Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-07 / 184. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. AUG. 7. Kupa Mihály szerint Anyagi helyzetünk a vártnál kevésbé romlik MMMNmmMm A kormánynak a jövőben nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a munkanélküliség növekedésének fékezésére, s a privatizáció során et az egyik legfontosabb szemponttá válhat - mondotta Kupa Mihály pénzügyminiszter kedden, a minisztériumban megtartott tájékoztatón. Ene a megbeszélésre azután került sor. hogy félreértés, szervezési hiba miatt nem jöttek el a Pénzügyminisztériumban tervezett találkozóra a Munkanélküliek és Álláskeresők Szövetségének képviselői. így ezt a megbeszélést pénteken fogják megtartani. Kupa Mihály elmondotta, hogy a munkanélküliség alakulásában számottevő változás tapasztalható. Egyre több szakmunkás, szellemi alkalmazott marad állás nélkül, és igen veszélyes tendencia, hogy a pályakezdők is nagyon nehezen találnak munkát. A kormánynak a munkanélküliek érdekképviseleti szervezeteivel együttműködve kell kialakítani stratégiáját. Ennek része lett volna a keddre szervezett, s végül is pénteken sorra kerülő találkozó. A miniszter szerint jelenleg 186 ezren vannak az országban munka nélkül, ez a munkaképes lakosság 4 százalékát jelenti. A privatizációnál előtérbe kell helyezni azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik: egyre kevesebben veszítsék el állásukat. A kormány hajlandó arra is, hogy lemondjon a privatizációból várható állami bevételek egy részéről. így lehetővé válik, hogy úgynevezett tőkeemeléses privatizációra is sor kerüljön, amelytől eddig elzárkóztak. Ennek lényege, hogy a privatizációs bevétel bizonyos hányadát ismét befektetik a cégnél, hogy minél kevesebb munkahely szűnjön meg. így várható, hogy az államadósság a privatizáció eredményeként csak kisebb mértékben fog csökkenni. Ezért a kormánynak foglalkozni kell olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszik az államadósság egy részének pénzpiacról történő finanszírozását. Ezt szolgálja a tervezett kincstári kötvény, amelynek kamata várhatóan 36 százalék lesz, lejárata 3 év. A pénzügyminiszter szerint a lakosság anyagi helyzete - az elmondottak ellenére - a vártnál kevésbé romlik. Az év végéig jelentős gazdasági problémák nem várhatók, főleg akkor nem, ha a kormány újabb kötelezettségeket nem vállal az ez évi költségvetés terhére. Ha erre mégis sor kerülne, akkor nem sikerül majd tartani a jelenlegi inflációs szintet. A jövő évi adókoncepció még korántsem kialakult. Kupa Mihály hangsúlyozta, hogy azok az információk, amelyek a sajtóban napvilágot láttak, csak a különböző elképzeléseket tükrözik. 0 egyébként nem helyesli a devizaszámlák megadóztatását, várhatóan erre nem is fog sor kerülni. Ugyancsak nem tartja megfelelőnek azt az elképzelést, hogy csökkentsék a mezőgazdasági kistermelők kedvezményeit. Jelenleg igen nagy a bizonytalanság az agrárgazdaságban, felesleges lenne a helyzetet az adóztatás szabályainak megváltoztatásával tovább nehezíteni. Hozzáláttak már a Pénzügyminisztériumban a jövő évi költségvetés tervezetének elkészítéséhez. A javaslatot a kormány augusztus 31-ig juttatja el a Parlamentnek. Várhatóan a deficit jövőre 50-70 milliárd forint körül alakul. Az idei költségvetési hiány az előirányzottnál 10 milliárd forinttal nagyobb lesz, mivel az adóbevételek lényegesen elmaradnak a tervezettől. (Az ez évi költségvetés 78 milliárd forintos hiánnyal számol.) Hosszabb távon a pénzügyi irányítás a költségvetés újraelosztó szerepének csökkentésével és az állami kiadások fokozatos visszaszorításával számol. Jelenleg a költségvetés a jövedelmek 60 