Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-04 / 207. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. SZEPT. 4. Diplomáciai csúcsszezon Diplomáciai csúcsszezon kezdődik szeptemberben. A magas szintű láto­gatások, rangos nemzetközi konfe­renciák sorát Antall József japán látogatása nyitja meg. A kormányfő szeptember 7-10-e között látogat a felkelő nap országába, ahol vendég­látója, Kaifu Tosiki miniszterelnök mellett megbeszélést folytat a szigetország pénzügyi, üzleti köre­inek vezetőivel is. A magyar kor­mányfő távol-keleti látogatásáról és a diplomáciai naptár más fontos szeptemberi dátumairól Hermán János külügyi szóvivő tájékoztatta az újságírókat szokásos keddi sajtó­konferenciáján. A magyar kormányfő Japánból közvetlenül Franciaországba látogat, ahol várhatóan találkozik Francois Mitterrand elnökkel. A tervek szerint a két ország külügyminiszterei a látogatáshoz időzítve írják alá a magyar-francia alapszerződést. Párizsból Strasbourgba vezet Antall József útja. A magyar kor­mányfő itt találkozik Enrique Báron Crespóval, az Európai Parlament elnökével, s felszólal a tekintélyes európai grémium előtt. Antall József Strasbourgban veszi át az európai egység ügyét szolgáló politikusok rangos kitüntetését, a Schuman-díjat. Kettős vonatkozásban is jelentős nemzetközi esemény színhelye lesz szeptember 10-e és október 4-e kö­zött Moszkva. Az orosz főváros ad otthont a helsinki folyamat úgy­nevezett emberi dimenziókkal foglalkozó konferenciasorozata következő találkozójának. A sor­rendben immár harmadik találkozóra Jeszenszky Géza külügyminiszter vezetésével magyar küldöttség utazik. Kész a nemzetiségi kódex Elkészült a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény­tervezet - jelentették be a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban a kedden délelőtti sajtótájékoztatón. Elmondták, hogy a tervezetet a hivatal szeptember 4-én terjeszti a kormány Kodifikációs Bizottsága elé. A Kodifikációs Bizottság munkájában az érintett tárcák kép­viselői mellett részt vesznek a Kisebbségi Kerekasztal megbízottai is. A törvényjavaslatot a további széles körű egyeztetések után a kormány - szándéka szerint még ez évben az Országgyűlés elé terjeszti. A tervezet mintegy 80 parag­rafusából 70, a hazai kisebbségek szervezetei túlnyomó többségének képviselőiből alakult Kisebbségi Kerekasztallal létrejött konszenzus eredménye. Tartalmazza a hazánkban élő kisebbségek egyéni és közösségi jogait, rögzíti többek között a nyelvhasználathoz, valamint az anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogokat. Külön fejezet szól a kisebb­ségek önkormányzatairól, kulturális autonómiájáról, a kisebbségek támo­gatásáról, szervezeteik vagyonáról, gazdálkodásáról. A kisebbségek országgyűlési képviseletére vonatko­zó szabályozás tervezetét is magába foglalja. A tárgyaló delegációk eltérő véleményét a törvénytervezetben alternatív szövegváltozatok tükrözik. A kisebbségek ideiglenes parlamenti képviseletének kérdése, valamint a zárórendelkezések megszövegezése ugyanis további egyeztetést igényel. (MTI) Az adórendszer változásáról rl, - t. i ...... •• -íl.v.r Ál r I" Kilencpontos állásfoglalást fo­gadott el a Magyar Gazdasági Kama­ra ügyvezető elnöksége kedden az adó­rendszer átalakításának kiinduló elve­iről. A dokumentum rögzíti, hogy a Magyar Gazdasági Kamara egyetért az 1988-ban bevezetett adórendszer gyökeres átalakításának igényével, és azzal is, hogy az adórendszert a kö­zös piaci normáknak megfelelően kell továbbfejleszteni. A dokumentum megállapítja, hogy a kamara egyetért a kedvezmények körének szűkítésével, de ezt nem szabad általános elvnek tekinteni. A mezőgazdasági kedvezmény eltörlése versenyképtelenné teheti a mező­gazdasági termékeinket a nyugat­európai piacokon. Bírálja a kamara