis a magyar. „ Viharfelhők jelenlek meg a fiatal magyar demokrácia felett" - olvashattuk a szegfüves meghí­vóban, s azt már a vitán hallottuk, Budapesten a Corvin tér 8. tanács­termében, az az oka a társadalom szervezetlenségének, az érdek­képviselet hiányának, meg a sok bajnak, hogy nincs egy erőteljes, jól szervezett baloldal. Pedig volt! És azok a hölgyek és urak (Bihari Mihály, Csepeli György, Kolosi Tamás, Bossányi Katalin, Gazsó Ferenc, Mártha István) akik tegnap a vezérvitázók voltak, tegnapelőtt még mind ott ültek az „erőteljes és jól szervezett baloldalon ". (Ne legyen az ember feledékeny, e tudósítás szerzője se.) Haladjunk a gyengébbtől a minőség irányába! Mártha István zeneszerző arról beszélt, hogy W oda kell figyelni arra is, amit a negyedosztályú kocsmában beszél­nek az emberek, IV nem érti ­mondta a muzsikus - a kultúr­politikát! (Utóbbi nyilván már nincs, azért nehéz érteni. Ez most a kulturális senkiföldje, még mindig jobb itt, mint egykor a „kultpol"­ban. Innen még el lehet jutni valahova, az sehova nem vitt.) Bossányi Katalin a Népszabad­ságtól arról szólt, hogy W az újságíró ma bármilyen hülyeséget leírhat IV veszélyben a sajtósza­badság! A kettő még együtt is lehet igaz, de a sajtószabadságot jelenleg valószínűleg az veszélyezteti a legjobban, ha valaki hülyeségeket ír, s nem egyeztet. (Alanyt az állítmánnyal!) Kolosi Tamás elmondta, hogy az utóbbi két évben a különféle foglalkozási ágakban nem nőtt a társadalmi mobilitás, ami a kon­szolidált rendszerváltás bizonyí­téka. (Például '56 után nagy volt a fölfelé és a lefelé mozgás a kü­lönféle szakmákban.) A szegények száma öt százalékkal nőtt, de a szegények nem lettek „szegé­nyebbek" a nyolcvanas évekhez képest. Kolosi vizsgálatai szerint a rendszerváltás igazi vesztese az alsó középosztály! A tudósító hadd tegye hozzá ehhez, hogy ez éppen az a népesség, amelyik Antall József csapatának megnyerte a választásokat! Gazsó Ferenc azt állította, hogy nem fenyeget a diktatúrához való elkanyarodás közvetlen veszélye. Működési zavarok vannak: a hatalom azt képzeli, rákényszerítheti a társa­dalomra mindazt, amit a demok­ratikus átalakulásról képzel. Kollektív társadalmi fellépéssel ezeket a zavarokat általában ki lehet küszöbölni. Meglepően sokan voltak a tanácskozáson. Mindenki elmond­ta, ami a szívét nyomta, volt aki azt is, amit toriból a gimibcn tanult. De hol váltja a rendszert az a sok szép szoknyás illegalista? Lakiteleknél még megvoltak. Z.M. KÖZÉLETI NAPLÓ MA TICHY-RÁCS CSABA, a 14. számú választókerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Rákóczi utca 11. szám alatti helyiségben. TISZA-KONFERENCIÁT rendeznek a csongrádi polgármesteri hivatalban délelőtt 10 órától a települések közgyűléseit képviselő szakemberek. EGYEZTETŐ TÁRGYALÁSON vesz részt a nyilvánosságot jelentő sajtó képviselői előtt, 18 órakor, a polgármester szobájában a szegedi közgyűlés konzervatív és liberális frakciójának küldöttsége. HOLNAP A TISZA-KONFERENCIA második napján, a csongrádi polgár­mesteri hivatalban többek között a folyó védelméről, a víziturizmus fejlesztéséről, a Kárpátok-Tisza együttműködésről tájékoztatják a szakemberek a régió önkormányzati vezetőit. Értesítő a „C"-variánsról Magyarország diplomáciai úton is megkapta az értesítést a