Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. SZEPT. 11. Parlament Eke Károly közvetít Kedden tíz óra után pár perccel megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszakának negyedik ülésnapja. Napirend előtt Füzessy Tibor, KDNP frakcióvezető kifogásolta, hogy a képviselők számára az utóbbi időben érkező kiadványok, amelyeket a Parlament oszt szét, egyre jobban eltávolodnak a képviselői munkától. Példaként említette azt „A pápaság árnyoldalai" című könyvet, amelyet hétfőn vehettek át a honatyák az Országgyűlés Szervezési és Információs Főosztályán. Szabad György házelnök közölte a képviselőkkel: kedden rendelkezést adott kl, amelynek értelmében a Parlament a továbbiakban nem vállalkozik „propaganda-hordozó termékek elosztására". Ezután a T. Ház megszavazta a kormány által benyújtott, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapokmányának, valamint a KGST jogképességéről, kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezmény hatályon kívül helyezését indítványozó törvényjavaslat sürgős tárgyalását. Ezt követően folytatódott a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatnak az elmúlt héten megkezdett általános vitája. Az általános vita folytatásában rövid szóváltás zajlott le Pusztai Erzsébet (MDF) és Békési László (MSZP) között. A képviselőnő arra hívta fel a figyelmet az MSZP múlt évi plusz 7 milliárd forintos kiadást jelentő, további nyugdíjemelést tartalmazó javaslatával kapcsolatban, hogy annak hatásaképpen a társadalombiztosítás nem 600 millió, hanem 6 milliárd forintos veszteséggel zárta volna az 1990-es évet - szűrte le a tanulságot -, tehát a kormányzati felelősséget képviselő frakció nem politikai okokból utasít el egyes ellenzéki javaslatokat. Az Országgyűlés 181 igen szavazattal elfogadta a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt. Mivel az általános vita alatt senki nem adott be módosító indítványt, mód nyílt arra, hogy megtartsák a részletes vitát is. Ezt követően az Országgyűlés törvényerőre emelte a beterjesztett jogszabály-tervezetet. * Az Országgyűlés délutáni munkájának megkezdésekor Eke Károly (független) bejelentette, hogy közvetítő missziót vállalt a Kossuth téren éhségsztrájkoló 15 személy és a Parlament tisztikara között. Tájékoztatta képviselőtársait, hogy a demonstrálók hajlandók azonnal beszüntetni éhségsztrájkjukat, amennyiben az Országgyűlés megbízásából meghallgatja óket egy bizottság. E testület tagjaiként Csépé Bélát (KDNP), Dénes Jánost (független) és Eke Károlyt (független) fogadják el. Az elnöklő Vörös Vince nem nyitott vitát a rendkívüli bejelentés felett, az ügyben későbbre napolta a döntést. , * Kedden este, nem sokkal fél hét után az Országgyűlés - ellenszavazat és tartózkodás nélkül - elfogadta a közjegyzőkről szóló törvényt. Ezzel a képviselők visszaállították a magánközjegyzóség intézményét. A plenáris ülés befejezte munkáját. Képviselők mondták Galiba Ferenc (MDF). 