Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-25 / 225. szám

SZERDA, 1991. SZEPT. 25. Tölcséres góllal mutatkozott be Münchenben SPORT 9 Egy (leendő) profi, aki nem jár diszkóba A szülők szerint sínen van - de nagyon hiányzik... András szüleivel - akik természetesen rendszeres kapcsolatban állnak a mostanság jobbára bajor gyepen cikázó csemetéjükkel stílusosan a HBH (népszerűbb nevén a bajor söröző) előtt adtunk egymásnak randevút. - Az 1860 München ifistái már két fordulón túl vannak a bajnokságban - mondja büszkén id. Tölcséres András -, és a jelek szerint „a srác" gyorsan beilleszkedett a gárdába. Az FC Wacker ellen ugyanis Andris már az első félidőben a hálóba talált, majd egy gólpassza után alakult ki a 2-0-ás végeredmény. - Egyáltalán hogy került a fiú Münchenbe? - A húgomék Németországban élnek - meséli az édesanya -, és húsvétkor velük együtt ötlöttük ki, hogy fiunk fejlődése érdekében érdemes lenne egy olyan ottani csapatot keresni, ahol a játék mellett sok egyebet, például egy nyelvet is magas szinten elsajátíthat. Először a Bayern amatór együttesénél kopogtattunk, és az edző látott is fantáziát a gyerekben. Aztán mégis úgy alakult, hogy az „1860" sportcentruma lett András új (és tulajdonképpen harmadik) otthona. Legutóbb azt írta, hogy remekül érzi magát, és a társak is •hamar befogadták. Klubja egyébként fizeti a nyelviskoláját, bérletet Mesés (pontosabban nagyon is valóságos és legális) külföldi szerződésre két-három évtizeddel ezelőtt még a legnagyobb magyar futballisták sem gondolhattak. Éppen ezért töprengés és meditáció helyett Puskás, Czibor, Varga - és még ki tudja, hányan? a „Hivatal" engedélye nélkül is elszegődtek Nyugat-Európába. Ahol a világhírű profi klubok is szívesen fogadták őket, és ahol pusztán a tehetségükkel is karriert tudtak csinálni... A hidegháborü „melegedésével" 1979-től a válogatottban már bizonyító, de már többnyire a nyugdíj felé közelítő focisták (Bálint, Pintér, Nyilasi...) egymás után lehetőséget kaptak a márka-, frank- és dollárezrek begyűjtésére. És amikor egyszer-egyszer hazalátogatva kesernyésen megjegyezték, hogy „bárcsak fiatalon próbálhatták volna ki magukat ilyen csapatokban és bajnokságokban", mindenki telhetetlennek és hálátlannak hitte őket.Egy 17 esztendős szegedi fiatalember 1991 nyarán olyan esélyhez jutott, ami korábban egyetlen Hegyeshalomtól keletre született labdarúgónak sem adatott meg. A többszörös ifjúsági válogatott Tölcséres András a Szeged SC-től a Bundesliga 2-ben szereplő 1860 München ifjúsági együttesébe igazol(hatot)t... vesz neki és a hazautazás költségeit is átvállalja. - Akkor lehet, hogy nem is hiányzik Andrásnak Szeged, a régi baráti kör, a szülők közelsége...(?) - Ezt azért nem mondanám feleli az édesapa. - Andris hálával gondol korábbi edzőire, dr. Ormándy Jánosra, Balogh Attilára, Lóczi Istvánra, Zigler Jánosra, és a haverokat is gyakran emlegeti. Azt csak sejtem, hogy mi is közel annyira hiányzunk neki, mint ő nekünk... - Amikor elment, egy hétig sírással teltek a napjaim - szól közbe elérzékenyülve a „mama" -, de ma már teljesen nyugodt vagyok, hiszen a húgomék és a klub vezetői is mindent biztosítanak Andrisnak. Örülök, hogy sínen van. mert tudom, hogy pici kora óta profi futballista akar