azt is, hogy megszűnne a lakás­építések áfa-visszatérítése, és a kész lakások nullaszázalékos adókulcsa. A kamara szerint ezek az intéz­kedések az elviselhetetlenségig meg­nehezítenék a lakáshoz jutást. Az áfa-térítés eltörlésével megszűnne az építtetők érdekeltsége abban, hogy a vállalkozóktól számlát kérjenek, és ez is az adóbevételek csökkentését eredményezné. Külön hangsúlyozza a kamara, hogy nem lehet egyetérteni a családi pótlék és a szociális segély megadóztatásával. (MTI) Menekülő KGB-ügynökök Jelcin cáfolja az orosz hegemóniát Borisz Jelcin a Népképviselők Kongresszusának keddi ülésén visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország hegemóniára törekedne a most körvonalazódó új államszövetségben. Az oroszországi elnök burkoltan bár, de beszédében támogatásáról biztosította Mihail Gorbacsovot. - A demokrácia és a szabadság útjára lépett Oroszország nem fog birodalommá válni, nem akarja eljátszani a köztársaságok „idősebb testvérének" szerepét. Mindössze egyenlő kíván lenni az egyenlők között - szögezte le az orosz elnök. Jelcin igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, amelyek az orosz nacionalizmus, a birodalmi törekvé­sek felerősödése miatt fogalmazód­tak meg több köztársaságban is. Az oroszországi elnök beszédében határozottan kiállt a tíz köztársaság és Gorbacsov álal elfogadott közös nyilatkozat mellett, amely az új Szovjetunió felépítését célozza. A nyilatkozat alapján várhatóan a délutáni ülésen terjesztik elő és bocsátják vitára a program konkrét mmmmmssmmmmm tervezetét. Úgy vélekedett, hogy a szövetséget fenntartó köztársaságok között mindenképpen célszerű lenne egy koordináló központ létrehozása. Gorbacsovról szólva kifejtette: a szovjet államfő megváltozott három héttel ezelőtti önmagához képest, bár kétségtelen, hogy ingadozó politiká­jával maga teremtett táptalajt az összeesküvés kifejlődéséhez. Az SZKP felfüggesztésének felül­vizsgálatát sürgette a kongresszustól Roj Medvegyev. A korábban a refor­merek közé sorolt történész, akit a brezsnyevi korszakban nézetei miatt kizártak a pártból, hangsúlyozta: az SZKP nem tűnhet el a szovjet politikai életből, a demokratikus mozgalmakkal egyenlő feltételeket kell biztosítani számára. Hang­súlyozta, hogy a párt központi bizottsága testületileg nem támogatta az államcsínyt, s ezért nem is lenne célszerű a testület feloszlatása, ahogy ezt Gorbacsov kezdeményezte. Miután a népek számára a szuverenitás lett a legfontosabb kérdés, úkrajna leginkább konfö­deráció létrehozásában látja a jelenlegi Szovjetunió jövőjét ­jelentette ki hétfőn Moszkvában Leonyid Kravcsuk ukrán elnök. Az ukrán vezető nemzetközi sajtó­értekezletén ugyanakkor bírálta az Oroszországi Föderáció egyes lépéseit. Kravcsuk hangsúlyozta, hogy közvéleménykutatási adatok szerint az ukránok 80 százaléka a kon­föderáció mellett van. Az ukrán elnök leszögezte: ő Ukrajna teljesértékű állami szuve­renitásának a híve, de nem tartja most reálisnak, hogy a külföldi államok elismerjék a független Uk­rajnát úgy, mint azt a balti államok esetében tették. Kravcsuk külön szólt arról, hogy az ukrán politika egyik legfontosabb eleme az Oroszországhoz fűződő jó kapcsolatok megőrzése. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a puccs utáni napokban az Orosz­országi Föderáció parlamentje időn­ként szövetségi jogköröket gyako­rolt. A népgazdaság operatív irányí­tására létrehozott bizottság össze­tétele is azt mutatja, hogy egy meg­határozott köztársaság érdeke került előtérbe. Ellenezzük azt, hogy az szerezzen meg magának minél többet, aki közelebb van a tűzhöz ­hangsúlyozta az ukrán elnök. A moszkvai puccs leverése után KGB-tisztek és az SZKP apparátusá­nak munkatársai Mexikón át Kubába és Brazíliába szöknek, hogy elkerül­jék a felelősségre vonást - számolt