Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-23 / 223. szám

HÉTFŐ, 1991. SZEPT. 23. BELPOLITIKA 3 A háborítatlan élet joga A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány szombat este, a budapesti Szent István Bazilikában megtartott ökumenikus istentiszeteletén részt vevő egyházak és felekezetek képviselői imádságaikban felemelték szavukat a Jugoszláviában folyó, emberéleteket kioltó polgárháború mielőbbi befejezése érdekében. Hangsúlyozták, hogy minden népnek - magyarnak, horvátnak és szlovénnek joga van szülőföldjén háborítatlan élethez és a nemzeti önrendelkezéshez. Tőkés László református püspök, az alapítvány alelnöke reményét fejezte ki, hogy a Jugoszláviában kialakult fegyveres konfliktus nem ismétlődik meg sem Erdély földjén, sem máshol Európában. „A fegyverek dörgése a bizonyíték: soha nem volt a mostaninál nagyobb szükség egy olyan szervezet létrehozására, amely vallja: a Duna-medence népei számára csak sorsközösségük tudatosítása, a nemzeti egyenjogúság következetes biztosítása hozhat békés jövőt" - fogalmazta meg az alig néhány hete megalakult Hunyadi Szövetség alapelvét Székely András Bertalan, a szövetség főtitkára. A jugoszláviai magyarok értékeit és érdekeit közvetítő magyar társadalmi szervezet szombaton tartotta első, ünnepélyes közgyűlését. Az új szervezet már megtette első jószolgálati cselekedetét: a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége rajtuk keresztül juttatott el 20 tonna élelmiszert a jugoszláviai menekültek számára. A Legfelsőbb Bíróság elutasította a közösség elleni izgatás bűntette miatt perbe fogott lapszerkesztő Romhányi László (Szent Korona) és társai más bíróság kijelölése iránt előterjesztett kérelmét. A védőügyvéd által előterjesztett kérelem kapcsán a Legfelsőbb Bíróság megállapította: az okként feltüntetett elfogultsági megítélés nem helytálló. Világkiállítás vidéken? Az expo negyvenezer új munkahelyet teremthet - állítja Baráth Etele kormánybiztos - Az expo szabályzat szerint a kiállítás jogát csak egy város kaphatja meg. Egyszer már kivételt tettek, amikor a Bécs-Budapest kettős helyszínbe beleegyeztek. Most igyekszünk bebizonyítani, hogy Magyarországon és nem csak Budapesten érdemes expót rendezni. - Most hol tartanak az előkészületekkel? - Felvázoltuk a világkiállítás új profilját és szlogenjét. Utak a jövőbe! címmel szeretnénk megrendezni a programsorozatot. Ehhez keressük a vonzó altémákat. Eddig az expókon a nagy nemzetállamok és a multinacionális nagyvállalatok vettek részt. Hazánk mérete miatt mi ezen is változtatni szeretnénk. Másképp akarjuk megszólítani a világot. - Hogyan? - A régiókat és a nagyvárosokat hívjak, a kultúrák találkozására építünk, a kommunikációt és a környezetet állítjuk a középpontba. - A vidéki városok hogyan kapcsolódhatnak ehhez? - Felmértük az előzetes érdeklődést. A hatás döbbenetes, több mint ezer programtervet nyújtottak be az ország minden részéből. Való A honatyák még nem döntöttek arról, lesz-e világkiállítás 1996-ban hazánkban. Az előkészületek azonban máris gőzerővel folynak. Felállt az országos programiroda, számítások készülnek a várható haszonról és kockázatokról. A bécsi polgárok leszavazták a „kettős" világkiállítás ötletét, így most Budapesté maradt a lehetőség. De mi lesz a vidéki magyar városokkal?