65 éves nyugdíjas, a 19. választókerület képviselője: - A pártok egyelőre nem dolgozták fel a választásokkal együtt járó veszteséget, azt, hogy a legaktívabb tagokból parlamenti vagy önkormányzati képviselő lett. Nincs olyan stratégiájuk, mely azt eredményezné, hogy álláspontjuk a nép véleményét tükrözné. A listás képviselők helyzete bizonytalan: nincs kapcsolatuk a választókkal, nincs rögzítve feladatuk, munkájukról nem kell beszámolniuk még saját pártjuknak sem,. így egyre több képviselő veszíti el hitelét. Sikernek tartom, hogy elkészült a Sándor utcában a csatorna, a Csuka utcában pedig a lakosság hozzájárulásával út épül. Most az a célom, hogy felmérjem, a Csongrádi sugárúti, ezután épülő szolgáltatóházban mit szeretnének megtalálni a környék lakói. Dömötör L'ászló (SZDSZ), 46 éves, a Belváros képviselője: - A jegyző-ügy púp a hátunkon. Végre űj ember kellene erre a tisztségre. A kerületemben két földutas utcát Az ősz nem csak a színházakban, hanem a politikai porondon is új évad kezdetét hozza. A honatyák és az önkormányzati képviselők számvetésre kényszerülnek: mit értek el az elmúlt, nagyjából egy esztendő alatt, milyen sürgős megoldást követelő gondokat látnak, mit várnak a következő hónapoktól, mit önmaguktól? Ezt kérdeztük az önkormányzati ülés előtt két nappal néhány szegedi . képviselőtől. kohósalakkal szóllak le, ez az úgynevezett képviselői siker. A testület dolga az új költségvetés kidolgozása, s nekünk az, hogy a város lakóival elfogadtassuk, a helyi adó bevezetése elkerülhetetlen. Ágoston József (MDF), 45 éves, petőfitelepi képviselő: - A határozott elgondolás és végrehajtás ideje jött el. Pedig mindenütt, még a minisztériumban is „fölső utasításra" vámak. Sajnos az önkormányzati testületnek sok fölösleges ügyben (például szakmai jellegű kinevezés) kell dönteni, így a lényegről (mondjuk a szociálpolitika helyi elvei) elterelődik a figyelem. Képviselőnek lenni egyáltalán nem népszerű dolog. Lassan végképp egyedül maradunk, mert - a választókerületek összevonása, az egykori népfrontaktivisták elijesztése után - a tanácsrendszertől örökölt, de jól működő területfelelősi csoportot megszüntetik. Náfrádi Zoltán (Fidesz). 26 éves, a tarjáni Retek utca és környékének képviselője: - A város költségvetésének gyors és pontos elkészítése a legjelentősebb feladatunk. Szeretném - bár illúzió -, hogy ne obstrukcióval, hanem érdemi munkával foglalkozzon az önkormányzat. A város vagyonának megfelelő menedzselésével, az intézményi struktúra kidolgozásával. Minimális elvárásom, hogy csütörtökön a tervezett témák terítékre kerüljenek, s minden nyitott kérdésben döntsünk. UJSZÁSZI Darmstadti kapcsolatok Szeged polgármesmmtmmm tere augusztus 30-án, pénteken érkezett meg a német városba. Egy új létesítmény megnyitóján találkozott kollégájával, Metzger úrral, aki meleg szavakkal üdvözölte Lippai Pált és a szintén jelenlévő weimari polgármestert. Metzger polgármester nős, hat gyermek édesapja, korábban ügyvédként dolgozott, most már második hatéves terminusát tölti. Angolul és franciául is beszél. A következő napon, szombaton az évenként megrendezett darmstadti vásár idei ünnepélyes megnyitóján, a helyi főpolgármester beszédet tartott. Mondandóját az egységesedő Európa gondolata köré csoportosította. Ezt követően Ernst Wekerle, Hessen tartomány gazdasági-, közlekedésiés technológiai minisztere szólalt fel, majd megtekintették a pavilonokat. A vásáron résztvevő magyar kiállítóknak néhány üzletet már a megnyitó előtt sikerült nyélbeütni, így például a Szeged Touristnak és a Vegyi Gmk-nak. Összességében a Darmstadtban, Szeged testvérvárosában tett látogatást dr. Lippai Pál polgármester és felesége. Az augusztus 3o. és szeptember 2. közötti programról tegnap érdeklődtünk a polgármesteri hivatalban. smmmmsmmmms&xm vásár minden korosztálynak és rétegnek megfelelő szórakozási, kikapcsolódási