százalékát koncentrálja és osztja el újra. Három év alatt ezt 53-55 százalékra kívánják csökkenteni. Az állami kiadások lefaragására kormányzati program készül. (MTI) A titkolódzás a múltba veszett Belga katonai delegáció látogatott el tegnap a vásárhelyi Bercsényi Miklós gépesített dandár laktanyájába. A Budapestről helikopterrel érkezett magas rangú katonatisztek Joseph Charlicr altábornagy, a Belga Haderő egyesített vezérkari főnöke vezetésével. Sharcr János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség kiképzési osztályának vezetője kíséretében korábban elképzelhetetlenül beható vizsgálódásba kezdett a laktanya falain belül. A laktanya parancsnoka közel egyórás tájékoztatójában hadititokszámba menő adatokat közölt a küldöttséggel. Ilyen volt például a dandárban szolgáló állomány békebeli, és a harckészültség esetén elrendelhető mozgósítással feltöltött csapattest pontos létszáma. Kis országok kis hadseregei csak tanulhatnak egymástól: a belga altábornagy ezért a nálunk alkalmazott haditechnikán túl elsősorban a mozgósítás mikéntje felől érdeklődött. Tisztjei a kapott válaszokon néha megértően elmosolyodtak, de mindenesetre a hallottakat sorra feljegyezték, s élénk figyelemmel kísérték a beszámolót. Szóba került a Le Monde cikke nyomán a magyar hadsereg fegyelmi helyzete is. Mint ismeretes, a Bercsényi Miklós laktanyában is fegyelemsértés történt a közelmúltban. Két fiatal tiszt osztogatott pofonokat sorállományú beosztottjai között. A kinti társadalom megoldatlan gondjait a honvédek a laktanya falain belülre cipelik, az összezártság pedig csak fokozza feszültségeiket. A tavalyi évhez képest a fegyelemsértések száma egyébként a Magyar Honvédségnél 23 százalékkal csökkent. viszont a fegyelemsértések súlyosabbak voltak - hangzott a belga tisztek kérdésére adott válasz. A szóbeli tájékozódást terepszemle: a körletek s a laktanya bejárása követte. Ezután a dandár teljes arzenálját felvonultató haditechnikai bemutatót tekinthettek meg a küldöttség tagjai, akik a délutáni órákban repültek vissza Budapestre. A Bercsényi Miklós laktanya, úgy tűnik, kirakat-szerephez jutott, hiszen nem ez az első, s vélhetőleg nem is az utolsó külföldi delegáció, amely a vásárhelyi laktanyában kap képet a magyar honvédség helyzetéről. A nagy alku Javlinszkij nem ment Londonba Két nappal a londoni tőkés csúcstalálkozó előtt egy 23 oldalas okmány érkezett a brit miniszterelnökségre és a Hetek többi tagországának vezetőihez. Mindenki meg volt győződve róla, hogy a szovjet történelemben példátlan reformtervről van szó, amelyet egy Grigorij Javlinszkij nevű közgazdász radikális nézetei alapján fogalmaztak meg. Ezek után a 3600 riporter és hírelemző, akiket a 7+1 csúcsértekezlet vonzott Londonba, két személy érkezését várta szomjas érdeklődéssel: Gorbacsovét és Javlinszkijét. De azon a júliusi vasárnapon csak Gorbacsov érkezett Londonba, Javlinszkijt hiába keresték a szovjet államfő népes kíséretének tagjai között. Az okmány, amelyet Gorbacsov hírnökként maga előtt küldött, nem a Javlinszkij-terv volt, ez azonban csak hetekkel később derült ki. A londoni csúcstalálkozó három napján a világsajtó csak annyit tudott meg, hogy a Moszkvából jött vendégek gyakorlatilag ugyanolyan üres kézzel távoztak, ahogyan érkeztek. A Nyugat beérte néhány hangzatos ígérettel és a legnagyobb kedvezmény elvének beígérésével, ami évente mintegy 200 millió dolláros hasznot jelent a szovjet gazdaságnak, de csak az elmaradt vámok, nem pedig ténylegesen felhasználható eszközök formájában. A Javlinszkij-terv, melyet Nyugaton A nagy alku elnevezéssel illetnek, mert politikai engedmények fejében igyekszik megvalósítani