bős-nagymarosi beruházás „C"-variánsának előkészítéséről - mondotta Sámsondi Kiss György kormánybiztos, a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tegnapi ülésén. A bizottság alaposan megvitatta, hogy e változat emlegetése mennyiben fenyegetés, illetve valós szándék. Végül úgy döntöttek, a jelzésre mindenképpen reagálni kell, megvilágítva a lépés jogi képtelenségét. Sámsondi Kiss György lehetségesnek tartotta, hogy a kérdés kivizsgálására a két ország szakértői közös bizottságot hozzanak létre. Az ülésen elhangzott: a magyar fél egyértelmű vízlépcső ellenes állásfoglalása ellenére a bizottság - a Parlament jóváhagyása esetén - foglalkozhat a különféle csehszlovák hasznosítási variációkkal. A jelenlegi külpolitikai helyzetben ugyanis az eddigieknél is szigorúbban kívánják mérlegelni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a két ország közötti feszültségeket. Szocio (grafikák) avagy rosszízű piktogrammok Kiemelt nyugdíjas Átlag nyugdíjas Kisnyugdíjas Nyugdíj nélküli A csődtörvény A Parlament keddi ülése csődtörvényt fogadott el, amely meghatározza, hogy a gazdálkodó szervezetek mikor jelenthetnek be csődöt, ezt milyen eljárás követi, s a fizetésképtelen cég hogyan köteles maga is lépéseket tenni helyzetének javítására. Ugyancsak megszabják a paragrafusok az esetleges felszámolás körülményeit, menetét, s a jogutód nélküli megszűnés esetén alkalmazott végelszámolás előírásait. A törvény értelmében a gazdál­kodó szervezetek akkor jelent­hetnek be csődöt, ha egy éven belül esedékessé váló tartozásaikat előre láthatóan nem tudják kielégíteni, illetőleg a fizetésképtelenség már bekövetkezett. A bíróság a beje­lentés alapján 15 napon belül dönt a csődeljárás megindításáról, és a végzést a Cégközlönyben közzé­teszi. A csődeljárásra vonatkozó jog­szabály szerint az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. Ezt követően ­a hitelezők részvételével - egyez­ségi tárgyalást kell tartani. A hite­lezők érdekeik képviseletére úgynevezett hitelezői választmányt hozhatnak létre, de az egyezség megkötéséhez a tárgyaláson meg­jelent valamennyi hitelező jóvá­hagyása szükséges. Az adós tarto­zásait a hitelezők vagy harmadik személyek átvállalhatják, s az adós vagyonában akár tulajdont is szerezhetnek. Amennyiben nem jön létre meg­állapodás, úgy a bíróság hivatalból megindítja a felszámolási eljárást. A felszámolóként kijelölhetők körét a kormány rendeletben álla­pítja meg, és a felszámolói név­jegyzékbe való felvételre pályá­zatot írhat ki. Nem jelölhető ki felszámolónak az adós hitelezője, vagy résztulajdonosa. A felszámoló felméri az adós vagyoni helyzetét, a vele szemben támasztott köve­teléseket, illetőleg megállapítja a felszámolás ütemtervét, az azzal járó költségeket. Programnak kevés ­Koncepciónak sok Az ipari kormányzat szakított azzal a hagyománnyal, hogy kije­lölje a gazdasági élet nyerteseit, és veszteseit. Ezzel jellemezte a tárca ipar- és kereskedelempolitikai koncepcióját Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipar Dol­gozók Szakszervezeti Szövetsé­gének szerdán Budapesten tartott tanácsülésén. Az új koncepció - mondta a mi­niszter - az ipar és kereskedelem következő három évre vonatkozó fő fejlődési irányait írja körül, és megfogalmazza, hogy az állam mikor, miként kíván a