Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-30 / 203. szám

PÉNTEK, 1991. AUG. 30. a] DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 Morzsák a Bibliából ..MI ATYÁNK, ...A MI MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NEKÜNK MA" (Máté ev. 6:11) Egy újszülött gyermek édesanyja alig várja, hogy meghallja gyermekének éhségét jelző sírását, és megelégíthesse anyasága tejével, szeretete teljességével. A MI ATYANK nevének megszeptelése, mindenható lényének elfogadása, országának, uralmának vágyása, akaratának mindenekben teljesedése mellé adja szánkba és szívünkbe éltető kenyerünk, életünk szükségletei biztosításának kérését. így, ebben a sorban, nem csak kenyeret kívánva a többi mellőzésével, vagy a többi nélkül érvényes: „Kéljetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik. Ugyan ki az közöttetek, aki ha kenyeret kér a fia, követ ad neki...? Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat .adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle?''(Máté 7:7-11) ó, de sokat elmondtuk ezt az imádságot, ahelyett, hogy (gy imádkoztunk volna, ahogy mondta Jézus; átgondolva és érezve, hogy a mindenek feletti hatalom akar magához ölelni, éltetni, táplálni, szü kségeinkben megelégíteni bennünkeL Milyen különbözőséget találunk, ha a magunk imádságait - amennyiben egyáltalán vannak ezekhez próbáljuk mérni. Azok inkább mi magunkkal vannak tele. Személyünk, hímevünk, a mi országiásunk és főleg akaratunk, vágyaink teljesülése áll ima-témáink középpontjában a „csak azért is" és a „majd én megmutatom" indulat-töltésével, amit még hitnek is merészelünk gondolni. Várható az ilyennek meghallgattatása, teljesülése?! Bizony, nagyon oda kell figyelni az „így imádkozzatok" felhívásra. Az imádság, a kenyér és a fáradságos munka többször összekapcsolódva hangzik felénk a Bibliából. Isten életünk fenntartójaként együtt nevezi meg a kenyérrel a szájából származó Igét. Jézus mondja a Sátánnak, aki (nem kételkedve) ezzel kísértette: Változtasd a köveket kenyerekké! - „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából jön." (Máté ev. 4:3-4) Ahol valamelyik hiányzik az együ ttesból, ott egyensúlyzavart mutat az élet. Ugye mennyire tapasztaljuk? A „mindennapi - ma" fogalmakon is sokan gondolkodás nélkül siklanak át. A latin fordításából eredő „mindennapi" a naponta megújuló gondviselés kérésének és bizodalmának kifejezése minden „ma"-ban. Az eredeti görög szöveg értelmezése is „a lényeges", „az alapvetően szükséges" kérését jelenti a „ma" megelégítésére. Manapság is találkozunk politikusok és közgazdászok élcelődéseivel a kenyér, az étet. a megélhetés kérdéseivel kapcsolatban, hogy az imádság nem sokat ér, nem ad kenyeret. Aki így vélekedik, három dolgot mulasztott el: 1. Nem fogadta el lelkiismerete teljességével Istent valóságnak, hatalomnak, jóakaratának. Jézusért mi Atyánknak. 2. Nem bízta magát feltétel és fenntartás nélkül gyermekeként Rá. Pedig érdemes. 3. Nem vette figyelembe, hogy az imádság nemcsak beszéd, hanem lelkületetformáló, helyreigazító kapcsolat Istennel, aki a másik ember kenyeréért is bízott rá felelősséget („A MI... kenyerünket..."). Ötven év előtti statisztika szerint a Föld lakói szükségletének háromszorosa terem. Hiba tehát az elosztásban van, ami a politika és közgazdaság eszközeivel mindeddig nem volt megoldható. A MI Atyánk iránti gyermeki engedelmesség és a másik, a többi ember iránti testvéri felelősség lelkületével a Ml MINDENNAPI KENYERÜNKET biztosíthatja a politika és a közgazdaság; hatásosabb minden sztrájknál és fegyvernél. Jézus azt mondta: „TI AZÉRT ÍGY IMÁDKOZZATOK:" (Máté 6:9) Pál apostol írta: „Szüntelen imádkozzatok!" (I Thess. 5:17) (Folytatjuk.) PAPP LÁSZLÓ REFORMÁTUS LELKÉSZ Kép-zavar TANDI LAJOS Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb - tartja az ókori mondás, a képen ennek az embernek az egyik legújabb csodája: a 92 éves Leslie Coley II napos fiúval, Oswalddal e hónap második napján. Valószínű az ausztrál aggastyán ezzel a teljesítményével bekerül a Guinnes rekordok könyvébe, mint a legidősebb nemzőképes férfiú. Az idős úr annak tudja be sokáig megőrzött képességét, hogy sohasem élt „kóla és szalmakrumpli"-féle moslékon. Hát ha csak ezen múlik, bizonyára sokan lemondanak a kóláról és a szalmakrumpliról. Sajnos, szomorúan tudatjuk kedves olvasóinkkal, hogy a törökországi nagyapa, Ahmet Samanci már nem léphet ausztrál társa nyomdokaiba, tudniillik mészárkéssel levágta férfiszervét. Tettét azért követte el, hogy bebizonyítsa, alaptalan pletyka terjed falujába, s nem igaz, hogy szerelmével üldözte szomszédja feleségét. A szomszédok csak akkor rohantak a szerencsétlen férfiú lakására, amikor az a következőket kiáltotta teli torokból: „Én tisztességes férfi vagyok!" Mire beértek, már nem volt az, mert a pletyka valótlanságának ékesszóló bizonyítékaként lenyisszantotta nemi szervét. Szóval, mind mondám, sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb. Az a bizonyos rekordok könyve szól a legifjabb anyáról is, aki egy tizenegy éves indiai kislány, s a legidősebbről, aki nem bizonyítottan egy 72 éves hölgy, aki 1776. május 15-én, házasságának 46. évében tizenharmadik gyermekeként halott csecsemőt szült. Ami viszont hiteles: az amerikai Mrs. Ruth Alice Kistler 57 éves és 129 napos korában Suzan nevű lányának adott életet. S amióta bejött a mesterséges megtermékenyítések és lombikbébik kora, már alig lehet a csodákon csodálkozni. Mígnem újólag érkezik egy hír, miszerint Ariette Schweitzer 42 éves amerikai asszony méhében hordja iker unokáit. A dolog úgy történt, hogy a hölgy leánya nem képes magzatot kihordani, így leánya megtermékenyített petesejtjeit fél éve beültették a nagymama szervezetébe. Novemberre várható a szülés, s a világon elsőként a nagymama unokáit szüli meg. Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb. Szintén az USA-ból érkezett a szerzánciós hír, miszerint egy 88 éves hölgy, Hazel Stout életében először ugrott ki ejtőernyővel egy száguldó repülőgéppől. A dolog érdekessége, hogy ezzel a teljesítménnyel egy 80 éves csúcstartót szorított ki a Guinnes rekordok könyvéből. Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb. S minden csoda attól nyeri el fényét, különlegességét, hogy az emberi teljesítmények határait súrolja. Micsoda nevetséges összehasonlítás volt az Állatok olimpiája című filmben szembesülni azokkal a teljesítményekkel, amelyeket a halak, madarak, csúszómászók és emlősök produkáltak. Képtelenség egy ember számára méretének tizenhatszorosát ugrani, súlyának sokszorosát fölemelni, hatalmas sebességgel száguldani és sorolhatnám. Dehát természetesen az embert, az emberi teljesítményt csak önmagához mérhetjük. Ezért csüngünk a televízió képernyője előtt, amikor sportversenyeket láthatunk, Carl Lewist, aki világcsúcsot fut száz méterem, Bubkát. aki hat méter fölé repül, Egerszegi Krisztinát, aki utcahosszai előzi meg vetélytársait. Magyar Zoltánt, aki olyan vándort tudott lovon, ami utánozhatatlan. S ezért szorongunk a cirkuszi manézs körül, ahol bűvészek és légtomászok lélegzetelállító mutatványa figyelmeztet arra. hogy mi mire nem vagyunk képesek. Ezt bizonyítja azt, hogy az ember mire képes. S mi mégis hétköznapi pitiáner ügyekkel vagyunk elfoglalva. Zúgolódunk az autóbuszon, összeveszünk a bolti pénztárosnővel, lekiabáljuk a házmestert, belerúgunk a megbuggyant dinnyébe, legyintünk a Parlamentre, pokolba kívánjuk a pártokat. Pedig a manézs fénykörét kellene figyelnünk, hiszen ott fönn a szédítő magasságban egy ember hegedül. Valaki közülünk. Vagy éppen 92 évesen gyereket csinál. A kettő közön szinte nincs is különbség. Mindketten háló nélkül dolgoznak. Egy cilinderbe, pepita zokniba, mellénybe-csokornyakkendőbe öltöztetett, táncoló