s vásárlási lehetőséget biztosított. A városnézés után az ottani polgármester tizenöt személy részére adott vacsorát, ahol tartományi és helyi képviselők is megjelentek és rendkívül élénken érdeklődtek a szegedi politikai-gazdasági viszonyok iránt. Lippai Pál ezután beszédet mondott, elemezte az európai helyzetet, a német-magyar kapcsolatokat, illetve beszélt a testvérvárosi kapcsolatokról is, amelyeket most szeretnének minél szélesebb alapokra helyezni. Felvetődött a gazdasági kapcsolatok kiépítésének lehetősége is. Darmstadt környékén többek között két jelentős kozmetikai cég működik, ott található a világ ötödik, legjelentősebb atommagkutató intézete. A gazdasági kapcsolatok mellett szóba került a két városban működő felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatfelvétel lehetősége is, amelyet a polgármesteri hivatalon keresztül továbbítanának az ottani főiskoláknak. Szeptember elsején, a magyar vadászkutyák versenyének megnyitója után, Lippai úr az ottani sportegyesületek életével ismerkedett, majd a városban tett sétán Metzger polgármester ipari és kulturális létesítményeket mutatott be. Szeptember 2-án, hétfőn Szeged polgármestere látogatást tett a darmstadti polgármesteri hivatalban, ahol nyolcszázán dolgoznak az adminisztráció területén; a teljes létszám az egészségügyi intézményekkel együttvéve összesen 2 ezer 700 fő. Darmstadt intenzív kapcsolatfenntartási szándéka egyértelmű. Ezért városunk intézményéit, vállalatait ösztönözni kellene a kapcsolatfelvételre. P.T. Alkotmánybírósági vita Az elnök le is mondhat Az Atlantic Sajtószolgálat értesülése szerint abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság negatív döntéseket hozna az elnöki jogkörrel kapcsolatban eléterjesztett kérdésekben, Göncz Árpád köztársasági elnök a lemondás lehetőségét is fontolóra venné. A köztársasági elnök környezetéből származó megbízható információk szerint Göncz Árpád bízik ugyan a testület elfogulatlanságában, de nem lát megfelelő garanciákat arra, hogy a zárt ajtók mögött folyó vitát sikerül teljesen semlegesíteni a politikától, mely nagyon is közrejátszott abban, hogy a vitára egyáltalán sor került. Az Alkotmánybíróság három előterjesztésről tanácskozott kedden is. Az igazságügyminiszter, a honvédelmi miniszter és Kulin Ferenc képviselő egyaránt az elnöki jogkörrel kapcsolatban adott be előterjesztéseket, melyek közül a legfontosabb természetesen Für Lajosé, aki úgy véli, hogy az alkotmány pontatlanul rendelkezik a honvédség irányítását illetően. Ez az előterjesztés nehezen értelmezhető másként mint az elnök főparancsnoki jogkörének korlátozását célzó kísérletként. Ilyen körülmények között az elnökhöz közelálló körökben úgy vélekednek, hogy amennyiben az elnököt olyan helyzetbe hozzák, amelyben nevével kell hitelesítenie döntéseket, melyekkel ő maga nem ért egyet, „kérdésessé válik, hogy hivatalában marad-e". Az elnök környezetében egyébként azt is nehezményezik, hogy az Antall-kormány, mely az egész alkotmánybírósági eljárás mögött áll, a kinevezési és honvédelmi jogkörökkel kapcsolatos problémákat meg se próbálta az állam és a végrehajtó hatalom közötti közvetlen tárgyalások útján megoldani, s sajnálatosnak tartják, hogy az Alkotmánybíróságra erős nyomás nehezedik ebben az ügyben. Hogyan végződhet ilyen feltételek között az alkotmányjogi vita? Ha az alkotmánybíróság elmarasztalja az elnököt, például