gazdasági folyamatokba beleszólni. Ez a program már piacgazdasági körül­ményeket feltételez, ennek meg­felelően megszünteti az állam gyámkodó szerepét, és számol a nemzetközi gazdasági környezet hatásával. A vasasszakszervezet ezzel szemben úgy véli, hogy az ága­zatait érintő területeket - például a kohászatot, gépipart - a program egyértelműen visszafejlesztésre ítéli. A szövetség állásfoglalása szerint ezekben az ágazatokban egyértelműen válsághelyzet van, és ennek kezelése a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően állami beavatkozást, támogatást igényel. A szövetség elnöksége szerint az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium anyaga koncepciónak sok, programnak kevés, ilyen formán a tényleges ipari szerkezetváltáshoz nem tud érdemben hozzájárulni. • • Önkényes lakásfoglalások Önkormányzat és önkényes lakásfoglalók. Ki az egyik, ki a másik hallatán dühödik fel, van, aki mindkettőn. Egyfelől, mert velük szemben tehetetlen a város, másfelől pedig: rengeteg az üres lakás, miközben igen sok szegedi polgár elkeseredetten morzsolgatja a várakozás idegrendszert próbáló napjait. Felmerül a kérdés: miért állnak üresen ezek a lakások? A két leggyakoribb eset: a főbérlő meghal, illetve e jogáról más úton mond le. Mindegyik alkalommal előfordulhat, hogy a lakást nem rendeltetésszerű állapotban hagyja hátra. A felújításról a város gondoskodik, ám a munkálatok nemegyszer elhúzódnak, különösen azokon a helyeken, ahol többféle szakipari tevékenység összehangolására van szükség. Rebesgetik, hogy az érintettek, vagyis akiknek nincs otthonuk, pontosan tudják (utca, házszám), mely lakásokról van szó. Miután a kiutalás, de általában az ügyintézés csigalassúsággal halad, a türelmetlenségnek adott esetben nem vet gátat a jog, s megtörténik, amit egyszerűen csak önkényes beköltözésnek hív a szakzsargon. E pillanatban Szegeden hetvenöten laknak „kézrátétellel" szerzett lakásukban, az év elején ez a szám 85 volt. A kiköltözésre való felszólításnak sok foganatja nincs, marad az egyetlen lehetséges eszköz: a kilakoltatás. Mivel szükséglakásból is kevés van (ahol tudnillik ezeket az embereket el lehetne helyezni), illetve ezek egy részét szintén birtokba vették már más otthontalanok, nincs más hátra, a családi cókmókot az utcára kell kipakolni. Innen pedig egy-két órán belül megtörténik a visszaköltözés. Az eljáráshoz nemegyszer gyengének bizonyul a rendőri védelem fedezéke: legutóbb - a bonyolító hivatalnokok elmondása szerint - körülbelül harmincan álltak készen erőteljes ellenintézkedésre. Az üresen álló lakások száma: kiutalt lakás, de a bérlő még nem kötött szerződést 30 bármikor kiutalható lakások 110 a lakás helyreállítása folyamatban van 50 a lakás helyreállításra szoml, de ennek kivitelezése még nem kezdődött meg 26 a bérlő jogáról már lemondott, de a lakást még nem adta vissza 101 hagyatékkal terhelt lakás 35 különösen rossz állapotú lakás 118 üresen álló társbérleti lakrész 12 eladó üres lakás 51 összesen: 533 Az önkényesen elfoglalt lakások száma - komfortfokozata: február augusztus összkomfortos 7 2 komfortos 21 22 félkomfortos 3 3 komfort nélküli 49 44 szükséglakás 5 5 összesen: 85 76 A kilakoltatások száma: 1988 44 1989 34 1990 39 1991 (szeptemberig) 40 Ó.J.

Next

/
Thumbnails
Contents