Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

SZERDA, 1991. SZEPT. 11. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 Befürödtünk? Hiszik, vagy sem, még annyi érdekem sincs a szegedi fürdők - egyre inkább úgy tűnik, csak remélt fennmaradásában, hogy havonta egyszer elmennék úszkálni. Ez a testmozgásfajta nem az esetem, aggodalmam mégis létező, ráadásul egyre erőteljesebb. Ahogy jönnek a hírek,.úgy szilárdul meggyőződésem: most valamit - talán jóvátehetetlenül - elront a város. (Félreértés ne essék, nem úgy általában a város, hanem a fürdők boldogulásában ezidószerint jóformán egyedül számonkérhetó önkormányzati irányítás.) Boldog idők, amikor még amiatt főtt a fejük a városatyáknak, milyen indokkal szüntessék meg a koedukációt a partfürdőn! (A valóságos okra - az erkölcstelenségre - nem hivatkozhatván, legott kitalálták: a hölgyek egészségére nézvést nem kívánatos a levetkőzöttség, még utóbb megfáznak, ha az alkonyi homályban slafrok nélkül császkálnak az urak szeme láttára! No, sikerült is olyannyira elriasztani a vendégeket kis országunk első folyóvízi strandjáról ~ ez akkor még a mostani új híd lábánál leiedzett -, hogy az ezügyben üzemeltetóként érdekelt részvénytársaság bérelt fel álvendégeket, kiknek a kedvcsinálás lett feladatuk...) Elmerengek ezen a századeleji történeten, s azon a talányon, hogy futotta az 1840-es években már városi uszodára, gőzfürdőre, két évtized múltán Rókuson sziksós kádfürdőre, újabb , újszegedi uszodára, s ugorva az időben, 1930-ban a Hajós Alfréd-tervezte SZUE-ra. a második világháború utáni nyomorgásban úszóházakra... Mitől volt működőképes a városiassághoz nélkülözhetetlen komforttényező száz éve, s mitől nem lehet az ma? Ne, kérem szépen, ne vesse ellen most senki, hogy üres a pénztárcája, s hogy villamosra, szemétszállításra, közvilágításra, lakóházfelújításra sem futja az -önkormányzatnak! Aligha csak a pénzen múlik, hiszen ha úgy volna, legalább tovább tárgyaltak volna azzal a külföldi befektetővel, aki kijelentette: húsz milliót nem, de kétszázat már áldozna a szegedi fürdőkultúrára. Vagy azzal, aki a fejlesztési lehetőségeket, a gazdaságos működtetést fölvázoló tanulmánytervéért csak akkor kért volna pénzt, ha a megvalósítás jogát nem ő nyerné el. Alighanem ilyen okai is vannak, hogy bő egy hónap múlva egy tizenegynéhány méteres, gőzfürdóbeli medence, meg a sportuszoda vizében fürdik (meg? be?) az egész város. PALFY KATALIN Kukorica, késésben Még mindig kérdéses a KGST-vagyon sorsa Az utóbbi években korántsem voltak a kukorica terméskilátásai olyan biztatóak, mint most. A csapadékosabb időjárás csökkentett a tíz év óta halmozódó talajvízhiányon, s a növény tenyészidőszakában kiadós esők öntözték a földeket. Júniusban volt csak egy olyan időszak, amikor a levelek „furulyázni" készültek, de az utolsó pillanatban megjött a várva várt eső. A csapadékos, hűvös tavasz késleltette a veté!> és kelés idejét, s emiatt nehezen érnek a csövek. A legtöbb fajta még a szemtelítődés fázisánál tart. s a szemek nedvességtartalma 40-50 százalék körüli. A betakarítás idejét, a szárítási igényt nagyban befolyásolja, hogy napos, száraz vagy hűvös, csapadékos őszünk lesz-e. A napokban mért 2 fok körüli hajnali hőmérséklet mindenesetre óvatosságra int, nem szabad előre elkiabálni a jó termést, ami egyelőre csak lehetőség. A Gabonatermesztési Kutatóintézetben tegnap, kedden megtartott kukoricatermesztési szakmai napon és bemutatón elsősorban a fajtákról, agrotechnikai kísérletekről és a várható vetómagkínálatról esett szó. A közgazdasági és termelési környezettől azonban ők sem vonatkoztathatják el magukat. Proksza János főigazgató helyettes szerint a mezőgazdaság és a kutatás válsága az általános válság szerves része. Az exportpiacok ismerete, az állattenyésztés leendő súlyának időbeni prognosztizálása nélkül lehetetlen a gabonaágazat nagyságrendjét és szerkezetét optimálisan alakítani. Ezért is várják az ágazatban annyira a termelési feltételek szeptember közepére ígért meghirdetését. Egyelőre csak hírlik, hogy a kukorica vetésterületét célszerű valamelyest növelni. A kukorica hibridek megítélésében nincs lényegi változás, talán csak az. hogy a szárazságtűrés helyett inkább az érés gyorsaságát befolyásoló vízleadó képesség mérettetik meg. Honosított Pioneer és saját hibridjeik továbbra is keresettek. Ezekre az előre leadott vetőmag igény 20 ezer tonna, s a várható termés ennek több mint másfélszerese. Optimista fogalmazásban: lesz elegendő vetőmag. Ugyanakkor a magas nedvességtartalom, a kitolódott érési idő miatt nagyon nagy kárt tenne a csíraképességben egy esetleges fagy. Enélkül is akadnak választéki hiányok, így a közkedvelt Chiara egy része helyett a Carminát és Florenciát ajánlják. TÓTH SZELES A vagyon legjelentősebb részét a moszkvai KGST-palota képviseli, amelynek értékét körülbelül 39 millió rubelre becsülik. A szovjet fél úgy véli, hogy a vagyon a moszkvai önkormányzat tulajdonát képezi, s néhány nappal ezelőtt már fel is szólították a lengyel és a csehszlovák nagykövetet, ruházza át a ráeső részt az épületből. Kuba és Vietnam kivételével valamennyi volt szocialista ország képviselője egyetértett abban, hogy az épületet közösen kell hasznosítani. Magyarország részesedéseegyébként 10 százalék. A KGST felszámolási bizottságának mandátuma szeptember 26-án jár le. Alig több mint két hét áll tehát rendelkezésre a vitás kérdések megoldására. Kádár Béla azt javasolta, hogy a magyar fél hasonló értékű, 2000 négyzetméter alapterületű ingatlant kapjon. A javaslatot egyelőre nem fogadták el. Szó volt arról is, hogy a felszámolási bizottság 90 napos működési határidejét meghosszabbítják, ám mssvxmmstmtmmmmfmmmMnm!® Továbbra is kérdéses a KGST-vagyon sorsa, nem közeledtek az álláspontok a vitás kérdésekben - mondotta hazaérkezése után a Ferihegy i repülőtéren Kádár Béla külgazdasagi miniszter, aki a KGST Likvidációs Bizottság elnökeként két napig Moszkvában tárgyalt. erről sem született döntés. A magyar külgazdasági miniszter bízik abban - főként, mivel úgy tapasztalta, hogy a szemlélet és a stílus Moszkvában is változik -, hogy a hátralévő 15 nap alatt sikerül elsimítani a konfliktusokat. Moszkvai tartózkodása alatt Kádár Béla tárgyalt Jevgenyij Szaburov orosz miniszterelnök-helyettessel, valamint Gennagyij Filsinnel, az orosz nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterhelyettesével. Úgy tapasztalta, hogy a korábbiaknál lényegesen nyitottabbak a magyar javaslatokra. Az már látszik mondotta -, hogy a kapcsolatok minél jobb kiépítése elsősorban a köztársaságokkal célszerű. Elmondta azt is, hogy a magyar-szovjet külkereskedelem elmúlt héthavi mérlege szerint kivitelünk 504 millió, behozatalunk valamivel több mint egymilliárd dollárt tett ki. Míg azonban az import több mint kétharmadát kifizettük, a szovjet fél eddig mindössze 212 millió dollár értékben nyitott akkreditívet. A tárgyalásokon szó volt a további lehetséges magyar szállításokról is, konkrétan 1,1 milliárd dollár értékű ipari termék és 480 millió dollár értékű mezőgazdasági áru exportjáról. Szóbeli megállapodás született arról, hogy Magyarország 250 millió dollár értékű gyógyszert szállít a Szovjetuniónak, s három hónapig türelmi időt adnak az ellenérték kifizetésére. Ugyancsak szó volt 500 ezer tonna gabona idei exportjáról, 18 havi részletre. (MTI) Paradicsomlére menő harc Mától ismét indul a paradicsomfelvásárlás azokon az átvevőhelyeken, ahol azt szeptember negyedikén a Sámson-Szeko Kft. leállította. A termelést integráló mezőgazdasági szövetkezetek több fordulós tárgyalási menetben próbálkoztak olyan kompromisszummal, mely szerint záros határidőn belül pénzt láthatnak a termésért. Eszerint már a kilónkénti 2,20-as árat is elfogadják az elkövetkezendő időszakban, s belemennek a megosztott decemberi és márciusi fizetési határidőbe.Ugyanakkor nem fogadták el a gyáriak indítványát arról, hogy felejtsék e| azt a kárt, ami a csúcsidőszak közepén leállított szedés és vetőmagkinyerés miatt bekövetkezett. A mezőgazdasági szövetségben tegnap, kedden megtartott tárgyalásról Ódry Károly vezérigazgató helyettes azzal távozott, hogy e kártérítéssel foglalkozó szerződési pontokban a gyárvezető tulajdonosi biztos leghamarabb pénteken tud dönteni. Ha továbbra is ragaszkodik a szerződésszegés szankciók nélküli elfogadtatásához, akkor hétfőn e törékeny tűzszünet után ismét -kiújulnak a harcok, melyek , ha nem is vérre, de paradicsomlére mennek. Mindez a huzavona ezerötszáz család fontos bevételi forrását apasztja, egy olyan időszakban, amikor napról napra több bogyó megy tönkre a földeken. Az eddigiekből látható, a gyárnak púp a hátán az idei termés, a belőle készíthető termékekből eddig semennyit nem sikerült eladniuk. Sőt ennek az ellenkezője sem kizárt, ukrajnai sűrítmény behozatalát rebesgetik. A jelek szerint végérvényesen bealkonyult az eddigi termelőifeldolgozói kapcsolatrendszernek, a konzervipar válságával magával rántja a hozzá kapcsolódó termelői kört. A pivatizálás alatt álló állami vállalattól várt kedvező fordulatnak eddig nyoma sincs a gyakorlatban. Nem hiszem, hogy a paradicsom tili-toli s más hasonló módszerek jó ajánlólevelet jelentenének a majdani valós piacra épülő új szisztéma kiépítésében, ha egyáltalán lesz ilyen. ~ T Sz I Mutatós őszibarack „Szemesnek" áll a világ Mivel e gyümölcs zöme a piacokon kel el, a termelőnek résen kell lennie, s azt a fajtát kínálnia, amin leginkább megakad a szem. A vevőt a régi, megszokott zamat épp úgy vonzza, mint a méretével, kinézetével csábító újdonság. Épp ezeknek az újdonságoknak, információknak érdemes elébe menni. Aki szinkronban van e tudnivalókkal, s új szemzőágakat, alanyokat tud időben beszerezni, mire divatba jön egy fajta, már termő a fája. Az utóbbi évtizedben a termőterület 7500 hektárról csökkent le a mai szintre. Akkor 100 ezer tonna termésből 60 ezret adtak a kisgazdaságok, az idén 80 ezer tonnából 50 ezret. Az Alföld ebben az időszakban vált uralkodó termőtájjá. Az Amerikában és Nyugat-Európában befutott fajták sajnos igen nagy késéssel jutottak el hozzánk. Az állami minősítésre, a hazai viszonyokra való tudományos igényű adaptálásra 8-10 év is ráment. Míg egyik oldalról ez a termelési kockázatot csökkentette, másfelől az exportot akadályozta a késlekedés. Telepítési támogatást is csak jegyzett fajtákra adtak, ami konzerválta a választékot. Világtendencia a nektarin, vagy kopasz barack térhódítása. Kaliforniában már húsz éve „előzött", Olaszországban is ez adja a termés zömét. A faiskolai szaporításban nálunk öt éve még 6 százalék volt az aránya, s ma sem több 20 százaléknál. A gazdák közül sokan nem várják ki e hosszadalmas ügymenet végét, s saját kockázatukra külföldről, hazai kutatóbázisokról szereznek szemzőágat, engedéllyel vagy anélkül. E módszer nagy hátránya, hogy a másutt csodafán a mi viszonyaink között nem lesz mindig csodagyümölcs. Az egymás közötti csereberével a vírusfertőzést is elajándékozzák. A próba szerencse játékot a családi kassza sínyli, de olykor dagadhat is tőle az erszény. E két módszer közelítése jelentheti a megoldást, tájegységenként, kisebb körzetenként a kutatóintézeti vizsgálódással egyidőben termő mintakertek létesítésével. Környékünkön Szatymazon alakítják ki az elsőt. Amennyiben sikerrel jár a próbálkozás, a piacos fajták hazai elterjedésére sem kell 3-4 évnél többet vámi. így kerülnek térben és időben egyaránt a termelő közelébe, az újdonságok, minden zarándoklat nélkül. TÓTH SZELES ISTVÁN A méret szerinti válogatás még nem minden, a piacképesség mar a telepítéskor eldőlhet. MMMMMMMMMaMNNMMMN^^ A zsombói népfőiskolásokhoz szegődve jutottam el nemrégiben Érdre a Gyümölcs- és Dísznövény Kutató Fejlesztő Állomásra. Az őszibarack termesztési tanácskozáson és helyszíni bemutatón meglepett, hogy a zsombói gazdák mellett számtalan bordánvi, domaszéki, szatymazi, zákányszéki és szegedi ismerőssel találkozhattam. Az előadásból kapásból kikövetkeztettem, mi lehet e zarándoklat hátterében. Az ország 4100 hektárnyi őszibarack ültetvényének közel fele térségünkben található. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA