Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. AUG. 6. Vegyesvállalati körkép Átlagosan 41 százalékkal emelkedett a nyugati tőke vállalkozásainak száma az idei év első negyedében a Szovjetunióban és a kelet-európai országokban - állapította meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága A tavalyi évkezdet óta megötszöröződött a nevezett térségben a vegyes vállalatok száma, s elérte a 18 900-at. Csakhogy ezeknek mindöszsze töredéke működik, a többi pusztán „papíron él". Az AP amerikai hírügynökség kiemeli a tanulmányból, hogy az indulás nehézségei között első helyen a szakképzett menedzserek hiánya szerepel. Visszatérve az idei első negyedre, a legszembeszökőbb gyarapodás Bulgáriát leszámítva - Csehszlovákiában volt: 78 százalékkal, Agrárvilág 3750-re nőtt a vegyes vállalkozások száma. Ezek közül azonban csak 275 kezdett ténylegesen tevékenykedni március végéig. Magyarországot tekintve a növekedés 40 százalékos, 7 ezerre szaporodott a külföldi tőkerésszel bejegyzett cégek száma, Lengyelországban 34 százalékkal 3750re, Romániában 33 százalékkal 1200-ra, Bulgáriában pedig 185 százalékkal 400-ra. Mérsékeltebb a növekedés a Szovjetunióban: 23 százalékos, bár emögött 3700 új vegyes vállalat bejegyzése van. Csehszlovákia kivételével az ENSZ-tanulmány nem tárta fel, hogy mennyi a valóban működő, s nem csak bejegyzett vegyes vállalat az egyes országokban. (MTI) Tudni kéne, hogy mit kell tudni A napokban Szegeden megtartott agrárkonferencián a földművelésügyi minisztérium illetékese az ágazat képzési, továbbképzési helyzetével és kilátásaival is foglalkozott. Erre az előadásra nemcsak a hallgatóság volt kíváncsi, hanem a szervezők is. A Sztáv-DM Kft ugyanis épp ezen a területen kíván munkálkodni. Gila Ferenc ügyvezetőtől arra kértem választ, van-e már olyan komplex elképzelés, amire érdemes ráhangolódniuk. Mint megtudtam, egyelőre csak az alapelvek körvonalazódtak. Eszerint felértékelődik a korszerű és magas színvonalú agrárképzésen alapuló iskolán kívüli ismeretátadás. Nincs meg az anyagi fedezete annak, hogy a tanulók az eddigieknél több időt tölthessenek az iskolapadban, kitolva ezzel a szakmaválasztás felelősségteljes döntését. Az oktatásnak az alapokat kell úgy megadnia, hogy arra biztonsággal rá lehessen fűzni az élet által kívánt speciális tudnivalókat. A felsőfokú oktatásban az átállási irány a főiskola és egyetem közötti átjárhatóságot biztosító 4+2 éves képzés. A szakképzési törvény hiánya azonban késlelteti az érdemi munkát. A „fejek hullása" a vezetői posztokon önmagában nem változtathat azon a helyzeten, hogy ma potenciális munkanélküliek tömege kerül ki ezekből az intézményekből. Senki sem tudja tisztán, mire, kit és kinek kellene képeznie. Tisztázandó még az iskolák szerepe az ezután kiépítendő szaktanácsadói rendszerben, melynek éppúgy elemei, mint az érdekvédelmi szervezetek vagy oktatásszervező cégek által létrehozott formák. Ugyanis a nyugat-európai minták szerint, a szaktudás pénzt ér. Például kedvező feltételű hitelt az vehet fel, aki a befektetés megtérülését többek között szakmai tudásával, jártasságával garantálja. Egyelőre azt sem lehet pontosan tudni, miféle ismeretekre lenne igény. A konferencián a jelenlegi nagyüzemi kör érdeklődésének súlypontjai érzékelhetők v g/fai, de a mostani és jövőbeni magángazdálkodóké nem.Tapasztalhatő, hogy a föld utáni vágy nem jelenti automatikusan a korszerű gazdálkodás és szaktudás igényét. Ezt kell időben felkelteni, nehogy tömegek tanuljanak: a saját kárukon. Erre a települések sokaságában