Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. SZEPT. 11., 81. ÉVF. 213. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Alkotmányos jogkörtánc Ha az Alkotmánybíróság negatív döntéseket hozna, Göncz Árpád köztársasági elnök a lemondás lehetőségét is fontolóra venné - Nincs olyan stratégiájuk, amely azt eredményezné, hogy álláspontjuk a nép véleményét tükrözné - Szépen és jól beszélni magyarul igazából jellem kérdése Antall József elutazott Tokióból Japán kész közép- és hosszú távú pénzügyi támogatást nyújtani Magyarországnak és a két ország számos kulturális témában is konkrét együttműködési programokat valósít meg. Antall József kedden, négynapos japán tárgyalásainak befejeztével, sajtóértekezleten ismertette megbeszéléseinek eredményeit. Antall Józsefet és kíséretének tagjait kedden fogadta Akihito uralkodó, majd a miniszterelnök Mijazava Kiicsi volt miniszterelnök-helyettessel találkozott (Mijazava a napokban jelentette be, hogy indulni szeretne a japán kormánypárt elnöki címéért.) Ezután került sor a nemzetközi sajtóértekezletre. - Nem kérjük adósságaink átütemezését, hanem olyan pénzügyi konstrukciók kialakítását kérjük, amely lehetővé teszi, hogy adósságainkat folyamatosan visza tudjuk fizetni - hangsúlyozta a nemzetközi sajtó képviselőinek Antall József. A magyar miniszterelnök sajtóértekezletén jelentós időt szentelt a globális kérdéseknek, az európai válságok, a jugoszláv helyzet elemzésének. - Japán partnereink megértik, hogy Magyarország külpolitikájában, külgazdasági stratégiájában az Európai Közösségre tekint - mondta, ugyanakkor ismét aláhúzta Magyar ország sokirányú kapcsolódását. Elkötelezettségünk az európai integráció és a transzatlanti kapcsolat Mihail Gorbacsov megnyitó beszédével és három új tagállam felvételével kezdődött meg tegnap Moszkvában az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet soron lévő ülése. Az emberi dimenziós konferencia hivatalos nyitánya előtt tartott ceremónián az elnöklő Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter köszöntötte a helsinki folyamat három új államát, Észtországot, Lettországot és Litvániát Az ülésszak első napján a német, az olasz, a francia és az osztrák diplomácia vezetője mellett Jeszenszky Géza külügyminiszter is felszólalt, s beszédében a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos korábbi kötelezettségvállalások megvalósításának nyomon követését szorgalmazta. Jeszenszky Géza az augusztusi puccsra, illetve a jugoszláv válságra utalva leszögezte: még határozottabban ki kell állni a hadseregek fölötti politikai ellenőrzés mellett Jugoszláviával kapcsolatban a külügyminiszter lépéseket sürgetett a válság békés megoldására, annak érdekében, hogy az eddig közvetlenül nem érintett területek ne keveredjenek bele a konfliktusba. Ugyancsak a jugoszláv válsághoz kötődött Genscher német külügyminiszter javaslata, melyben olyan határozat elfogadását sürgette, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok független szakértőket küldjenek az emberi jogokat megsértő országokba, még akkor is, ha az adott állam nem egyezik ebbe bele. Genscher szerint az európai államokat politikai és gazdasági hatalommal kell felruházni, hogy iiymódon akadályozzák meg a totalitárius rendszerek visszatérését Hans van den Broek holland külügyminiszter felszólalásában azt kezdeményezte, hogy a moszkvai tanácskozáson vitassák meg az örmény-azerbajdzsáni konfliktus békés, az emberi jogokon alapuló rendezésének módozatait. mellett nem jár együtt Japán kirekesztésének szándékával, Európa és Észak-Amerika mellett Japánnak is szerepet kell játszania Közép- és Kelet-Európa ügyeiben - mondta. Kérdést kapott a miniszterebök a jugoszláviai helyzetről, az egyik japán újságíró az iránt érdeklődött, mekkora lesz a Magyarországra nehezedő nyomás, ha Nyugat-Európa esetleg Jugoszlávia-ellenes megtorló intézkedéseket hoz. Antall József válaszában elmondta, hogy a genfi konvenció értelmében Magyarországnak jogi és emberiességi kötelezettsége a róluk való gondoskodás, és