szerecsen a „Ha-Ha" szegedi cipőáruház számláján féri és női cipőt emel a magasba. Megtudható még az 1935-ben írt papírról, hogy az összesen 21 pengős tartozás négy hónap alatt volt részletekben kifizethető (két pár cipőről van szó!). Ezt a szokást talán most is feleleveníthetnénk, tekintettel a félhavi fiztésnyi cipőárakra. Ketting Lajos Püspök-bazárban berendezett boltja 1943-ban adta ki azt a névre szóló számlát, amelyen igazolják Nagyságos Papdi Piroska úrleánynak, hogy két méter lepedővászon teljes árát kifizette. Ez is jelez valamit az akkori kereskedői mentalitásból. De vannak Kovács László gyűjteményében egyéb kincsek is: a „Férjhezmenendő leányok kiházasítására alakult Gizela-Egylet" tőkésített kötvénye („Gizela főhercegnő védnöksége alatt"), halászjegy 1893-ból, a Mátyás pince étlapja a húszas évek közepéről, Ő Felsége a Király nevében hozott, kézzel írott ítéletek A gyűjtő jelenleg a háború előtt Szegeden működő bankok felkutatásán dolgozik. Eddig huszonöt bank másfélszáz cégjelzéses okmányához jutott hozzá. A „Providentia" biztosítási kötvényéből kiolvasható, hogy a kijelölt nap déli 12 órájától számított tíz esztendőre - ugyancsak déli 12 óráig - vállalják a tűzkárok megtérítését. Felsorolhatatlan, hány fajta nyomtatvány, dokumentum gyűlik Kovács László keze alatt. Nevekre szóló iratok - amelyek egyszer talán segíthetnek valamiben -, foglalkozási ágankénti csoportosítás (az ügyvédek külön kiemelve!), és még számtalan kincs... A gyűjtés folytatódik. NY. P. .urí-divat, kalap és fér fi-fehérnemüek ; . l különlegességi raktára " j ; : SZELEP, NIP-UTCA. Ügyvédek külön dobozban A mindengyűjtő Minden a hódmezővásárhelyi polgári iskolában kezdődött. Makó József tanár úr reggelenként reklámés számolócédula gyűjteményét rendezgette az asztalon, és kérte diákjait, hogy keresgéljenek ők is. A gyerekek aztán fölkutatták a család és a rokonság padlásait, de körülnéztek a fűszerüzletek poros limlomjai között is. Kovács László akkoriban kapott kedvet a gyűjtögetéshez, és azokból a levelekből, kisnyomtatványokból, amelyek több példányban kerültek elő, egyet-egyet megtartott magának. Az 1936-ban keltezett, megsárgult lap felső sarkában az „Országos Stefánia Szövetség (Az anyák és csecsemők védelmével államilag megbízott szervezet)" kör alakú nyomtatott pecsétje: a kereszt közepén a koronás címer. Egy esettanulmány lefolytatásáról értesítik a Tekintetes Árvaszéket. „Szarvas József uri-divat, kalap és férfi-fehérneműek különlegességi raktára, Szeged, Híd utca" ideiglenes jegyzékén nagy választékban kínál vadász- és viharerős kalapokat, szemléltetésül mindjárt közli is egy „viharerős" kalap kék színnel nyomott, kissé elmosódott fotóját. Kovács László harminchárom évig volt a Délép építésvezetője, és az évtizedek alatt a lakás különböző pontjain egyre gyűltek a barna papírdobozok, s bennük a legkülönfélébb kordokumentumok. A gyűjtő járja a vásárokat, ahol néha izgalmas dolgokra lehet rábukkanni. így jutott birtokába Tömörkény István születési anyakönyvi kivonata, amelyet azon alkalomból állítottak ki 1894 október 20-án, hogy egy bizonyos Steingasser József ceglédi vendéglős István Gyula keresztnevű fia vezetéknevének „Tömörkényre" változtatását kérte. A kérelem „megengedtetett" válasszal érkezett vissza a Magyar Királyi Belü gyminisztériumtól. A dokumentumot egy ideig - amint erről egy ráüött bélyegző tanúskodik - a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete Titkári Hivatalában őrizték, onnan került a dorozsmai vásárba. FOTÓ: SCHMIDTADREA mxtimmmmmmimmmmmmmmmmmMmmKmm Váltókölcsön elszámolások, polgári iskolai felvételi jegy az 1937-38-as tanévre (felvételi díj, járulékok, filmdíj - összesen: 5,40 pengő), kéményscprőbárcák, árvaszéki dokumentumok - mindezek Kovács László dossziéiból kerülnek elő. És akkor Tömörkény István keresztleveléről még nem is beszéltünk...