megtartott előadássorozatok tűnnek a legalkalmasabbnak. Majd amikor az új vállalkozások, farmok eljutnak a szakosodás fázisába, akkor lehet indítani az alaposabb tudást adó, ágazati ismeretek oktatását. Az ipari továbbképző intézetből lett vállalat egyik regionális szervezeteként júniusban alakult meg a Sztáv-DM Kft. Az előd cég elsősorban ipari és kereskedelmi igényeknek megfelelő programokat kínált. A szegedi kft. térségünk adottságaiból és hagyományaiból kiindulva vállalkozott az átalakuló mezőgazdaságot segítő témák feltérképezésére, s szervező munkájával kíván részese lenni az elkerülhetetlen szerkezetváltás megalapozásinak. T.SZ.I. Húsvásár feszültségekkel Feltehetően az ország néhány pontján feszültségek is jelentkeznek majd a szerdától kezdődő 10 napos árengedményes húsakción - mondta az MTI-nek Menczel Lászlóné, a Húsipari Egyesülés munkatársa. A szakember rámutatott: a gondok fóként abból adódhatnak, hogy az akciós hús mennyisége eltérő mértékű lesz az ország különböző pontjain. Lehetnek olyan városok, illetve kisebb-nagyobb területek, ahol nem lesz elegendő mennyiségű olcsó hús. Az akció tehát mindenütt addig tart majd, amíg az árengedményes készletből futja az adott boltban. Előállhat olyan helyzet is, hogy már 8-án elfogy a készlet. Arra is felhívta a figyelmet Menczel Lászlóné, hogy ez az akció a közvetlen fogyasztói réteg támogatását szolgálja, vagyis a nagybani vásárlókat nem érinti - például a vendéglátóhelyeket vagy a kórházakat. Ezért a boltokban a boltvezetőknek igen nagy a felelőssége, hogy korrekt módon járjanak el, s a kedvezményből valóban a rászorulók, főként a kedvezményezettek részcsüljenek. (MTI) Felszabadult malacexport Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló B izottság/íIszabadította ez év október 31-ig a malacexportot. Az intézkedéssel kapcsolatban Göndör József, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetőhelyettese az MTI-nek elmondta: azért tették lehetővé a szabad malacexportot, mivel a hazai sertéstörzsállományt, mindenekelőtt a kocákat kívánták megvédeni a levágástól. Tapasztalható, hogy a sertéstenyésztők a túltermelés miatt nemcsak az állományt csökkentik, hanem az utánpótlást biztosító kocákat is kezdték levágni. Ezért az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság úgy döntött, hogy szabaddá teszi az ezen élőállatok kivitelét. Erre azért is szükség volt, mert az előzőleg meghirdetett két kiviteli pályázat tapasztalatai azt mutatták: több a jelentkező, mint a pályázatok alapján kiadható engedélyek száma. A malacexport felszabadítása azonban csak részben segíthet a helyzeten, ugyanis az egyik legnagyobb potenciális felvevőpiac, a jugoszláviai beszűkült. Továbbá az olasz hatóságok is - fóként az EK brüsszeli központjának ösztönzésére - szigorításokat vezettek be a malac-bevitelre. (MTI) Vadászati tilalom a pápalátogatás idejére M Ur-zür Dorozsmán „A rendőrség oroszlánrészt vállal a pápalátogatás biztosítási feladatainak végrehajtásából" - mondta Túrós András rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság hétfői sajtótájékoztatóján. A rendőrség állományának felkészítése speciális lőgyakorlatokkal, a személyi feladatok és a biztosítási koncepció ismertetésével - már megtörtént, a pápa érkezéséig rendelkezésre álló tíz napban a rendőrök „lelki ráhangolása" folyik. Az augusztusi pápalátogatás idején szinte a teljes rendőrség szolgálatban lesz; augusztus 10-e és 20-a között sem szabadságokat, sem szabadnapokat nem adnak ki a kapitányságok Az egyes szentmiséken átlagosan 3000-5000 rendőr