ehhez az ENSZ menekültügyi főbiztosságának és különböző országoknak a támogatását kéljük. Antall József a jugoszláv válságról szólva hangsúlyozta, hogy az alkotmányon kívül álló, ellenőrizetlen hadsereg folytat hadműveleteket szoros együttműködésben a szerb gerillákkal, a csetnikekkel. A szerb nacionalisták, akik nem ismerik el az ország belső határait, a kommunizmus utolsó bástyái Kelet-Európában. (MTI) Gorbacsov-nyitány A nemzeti kisebbségek jogainak maradéktalan tiszteletben tartása az össz-európai demokratikus átalakulás egyik legfontosabb feltétele - jelentette ki tegnap Mihail Gorbacsov szovjet ebök az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) humanitárius kérdésekkel foglalkozó moszkvai konferenciáján. A szovjet államfő nagy tetszéssel fogadott üdvözlő beszédében biztosította a 38 ország jelenlévő küldötteit, hogy a volt Szovjetunió helyén létrejövő új államszövetség az emberi szabadságot, a megbecsülést és a tisztességet helyezi az új társadalmi berendezkedés építésének középpontjába. Gorbacsov elöljáróban köszönetet mondott a helsinki folyamat országainak az augusztusi puccs idején tanúsított erkölcsi támogatásukért, majd a tanúiságokat elemezve megállapította: az összeesküvés a mély társadalmi-gazdasági válság egyfajta kifejezési formája volt. A puccs azonban mégis elbukott, mert bebizonyosodott, hogy a peresztrojkával elindított demokratikus átalakulás visszafordíthatatlan. Ezzel egyidejűleg a külvilág határozottan elítélte az akciót. Gorbacsov ugyanakkor kijelentette: a felelősöket törvényes úton kell megbüntetni, de nincs helye a fejvadászatnak. Gorbacsov elismerte, hogy a peresztrojka évei alatt nem volt elég következetes, gyors a reformok végigvitelében. - Az új unió felépítése során nincs kompromisszumnak helye, az új társadalmi-politikai helyzetnek megfelelően kell lépni és fel kell gyorsítani a piacgazdaság feltételeinek megteremtését szögezte le. (MTI) Magyar-francia szerződés Antall József miniszterelnök hivatalos tokiói útjáról ma Párizsba érkezik, hogy a kora esti órákban jelen legyen Francois Mitterrand francia köztársasági elnök oldalán a magyarfrancia egyetértési és barátsági szerződés ünnepélyes aláírásán. Az okmányt a két vezető államférfi jelenlétében Jeszenszky Géza magyar, illetve Roland Dumas francia külügyminiszter írja alá az Elyséepalotában. Ezt követően Mitterrand elnök és Antall miniszterelnök rövid megbeszélésen találkozik a két külügyminiszter társaságában. A Taminók kezdtek, s mindketten derekasan helytálltak. Györgyfi József, a Győri Kisfaludy Színház magánénekese több produkcióban énekelte már a királyfit, teljesítményén a rutin érzett. Az ifjú, rejtői nevű Mocskonyi Brúnó igen világos, különös színezetű tenorral rendelkezik. A Képáriában jobb benyomást keltett, mint az elődöntő másik áriájában. A négy Pamina viszont jobban tetszett a selejtezőben. Gémes Szilvia finoman formál. A zeneakademista Fülöp Zsuzsának erőteljes szopránja van, de technikailag még cret!en, a magassága bizonytalan. V J. itdi Marianna hangja viszont nem teljesen illik a szerephez: ő inkább s/ubrett. Zeneileg legösszefogottuhban Adrigán Judit énekelte a kényes szólószámot. A Papagenók közül kitűnt Fazekas Zoltán egészséges baritonjával és természetes humorával. Zámbó Géza kissé szabadosan énekelt, Mozart nagyobb fegyelmet kíván, Flier Lajos Sándor hangja pedig kevéssé alkalmas operai szerepformálásra. Három jó Éj királynőjét hallottunk, bár ezeste a háromvonalas f-ekkel mindhármuknak meggyűlt a bajuk. Pánti Anna precízen énekelt, de hangja kis volumenű. Zalay Lidia erőteljes volt és magabiztos - az említett csúcshangok kivételével. A selejtező sztárja, Miklósa Erika sem futotta ki legjobb formáját, de a fiatal énekesnő sötét hangszíne, drámai tehetsége nagy jövőt sejtet A három Szegedi versenydalnokok Nyilvános hangverseny volt tegnap este a Szegedi Nemzeti Színházban. A kifejezés ezesetben nagyon konkrétan értendő, hiszen A varázsfuvola szerepeiből kiírt dalnokvetélkedő döntőjét tartották. Amit