Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

SZERDA, 1991. SZEPT. 11. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 Befürödtünk? Hiszik, vagy sem, még annyi érdekem sincs a szegedi fürdők - egyre inkább úgy tűnik, csak remélt ­fennmaradásában, hogy havonta egyszer elmennék úszkálni. Ez a testmozgásfajta nem az esetem, aggodalmam mégis létező, ráadásul egyre erőteljesebb. Ahogy jönnek a hírek,.úgy szilárdul meggyőződésem: most valamit - talán jóvátehetetlenül - elront a város. (Félreértés ne essék, nem úgy általában a város, hanem a fürdők boldogulásában ezidószerint jóformán egye­dül számonkérhetó önkormányzati irányítás.) Boldog idők, amikor még amiatt főtt a fejük a városatyáknak, milyen indokkal szüntessék meg a koedukációt a partfürdőn! (A valóságos okra - az erkölcstelenségre - nem hivatkozhatván, legott kitalálták: a hölgyek egészségére nézvést nem kívánatos a levetkőzöttség, még utóbb megfáznak, ha az alkonyi homályban slafrok nélkül császkálnak az urak szeme láttára! No, sikerült is olyannyira elriasztani a vendégeket kis országunk első folyóvízi strandjáról ~ ez akkor még a mostani új híd lábánál leiedzett -, hogy az ezügyben üzemeltetóként érdekelt részvénytársaság bérelt fel álvendégeket, kiknek a kedvcsinálás lett feladatuk...) Elmerengek ezen a századeleji történeten, s azon a talányon, hogy futotta az 1840-es években már városi uszodára, gőzfürdőre, két évtized múltán Rókuson sziksós kádfürdőre, újabb , újszegedi uszodára, s ugorva az időben, 1930-ban a Hajós Alfréd-tervezte SZUE-ra. a második világháború utáni nyomorgásban úszóházakra... Mitől volt működőképes a városias­sághoz nélkülözhetetlen komforttényező száz éve, s mitől nem lehet az ma? Ne, kérem szépen, ne vesse ellen most senki, hogy üres a pénztárcája, s hogy villamosra, szemétszállí­tásra, közvilágításra, lakóházfelújításra sem futja az -önkormányzatnak! Aligha csak a pénzen múlik, hiszen ha úgy volna, legalább tovább tárgyaltak volna azzal a külföldi befektetővel, aki kijelentette: húsz milliót nem, de kétszázat már áldozna a szegedi fürdőkultú­rára. Vagy azzal, aki a fejlesztési lehetőségeket, a gaz­daságos működtetést fölvázoló tanulmánytervéért csak akkor kért volna pénzt, ha a megvalósítás jogát nem ő nyerné el. Alighanem ilyen okai is vannak, hogy bő egy hónap múlva egy tizenegynéhány méteres, gőzfürdóbeli medence, meg a sportuszoda vizében fürdik (meg? be?) az egész város. PALFY KATALIN Kukorica, késésben Még mindig kérdéses a KGST-vagyon sorsa Az utóbbi években korántsem voltak a kukorica terméskilátásai olyan biztatóak, mint most. A csapadékosabb időjárás csökkentett a tíz év óta halmozódó talajvízhiányon, s a növény tenyészidőszakában kiadós esők öntözték a földeket. Júniusban volt csak egy olyan időszak, amikor a levelek „furulyázni" készültek, de az utolsó pillanatban megjött a várva várt eső. A csapadékos, hűvös tavasz késleltette a veté!> és kelés idejét, s emiatt nehezen érnek a csövek. A legtöbb fajta még a szemtelítődés fázisánál tart. s a szemek nedvességtartalma 40-50 százalék körüli. A betakarítás idejét, a szárítási igényt nagyban befolyásolja, hogy napos, száraz vagy hűvös, csapadékos őszünk lesz-e. A napokban mért 2 fok körüli hajnali hőmérséklet mindenesetre óvatosságra int, nem szabad előre elkiabálni a jó termést, ami egyelőre csak lehetőség. A Gabonatermesztési Kutatóintézetben tegnap, kedden megtartott kukoricatermesztési szakmai napon és bemutatón elsősorban a fajtákról, agrotechnikai kísérletekről és a várható vetómagkínálatról esett szó. A közgazdasági és termelési környezettől azonban ők sem vonatkoztathatják el magukat. Proksza János főigazgató helyettes szerint a mezőgazdaság és a kutatás válsága az általános válság szerves része. Az exportpiacok ismerete, az állattenyésztés leendő súlyának időbeni prognosz­tizálása nélkül lehetetlen a gabonaágazat nagyságrendjét és szerkezetét optimálisan alakítani. Ezért is várják az ágazatban annyira a termelési feltételek szeptember közepére ígért meghirdetését. Egyelőre csak hírlik, hogy a