lenni. Még diszkóba sem járt, annyira készült a hét végi mérkőzésekre. Az ő fanatizmusával nem lehetett összeegyeztetni az effajta „kilengéseket". - Látjuk-e még szegedi színekben az utóbbi évek egyik legígéretesebb csatárreménységét? Tavaszi emlék: a Deák gimnázium „országverő" csapatában - amelyikben a Szeged SC ijúsági együttesének magja futballozott - Tölcséres András (guggoló sor, balról a negyedik) volt a gólfelelős. - Ez nagyon sok dologtól függ - válaszolja a „papa". - Nem kizárt, hogy „odakint" jövőre már a felnőtteknél számítanak Andrásra, akkor pedig mindent alaposan meg kell fontolnunk. Természetesen én sem bánnám, ha hetente láthatnám őt valamelyik hazai pályán, de sajnos a Szeged SC nagycsapatánál tapasztalataim szerint egyetlen edző sem tartotta-tartja fontosnak a fiatalok beépítését. Az utánpótlásnevelés nélkülözhetetlenségéről még mindig csak beszélnek mifelénk, ugyanakkor a stadionokban' nem az ifjú titánok bizonyíthatják „odavalóságukat,,, hanem a közepes képességű felnőttek lubickolhatnak. Szóval csak akkor javasolnám a visszatérést a fiamnak, ha ezen a területen előrelépést észlelnék... - Addig is a Szegedi Dózsa meccseire járunk nosztalgiázni mondja a felesége - és persze várjuk, hogy András hazajöjjön a vizsgáira. A Ságvári gimnáziumban - amely intézménynek köszönettel tartozunk rugalmasságáért - a hírek szerint a levelezősöknek is érdemes komolyan venni a tanulást... RÉTHI J. ATTILA Elmaradt a szabályváltoztatás Berzi az UEFA rendkívüli kongresszusáról A svájci Montreux-ben bonyolították le az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) rendkívüli kongresszusát, továbbá a tagszövetségek elnökei és fótitkárai is megbeszéléseket folytattak. Mivel a hírügynökségek csak részleteket „árultak el" tudósításaikban a napirendi pontokról, Berzi Sándor, az MLSZ főtitkára adott összefoglalót az MTI sportszerkesztóségének kérésére. - A rendkívüli közgyűlésen eldöntöttük, hogy Izrael minden európai rendezvényen felléphet, így a klubkupákért is játszhat - mondta a sportvezető. - Szó esett arról, hogy a mostani, új kiírású BEK-sorozat reklám-, hirdetési és TV-közvetítési jogait az UEFA „felvásárolja", de csak a legjobb nyolc csapat küzdelmeitől számítva. Ismert, két négyes csoportban küzdenek a gárdák jövő tavasszal. Nagyobb lesz a bevétel! Ennek 50 százalékát a legjobb nyolc közé került klubok között osztják fel. Persze azoknak az egyesületeknek is juttatnak e pénzből, amelyek korábban elvéreztek a bajnokok tornáján. Várhatóan jól jár majd mindenki. Berzi Sándor ezután az elnökök és főtitkárok tárgyalásairól szólt. Az Európai Közösségek 1991. április 18-án olyan ajánlást fogalmazott meg az UEFA felé, hogy az európai klubok három külföldi futballistát játszathatnak mérkőzésenként. Ezt a szabályozást 1992. július elsejétől kötelező jelleggel - minden UEFA-tagországnak alkalmaznia kell! Ami újdonság: további két, úgynevezett „asszimilált" játékos is szerepeltethető, ők tehát nem tekinthetők külföldinek. Mégpedig akkor nem, ha az adott országban élnek öt éve, s ebből legalább három éven keresztül az ottani ifjúsági bajnokságban kergették a labdát szerződtetett játékosként. Szabályoztak bizonyos TV-közvetítéseket is. Ha egy állam televíziója egy másik ország bajnoki vagy kupamérkőzését kívánja sugározni, előbb saját futballszövetségétől kell engedélyt kérnie erre. Szóltak a labdarúgók szerződtetésének kérdéseiről is. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) arra kívánja rávenni az európai testületet, hogy az öreg kontinensen is a FIFA-előírások érvényesüljenek ebben a tekintetben. (Montreux-ben az UEFA még „időt kért" erre.) Az UEFA korábban kérdőívben faggatta tagszövetségeit: kívánnak-e játékszabály-módosítást, netán szabályváltoztatást? Sok elképzelést fogalmaztak meg, de a közös állásfoglalás szerint a jelenlegi szabályok megfelelőek, nem kell változtatgatni, módosítani. A barcelonai olimpiai stadion ellensége: a szél Az elmúlt pénteki atlétikai IAAF Mobil Grand Prix-döntő után az AP hírügynökség munkatársa, Rob Gloster több résztvevőt is megszólaltatott, s valamennyitől azt kérdezte: milyennek tartják a Montjuic-hegyi olimpiai stadiont? A vélemények erősen megoszlottak. Többen, mint például az amerikai 400 m-es gátfutónő, Sandra Farmer-Patrick, honfitársa, a 200-as világbajnok és GP-győztes Michael Johnson, de még a jamaicai vágtázónő, Merlene Ottey is úgy vélekedtek, hogy a barcelonai pálya az átlagosnál gyorsabb, bár nem olyan gyors, mint amilyen a tokiói világbajnokságon volt. Ugyanők, s rajtuk kívül még fél tucat kevésbé ismert versenyző arra is felhívta a figyelmet, hogy az olimpiai stadion szélviszonyai cseppet sem kedvezőek. Egyrészt a tenger közelsége miatt, másrészt pedig azért, mert a pálya egy dombtetőn helyezkedik el, ahol a szél gyakran borítja fel a versenyzők számítását. így történt például a GP-döntón is, ahol Michael Johnsont 0,9 méteres ellenszél gátolta a világrekord megdöntésében, s ahol Szergej Bubka is a meg-megújuló széllökésekre panaszkodott. A megkérdezettek közül néhányan az 1989. évi barcelonai Világ Kupa-versenyen is részt vettek, amelynek első és harmadik napját hatalmas eső, igazi égszakadás zavarta meg. Ez a meteorológiai előrejelzések szerint éppenséggel jövőre is megtörténhet, ám az atléták inkább a széltől félnek. Az ellenszéltói, ami meggátolja az igazán jó eredményeket, de a hátszéltől is, ami viszont a rekordkísérleteket buktathatja meg. Másodszor is győzelem Az NB Il-es birkózó csapatbajnokság második fordulójában is győztesen került ki a Szegedi VSE együttese. A Bp. Spartacus Kőér utcai csarnokában a Balogh János, Bodai László, Gyuris Menyhért, Kalcsevics László. Márkus Csaba, Németh László, Sándor László, Sántha Ferenc, Sipos István, Szokoly Tamás összeállítású vasutas gárda 26:13 arányú győzelmet aratott. A csapat edzője Csikós Ferenc. A Szegedi VSE legközelebb október 5-én lép szőnyegre amikor a Pécs csapatát fogadjak, majd egy héttel később, szintén hazai környezetben, a Bp. Spartacussal méri össze ismét erőit. A mai EB-selejtezőn Csak Alejnyikov játéka kérdéses Örülhetnek a magyar válogatott labdarúgók. No nem annak, I Moszkvába már beköszöntött az igazi hűvös ősz, hanem annak, hogy a napok óta tartó esőzés hétfőn, az ideérkezés napján legalább elállt így aztán a szerdai Eb-selejtező színhelyén, a Luzsnyiki Lenin stadionban nem lehet különösebb panasz a pálya talajára. Az más kérdés, hogy a játékosok a kezdőkörben egy darabokra tört vodkás üveg maradványait szedték össze. Mindez kedden délelőtt