hallottunk, az tehát valóban a hangok versenye volt. A versenyzők Mozart Varázsfuvolájának egy-egy áriáját énekelték zongorakísérettel. Sarastro közül Lőrincz Zoltán szerephez megkívánt kormos, nivalója. Két szólamtársát, Koltai kiegyensúlyozott teljesítményt szonórus hanggal, buffo és karak- Zoltánt és Valter Ferencet tartalnyújtott. Bár nem rendelkezik a terbasszus szerepkörben van keres- masabb hanggal áldotta meg az ég, P de egyikük aggasztóan sokat disztonált, másikuk kiegyenlítetlenül énekelt. Sokat kell még tanulniuk, de érdemes. Kilenckor kitört a szünet, a zsűri, visszavonult, a publikum az urnákhoz járulhatott. Fél tízkor dr. Ványai Éva alpolgármester lépett színpadra, valamint ketten a zsűri pontozó tagjai közül: Gregor József és dr. Keszthelyi Béla. Taminót Mocskonyi Brúnó, Paminát Gémes Szilvia, Papagenót Fazekas Zoltán, Az Éj királynőjét Miklósa Erika nyerte. Sarastro szerepében a zsűri nem hirdetett győztest, az Operabarátok Egyesületének tízezer forintos különdíját viszont épp egy Sarastro, Lőrincz Zoltán vehette át. A közönség 456 voksot adott le, s ebből 94 esett Fazekas Zoltánra. Ó a Délmagyarország által felajánlott tizenötezer forintos különdíjat kapta ezért Dlusztus Imrétől, lapunk főszerkesztőjétől (fölvételünkön). Ezután a győztesek, kikkel találkozhatunk a Szegedi Nemzeti Színház előadásain, egy-egy áriát énekeltek ráadásként. A gálakoncertet egy apró „incidens" zavarta meg. Gregor József Berdál Valériát vezette föl a színpadra. Mind az öt győztes az ő növendéke volt.. Fcrró: NAGY LÁSZLÓ MÁROK TAMÁS Darmstadti kapcsolatok........ 2 Befürödtünk? 3 Művészellátó Szegeden.,,4 Nevetőgörcsoldó 4 A minőségi egyetem felé. HMMMMUMMtHlttHtaitlIMMlJ Kisvárosi noteszlapok....5 Mészöly Kálmán a meccs előtt 6 Malcolm Potts előadássorozata 7 Nyelvápoló missziók 7 BUM, avagy sóra só 12 Miénk itt a tér... És miénk az utca. két oldalán a házsorokkal, és a város, ha már itt élünk, ide születtünk. Mint ahogy volt dédapáinké és dédanyáinké is, akik még láthatták a romboló Vizet, azután pedig a sugárutak és körutak fonalaira gyöngyszemekként fűződő paloták építését. De mit kezdjünk ezzel az örökséggel? És egyáltalán: mit örököltünk? A százéves házak korhadó gerendáit, a két háború közöttiek salakbeton pilléreit, dúcokkal alátámogatott függőfolyosókat ecetfákkal benőtt bérházak udvarain. A számla pedig itt hever előttünk az asztalon, a végösszeg milliárdokban kifejezve... Naponta lépünk át e házak kapuin, már meg sem látjuk siralmas foszlottságukat. nincs szemünk rá, (gy védjük magunkat a mindennapi borzalom ellen, ami a falakból árad. És számolgatjuk az évtizedek alatt befizetett lakbért, latolgatjuk, mi mindent kellett volna már javítani, átépíteni és cserélni - úgy képzeljük, a forintok valami feneketlen, sötét kútba hullanak, s még a csobbanásuk sem hallatszik föl hozzánk. És visszacseng még fülünkben a közelmúlt néhány története, köztük a lakásfelújítási pénzből kiglancolt pártházé, amelynek minden egyes téglája botránykővé változott. De nem csak a kőrengeteg a miénk, hanem a zöld is, amely inkább holt már, mint élő, s ami él még, annak vergődése is szánalommal tölt el bennünket, pedig a növény dolga az, hogy visszavezessen néha a biológiai létezés egyszerű öröméhez. Aztán persze időről időre megtudjuk, hogy mindez pénzkérdés, és addig nincs mit tenni itten, amíg nem lesz rávaló... Annyira ismerjük a magyarázatot, hogy oda se hallgatunk, önvédelem ez is. Megszoktuk a helyzetet, a hozzánőtt, hozzáragadt terméketlen mondatokat, megtanultunk együtt élni velük Egy lakótelepi virágágyásra úgy csodálkozunk rá, mintha űrhajó szállt volna le a színezettségükben is szürke betontombök közé. A kitaposott fű már nem is hiányzik, a sugárút kivágott fáit elfelejtjük, ahogyan régen meghalt nagyszülők arca is elmosódik lassan. S miközben dolgaink után járunk utcáinkon és tereinken, majd éjszakára visszahúzódunk házainkba, észrevétlenül belénk gyökerezik a díszlet szomorúsága, és elfelejtünk még valamit: örülni a városunknak. NYILAS PÉTER 4 t