be hétfőn amerikai hírszerzési forrá­sokra hivatkozva a The Washington Times. Az amerikaiakat a mexikói kémelhárítás tájékoztatta arról, hogy a szovjet személyek részben a mexi­kói kormánytól kértek menedéket, s nem üres kézzel, hanem készpénzzel és vagyontárgyakkal érkeztek. Legértékesebb „hozományuk" fel­tehetőleg az az információtömeg, amellyel meg akarják vásárolni a menedéket. Feltehető további úticél­jaik: Kuba és Brazília is, mert a dél­amerikai országnak igen kevés állam­mal van kiadatási egyezménye. (MTI) Magyarország is tagja lenne Javaslat gazdasági szövetségre Az ügyvezető szovjet kormány­főként tevékenykedő Ivan Szilajev oroszországi miniszterelnök a nép­képviselő kongresszuson kedden mondott beszédében nem tartotta kizártnak, hogy a volt „baráti országok" - így Bulgária, Csehszlo­vákia és Lengyelország - is csatla­koznak a tizenöt szovjet köztársaság között kötendő gazdasági megálla­podáshoz. Közölte, hogy a kormány funk­cióit ideiglenesen ellátó gazdasági bizottság élŐző nap tárgyalt a lengyel miniszterelnök-helyettessel az együttműködés kérdéseiről. Ivan Szilajev szerint a kelet­európai országok esetleges csatlako­zásához az ad alapot, hogy korábban legalább olyan mértékben integ­rálódtak a szovjet gazdaságba, mint maguk a tagköztársaságok. Hozzá­tette, hogy amennyiben ilyen igény felvetődik a volt KGST-országok ré­széről, akkor annak eleget kell tenni. A külgazdasági kapcsolatokat érintve elmondta, hogy a Nyugat fe­lülvizsgálja az országgal kapcsolatos eddigi álláspontját, és bővíteni fogja a Szovjetunióba irányuló segélyeket. Az ügyvezető kormányfő a nyugati vezetőkkel az utóbbi napokban le­zajlott érintkezései alapján jutott erre a következtetésre. Ivan Szilajev nyilatkozatot olva­sott fel az általa irányított bizottság nevében: abban a testület támogatá­sáról biztosította a tizenegyek által vázolt elképzeléseket, és azok elfogadására szólította fel a parla­mentet. A bizottság egybehangzó véleménye szerint megvalósítható a tizenöt köztársaság közötti újszerű gazdasági együttműködés, és abban a balti államok is érdekeltek. Ennek illusztrálására az ügyvezető kor­mányfő megjegyezte, hogy a bizott­ság munkájában valamennyi köztár­saság küldötte részt vesz, és az eddigi döntéseket egyöntetűen hoz­ták meg. Ivan Szilajev az ülés szünetében tartott rögtönzött sajtóértekezleten Magyarországot is azok közé az országok közé sorolta, amelyek a korábbi szoros gazdasági szálak okán csatlakozhatnak a volt szovjet köz­társaságok gazdasági együttműkö­dési szövetségéhez. (MTI) Vita a „tizenegyek" nyilatkozatáról A „tizenegyek" nyilatkozatának elfogadására szólította fel szenve­délyes hangú beszédében kedden a népképviselők kongresszusát Mihail Gorbacsov. A szovjet elnök a várakozás elle­nére a kongresszuson nem előadói beszédet mondott, hanem röviden hozzászólt a vitához. Igen határo­zottan visszautasította a nyilatkozat kapcsán ót és a köztársasági veze­tőket ért vádakat. Az államfő szerint egyesek már-már úgy igyekeznek beállítani a nyilatkozatot, mint valamiféle hatalomátvételi kísérletet, holott éppen az egyetlen, alkotmá­nyos utat választva terjesztették elő elképzeléseiket. Kitérve a ké. héttel ezelőtti ál­lamcsínyre, elismerte, hogy hibázott. Legfőbb tévedésének nevezte, hogy nem gyorsította meg a totalitárius struktúra lebontását. Hozzátette ugyanakkor, hogy már ő sem az az ember, aki a puccs előtt volt. Kijelentette, hogy a nyilatkozat elfogadása nélkül nem lehet megol­dani a fennálló gazdasági, politikai, szociális és egyéb problémákat sem. Több ízben is kiemelte az „egységes politikai és gazdasági térség" meg­őrzésének fontosságát, amely vdle­ménye szerint egyben az „egységes demokratikus térség" fenntartásának is alapfeltétele. Némileg módosítva a nyilat­kozatban kifejtett elképzeléseken. Mihail Gorbacsov - a többi aláíró beleegyezését is élvezve - felvetette, hogy esetleg az Államtanács mellett a megújuló Legfelsőbb Tanács is kivehetné részét az átmeneti irányí­tásból, és itt juthatnának szóhoz az autonómiák kévpselői is. (Az auto­nómiák vezetői kedden nyilatkozat­ban tiltakoztak amiatt, hogy a közös nyilatkozat lényegében nem számolt részvételükkel az új hatalmi szervekben.) Az elnök mintegy figyelmez­tetőleg hívja fel a hallgatóság figyel­mét: a Nyugat csak akkor fogja tá­mogatni az országot, ha az képes lesz az együttműködésre, a megegyezésre. Rövid beszédét befejezve ígéretet tett arra, hogy az államcsíny szer­vezőit és résztvevőit következetesen felelősségre fogják vonni, s ezt az ál­lamfőn kfvül az Államtanács és a tör vény hozó szervek ellenőrzik majd. (MTI) Szovjetunió - a működés módszertana (3.) Vendégelhárítás felső fokon Mottó: „Ha a Szovjetunióban valamit nem lehet elintézni pénzért, azt több pénzért el lehet". Ez a nagyon bölcs és feltétlenül igaz megállapítás nemcsak a vendéglátásra, a kereskedelemre, az utazásra, nemcsak az egész (hiány)gazdaságra igaz, nagyon mélyen gyökerezik az élet minden területén. Egy szabály, amit alig erősít kivétel. E mondat akár sorozatunk minden második részében szerepelhetne mottóként Az árnyékgazdasággal összefonódó korupció olyan erős, olyan kiszámítható, annyian élnek nagyon jól belőle, hogy felszámolása a közeljövőben reménytelennek látszik. A rendszer az üres színfalak, kirakatok mögött tökéletesen működik, megtanulható, pontosabban a körülmények rászorítják a szereplőket a beilleszkedésre. A kívül maradás, mint alternatíva fel sem vetődik, mindenki fogaskerék valamelyik szinten A szisztéma lényegének felvillantásához elég egyetlen szimpla ebéd. A helyszín egy nemzetközi szálloda étterme Kijevben, délidőben, egyharmad házzal, szovjet eleganciával. Minden nyugodt, az asztaloknál halk, csaknem tisztelettudó beszélgetés. A mindenható a kövér, már öregecske de leírhatatlanul magabiztos adminisztrátomő. Ez a foglalkozás nálunk - különösen manapság, amikor kötéllel kell fogni az éttermi vendégeket - ismeretlen. Az asszonyság az elosztó, a nincset osztja el. A nem, a nincs fogaloma minden bizonnyal a világ e tájékán a legértéktclenebb. A kapcsolatfelvétel első szintjén ez csak kommunikáció s egy nincs utáni "varí'-ba - ami kü­lönben nagyon gyakran előfordul - soha egyetlen ember sem pirul bele. Kizárólag a buta külföldi értetlenkedik. Leülünk, pedig az adminisztrátomőt sehol sem látjuk, óriási illetlenséget követünk el, s ennek eredményeként már robog is felénk a pincérnő. „Uraim, uraim, önöknek itt nem lehet leülni!" Szerencsére, szinte ugyanebben a pillanatban feltűnik az egy nappal korábban megismert mindenható asszonyság, akinek kegyeit előző este húsz rubel segítségével nyertük el. „Óh. ezek a mi barátaink!" - sikoltja, s lelkendezve elindul asztalunk felé. Felállni sincs időnk, Szergej valami egészen természetes mozdulattal a feje fölött fog kezet az adminiszt­rátornővel, aki ugyanazzal a lendületével viharzik is tovább. Az érkező pincérnő mozgása sem törik meg, csak a szándéka változik ellenkezőjére s már nyájasan kérdezi, mit is parancsolunk. Felírja, fordul egyet és mindjárt beköszönésképpen nagy tál jeget hoz az italokhoz, ami különben csak az egészen kiváltságos vendégeknek jár. Meglehetősen bambán kérdezem kollegámtól: és a pénzt mikor adod oda? Jót nevet rajtam, az aktus már régen megtörtént, csak én nem vettem észre. A fej fölötti kézfogásszerű üdvözlés néhány tized másodperce alatt minden megoldódott. Az, hogy eközben az admi­nisztrátomő miként jelzett a pincérnek, már az ó titkuk marad. Félórás, itthoni mérce szerint átlagosnak minősíthető ebédünk alatt több részletben vagy két tucat „önjelölt" vendéget egyszerűen