lesz szolgálatban. A rendőrség feladata lesz többek között: a pápa utazásának biztosítása, az istentiszteleteken a rend fenntartása, a szentmisékhez vezető útvonalak ellenőrzése és a helyszínek parkolóinak őrzése. A belügyminiszter rendelete szerint a látogatás idején lőfegyverviselési tilalom lesz, amely nem vonatkozik a pápalátogatás biztonságáért felelőkre és az őrzés-védési feladatokat ellátókra. A sajtó képviselőinek elmondták: vadászati tilalom lesz azokban a megyékben, amelyekben II. János Pál misét tart, illetve amelyek fölött a helikoptere átrepül. Komárom és Kvassay-zsilip között augusztus 15-én részleges, míg 16-án teljes hajózási tilalom lesz. Azokon az útvonalakon, amelyeken a pápa gépkocsikonvoja halad, teljes forgalomkorlátozást rendeltek el, a zarándokokat szórólapok segítik majd a tájékozódásban. A hazánkon átutazó török vendégmunkásokat kötelező útvonalra terelik majd a rendőrök. Ferihegy 1-en olyan biztonsági intézkedéseket vezetnek be, mint az Öböl-háború idején: illetve a pápa érkezésének és elutazásának idején a repülőtér nem fogad és nem indít gépeket. (MTI) Egy misszió kudarca „Nincs már semmi, amit tehetnénk" - foglalta össze vasárnap Belgrádban missziójuk eredménytelenségét Hans van den Broek holland külügyminiszter, az Európai Közösség delegációjának vezetője, mielőtt a külügyminiszterek háromnapos hiábavaló tárgyalás után elhagyták volna a jugoszláv fővárost. Hogy Jugoszlávia - s az ország esetleges lángbaborulása nyomán mindinkább az egész kontinens is mit veszített a megegyezés elmaradásával, az feltehetően igen hamar kiderül majd. Hogy a Tizenkettek mit veszítettek a kudarc következtében, függetlenül attól, hogy elsősorban nem az ó hibájukból, az talán csak hosszabb távon lesz majd látható. De a következmények itt sem maradhatnak sokáig rejtve. A jugoszláv válság olyan időpontban érte a Közösséget, amikor az történetének talán legnehezebb döntéseit készül meghozni, s amikor minden külső esemény egyúttal újabb érvet is szolgáltat az útelágazásnál hevesen vitázóknak. Ezt példázta már a válság kirobbanása is, amely időben egybeesett a Közösség vezetőinek június végi csúcstalálkozójával, s amely egyes vélemények szerint valójában „megmentette a csúcsot a bukástól". Luxembourg előtt valóban sokan számítottak rá, hogy most aztán a „föderalisták" menthetetlenül hajba kapnak a „tradicionalistákkal", hogy tovább már nem lehet kerülgetni a színvallást a közös valutától az „önálló", kizárólag európai védelmi szervezetig ívelő, különböző uniós elképzelések feletti mind élesebb vitában. A horvát és a szlovén függetlenség deklarálása, majd az első lövések eldördülése azonban nem várt szalmaszálat kínált: a csúcs résztvevői lényegében félretettek (decemberre napoltak el) minden igazán kényes kérdést, és - sietve elküldték a „trojkát" Ljubljanába. Ebben a helyzetben vált a jugoszláv válság afféle lakmuszpapírrá. Politikusok egész sora kezdett példálózni a Tizenkettek jugoszláviai akcióival, mint a közös fellépés lehetőségének „tipikus esetével", még ha az egyes kezdeményezésekben tetten is érhetők a törésvonalak. Amennyiben a napirendi pontok sorrendje azok fontosságát is jelzi, megállapíthatjuk: a kábeltévé immár ügy Dorozsmán, méghozzá komoly ügy, hiszen a részönkormányzat tegnap esti ülésén a csatolt településrész önállósága problémájának megvitatását előzte meg. Ám még a kettőnek együtt sem volt akkora meggyőző ereje, hogy megtöltse a művelődési ház kicsiny termét. Óriási a bizalmatlanság a rendszer megépítésével szemben. Alig-alig véteti föl