radikális gazdasági elgondolásokat, talonban van, de létezik. Javlinszij, aki ennek a tervezetnek az elkészítésébe amerikai kollégákat is bevont, minden tétjét a szovjet gazdaság decentralizálására helyezi. Borisz Jelcin 500 napos tervéről is azt állítja, hogy annak „nagyobb a füstje, mint a tüze", mivel Jelcinék semmit sem produkáltak Oroszország pénzügyi önállósítása tekintetében. Javlinszkij nem a szovjet köztársaságok politikai uniója ellen lép fel, csak a központi gazdaságirányítás ellen. A válság egyetlen lehetséges megoldásának a pénzügyek, a bankok, a management, a devizagazdálkodás és a vámok decentralizálását tekinti. „Elhatározásom, hogy nem veszek részt a konferencián, azzal függ össze, hogy nem tudok támogatni mást, mint világos és konkrét programot a reformok végrehajtására, olyat, amely érthető számomra is és népem számára is" - jelentette ki Javlinszkij, aki rövid ideig az orosz kormány pénzügyminisztere volt, ez idő szerint pedig az Epicentr elnevezésű független kutatóintézet igazgatója. Gazdasági befolyása ahhoz a jelek szerint még nem elegendő, hogy radikális elveit érvényre juttassa az agyaglábon haladókkal szemben. De az a tény, hogy kis agytrösztjét a volt KGST székház egyik emeleti irodájából irányítja, az idők nem elhanyagolható változására vall. P.Cs. VARGA IVÁN Poén Dorozsmáért Valóban vannak zűrök Dorozsmán - hol ne volnának manapság -, és valóban összeköti magát az ősi település az űrben keringő műholdakkal, hiszen napirenden van a kábeltévé-hálózat kiépítése. A rendszer megvalósításával szemben azonban nem a bizonytalanság, hanem a pénztelenség a nagyobb akadály. Körülbelül négyszázan már befizették az első részletét. Ha még ennyi összejön a következő hét folyamán, indulhatnak a tervezők és a szerelők. A részönkormányzat nem csak szóban, hanem konkrét szervezési ügyekben is támogatta a kezdeményezést. Képviselőivel kibővült a társadalmi szervezőbizottság. Végül pedig a testület leszavazta Jenei képmelő úr azonnali népszavazásra irányuló javaslatát. Ehelyett az önállóság alapos előkészítését, a lakosság önszerveződésének elősegítését, a régi dorozsmai egyletek, körök föltámasztását, a „Dorozsma-tudat" újraébresztését tartotta fontosnak. Elhatározták továbbá, hogy felkérik Szeged város közgyűlését, az SZMSZ kiegészítésével fogalmazzák meg konkrétabban a részönkormányzatok tevékenységi körét. Üresjáratok helyett csak így lehetne áttérni a helyi közösség ügyeinek érdemi intézésére. GÉCZI JÓZSEF Önkormányzat vagy helyhatóság A tavaly ősszel lezajlott helyhatósági választások után mára az egész országban megalakultak és működnek az önkormányzati szervek. Mennyire tekinthetők ezek függetlennek a mindenkori hatalomtói, hogyan tudják regionális feladataikat megvalósítani Egyáltalán, önkormányzatról vagy helyhatóságról szólhatunk inkább? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szemők Árpáddal, az MSZP szegedi szervezetének elnökével, önkormányzati képviselővel. - Mekkora szabadsággal tevékenykedhetnek ma a helyi önkormányzatok? - Minden a központtól függ, mert a játékszabályokat a Parlament határozza meg. Csak akkor beszélhetnénk klasszikus értelemben vett önkormányzatról, ha rendelkeznénk elegendő saját bevétellel, s ennek felhasználási módjáról maga az önkormányzat dönthetne. Ma politikai értelemben nincs függés a központtól, viszont gazdasági befolyása erős, ezzel teljes mértékben megkötheti az önkormányzatok kezét. Amíg a visszaáramoltatott pénz csupán a jelenleg működő intézményrendszer fenntartásához elegendő - néha még arra sem addig nem tudjuk a pénzeket átcsoportosítani oda, ahová szükséges volna, hiszen ez automatikusan egyes intézmények