történt, amikor a válogatott egyórás edzést tartott a százezer néző befogadására alkalmas sportlétesítményben. A Mészöly Kálmán, Glázer Róbert és Hankó János alkotta edzőtrió pergő foglalkozást vezényelt, s a végén maradt idő egy kis kétkapus játékra is. - Remek hangulatban van a csapat, a fiúk örülnek egymásnak, s jó nézni azt is, hogy milyen frissen mozognak - mondta Mészöly Kálmán szövetségi kapitány, majd megerősítette, hogy marad az az összeállítás, amit már napokkal ezelőtt megadott. Vagyis a kezdő tizenegy így fest: Petry - Disztl L. - Lipcsei, Limperger - Mónos, Kozma, Détári, Lőrincz, Szalma - Kiprich, Kovács K. A ferencvárosi Lipcsei Péter másodszor szerepel a nemzeti együttesben, de most először játszik tétmérkőzésen. - Nem igazán számítottam arra, hogy kezdőember leszek, bár azt én is érzem, hogy az utóbbi időben egész jól megy a játék, s a gólokkal sem maradok adós. Nem tartok az összecsapástól, szerintem az iksz mindenképpen meglesz. A Burgosból hazahívott Limperger Zsolt nem ilyen optimista, ő csak ennyit mondott: - Nehéz, nagyon nehéz lesz a szerdai meccs. A csapatkapitányi tisztséget betöltő Détári Lajos viszont bizakodva szólt az esélyekről. - Jó eredményt várok, remélem az egyik pontot hazavisszük. Mészöly az edzés végén így nyilatkozott az őt faggató újságíróknak: - Nekem lett igazam, senki sem jelentett sérültet, vagy beteget a számításba vett idegenlégiósak közül, így a jelenlegi legerősebb csapatot küldhetem pályára. Bármilyen furcsán is hangzik: nyerni szeretnénk, s nagyon bízom abban, hogy döntetlennél nem adjuk alább. Jó lenne, ha egyszer már nekünk is kijönne a lépés. Nem szabad megijedni, nagyobb önbizalommal kell pályára lépni, s akkor okozhatunk olyan meglepetést, mint amilyet a szovjetek szereztek nekünk áprilisban Budapesten, amikor a legutóbbi Eb-selejtezőn 1-0-ra kikaptunk tőlük. A szovjet válogatottról nem vdh könnyű információkat szerelni, mert a kerettagok péntektój a Moszkvához közeli novogorszki edzőtáborban készülnek a számukra oly fontos összecsapásra. Hosszas keresgélés után Vlagyimir Szalkovval, Bisovec pályaedzőjével sikerült szót váltani. - Tizenkilencen vannak a keretben, de közülük a most előszar behívott Kahaber Chadadzéra nem számíthatunk, mert az első gyakorláson megsérült. Szergej Alejnyikov sem teljesen egészséges, így az -f játéka is erősen kérdéses, pedig 6 feltétlenül tagja lenne a kezdő együttesnek. Ha nem léphet pályára, akkor valószínűleg Alekszandr Mosztovoj helyettesíti a szerdán 18 órakor kezdődő összecsapáson. Ami pedig az eredményt illeti: számunkra csak a győzelem elfogadható. Lányok a ringben Az Orosz Medvelányok moszkvai női ökölvívó csapat versenykihívást intézett a Manhattani Rókácskák New York-i klub lányaihoz, akik elfogadták a kihívást. A verseny idejéről színhelyéről még nem állapodtak meg, de a nyolc szovjet kislány — 17-20 évesek - bármikor kész ringbe szállni. - A legjobb formában a 18 éves, 161 centi magas, 56 kilós Anna Samova van - mondta a lányok edzője, Dmitrij Lomakov. Anna egyébként tavaly megnyerte a moszkvai nyílt bajnokságot. Anna szerint a női ökölvívás szép sport, s a jelenlegi, nem éppen biztonságos közállapotok mellett rendkívül hasznos is... Az AN képein a verseny és a boldog győztes látható.