magát valaki a listára, a jelentkezések egyelőre jóval alatta maradnak a szükséges ezernek - de a szervezők fogadkoztak, 800-nál elkezdik a munkát. A részönkormányzat kinyilváPusztamérgesi gáz A terv Még papíron is csupán a tanulmányterv szintjén létezik, mégis úgy tűnik a jelenlegi állapotok szerint: hozzávetőlegesen egy esztendő múlva vezetékes földgáz lesz Pusztamérgesen, illetve e településsel együtt Öttömös községben is. Miként erről korábban lapunkban öttömösi tanácskozásokkal kapcsolatosan szó esett, az elképzelések nem mai keletűek. Négy évvel ezelőtt, az akkor még közös települések ellátására tanulmányterv készült, belés külterületre egyaránt, de a kivitelezésig nem jutottak. Lakossági igényre most újra előkerült a vezetékes földgázhálózat kiépítése. A Dégáznál ismét készíttettek egy tanulmánytervezetet és a két település önkormányzatának vezetői a meglehetősen drága kivitelezési árkalkuláció hatására alaposabban körülnéztek a lehetséges kivitelezők között. Találtak olyan vállalkozót, aki lakótelkenként 30 ezer forintos áron megoldhatónak látja a gázvezetést. Pusztamérgesen falugyűlést, majd utcánkénti megbeszéléseket tartottak az elmúlt hetekben, s az írásos nyilatkozatok a lakótelkek mintegy hatvan százanltotta támogatását, de bizonytalan a kivitelben. A gyakorlatban nemigen tehet többet, mint néhány paksaméta szórólap kézbesítését: jogosítványai tanácskozások folytatására szólnak döntések nélkül. Nincs is különösebb rangja: a vásártér környéki útépítés lakossági kezdeményezői a testületet meg sem kérdezték akciójukról. Mindezekből Jenei Ferenc, a részönkormányzat egyik vezetője azt a következtetést vonta le, hogy működésükre ebben a formában nincs szükség önállóvá kell válni, népszavazással, amelyet megfelelő számú aláírás összegyűjtése után a szegedi közgyűlés rendel el. Ó.J. - igaz lékára igénylik a gázbekötést, fgy a tervezett kivitelezési költséget tartani lehet. Akinek nem áll rendelkezésre a bekötéshez szükséges összeg, annak kedvezményes kölcsönt tudnak biztosítani az egyik környékbeli pénzintézetben. A pusztamérgesi gazdálkodó szervezetek valamennyien igényt tartanak a vezetékes gázra. Amennyiben tehát a végleges tervek elkészülnek, s a minisztériumi engedélyeztetés megtörténik, kezdődhet a munka Előreláthatólag tavasszal hozzáfoghatnak a gázvezetéshez a rúzsai elosztótól, s a jövő év nyarán akár be is fejeződhet a munka. B P. Biztositásunk garancia GARANCIA ::. BIZTOSÍTÓ RT. m&mmtmm&mimmmmms Beszélgetés König bíborossal Az eszmény a realisztikus idealizmus " Eminenciás uram, amikor először volt alkalmam találkozni Önnel, 27 esztendővel ezelőtt, a vatikáni zsinat idején, akkor bizonyos dolgokat az Ön gondolatai közül otthon nem is közöltek Ennek ellenire a zsinat szelleme behatolt Magyarországra is. Hogyan látja Ön ma a vallásszabadság helyzetét Kelet-Európában? - A helyzet ma tökéletesen megváltozott az akkorihoz képest. Ezekben az országokban már hivatalosan is meghirdették és megvalósították a vallásszabadságot. A kommunista rendszer megváltozása, vagy inkább bukása egészen váratlanul következett be. Váratlan esemény volt a mi számunkra és az Önök számára is. - ön volt a katolikus egyház első képviselője, aki meglátogatta Mindszenty Józsefet. Hogyan emlékszik vissza erre a találkozásra? - Megérkeztem. Elmentem az amerikai követségre. Persze a titkosrendőrség nyilván minden lépésemet figyelte. Fölmentem a harmadik emeletre. Ez volt életem első találkozása Mindszenty bíborossal. Egyházi dokumentumokat vittem neki. De második-harmadik