bezárásához vezetne. Azt kell mondjam, arra vagyunk jók, mint önkormányzat, hogy „elvigyük a balhét" a kormány helyett. A felülről visszaáramoltatott pénz elosztásáról az önkormányzat rendelkezik teljes szabadsággal. A pénz elosztását illetően azonban szelektálni kell a támogatásra szorulók között, fgy a feszültségek önkormányzati szinten jelentkeznek. - A kormányzat milyen vezérelv szerint áramoltatja vissza helyi szintre a pénzt? - Például a beszedett személyi jövedelemadó felét megkapja a város. A kormányzat dönti el, hogy miért éppen a felét. Szomorú, hogy a konzervatív kormány a többségében liberális önkormányzatoknak ilyen rendszer szerint fizet, s ezzel megköti a kezüket. Igazán jól ebben a rendszerben csak a nagyobb falvak működnek, mert köztes állapotban vannak a falu és a város között. Már viszonylag elegendő bevételre tesznek szert, de még nem kell eltartaniuk olyan intézményeket, mint színház, uszoda, kórház. - A régi centralizált felállás mennyire változott meg az új rendszer kiépülésével? - Most is zajlik egy centralizálási folyamat. A köztársasági megbízotti hivatalok mellé egyre inkább kiépülnek egyes szervek, így például a tisztiorvosi hivatal, könyvezetvédelmi hivatalok és mások, amelyek helyi funkciókat szándékoznak átvenni. Abban az esetben, ha a köztársasági megbízotti hivatalok egyfajta helytartóság felé fejlődnének, akkor az önkormányzatok működése jelképessé válna. - A közeljövőben, véleménye szerint, hogyan fog változni a helyzet? - Ha nagyon közelre nézek, borúlátó vagyok. Ha távolabbra, akkor biztos vagyok benne, hogy ki fog alakulni az önkormányzat, A mostani igencsak ad hoc alapon szerveződött, a parlamenti mintát leképezték ide. Helyi szinten sok esetben nincs különösebb értelme a pártprogramoknak. Az elkövetkező egy-két évben ki fognak alakulni Szegeden is az érdekcsoportok, jó értelemben vett lobbyk, amelyek egy adott probléma megoldására fognak szerveződni. A választók nem azt nézik majd, hogy milyen pártot, hanem hogy milyen érdekeket képviselnek - Az új hatalom kiket őrzött meg a régiek közül? - A fiatal szakemberek közül jó néhányat mind a kormányzat, mind a helyi vezetés. Mindkét szinten felmerül a kérdés: szakember vagy politikus szükségeltetik-e inkább. Számos példa akadt a történelemben, hogy egy Italódó rendszer végnapjaiban jobban „muzsikált", mint az új az első időszakában. Nálunk is ez a helyzet. Idő kell ahhoz, hogy egy jobb szakembergárda nevelődjék. PÁL TAMÁS Juhász Antal (MSZMP) Városházi monológ a liberális rokonságról és más egyebekről - A legnagyobb probléma az, hogy a rendszerváltás után a Kádár-korszakot megelőző éra elveit kezdik vallani a hatalomra jutottak - újra bevezették az osztályellenség fogalmát. Jó példa lehet erre a Déri Miksa igazgatójának kinevezése körüli huzavona - is. Szakmai ellenérvek nem voltak, egykori KB-tagságot emlegettek. A jegyzőválasztás ugyanez az eset. Konzervatívok, liberálisok és a „hetek" hiába mondták, hogy ezt a problémát meg kell oldani. Liberális részről olyan konkrét panasz nem érkezett Tóth László ellen, amely a további alkalmasságot megkérdőjelezné. Érdemi javaslat híján egyáltalán nem voltak tárgyalóképesek ebben az ügyben. Ekkor és ezért keményedett meg álláspontunk: ha jobb nincs, akkor a vb-titkár lesz a jegyző. Nem történt törvénysértés, bár a jogalkotók valószínűleg nem azt akarták, ami itt történt. Megmerevedett a liberális fölfogás is. Az irodavezetők kinevezéséről a polgármester egy személyben döntött, a minősítő bizottságok meghallgatása nélkül. Hiba volt. - A két polgármesternek egyébként sincs vezetési tapasztalata. Nem irányítottak még apparátust, hiszen egyikük ügyvéd, a