- kérdeztük Baráth Etele kormánvbiztostól. igaz, hogy a rendezvények központja a főváros lesz, de a vidéket sem felejtjük el. Nem csak a programok miatt, a nagy pesti építkezések jó részéhez vidékről szállítják majd az anyagokat, a munkaerőt. - Honnan lesz ehhez pénz? - Eddig egyetlen fillért sem költött a költségvetés az expóra. Érdekes, hogy az önkormányzatok, a vállalkozók terveiben maximum 20 százalékban támaszkodnak a költségvetésre. Sokan pedig attól féltek, hogy jó alkalom lesz az expo a költségvetés megcsapolására. Központi pénzt egyébként is olyan dolgokra kérnénk, amire expo nélkül is kellene': ai utak felújítására, az infrastruktúra fejlesztésére. A világkiállítás nem lehet cél. csak eszköz az országnak. - Máshol mibe került egy ilyen kiállítás? - Sevillában 12 milliárd dollárba, a magyar expo számításaink szerint az egytizedéből kijönne. És ezt sem elsősorban a költségvetés fedezné, hanem a vállalkozók. - Mit hozhat egy szegény országnak a drága expo? - Elsősorban azt. hogy megismernek bennünket. Nemzetközi tapasztalat, hogy egy-egy világkiállítás után még öt-hat évig meredeken emelkedik a turizmus a rendező országban. Az expo ném néhány hónapos csoda. De itt van a privatizáció is. közben a szállodák meg konganak az ürességtől, az építőipar a tönk szélén áll. Egy jól szervezett kiállítás ezeken a gondokon is sokat segítene. -Hogyan? - Egyrészt több mint I milliárd dolláros privatizációs többletet eredményezne. Másrészt máris érezhető, hogy az ingatlanok értékét növelné. Budapesten az expora kijelölt területen lévő ingatlanok értéke egy év alatt tizenkétszeresére emelkedtek. Az előkészültek ideje alatt 160-180 ezer munkaerőt foglalkoztatna az expo. véglegesen pedig 40 ezer új munkahelyet teremetne a számításaink szerint. - Kockázatok? -Összesen 179'tényezőt vettünk számba egy tanulmányban: a háborútól a rossz cementig: - A szegediek pályáztak már jó néhány programmal. Ezekről mi a véleménye? - Túl kultúracentrikusak. Az ópusztaszeri programokat is túlhangsúlyozzák. Egyetemesebb ötletre lenne szükség. Nekem legjobban a város, az urbanizáció témaköre tetszett, mert ezzel a világ minden tájáról Szegedre lehetne vonzani az embereket. No meg kellene hozzá egy jó happening... RAEAI GÁBOR LAPIS ANDRÁS SZÉCHENYI-PORTRÉJA Széchenyi-ünnepségek az országban A bicentenárium alkalmából számos ünnepséget rendeztek hazánkban és külföldön is. Budapesten szombaton a sportolók vízi felvonulással tisztelegtek Széhenyi István gróf emléke előtt. A Lánchíd pesti hídfőjénél, a Széchenyi-szobornál rendezett ünnepségen a kormány képviseletében Antall József miniszterelnök koszorúzott. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a reformkor nagy egyéniségei között is voltak ellentétek és feszültségek, de sohasem voltak tisztességtelenek egymással szemben. Jó lenne megőrizni ezt az örökséget is - mondta Antall József. A Nemzeti Múzeumban Szabad György, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a Széchenyi István gróf és kora című kiállítást. Nagycenken, a Széchenyiek ősi lakóhelyén Göncz Árpád köztársasági elnök arról beszélt, hogy Széchenyi a magyarok, s az egyenjogúnak áhított nemzetiségek ügyét, és ezzel az ország egészét szolgálta. Kijelentette: 131 évvel a gróf halála után ügyahází a célt kellene