látogatásomkor megállapíthattam, hogy alig olvassa őket. Más nyugtalanította. Azt mondta például: „Nem értem, hogy az amerikaiak miért nem űzik ki az oroszokat." Ez annak jele volt, hogy optimista, de nem realista. Az amerikai követségen élt, s ott nagyon jól bántak vele. Első látogatásomkor szinte ömlött belőle a szó. Számára különösen fájdalmas volt, hogy a Vatikán keresi a kommunista rendszerekkel való párbeszéd lehetőségét. Annak idején XII. Pius még arról volt meggyőződve, hogy a kommunizmussal nem folytatható párbeszéd. XX1H. János halála után azonban VI. Pál pápa gyakran hangoztatta: valamit meg kell változtatnunk, nem húzódhatunk mindig vissza. Az alábbi interjú König bíborossal, Bécs nyugalmazott érsekével az osztrák főváros egyik jezsuita rendházában készült. A beszélgetés részletes változatát augusztus 9-én közvetíti a televízió Napzárta előtt című műsora. - Hogyan látja azokat a feladatokat, amelyeket a mai Kelet-Európában meg kell oldani? - Az első nagy probléma az, hogy mindezekben az országokban nagy a vallási tudatlanság. Azelőtt nem gondoltunk erre. Azt hittük, megváltozik a rendszer és minden helyrerázódik. Most azonban Önök is látják, amit mi, hogy az egyháznak valahol a nulla pontnál kell újrakezdenie. Hiányoznak nemcsak az épületek, hanem az igazán eleven, működőképes plébániák is, és kevés a pap... Egy csehszlovák püspök azt mondta nekem: „Alig vannak papjaim". - De vannak püspökök eminenciás uram. - Igen, vannak püspökök és nekik azon kell fáradozniuk például, hogy építsék újjá a szemináriumokat. Mindenütt üjra kell kezdeniük. - Engem nem elsősorban az egyház helyzete aggaszt, hanem az egész politikai és társadalmi helyzet. Hogyan vélekedik Ön a megbocsátásról? Természetes, hogy a mostani vezetők politikusok egy része már előzőleg is működött valamiképpen. ~ El tudom képzelni, hogy voltak olyan papok, akik békességben akartak élni. Mások kimondottan együttműködésre törekedtek, hogy jól éljenek. Anélkül, hogy túl szigorú lennék, inkább azt mondanám, meg kell érteni a helyzetet- De hol van a megalkuvás határa? - Ezt egyénenként kell megítélni. - A magyar katolikus egyház a háború előtti politikai rendszerben nagy gazdasági hatalommal rendelkezett. Mint tudja, nagybirtokai is voltak Most ez a kérdés a pártok közötti harc részévé vált. - Igen. a magyar egyház valamikor bizony elég gazdag volt. Ám a mai egyháznak a gazdagság nem lehet célja. Senki sem akarhatja mindazt visszakapni, amit elvettek tőle. Egy szerény rész visszakérése viszont szükséges. - Nagy esemény elé nézünk. Jön hozzánk a szentatya. Bizonyos körök szerint Ön egyik főszereplője volt a pápa megválasztásának - Az a pápa, aki nemsokára Önökhöz érkezik, a pápaság egész történetében is kiemelkedő személyiség. Egy újságíró mesélte a legutóbbi lengyelországi útja után: a pápa sok értelmiségihez is szólt, s azok el voltak ragadtatva, pedig egy részük biztosan nem is volt hívő. Az óriási tetszésnyilvánításnak talán az is volt az oka, hogy úgy érezték: a pápa mintha egy személyben volna a múlt és a jelen képviselője is. - Mit üzen a magyar hívőknek? - Legyenek türelmesek. Értsék meg, hogy a dolgokat nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Csak apró lépésekkel lehet haladni. Az Önök egyházának az utóbbi negyven évben nagy megpróbáltatásokon, de megtisztuláson is át kellett mennie. Törekedjenek arra, hogy őrizzék az eszményt, a realisztikus idealizmust. Legyenek realisták. Függetlenek. A Nyugattól is, mely nem tesz különbséget az örök értékek és a mulandó javak között. RÓBERT LÁSZLÓ