másik méhész. A megbízott jegyző, vagy ha úgy tetszik, a vb-titkár feje fölött osztályvezetői értekezleteket tartottak. De az sem volt ritka, hogy az osztályvezetők meghívása nélkül a beosztottakkal folytattak megbeszéléseket. Egy probléma megoldásánál a vezetők megkerülésével lenyúlhatnak ugyan az ügyintézői szintre, de az onnan kapott információ nem biztos, hogy pontos, tudniillik az alkalmazott nem feltétlenül látja át az összefüggéseket. A kerthelyiség-botrány jó példa erre. Az alpolgármester közvetlenül tárgyalt a kocsmárosokkal. az osztályvezetők véleményét egyáltalán „A képviselők ne a Délmagyarországból szerezzenek tudomást, hogy egy-egy társuk merre járt külföldön, mert akkor a pusmogást már nem lehet elhallgattatni. Ma akkora nyilvánosság sincs - s erről nem a sajtó tehet mint volt a pártállami időkben. De azt sem engedhetjük meg, hogy a hozzáértés helyett ismét az uralkodó politikai széljárás szerint válasszunk szakmai vezetőket. Azért, mert valakik utálnak egy embert, nem lehet szétverni egy egész apparátust." nem kérte ki. Ezután a káosz, ha lehet, még fokozódott. Az apparátus tagjai ma azt hiszik, attól lesznek jók a polgármesternél, ha a megbízott jegyzőt pocskondiázzák. Eközben iratok keringenek iktatás nélkül a hivatalban, információk lógnak a levegőben, feldolgozás nélkül. Részt vettem egy olyan értekezleten, amelyen valaki benyújtott egy silány szakmai előterjesztést, majd felszólalása nagyobb részében a jegyzőt szidalmazta. Az alpolgármester így egyre inkább érezhette. mind több dologban dönthet önállóan. E hozzáállásnak egyenes következménye volt a Krüger-botrány. - Olyan információkkal is rendelkezem, hogy az apparátusba beszivárgók jó része valamilyen kapcsolatban áll a liberális képviselőkkel (közeli hozzátartozó, rokon, jó ismerős stb.) - de semmiféle szakmai felkészültségük nincs ahhoz a munkához. amelynek elvégzésére odaültették őket (az alpolgármesteri előszobában dolgozó titkárnők közül hányan tudnak például gépelni? Hiányolom onnan a jogi végzettségű embereket). - A polgármester sokáig és jól tartotta magái De tény: mára mind jobban belebonyolódott a Tóth László ellenes kampányba. Felelősségre vonja az apparátus vezetőjét, miközben az nem kap információkat, későn érkeznek el hozzá a különböző anyagok. A polgármester a kezdet kezdetén frakciósemlegességről szóló nyilatkozatot tett, de ennek tartalma megszűnőben van. Térjen vissza eredeti elképzeléseihez. Állítsa fel a szervezeti és a szolgálati rendet, és állapítsa meg a kötelező felelősségeket a hivatalban. Elburjánzott a karrierizmus - senki nem tart senkitől, a főnökétől a legkevésbé; úgy gondolják, a kiskapu mindig nyitva: a polgármesterrel történő beszélgetéseken gőzerővel megy a fúrás. Az ő vezetői módszerei és munkastílusa erre egyébként is kitűnő miliőt és alkalmat teremt. Ha mindkét felet meghallgatná, ez nem történhetne meg. Véleményem szerint mielőbb vissza kell állítani a középvezetők tekintélyét. - A háromtagú bizottságban nincs semmi félelmetes. Én mellette szavaztam, mert nem fogadtam el a polgármester Koha Róbertnek adott válaszait. Mindazónáltal pártommal együtt dr. Lippai Pált posztjára alkalmasnak tartom. Az alpolgármester esete problematikusabb. Tapasztalatlan. Elhibázott nyilatkozatot tett a rádióban. Ha a közgyűlés csakúgy, mint őt - megbízta a jegyzőt, neki kutya kötelessége együtt dolgoznia Vele. A továbbiakban nem követhet el hatásköri túllépéseket sem, mert egyáltalán nem biztos, hogy a közgyűlés ismét elnéző lesz vele szemben. - A polgármesterek most csak figyelmeztetést kaptak, nem tartjuk őket bűnösöknek. De nem felejthetik: felelősséggel a testületnek tartoznak. 37