valóra váltanunk: az ország polgárosodását. Ma közelebb állunk e cél megvalósításához, mint annak idején.'De a köztársasági elnök arra is figyelmeztetett, hogy ma is létezik ó'Fyah'ero.' amely - tudatosan, vagy sem - akadályózza ezt a folyamatot. Sokan még a felismert közös cél érdekében sem hajlandók egymással szót' érteni'.' makacs ellenálásba ütközik a nemzeti egyetértés és együttműködés formáinak kimunkálása. Göncz Árpád megemlékezése után a Széchenyi-család nevében Széchenyi László beszélt, majd az ünnepelt gróf szobrának megkoszorúzása következett. Két színházunk az ünnepi alkalomhoz igazodva tartott előadást: Sopronban a Győri Kisfaludy Színház művészeinek közreműködésével Németh László Széchenyi című drámáját adták elő. Budapesten a Szkéné Színházban Sántha József A legnagyobb című drámájának premierjél tartották meg. Bécs is az. ünneplők mellé sorakozott: Döblingben megkoszorúzták a gróf emléktábláját. Az osztrák főváros tudományos konferencia színhelye volt. amelyen Katona Tamás történész, külügyi államtitkár is előadást tartott. Szombaton este a Bécsi Collegiuni Hungaricumban Bánffy György A legnagyobb magyar című előadóestjét láthatta a közönség. Határoznak az elnöki jogkörről Az információk szerint az Alkotmánybíróság ma 14 órakor a meghívott közjogi méltóságok és a sajtó képviselőinek jelenlétében nyilvánosan hirdeti ki a köztársasági elnök jogkörével kapcsolatos egyesített indítványok tárgyában hozott határozatát. Mint ismeretes a közelmúltban az igazságügy- és a honvédelmi miniszter, valamint az Országgyűlés kulturális bizottsága egymástól függetlenül, különböző indíványokkal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az igazságügy-miniszter kérdése arra irányul, hogy a köztársasági elnök életének, testi épségének védelmét jelenti-e. vagy ennél tágabban értelmezhető, azaz kiterjeszthető az állámfő becsületének és méltóságának fokozott büntetőjogi védelmére is. KÖZÉLETI NAPLÓ MA RÁKOS TIBOR, a 2. számú (Felsőváros) választókerület képviselője 17-18 óra között lakossági fogadóórát tart a Lila iskolában. ÖNKORMÁNYZAT - PÁRTSZEMSZÖGBŐL címmel Jankó Attilával (SZDSZ), Szemók Árpáddal (MSZP), dr. Simor Ferenccel (KNDP), Náfrády Zoltánnal (Fidesz) és Hlingl Lászlóval (MDF) beszélget Tráser László a JATE-klubban, 18 órakor. HOLNAP A közelgő MEGYEI PÁRTTANÁCSKOZÁSRA készülve 16.30 órakor a Szocialista Párt megyei koordinációs tanácsa tagjai tartják soros ülésüket Szegeden, a Tisza Lajos körút 2-4. szám alatt. DOBÓ JÁNOS, a 21. számú választókerület képviselője 17 órától lakossági fogadóórát tart a Kodály Téri Általános Iskolában. KATONA GYULA, a 13. számú (Móraváros) választókerület képviselője 16-18 óráig (szerdán is) lakossági fogadóórát tart a vízművek Tisza Lajos körúti székházában. / Állásfoglalás, avagy kik a tudatlanok? A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos ideiglenes szabályokról szóló törvény szeptember 17-i országgyűlési tárgyalása és az elfogadást követően tartott igazságügyi minisztériumi sajtótájékoztató ismételten alkalmat adott arra. hogy a mezőgazdasági szövetkezeteket olyan bírálattal illessék, amelyre nem szolgáltak rá. Gyakorta elhangzik, hogy a különböző jogszabályi rendelkezésekre a termelőszövetkezeti tagság jogainak védelme érdekében van szükség, és