Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

2 KÜLÖNSZÁM DÉLMAQYARORSZÁQ 1991. AUG. 20. / Opusztaszer '91 Rendezvények a Nemzeti Történeti Emlékparkban Délelőtt 8.30-9.30 óra: Ökumenikus istentisztelet az Árpád vezér szobornál. 9.30-10 óra: Térzene; közreműködik a hadsereg kalocsai helyőrségének fuvószenekara, Filus Antal vezényletével. 10-12 óra: Ünnepi nagygyűlés. A Himnusz után Pozsgay Imre országgyűlési képviselő mond beszédet; a Szózatot követően a Jászság Népi Együttes mutat be kulturális műsort. 11.30 óra: Ökumenikus kápolna alapkövének elhelyezése a tó mellett. Délután 1. számú színpad 13-14 óra: Népzenei műsor, közreműködik az Apátfalvi Pávakör és Citerazenekar, a Szegedi Rúzsa Sándor Népdalkör és Citerazenekar. a Szentesi Ifjúsági Citerazenekar, valamint a Vásárhely '89 Citerazenekar. 14.30-16 óra: Néptáncbemutató, közreműködik az Algyői Hagyományőrző Együttes, a Csongrádi Alföld Táncegyüttes és a Tápéi Hagyományőrző Együttes. 2. számú színpad 12.30-13.30 óra: Sportbemutató: karate, társastánc, zenés torna; közreműködik a Combat „D" SC, Szeged. 15-16.30 óra: A Gőzerő együttes rockkoncertje. 11-18 óra: Lovasbemutatót tart a DATE Állategészségügyi Főiskolai Kara sportegyesületének szakosztálya az emlékpark területén fekvő lovaspályán. Látnivalók a nemzeti emlékparkban A kövek beszélnek Nagyszörváros egészen Szegedig ért, olyan hosszú volt, hogy az egyik végén lakodalmat ültek, amikor a másik végét már a török dúlta. Ilyen legendák éltek arról a településről, amelynek immár alig van nyoma, csak a föld mélye őrizte meg emlékeit. A pusztaszeri vérszerződés, az államalapítás viszont történelmileg igazolható tény, még akkor is, ha ezt formálta, színezte az emberek fantáziája. A régészek munkája nyomán föltárult a több évszázadon keresztül bővített, újjáépített monostor alaprajza, megjelentek Szer település házainak jelzései és az egykori gótikus kapubéllel restaurált szobrai. Sosem-volt utca Ilyen utca sohasem volt, s mégis, a legpregnánsabban mutatja a Szeged környéki táj népi építészetét, sajátos néprajzi és ipari emlékeit. Ezen az utcán egymás mellett látható a szegedi tanya, a csongrádi halászház, a tömörkényi községháza, a Vásárhely-Pusztafeketehalmi olvasókör, a makói hagymásház,a mátyáshalmi kovácsműhely, a tűzoltószertár és a szélmalom, a pusztaszeri tanyai iskola és a most épülő alsóvárosi napsugaras ház. S mellettük ott a szatócsbolt és a most is működő postatörténeti kiállítás. Sőt, a falusi községháza épületében örök hűséget is esküdhetnek egymásnak a nosztalgiát kedve lő fiatalok. ÓPUSZTASZERI A DÉLMAGYARORSZÁG KÜLÖNKIADÁSA FŐSZERKESZTŐ: DLUSZTUS IMRE FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: SANDI ISTVÁN TERVEZTE ÉS SZERKESZTETTE: TAND1 LAJOS KIADJA: A DÉLMAGYARORSZÁG KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ KFT. FELELŐS KIADÓ: CHRISTIAN THEODOSE ÉS DLUSZTUS IMRE ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ: KJSPÁL ANTAL SZEDÉS, TÖRDELÉS: DÉLMAGYARORSZÁG KFT. NYOMÁS: NICE PRESSF. INVEST SZEGEDI NYOMDÁJA. FELELŐS VEZETŐ: SURÁNYI TIBOR A régi lámpás A nagy csongrádi tanyavilágban a népiskolákat hívták „lámpásoknak". Jószerével a környék parasztemberei gyűjtötték rá a soványka garasokat, harangszavára az olajozott padlójú tanteremben elkezdődött a nebulók okítása. Az osztatlan iskolák tanítói egyszerre voltak a környék jogászai és békebírói, orvosai a testnek és léleknek. Az 1911-ben épült pusztaszeri népiskola és berendezése, valamint a volt tanítói lakás szobáit betöltő dokumentumok a századeleji hangulatot idézik föl. A tanterem kályhája, a falon függő címere és térképei, valamint a demonstrációs táblák sokakban gyermekkori emlékeket idézhetnek. Épület a körképnek Talán a magyar képzőművészet történetének legvitatottabb darabja a millenniumra készült Feszty'körkép, A magyarok bejövetele. 1975 óta a világháborúban súlyosan megrongálódott óriási vászon a szegedi múzeumban várja újbóli felállítását a teljes restaurálást követően. Már az elmúlt években megkezdődött ez az aprólékos munka, mely a közeljövőben a nemzeti emlékparkban megépült hatalmas múzeumi épületben nyer elhelyezést. Itt fejeződik be a körkép teljes rekonstrukciója, reményeink szerint a honfoglalás 1100. évfordulójára. A tájba illeszkedő reprezentatív épület Nóvák István FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Ybl-díjas építész munkája. A Magyar Szent Korona zománcképei Nyáry Éva festőművész a Magyar Szent Korona 18 zománcképét festette meg félméteres nagyításban és a Budapesti Történeti Múzeum kiállításon mutatta be az alkotásokat. Az évszázadokon át hányatott sorsú, néhány évvel ezelőtt ünnepélyes külsőségek között hazatért korona első nagy királyunk, Szent István koronázása óta a nemzet legfontosabb történeti ereklyéje, Magyarország szimbóluma. A feudalizmus idején kialakult elméletét Werbőczi István Tripartituma rögzíti, eszerint az államhatalmat és az egész magyarságot, valamint Magyarország teriiletét foglalja magába. A korona eredetileg az uralkodói hatalom legfontosabb jelvénye volt; az uralkodó csak akkor vált törvényessé, ha a koronázási szertartáson az előírt törvények szerint fejére helyezték és az esküt elmondta. A koronázás csak akkor volt érvényes, ha a Szent Koronával történt. Ebből következett hányatott sorsa évszázadokon át. Az egyes pártok és a trónkövetelők még ellopásától sem riadtak vissza. Kalandos utakon bár, de mindig visszakerült az országba. Története valóságos krimi, véres botrányokkal körítve. A korona, mint méltóságjelvény, már az ókorban ismert volt. Formája évszázadok során többször változott. Asszíriában, Babilonban, Egyiptomban, Rómában szalagszerű pánt volt. Zárt formája Bizáncban alakult ki. A magyar korona is ehhez a típushoz tartozik. Két, később összeillesztett részből áll. A felső, latin feliratos, kettős keresztpántos zárt koronát a hagyomány szerint II. Szilveszter pápa küldte Szent Istvánnak. Ezzel koronázták meg első királyunkat. Az alsó abroncskoronát Dukasz Mihály bizánci császár küldte /. Géza királynak. Feltételezhetően 1074-1077 között készült, s a bizánci ötvösművészet egyedülálló remeke. A két korona egyesítése a kutatók szerint 111. Béla uralkodása idején történhetett. Nyáry Éva festőművész az egyedülálló műalkotás és nemzeti ereklye iránti alázatos tisztelettel hosszú tanulmányok után nagyította fel a történeti szempontból is igen fontos kicsiny műremekeket, melyeknek közeli megtekintése a korona jelenlegi őrzési helyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban csak keveseknek áll módjában. Ez avatja dokumentumértékűvé a festménysorozatot, mely egy évezred távolából hozza közelbe a történeti szereplőket. BRESTYÁNSZKY ILONA