kizavarnak a 30-40 százalékos telítettségű étteremből. Egy különben jól öltözött s ápolt szovjet állampolgárságú úr is elköveti azt az óriási hibát, hogy engedély nélkül merészel leülni egy üres asztalhoz. Negyed óráig nem szól hozzá senki s ezt egészen halkan, tényleg udvariasan szóvá is teszi. Rövid beszélgetés következik, melynek végére a pincérnő kissé felemeli a hangját: „Hát akkor csak üldögéljen." Az úr tíz perc múlva rákvörösen, némán, dolgavégezetlenül távozik. Két farmerbe öltözött nagykamaszt úgy próbálnak elutasítani, hogy csak csoportokat fogad az étterem. - Hát ezek? - mutat körbe az egyik fiatal a 2-6 fős asztaltársaságokon. - Vannak kiscsoportjaink is. Tiszta fehérben öreg indiai férfi érkezik, lehet vagy hetvenéves. Először egyszerűen ki akarják zavarni, majd taktikát változtatva, egyetlen rövid mondatban szemébe mondják a belépti díjat. (Tőle nem kell félni, biztosan nem provokátor.) Dollár villan s így nem meglepő, hogy az adminisztrátomő egyik pillanatról a másikra csicsergő madárkává változik, $ a szótár és az étlap segítségével hosszasan asszisztál az ételek kiválasztásánál Az étterem a külföldieknek nagyon olcsó, különösen azóta, hogy egy dollárért hivatalosan is többet adnak már 32 rubelnél. A hosszan ecsetelt ebéd: leves, vodka, előétel, kóla. főétel, kenyér, saláta és fagylalt két személyre mindössze 42 rubel, vagyis a csúszópénzzel együtt sincs két dollár, azaz 160 forint. Történik mindez Kijevben, a város egyik legelegánsabb éttermében. A mindent a vendégért felfogásért arrafelé bizonyára megbuktatnák a szakmunkástanulókat, hiszen ez az eretnek gondolkodás az egész rendszert felborítaná. Az ebédszünet nagy és régi vívmány, kora délután nagyon sok kisebb bolt, intézmény stb. bezár egy órára, s ez alól nem kivételek a gyorsétkezdék sem. Estefelé az éttermek fakultatív alapon tisztasági órákat tartanak, amikor elvileg tilos a bemenet, bár a cikk elején idézett mottó erre is kínál megoldást. A szállodák kétfélék, az egyikben fogadhatnak kül­földi vendégeket, a másikban nem, ami természetesen összefügg azzal, hogy így könnyebben garantálható a turisták biztonsága. Ez utóbbit egyébként nem is nagyon titkolják, kijevi szállodánk bejárata körül állandóan lebzselt néhány izomagyú s csak a puccs napjaiban lettek feltűnőbbek. A szolgáltatások árát a külföldiektói ma már dollárban kérik, bár előfordul, hogy a vendéglátók elintézik, rubelben fizethessen a tárgyalópartner. Az arányok valami sajátos szorzó eredményeként meglehetősen érdekesen alakulnak: egy kétágyas szoba fürdőszobával egy éjszakára 180 rubel - szűk egyhavi fizetés ha dollárban kell fizetni, ugyanez már több mint háromezer rubel. Lvovban a szobaasszony, ha megkérik inget, zoknit mos s vasal, teát, kávét készít, kekszet kínál. (Kijevben ebből elmarad a tea, a donyecki volt pártüdülőben pedig már semmi sincs.) A szállodaszobából 18 számjegy tárcsázásával elérhetők a szovjet nagyvárosok, a számítógép tökéletes nyilvántartásról árulkodó számlát ad minden beszél­getésről. Némi szépséghiba, hogy feltehetően bele­hallgatnak a telefonokba, kijevi vendéglátóink azt is tudják, a szálloda hányadik emeletén van ez a központ, amelyen a szálloda egyetlen nyilványos készülékének vonala is keresztülfut. Az utóbbin - a feltételezést megerősítendő - egyetlen épkézláb tudósítást sem sike­rült leadni anélkül, hogy háromszor meg nem szakadt volna a vonal, ugyanakkor a hírügynökség telefonján hosszú percekig beszélhettünk zavartalanul. TÓTH SZERGEJ - KOVÁCS ANDRÁS A Délmagyarország kiküldött munkatársainak ukrajnai riportját támogatták: GABODESSZA Első Magyar-Ukrán Termeltetési és Kereskedelmi Kft. (Szeged, Hajnóczi u. 18.) _ _ és a VOLÁNSPORT KFT MáW AUTÓKÖLCSÖNZŐ W% (Forrás Gyógyüdülő Szeged, Gyapjas Pál u. 16-24.)

Next

/
Thumbnails
Contents