hogy a tsz-vezetők és az érdekképviseleti szervek nem képviselik megfelelően a tagok védelmét. Feltételezik, hogy a szövetkezeti tagok tudatlanok és a szövetkezetben szintén tag vezető szakemberek pedig csalók, tolvajok, bűnözők. Aki ismeri a tsz-tagok véleményét. a tagság hangulatát, az tudja, hogy valójában az igazság egészen más. Élesen tiltakozunk ezen megnyilvánulások ellen, főleg azoktól a személyektől, akik soha nem ismerték és ma sem ismerik a termelőszövetkezetek jelen nehéz helyzetét. A szövetkezeli tagság ragaszkodik a tsz-hez, nem szünteti meg tagsági viszonyát, bár erre lehetősége volna, és továbbra is megélhetését a szövetkezet keretei közt. de valódi tulajdonosként a közös és háztáji gazdaság együttműködési kerete alapján tudja elképzelni. A szövetkezetek ma is a kisüzemi gazdaságok legfőbb támaszai, termelésük zavartalan ellátást biztosít az ország lakosságának és a piaci nehézségek ellenére is exportjuk egyik fő bevételi forrása a nemzetgazdaságnak. Sokat foglalkoznak a sajtóban, különböző médiákban a szövetkezeti vagyonnal kapcsolatos kérdésekkel is. pedig megyénkben nincs olyan törekvés, amely a tagság érdekeivel ellentétben állna, szabálytalanságokat takarna, ismereteink szerint a vezetők többsége maximálisan betartja a törvényeket. Indokolatlannak tartjuk és sértőnek az ilyen jellegű hátrányos megnyilatkozásokat és jogszabályi diszkriminatív megkülönböztetéseket és tiltakozunk ellene. MEZŐGAZDASÁGI TERMELÖK CSONGRÁD MEGYEI ÉRDEKVÉDELMI SZÖVETSÉGE -m ym szeretem az állásfoglalásokat. Túl sok volt belőlük az utóbbi l\lidőben. Társadalmunk kiskorúságának kinyomtatott bizonyítékai. 4 Y melyek jelzik, sikertelen vagy el sem kezdett tárgyalások után születtek döntések, az erősebb jogán. Akit sért, pótcselekvésként állástfoglaf Ha nincs igaza, akkor is joga van hozzá, ha igaza van. erkölcsi kötelessége. Ezt az állásfoglalást kivételesen vártam, s mélységesen csalódtam volna, ha nem születik meg. Hogy miért? - Személyes élményein rá a válasz. Osztálytársamnak ellopták a pénztárcáját. A; osztályfőnök dörgedelmes erkölcsi prédikációja harminc embernek szólt, közöttünk lehetett az az egy is, aki elemelte a társa vagyonkáját. Felszólított, önként jelentkezzen a tettes. Senki sem állt fel. s az életben nem derült ki. azért-e, mert fejletlen erkölcsénél erősebb volt a félelme, vagy netán másik osztályból surrantak be a szünetben. Gondolkodási időt kaptunk, úgymond: addig nem mehetünk haza. míg fel nem adja magát a tolvaj. Hat árakor elengedtek bennünket. Harmincan cipeltük luiza a szégyen, a bűn bélyegének egyharmincad részét. A; ártatlan gyerek a felnőtt, a tanúr előtt soha nem tisztázhatta magát. Biztos lehettem abban, fiogy én gyanún felül állok, mert úgy általában nem szokásom az efféle csínytevés. Különben ma már arról sem vagyok nn^gvőződve. valóban volt-e pénz abban a tárcában? Bezárták az osztályt, „bezárták" a szövetkezeteket. Korlátozta őket a tanár, a Parlament szabadságukban. Ha volt szándékukban, ha nem. vagyont menteni, zavarosban halászni, felelőtlenül ingatlant eladni, november 30-ig erre semmi lehetőségük. Végül is nem történt semmi különös: az ártatlan ne vegye mellre! - sugallja a döntés, s annak magyarázata. Akinek nincs önérzete, el is fogadhatja e bölcs meggondolást. TÓTH SZELES ISTVÁN