kukorica vetésterületét célszerű valamelyest növelni. A kukorica hibridek megítélésében nincs lényegi változás, talán csak az. hogy a szárazságtűrés helyett inkább az érés gyorsaságát befolyásoló vízleadó képesség mérettetik meg. Honosított Pioneer és saját hibridjeik továbbra is keresettek. Ezekre az előre leadott vetőmag igény 20 ezer tonna, s a várható termés ennek több mint másfélszerese. Optimista fogalmazásban: lesz elegendő vetőmag. Ugyanakkor a magas nedvesség­tartalom, a kitolódott érési idő miatt nagyon nagy kárt tenne a csíraképességben egy esetleges fagy. Enélkül is akadnak választéki hiányok, így a közkedvelt Chiara egy része helyett a Carminát és Florenciát ajánlják. TÓTH SZELES A vagyon legjelentősebb részét a moszkvai KGST-palota képviseli, amelynek értékét körülbelül 39 millió rubelre becsülik. A szovjet fél úgy véli, hogy a vagyon a moszkvai önkormányzat tulajdonát képezi, s néhány nappal ezelőtt már fel is szólították a lengyel és a csehszlovák nagykövetet, ruházza át a ráeső részt az épületből. Kuba és Vietnam kivételével valamennyi volt szoci­alista ország képviselője egyetértett abban, hogy az épületet közösen kell hasznosítani. Magyarország része­sedéseegyébként 10 százalék. A KGST felszámolási bizott­ságának mandátuma szeptember 26-án jár le. Alig több mint két hét áll tehát rendelkezésre a vitás kérdések megoldására. Kádár Béla azt javasolta, hogy a magyar fél hasonló értékű, 2000 négyzetméter alapterületű ingatlant kapjon. A javaslatot egyelőre nem fogadták el. Szó volt arról is, hogy a felszámolási bizottság 90 napos működési határidejét meghosszabbítják, ám mssvxmmstmtmmmmfmmmMnm!® Továbbra is kérdéses a KGST-vagyon sorsa, nem közeledtek az álláspontok a vitás kérdésekben - mondotta hazaérkezése után a Ferihegy i repülőtéren Kádár Béla külgazdasagi miniszter, aki a KGST Likvidációs Bizottság elnökeként két napig Moszkvában tárgyalt. erről sem született döntés. A magyar külgazdasági miniszter bízik abban - főként, mivel úgy tapasztalta, hogy a szemlélet és a stílus Moszkvában is változik -, hogy a hátralévő 15 nap alatt sikerül elsimítani a konflik­tusokat. Moszkvai tartózkodása alatt Kádár Béla tárgyalt Jevgenyij Szaburov orosz miniszterelnök-helyettessel, valamint Gennagyij Filsinnel, az orosz nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterhelyettesével. Úgy tapasztalta, hogy a korábbiaknál lényegesen nyitottabbak a magyar javaslatokra. Az már látszik ­mondotta -, hogy a kapcsolatok minél jobb kiépítése elsősorban a köztársaságokkal célszerű. Elmondta azt is, hogy a magyar-szovjet kül­kereskedelem elmúlt héthavi mérlege szerint kivitelünk 504 millió, behozatalunk valamivel több mint egymilliárd dollárt tett ki. Míg azonban az import több mint kétharmadát kifizettük, a szovjet fél eddig mindössze 212 millió dollár értékben nyitott akkreditívet. A tárgyalásokon szó volt a további lehetséges magyar szállításokról is, konkrétan 1,1 milliárd dollár értékű ipari termék és 480 millió dollár értékű mezőgazdasági áru export­járól. Szóbeli megállapodás született arról, hogy Magyarország 250 millió dollár értékű gyógyszert szállít a Szovjetuniónak, s három hónapig tü­relmi időt adnak az ellenérték ki­fizetésére. Ugyancsak szó volt 500 ezer tonna gabona idei exportjáról, 18 havi részletre. (MTI) Paradicsomlére menő harc Mától ismét indul a paradicsom­felvásárlás azokon az átvevő­helyeken, ahol azt szeptember negye­dikén a Sámson-Szeko Kft. leállí­totta. A termelést integráló mezőgaz­dasági szövetkezetek több fordulós tárgyalási menetben próbálkoztak olyan kompromisszummal, mely szerint záros határidőn belül pénzt láthatnak a termésért. Eszerint már a kilónkénti 2,20-as árat is elfogadják az elkövetkezendő időszakban, s belemennek a megosztott decemberi és márciusi fizetési határidő­be.Ugyanakkor nem fogadták el a gyáriak indítványát arról, hogy felejtsék e| azt a kárt, ami a csúcs­időszak közepén leállított szedés és vetőmagkinyerés miatt bekövet­kezett. A mezőgazdasági szövet­ségben tegnap, kedden megtartott tárgyalásról Ódry Károly