Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-03 / 206. szám

4 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. SZEPT. 3. PATAKI SÁNDOR FOTÓ: GYENES KÁLMÁN „Falun méj> szívesen fogadják a védőnőt..." Új arc a tanácsadóban Heten pályázták meg a védőnői állást Pusztaszeren. A jelentkezők közül Süle Erika kapta meg a munkakört. Pályakezdőként érkezett a községbe, az idén szerzett diplomát a szegcdi védónóképzőben. Nem lesz könnyű dolga, hiszen egy olyan védőnő nyomdokaiba lép, aki 25 évig dolgozott a faluban, akit becsültek és elfogadtak. Erikának is ezt kell elérnie. Persze ehhez idő kell. Éppen a tanyavilágba indulna a csinos, fiatal nő. amikor beállítunk hozzá az egészségházba. Adódik tehát a kérdés: hogyan járja be a vidéket? - Az önkormányzat biztosítja az autót, egyelőre sofőrrel megyek ki a házakhoz, de ha megtanulnék vezetni, egyedül is megkapnám a kocsit. - Környékbeli? - Nem vagyok alföldi. Nagykanizsa mellől, Rigyácról jöttem Szegedre tanulni. Kollégista voltam, most pedig Tápén lakom albérletben, míg rendbe nem hozzák a felajánlott szolgálati lakást. Addig naponta ingázom. - Miért nem ment inkább haza? Nem tart arról, hogy távol a szülőktől jóval nehezebben boldogul? - Haza kellett volna mennem, már csak azért is, mert tanulmányi szerződés kötött Zalakomárhoz. De az ott felajánlott munkafeltételeket nem fogadtam el. Úgy döntöttem, inkább visszafizetem az ösztöndíjat, és máshol nézek magamnak állást. Itt próbálkoztam először és sikerült. Csak utólag tudtam meg, milyen sokan pályáztak erre a helyre, több, gyakorlott védőnő is. - Hány terhes asszonnyal, csecsemővel és kisgyerekkel kell törődnie? - Nyolc várandós asszony, huszonkét csecsemő és harmincöt kisgyerek tartozik hozzám. Természetesen a körzeti gyerekgyógyásszal és nőgyógyásszal együttműködve látom majd cl tanácsokkal a kismamákat. - Sokan azt mondják, jócskán vesztett rangjából a védőnői munka. Az asszonyok már nemigen igénylik az anya- és gyermekvédelem „szolgáltatásait..." - Van ebben némi igazság, ám ez a presztízsveszteség inkább a városokban dolgozó védőnőket sújtja. Ott tényleg előfordulhat, hogy egy-egy szituációban feleslegesnek érzik magukat. Falun azonban más a helyzet. Itt még szívesen, bizalommal fogadják a védőnő látogatását, hellyel kínálják, kikérik a véleményét. Amit máris észrevettem, Pusztaszeren nagyobb egymásra utaltságban élnek az emberek, mint azon a tájon, ahonnan én származom. Lehet, ez abból adódik, hogy ott nincsenek tanyák, itt meg jobbára a tanyai életforma jellemző. Biztosan a körülmények késztetik az ittenieket, hogy kötődjenek egymáshoz. És ez jó, ez szimpatikus... - Hallottam, amikor az egyik helybeli képviselő arra figyelmeztette, ne csak arra tanítsa meg az asszonyokat, hogyan főzőcskézzenek a kisbabáknak, hanem arra is gondja legyen, hogy a terhesség-megszakítások száma minél kisebb legyen a faluban. Vagyis a felvilágosítást legalább annyira szívügyének tekintse, mint a kisgyerekes családok látogatását, segítését. - Majd igyekszem... Találtam a tanácsadóban diafilmeket, prospektusokat, különböző tájékoztatókat. Ám arra még nem volt időm, hogy végiggondoljam, hol és hogyan is kezdjem ezt a felvilágosító munkát. Nyilván az iskolába kellene először elmennem. Akad itt azonban más is, amivel törődnöm kell. És ez a táplálkozási szokások megváltoztatása. Erre ugyancsak fontos, hogy odafigyeljek. GOMBOS ERZSÉBET Röszkei kérdés Félmunka fércmunka? A múltkorában baleset történt a röszkei paprikafeldolgozóban. Mentőkre volt szükség. A hívók kétségbeesetten csapkodták a rakoncátlan készüléket nem kaptak városi vonalat. Végül, ahogy már határhelyzetekben történni szokott, az utolsó pillanatban „eszükbe jutott", a takarékszövetkezet CB-készülékén ment a hívás, jött a mentő. Embertársunk időben kórházba került, a röszkeiek azonban sandán figyelik a telefont - mikor nem szolgálja óket? Napközben lehetetlen szegedi vonalat kapni - állítja Magyart László polgármester és Molnár Albert téeszelnök. A lakosság, illetve a gazdasági egységek nevében. - Tavaly június 30-án helyezték üzembe a négyszáz vonalas új központot - sorolja a figyelemreméltó adatsort a polgármester. Az önerős fejlesztés keretében magánszemélyenként harmincezer, közületenként 120 ezer forint volt a hozzájárulás. Örömünkre minden huszadik külterületi lakásba (a háromszáz tanyából), illetve a belterületen minden negyedik házba - reméltük - használható készülék került. Nyilvános telefonokat is fölállítottak a faluban, a tanyavilágban. A lakossági nyomás naponkénti jelzésekben nyilvánul meg: nem tudják használni a készülékeket; miért nem lép nevükben az önkormányzat? - Helyben nem alakult ki valamilyen elképzelés a bajok eredőjéről? - Meggyőződésünk szerint postai megoldást kívánó technikai problémáról van szó. Ráadásul az előfizetési díjakba is be van számítva egy bizonyos számú beszélgetés; ebben az esetben az állampolgárok jogosan föltételezik, hogy azt sem tudják kihasználni. Ötven vállalkozó, több kft. telephelye, kemping és fogadó, takarékszövetkezet, nagyáruház, termelőszövetkezet (több üzemegységgel) van a községben; s az önkormányzat és intézményei is kiszolgáltatva érzik „magukat" a süket készülékek miatt. Tarthatatlan az állapot! Jelenleg számunkra a telefon egy 30 (120) ezer forintot érő tárgy amit változó kedéllyel bámulunk. X (csillag) A telefongondok közepette van dicsekvésre alkalmat adó változás is a faluban. A Keramit Kisszövetkezet lendületesen építi a tornatermet. A küzdőtér átadását december 15-re tervezik. Az elnyert céltámogatás (7 200 000 Ft) a kiadások 40 százalékát fedezi. A többi 60 százalékot saját erőből biztosítják. Az arányok betartásával eddig három és félmilliót hívtak le a központi keretből. Számítanak a lakosság hozzájárulására is. Amennyiben a családonkénti ezer forintot vállalják, az 900 ezer forintot jelent. A községnek jelenleg, az ideiglenesen bejelentkezettekkel együtt. 3200 lakosa van. A külterületen hatszázan élnek. A családokra a gyermekközpontúság a jellemző. Az önkormányzat képviselői remélik, az állandó testmozgás lehetőségét egyformán ítélik meg: mint pozitív változást a nevelés fejlesztésének, emberközpontúvá válásának területén. Ezért fordulnak a Délmagyarországon keresztül Röszke lakosságához. Lapunknak augusztusban 650 előfizetője van a helységben. S mivel szeptembertől Ács Sánta Zoltánné újságárus bódét nyit az autóbuszfordulóban, várhatóan növekedni fog a szabadárusításban forgalmazott lappéldányok száma. Légköri széndioxidszennyeződés Évente 23 milliárd tonna széndioxid kerül a légtérbe, ebből 5 milliárd tonnányi a trópusi erdők felégetéses irtásából származik. A széndioxid-mentes technológiákkal dolgozó vízierőművek és atomerőművek a világ energiaellátásához 6,7 illetve 5,4 százalékkal járulnak hozzá, tehát elenyésző az arányuk a szén-dioxidot biztosító energiaforrásokhoz képest. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Újrafestett iskola, épülő tornaterem. Csengőszó Zákányszéken Sommázottan mond- 1 ható, hogy a munka- Tisztaság, rend és kiépült zártláncú televízióhálózat fogadja az első csengőszóra a kisdiákokat a zákányszéki általános iskolában. Amint ezt Vass Vilmos igazgatótól megtudtam a teljességében kihasznált iskolaépület minden zugát újrafestették, ahol kellett, tapétát cseréltek. Másutt talán meglepően hat: a festést, takarítást, az oktatási intézmény alkalmazottai végezték, maradéktalanul. Évek óta gyakorlat, hogy a két karbantartó, a takarítók, szóval a technikai alkalmazottak mindegy ike kiveszi a részét a munkából. Nem húzódozik senki, látva azt: szükségképpen még iskolavezetők sem átallják kézbefogni a korongecsetet. köri kötelezettségként elő nem írt festés, tapétázás ily módon töredék kiadással megoldódott. Csakúgy, mint tavaly, vagy azelőtt. Ez a munkájuk most nyolcszázezer forint megtakarítást jelent az oktatási intézményben. Ehhez viszonyítva nem eltúlzott az egyszeri jutalom összességében százezres tétele, különöst akkor nem, ha első alkalommal kerül sor ilyen jutalmazásra. Több év hasonló munkája után. Az iskolában a tisztaság és a rend nem újdonság erre év közben is figyelmet fordítanak a vezetők és a nevelők, hatásukra pedig mindinkább a diákok. Frissiben kezdhetik viszont használni a majdnem teljes egészében felszerelt, eszközökkel ellátott zártláncú televíziós hálózatot. Megtakarítást jelent ennek kiépítése is, hiszen kevesebb videolejátszóra van szükség, s azokat nem kell osztályteremről-osztály teremre cipelni, amikor szemléltető filmet, tantervbe illeszkedő vizuális programot akar a szaktanár alkalmazni. Az iskolai tv-hálózat kialakítása valójában csak anyagköltséget és eszközvásárlást igényelt. A kiépítést társadalmi munkában Szőke Pongrác és Csamangó János, két villanyszerelő végezte. Valójában példaadó a helybeli emberek viszonyulása az oktatásü gyhöz, amint ez a néhány soros információból kitűnik. Nem kevésbé említést érdemlő: a zákányszéki iskolásgyerekek ingyen kapják a tankönyvet. A helyi önkormányzat kifizette az összességében 215 ezer forint tankönyv árat, ezzel is enyhítve a szülőkre háruló terheket. Mindenképpen a legfontosabbak közé tartozik, hogy júniusban, egy héttel a tanévzáró után megkezdődött a mintegy 18 millió forint összköltségű, Parlament által megszavazott céltámogatással központilag segített tornaterem építése. Hétről hétre több látszik a készülő építményből, s minden bizonnyal a tanév végére már az utolsó simításokat is elvégzik. A tanévzárást - bár szép a nyár Zákányszéken - ha minden igaz akár az új tornateremben szervezhetik. íSCL • '-•'.. :.- .'..'. >A * BECSEI PÉTER / Uj állatgyógyszergyár Új állatgyógyászati vakcinákat és diagnosztikumokat előállító üzemet létesítettek Bábolna Bio-Labor néven Budapesten. A teljes egészében bábolnai tulajdonban levő üzem mintegy 300 millió forintba került és évente 400-500 millió adag különféle vakcinákat és körülbelül 20 millió adag inaktivált oltóanyagot gyárt majd a legkorszerűbb körülmények között. A gyártók először a baromfi diagnosztikumokkal lépnek piacra és ezekből évente 4-5 új készítmény előállítását tervezik. A termeléshez a gépeket, a berendezéseket Olaszországból, Németországból és Ausztriából szerezték be. Az előállított készítményeket elsősorban Algériában, Romániában, Lengyelországban, Ausztriában, Csehszlovákiában és Svájcban kívánják értékesíteni. Mindenszentekre kész Hosszú huzavona után végre teljesül azoknak a kisteleki és a város környékén élő embereknek a vágya, akik évek óta szorgalmazzák, legyen második világháborús emlékmű a településen. Az elesett katonák emlékét ne csak az emlékezet őrizze, de a magyar földre soha vissza nem térőknek legalább egy kegyeleti hely adassék meg, ahol a hozzátartozók letehetik virágaikat. A Borvendég Béla által tervezett és Nemes Nagy Ferenc kivitelező irányításával készülő szép megoldású építmény munkálatai a befejezéshez közelednek. Hiányzik még a rézborítású zsindelyszerű tető kialakítása, hátravan a százharminc áldozat nevének téglába égetése, és természetesen az emlékmű környékének parkosítását is meg kell oldaniuk. Hogy a nőí alak. Szathmáry Gyöngyi szobra ott áll-e majd az avatáskor az emlékmű előterében - ahogyan azt az eredeti tervdokumentáció tartalmazza - vagy cSak később helyezik oda, egyelőre kérdéses. Azt viszont máris közzétehetjük, az emlékművet várhatóan október 23-án, de legkésőbb Mindenszentek napján felavatják. G~E