azért, mert nem írta alá a rádió és a televízió alelnökeinek kormánykinevezését, ennek negatív hatása lehet a közvéleményben, de természtesen erősítené a kormány pozícióit. A kormány előterjesztésének teljes elutasítása valószínűtlen, hiszen joghézagok valóban akadnak ezen a területen is, ezen kívül ezáltal nem csökkenne a köztársasági elnöki hivatalra gyakorolt politikai nyomás. Kompromisszumos megoldás lehet a joghézagok tárgyszerű kimutatása, s a parlament felkérése azok törvényhozási úton való kiküszöbölésére. (Atlimic) Minden gépkocsivezető ismeri azt az érzést, amikor százas-százhuszas tempó után lakott területre érkezik és hatvanra lassít. Akár ki is szállhatna a cammogó autóból és kocoghatna mellette. A GAY - mindenki csak így hívja - ezt a hatást az ellenőrzőpontoknál tudományos állapossággal használja ki. A figyelmeztető felirat után következik a 60, 40, 20 kilométeres sebességkorlátozás táblája, vagyis az autós alapjáraton és legfeljebb kettes fokozatban köteles (tartozik) elgurulni a sorompó mellett vagy alatt, amelynek lényege természetesen a tövében álldogáló tányérsapkás poszt. Magyarországon, ha egy rendőr meg akarja állítani az autóst, feltűnő jelenségként kiáll az út szélére és félreérthetetlen mozdulatsorral tereli az ellenőrizendő kocsit a járdaszegélyhez. A GAY rendszere sokkal tökéletesebb s így a táblákkal kellőképpen megszelidített autósok között kénye-kedve szerint mazsolázhat a hatalom. Tulajdonképpen meg is lehet szokni, s a biztosíték is csak egyszer akart elpattani, amikor 5 azaz öt kilométer per órában határozták meg a maximális sebességet. Ez már mégis túlzás, bosszankodtunk, de a tankcsapdával felérő mesterséges bukkanón valóban nem lehetett nagyobb sebességgel átmászni. (Maga a rozsdás acélakadály legalább öt éve feleslegesen lassítja a forgalmat, nem volt idő felrobbantani). És a hatóság int. Nem leint, nem egyértelműen mint az európai rendőr, hanem társaival beszélgetve, csak félig megfordulva, csuklóból, hogy botja vége alig mozdul néhány centimétert. Olyan megalázóan, olyan fölénnyel és takarékosan, mégis mindenki észreveszi. Az autóst természetesen nem szólítja meg azonnal, a szeme sarkából úgyis látja, mcgállt-c vagy nem. Az utóbbi nagyon ritkán történik meg, a sofőr, az állampolgár kutya kötelességének érzi, hogy elhaladás közben teljes erejéből a rendőrt figyelje és egyetlen aprócska mozdulatára azonnal megállítsa az autót. A nevelés tökéletes, a szigorú követelményeknek mindenki jelesen megfelel. Szovjetunió - a működés módszertana (9.) Sorompótól sorompóig A Szovjetunióban legalább ötször annyi sorompó található, mint ahány vasúti átjáró egyáltalán létezik, ott ugyanis a sínek nem elengedhetetlen kellékei a piros-fehérre festett útakadályoknak. A birodalomban soha nem lehetett csak úgy autókázni, s bár mára elméletileg felszabadultak az utak, az ellenőrzésből, a rítus eszközeiből bőven maradt még mutatóba. Egykor nemcsak a zárt városokat, területeket védték a sorompók, minden nagyobb település határában ott állt a „bakter", természetesen vasút nélkül. Az autósokat azóta is sűrűn megállítják, csak a jogcím módosult közlekedésrendészetire, műszaki-biztonságira. Egyvalami azonban semmit sem változott, az a torokszorító félelem, amellyel a sofőrök megközelítik ezeket az ellenőrzőpontokat. Ha nem ellenőrzik a gépkocsit, tulajdonképpen tíz-húsz másodperc mindez, mégis benne van az egész hatalmi rendszer a maga torzulásaival, meghunyászkodó állampolgáraival, az Össznépi beletörődéssel. Egy közelmúltban haztérő honfitársunk időben felvilágosított bennünket, hogy a külföldieknek öt dollárnyi baksist esetleg dobozos sört vagy amerikai cigarettát - illik adni a GAY-nál, ha nem akarja, hogy nagyon felboruljon a menetrendje. Felkészültünk, az aprópénzt azonban mégsem kellett használni, s ez annak köszönhető, hogy valami hirtelen jött ötlet alapján „International Press" felirattal, valamint 351/1991-es iktatószámmal láttuk el autónk. (Később kiderült, az újságírók azért nem olyan sűrűn autóznak arrafelé, s (gy elegendő lett volna kétjegyű sorszám is.) Legnagyobb meglepetésünkre ott valami megmagyarázhatatlan tisztelet övezi a zsurnalisztákat, különösen ha külföldiek s talán ennek köszönhető, hogy a hatalom másik - puhább, simulékonyabb - arcát is megpillanthattuk. - Mi ez itt nektek fiúk? - bök a feliratra bizalmasan egy rendőr, aki egyébként jogosan, a záróvonal átlépése miatt állít meg bennünket. - Újságírók vagyunk és nagyon sietünk. Sima turistaként, üzletelő lengyelként, románként netán magyarként dollárokba, hazai állampolgárként súlyos rubelekbe került volna a szabálytalanság, így azonban megúsztuk. Mi voltunk a kiváltságosok. Az országutak kalózai, mondják a helybeliek az úton állókra s nekünk sem sikerült kideríteni, mi is a szerepük valójában. Ellenőrizhetnék például a gépkocsik műszaki állapotát, hibátlan autót azonban nem találnának. De mit is kérhetnének számon a gépkocsivezetőn, ha az egész országban nincs pótalkatrész, annyira nincs, hogy a sötétség leple alatt szétszerelik érte az autókat? A milliós Donyeckben éjszakára egyetlen kocsi sem marad az utcán, mindegyiket kellőképpen magas és szöges drótkerítés mögé viszik, ahol fegyveres őrök és pásztázó reflektorok vigyázzák a területet. Egyetlen ellopott Lada-kerék pótlása a feketepiacon 700 rubelbe, azaz körülbelül három havi fizetésbe kerül A GAY-nak egy másik praktikus feladata lehetne a közlekedési szabályok betartatása, de ők semmi pénzért nem mozdulnának a sorompó mellől. így azután nincs értelme az egésznek, arra a kis időre mindenki betartja a sebességkorlátozást - meglehetősen sok tábla marad kint csupán gondatlanságból az útépítések után, esetleg hónapokra is -, tiszteli a záróvonalat és az előzni tilos táblát. Sorompókon kívüli-ellenőrzésre országúton ötezer kilométeres autókázás után sem láttunk pélát. A szovjet autósok egyébként sokkal jobban vezetnek, kevesebb balesetet okoznak, mint a magyarok. E megállapítással természetesen azonnal vitába száll mindenki, aki találkozott már index nélkül sávot váltó vagy előző, kannáktól roskadozó, szovjet felségjelű Moszkviccsal, Volgával vagy Ladával. Ók otthon minden elmarasztaló vélemény ellenére - nagyon jól megértik egymást, figyelik a többi autót és szinte soha nem használják az indexet. Ha mégis működtetik, akkor sincs benne sok köszönet, mert gyakran az ellenkező irányba villognak. Ennek ellenére szinte nem is láttunk balesetet és a - nem feltétlenül hamisított - statisztikák is a magyarokról festenek feketébb képet. TÓTH SZERGEJ - KOVÁCS ANDRÁS A Délmagyarország kiküldött munkatársainak ukrajnai riportját támogatták: GABODESSZA Első Magyar-Ukrán Termeltetési és Kereskedelmi Kft. (Szeged, H^nóczi u. 18.) \á és a VOLÁNSPORT KFT (Forrás Gyógyüdülő Szeged, Gyapjas Pál u. 16-24.)