vezér­igazgató helyettes azzal távozott, hogy e kártérítéssel foglalkozó szerződési pontokban a gyárvezető tulajdonosi biztos leghamarabb pénteken tud dönteni. Ha továbbra is ragaszkodik a szerződésszegés szankciók nélküli elfogadtatásához, akkor hétfőn e törékeny tűzszünet után ismét -kiújulnak a harcok, melyek , ha nem is vérre, de paradicsomlére mennek. Mindez a huzavona ezerötszáz család fontos bevételi forrását apaszt­ja, egy olyan időszakban, amikor napról napra több bogyó megy tönkre a földeken. Az eddigiekből látható, a gyárnak púp a hátán az idei termés, a belőle készíthető termé­kekből eddig semennyit nem sikerült eladniuk. Sőt ennek az ellenkezője sem kizárt, ukrajnai sűrítmény behozatalát rebesgetik. A jelek szerint végérvényesen bealkonyult az eddigi termelői­feldolgozói kapcsolatrendszernek, a konzervipar válságával magával rántja a hozzá kapcsolódó termelői kört. A pivatizálás alatt álló állami vállalattól várt kedvező fordulatnak eddig nyoma sincs a gyakorlatban. Nem hiszem, hogy a paradicsom tili-toli s más hasonló módszerek jó ajánlólevelet jelentenének a majdani valós piacra épülő új szisztéma kiépítésében, ha egyáltalán lesz ilyen. ~ T Sz I Mutatós őszibarack „Szemesnek" áll a világ Mivel e gyümölcs zöme a pia­cokon kel el, a termelőnek résen kell lennie, s azt a fajtát kínálnia, amin leginkább megakad a szem. A vevőt a régi, megszokott zamat épp úgy vonzza, mint a méretével, kinéze­tével csábító újdonság. Épp ezeknek az újdonságoknak, információknak érdemes elébe menni. Aki szink­ronban van e tudnivalókkal, s új szemzőágakat, alanyokat tud időben beszerezni, mire divatba jön egy fajta, már termő a fája. Az utóbbi évtizedben a termőterü­let 7500 hektárról csökkent le a mai szintre. Akkor 100 ezer tonna ter­mésből 60 ezret adtak a kisgaz­daságok, az idén 80 ezer tonnából 50 ezret. Az Alföld ebben az időszakban vált uralkodó termőtájjá. Az Amerikában és Nyugat-Európában befutott fajták sajnos igen nagy késéssel jutottak el hozzánk. Az állami minősítésre, a hazai viszo­nyokra való tudományos igényű adaptálásra 8-10 év is ráment. Míg egyik oldalról ez a termelési kocká­zatot csökkentette, másfelől az exportot akadályozta a késlekedés. Telepítési támogatást is csak jegyzett fajtákra adtak, ami konzerválta a választékot. Világtendencia a nek­tarin, vagy kopasz barack térhódí­tása. Kaliforniában már húsz éve „előzött", Olaszországban is ez adja a termés zömét. A faiskolai szaporí­tásban nálunk öt éve még 6 százalék volt az aránya, s ma sem több 20 százaléknál. A gazdák közül sokan nem várják ki e hosszadalmas ügymenet végét, s saját kockázatukra külföldről, hazai kutatóbázisokról szereznek szemző­ágat, engedéllyel vagy anélkül. E módszer nagy hátránya, hogy a másutt csodafán a mi viszonyaink között nem lesz mindig csodagyü­mölcs. Az egymás közötti csere­berével a vírusfertőzést is elajándé­kozzák. A próba szerencse játékot a családi kassza sínyli, de olykor dagadhat is tőle az erszény. E két módszer közelítése jelentheti a megoldást, tájegységenként, kisebb körzetenként a kutatóintézeti vizsgá­lódással egyidőben termő minta­kertek létesítésével. Környékünkön Szatymazon alakítják ki az elsőt. Amennyiben sikerrel jár a próbál­kozás, a piacos fajták hazai elter­jedésére sem kell 3-4 évnél többet vámi. így kerülnek térben és időben egyaránt a termelő közelébe, az újdonságok, minden zarándoklat nélkül. TÓTH SZELES ISTVÁN A méret szerinti válogatás még nem minden, a piacképesség mar a telepítéskor eldőlhet. MMMMMMMMMaMNNMMMN^^ A zsombói népfőiskolásokhoz szegődve jutottam el nemrégiben Érdre a Gyümölcs- és Dísznövény Kutató Fejlesztő Állomásra. Az őszibarack termesztési tanácskozáson és helyszíni bemutatón meglepett, hogy a zsombói gazdák mellett számtalan bordánvi, domaszéki, szatymazi, zákányszéki és szegedi ismerőssel találkozhattam. Az előadásból kapásból kikövetkeztettem, mi lehet e zarándoklat hátterében. Az ország 4100 hektárnyi őszibarack ültetvényének közel fele térségünkben található. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents