Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-27 / 200. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. AUG. 27. Gorbacsov-beszéd a Legfelsőbb Tanácsban Mihail Gorbacsov elismerte, hogy bár az összeesküvés már régóta érlelődött, ő maga - és a szovjet parlament - erélytelenül lépett fel a folyamat ellen. - Az államcsínyt segítette a reformok határozatlansága, a hatalmi struktúra változat* lansága, az. hogy a sztálinista funkcionáriusok a helyükön maradtak mondta. A fő okok között jelölte meg a szovjet elnök azt is, hogy a demokratikus erők, a peresztrojka hívei között nem volt meg a szükséges összhang. - Megfelelő alkotmányos ellenőrzés nélkül maradt a hadsereg, nem történt meg a KGB átszervezése, amely végsősoron a politikai harc eszközévé vált - hangsúlyozta. Az SZKP szerepére kitérve leszögezte, hogy meglehetősen lassan haladt a párt hatalmi monopóliumának leépítése, és ez szintén közrejátszott a történtekben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem szabad egy kalap alá venni a pártapparátust a párt tagságával. A radikális reformok következetes megvalósítása mellett tett hitet a szovjet parlament előtt Mihail Gorbacsov. A szovjet elnök a történteket elemző beszédében egyúttal megfogalmazta a legsürgetőbb teendőket, külön kiemelve az alkotmányos garanciák megteremtésének fontosságát. Támogatva a népképviselők rendkívüli kongresszusának összehívását, az elnök bejelentette, hogy az államcsíny aktív résztvevőit őrizetbe vették, már folyik a vizsgálat ellenük. Hozzátette, hogy a helyzet stabilizálásának céljából lemondott az SZKP főtitkári lisztéről és utasítást adott az SZKP vagyonának államosítására, illetve kezdeményezte a Központi Bizottság feloszlatását. MMNIIIMNIIMNMIIiaiMNttMMflMIMMIM^ A jövőről szólva i reformok meggyorsítását és az alkotmányos garanciák kiépítését jelölte meg legfőbb feladatként. Állást foglalt a Szovjetuniót eddig Alkotó 15 tagköztársaság közötti gazdasági megállapodás és a kilépő köztársaságok területén lévő szovjet katonai infrastruktúra jövőbeni sorsának szerződéses rendezése mellett. Javaslatot tett az elnök mellett működő Biztonsági Tanács jogkörének és összetételének kibővítésére. Baltikumi diplomácia mm Napirend előtti felszólalásokkal vette kezdetét hétfőn, röviddel három óra után az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának nyári szünet utáni első munkanapja. Elsőként maga a házelnök, Szabad György kért szót, aki összegezte az elmúlt hetek bel- és külpolitikai történéseit. A házelnök ezt követően Antall József miniszterelnöknek akarta megadni a szót, ám kiderült, hogy a kormányfő éppen George Bush amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetést. Később Antall József miniszterelnök napirend előtti felszólalása elején elmondta, hogy az elmúlt napok eseményei határozott, gyors, de körültekintő cselekedeteket követeltek a kormánytól. - A magyar kormány és a Parlament eddig is szimpátiával kísérte a balti államok függetlenségi törekvéseit. Ennek különös hangsúlyt ad az a tény, hogy hazánk is az elmúlt hónapokban nyerte vissza szuverenitását - mondta Antall József, majd közölte: már augusztus 20-án éjfélkor a Bush elnökkel folytatolt telefonbeszélgetés során hangsúlyozottan szólt a balti államok fenyegetettségéről, és kijelentette, hogy időszerűvé vált megfontolni c három állam elismerését. Augusztus 23-án a kormány felhatalmazása alapján a külügyminiszter utasította Varga István pétervári főkonzuli, hogy a három balti államban kormányszinten fejtse ki a magyar álláspontot. Augusztus 24-én a kormány felhatalmazása alapján a Külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, miszerint a magyar kormány érvénytelennek és törvénytelennek tekinti a Molotov-Ribbentrop paktumot, ét jogosnak tartja, valamint támogatja a három ország népének az állami szuverenitás helyreállítására irányuló követeléseit. Ugyanezen a napon a Külügyminisztérium képviselői ismertették a magyar álláspontot a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének munkatársaival. Ugyanakkor Varga István főkonzul Talíinnban és Rigában ismertette a magyar nyilatkozatot, majd pedig - a miniszterelnöki felszólalással csaknem cgyidőben - Vilniusban is átadták ezt a dokumentumot. A kormány felhatalmazta Jeszenszky Géza külügyminisztert Magyarország képviseletének megerősítésére a három balti országban, valamint arra, hogy készítse dő ezen országok megfelelő magyarországi képviseletét. A miniszterelnök arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a kormány a következő ülésén megtárgyal egy, az Országgyűlésnek benyújtandó határozati javaslat-tervezetet, amelyben a Parlament állásfoglalását kéri a balti politika megerősítésére. A kormány a határozati javaslatot sürgősséget kérve még ezen a héten benyújtja a Parlament elnökéhez, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága a jövő héten megtárgyalhassa azt, és a Parlament legrövidebb időn belül állást foglalhasson. A kormány egyidejűleg kidolgoztatja a Külügyminisztériummal a diplomáciai kapcsolatok külön-külön történő felvételével kapcsolatos feltételeket, és javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a diplomáciai kapcsolatok létesítésére. A miniszterelnök ezen kívül bejelentette: szeptember 2-án vagy 3-án a három balti köztársaság külügyminisztere Budapestre látogat. Ezután a jugoszláviai válságot elemezve kijelentette; rendkívüli körültekintésre van szükség a Kelet-Horvátországban és Szlavóniában kialakult helyzet megítélésében. Közölte: a Magyarországon tartózkodó menekültek száma meghaladja a tízezret. Bejelentette: hétfőn több katonai attasé és más diplomata tesz látogatást a magyar határvidéken, valamint a menekülttáborokban. Vasárnapi látogatását a dél-magyarországi menekülttáborokban megrendítő élménynek nevezte Antall József. A függetlenség ígérete Figyelembe véve Litvánia, Lettország és Észtország függetlenségi nyilatkozatait, a Lengyel Köztársaság kormánya kifejezésre juttatta, hogy kész e köztársaságokkal a normális államközi kapcsolatok felvételére. A hírt hétfőn a lengyel kormány sajtóhivatalának igazgatója közölte az MTI tudósítójával. Ausztria szintén el fogja ismerni a három balti állam függetlenségét jelezte hétfőn az osztrák külügyminisztérium szóvivője. Csehszlovákia is kész elismerni Litvánia. Lettország és Észtország a miniszteri kabinet felépítésének átgondolására. A szovjet parlament vezetését bírálva annak a véleményének adott hangot, hogy a hatalomátvétel után azonnal össze kellett volna hívni a Legfelsőbb Tanácsot, és hiba volt egy héttel későbbre halasztani a rendkívüli ülést. Hangoztatta, hogy az összeesküvők és tevékeny támogatóik közül senki sem maradhat tisztében a köztársaságokban sem, mert csak így felvételéről szóló okmányokat, norvég részről pedig kedden írják alá az Oslóba érkező három balti külügyminiszterrel a diplomáciai kapcsolatok létesítéséről szóló jegyzőkönyvet. Edward Fenech-Adami máltai kormányfő hétfőn bejelentette, hogy Valletta azonnali hatállyal elismeri a három balti állam függetlenségét és diplomáciai kapcsolatra lép azokkal. A finn külügyminisztérium ugyancsak hétfőn közölte, hogy kész tárgyalásokat kezdeni a balti köztársaságokkal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Az Európai Közösség Bizottságának dán nemzetiségű alelnöke, teremthető meg a teljes bizalom az ország vezetése iránt. A hadsereg és a KGB megreformálása kapcsán kijelentette, hogy a KGB-hoz tartozó katonai alakulatokat át fogják adni a védelmi minisztériumnak. A gazdasági teendők kapcsán szorgalmazta a fokozatos gazdasági reformok felülvizsgálatát. Sürgette, hogy minden akadályt hárítsanak el a piaci viszonyokhoz vezető átmenet és a vállalkozás élénkítése útjából. Ezzel együtt szükségesnek nevezte, hogy a gazdasági döntések szintjét a köztársasági vezetéseknek adják át. Célszerű felállítani egy, a köztársaságok gazdasági lépéseit koordináló testületet - mondta. Mihail Gorbacsov állást foglalt a rubel konvertibilitásának meggyorsítása mellett, és bejelentette, hogy a szövetségi szerződés aláírása után haladéktalanul meg kell kezdeni a felkészülést a parlamenti és elnökválasztásra. Henning Christppherscn már korábban utasítást adott arra, hogy a bizottság illetékes szakértői készítsenek felmérést: milyen következményekkel járns s három balti állam függetlenné válása és milyen gazdasági segítséget nyújthatna nekik az EK. Kiszivárgott hírek szerint a Közös Piac bizottsága úgy értékeli: a balti köztártaságoknak összesen hárommilliárd dollárnyi rövid távú segélyre volna szüksége e Nyugattól ahhoz, hogy függetlenné válásuk után megállhassanak saját lábukon Párizs kész a kapcsolatfelvételre Roland Dumas francia külügyminiszter a TFI tévéállomás vasárnap esti híradójában közölte, hogy Franciaország kész diplomáciai kapcsolatot létesíteni a három balti állammal. Küldöttei már hétfőn elindultak a három fővárosba, de Dumas azt óhajtja, hogy a közösség együttesen hozzon döntést. Ez emelné annak jelentőségét, és a közösség számára is üdvös, mivel ez jó alkalom lenne a közösség külpolitikája létezésének bizonyítására. Franciaország kész támogatni a három balti állam felvételét az ENSZ-be is, fűzte hozzá. Dumas kifejezte azt az óhajt, hogy Jelcin és Gorbacsov között jó együttműködés alakuljon ki, mindkettőjük szerepére szükség van. A Szovjetuniónak nyújtandó segítség kérdéséről szólva kijelentette, hogy a segélynyújtást a reformok megválóWashington kivár önállóságát. A kérdést csütörtökön vitatja meg a csehszlovák szövetségi kormány - idézte az AFP francia hírügynökség Václav Havel elnök szóvivőjének hétfői bejelentését. A Szentszék szóvivője hétfőn közölte: a Vatikán a lehető legrövidebb időn belül ismét megnyitja diplomáciai képviseleteit a Baltikumban. Jon Baldvn Hannibalsson izlandi külügyminiszter hétfőn Reykjavíkban a három balti állam külügyminisztereivel együtt kézjegyével látta cl a diplomáciai kapcsolatok űjraA Szovjetunióban a helyes irányba haladnak a dolgok - jelentette ki vasárnap este a Maine államban vakációzó George Bush. Az amerikai elnök ismét kitért a kérdések elől, hogy mikor ismeri cl az Egyesült Államok a három balti ország függetlenségét: Bush arra célzott, hogy megvárják, amíg Moszkvában a Legfelsőbb Tanács a baltiak önállósodása mellett dönt. Richárd Chcney. amerikai védelmi miniszter vasárnapi nyilatkozatában mindenesetre azt mondotta, hogy a baltiak amerikai elismerése csak rövid idő kérdése. Washington azzal menti a késedelmet, hogy soha nem ismerte el a három ország bekebelezését a Szovjetunióba, s azok diplomáciai képviseletei azóta is folyamatosan működnek az amerikai Öröm hallgatni, amikor a Parlamentben sajtószabadságról vagy a sajtó szerepéről beszélnek. Ilyenkor rendszerint elhangzik, hogy a sajtó országos hatalom lett, hogy becsületes támogatása vagy bírálata milyen nagy hatással van a köz véleményére, s újfent az is, hogy szerencsésen túl vagyunk a médiák s a pártok torzsalkodásának időszakán: a lapok politikai rovatai már nem a pártok irányításával próbálkoznak, a pártok részéről pedig eltűntek i türelmetlen reflexek, amelyek a bírálatot követték. Egyszóval, a dolgok kezdenek elrendeződni, az etikai szabályok kiérlelódlek és szent a béke. Annyira szent, hogy a parlamenti közvetítést követő tévénéző már-már fordulatot vár a szépen fogalmazott felszólalásban. Egyetlen szócskát, azt, hogy DE. DE, mondja Katona Tamás államtitkár. De: a jövendő magyar sajtótörvény egyetlen paragrafusból is állhatna, megboldogult Deák Ferencünkkel szólva abból, hogy hazudni nem szabad. És nemcsakhogy sajtótörvény nincs még. de eme elvárás sem érvényesül. Innentől kezdve kiderül, hogy a felszólalásnak parlamenten kívüli apropója van. Mégpedig a Magyar Hírlap egy nemrég megjelent cikke, amely felveti, hogy az MDF frakciótagjainak időszakos jutalma körül anomáliák vannak. Katona Tamás láthatóan dühös, nem csak a feltételezést utasítja vissza (persze azt is: a frakciótagok semmiféle jövedelemben nem részesülnek), hanem kijelenti, annak az újságnak, amely a nehéz helyzetben lévő ország nehéz helyzetű parlamenti képviselőit ilyen módon próbálja megszégyenfteni, annak az újságnak „ne higyjenek!". A jegyzet (rója ilyenkor több dolgon is tépelődhet. Egyfelől tudja, hogy nincs a világon olyan szerkesztőség, amelynek folyosólyán akár jogosan is ne méltatlankodna időnként egy-egy dühös ember, másfelől viszont ugye, a Parlament nem szerkesztőség. Vagyis, nem állandóan az. Katona Tamás maga utal Szabad György házelnök szavaira, amelyekkel azokat a képviselőket inti meg, akik a „tévé és rádió nyilvánosságához szólnak, s nem az országgyűléshez". Nos, ha e felszólalásokat megszoktuk (mert megszokhattuk), annál jellemzőbb e mostani eset. Mert, mi történik, ha mondjuk nem egy népszero és tekintélyes politikus, hanem a tisztelt testület valamelyik „közismertje" pattan fel? Semmi. Derültség, bosszúság, unalom - semmi, ami a parlamenti munkára, vagy netán a majdani sajtótörvényre hatással volna. Apropó sajtótörvény. Nagy szükség volna már etre is. Mielőtt még kiderül, hogy nem csak a nyilvánosságnak van szüksége a Parlamentre, de fordítva is. sulásától függővé tenni immár nem lenne értelme, a reformok most valósulnak meg, az események felgyorsulnak, és a támogatásnak kísérnie kell a reformot. A nyugatiaknak vállalniok kell a rájuk háruló felelősséget, és új módon kell megközelíteniük a kérdést: egyfelől növelniük kell a segítséget, nem kell olyan reformoktól függővé tenniük, amelyek már alakulóban vannak, vagy most mindenképpen esedékes, és támogatniok kell a központot és a köztársaságokat is: Franciaország például kész Oroszország támogatására. Mindez igen sürgős, meg kell tölteni az üzleteket, ki kell alakítani az új struktúrákat - hangsúlyozta Roland Dumas. Rajtunk is segít a szovjetek nyugati segélye A mélypontra jutott magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztésére alakult szakértői bizottság - amely a múlt hét végén kezdte meg munkáját Kádár Béla külgazdasági miniszter vezetésével elsőként azoknak a magyar ipari és mezőgazdasági termékeknek a listáját állította össze, amelyeknek gyártására és szállítására szabad exportkapacitásai vannak a vállalatoknak. Várhatóan a lista élén szerepelnek majd a gyógyszerek, hiszen a Szovjetunió erre az esztendőre 400 millió dollár értékben számított magyar gyógyszerekre. Eddig azonban mindössze 6 millió dollár értékű árut kaptak, mert a fizetési garanciákat nem tudták biztosítani. MMIKiiNMMMMmMNMMK Nagy kérdés - tájékoztatta az MTI-t Kádár Béla - javul-e a Szovjetunió fizetési képessége. Ennek hiányában ugyanis a kölcsönös erőfeszítések ellenére nem várható a kereskedelem fellendülése. Ismerve a Szovjetunió belső problémáit, egyelőre nem lehet arra számítani, hogy újabb akkreditívek nyílnak, illetve hogy javul a partnerek fizetési kondíciója. A szerződések alapján tervezett export és import szállítások teljesítése augusztusban mindössze 10 százalékos. A barterügyletek értéke az idén is eddig csak 50-50 millió dollárt tett ki. A korábbi szovjet kormány több ízben ígéretet tett a teljesítések fokozására, eredmény azonban mindezideig nem született. A gazdasági kapcsolatok új alapokra helyezése azon múlik, hogy a Szovjetunióban a belső akadályokat el tudják-e hárítani, s mit tud tenni a megalakuló új kormány a fennálló nyitott kérdések megoldására. A magyar fél azoknak a termékeknek a listáját is várja, •melyeket a szovjet partnerek szállítani tudnak, illetve amelyekre a szállítási készség megvan a tagköztársaságoknál is. Ha viszont a Szovjetunió segélyt kap a fejlett nyugati országoktól, az javíthatja a kelet-közép-európai regionális kereskedelmet is - mondotta Kádár Béla. E gondolat jegyében tárgyalt hétfőn a Huszonnégyek budapesti nagyköveteivel, s felvetette, hogy a támogatási programot az egész kelet-közép-európai régió érdekeit figyelembe véve dolgozzák ki. Utalt arra is, jó volna, ha Magyarország is bekapcsolódhatna a program kereteében a szállításokba. (MTI) mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm fővárosban. A lényeg természetesen az, hogy a Bush-kormány - a moszkvai vezetés iránti tapintatból és az önállósulás láncreakciójától tartva - úgy látta: nagyköveteinek kinevezésével meg kell várnia, amíg • három ország valóban függetlenedik a Szovjetuniótól. Amerikai kormányférfiak vasárnapi kijelentéseiből egyébként kitűnt, hogy Washington továbbra sem hajlik nagyszabású segélyre a szovjeteknek mindaddig, amíg ott nem valósulnak meg mélyreható, átfogó gazdasági reformok. A törvényhozásban mindenesetre, túlnyomórészt, de nem esak a demokrata párt soraiban van jelentős tábora a segítségnek, fgy a kérdés középpontban áll majd a szeptemberben nyíló ülésszakon Éhségsztrájk a Parlament előtt A Nemzeti Fórum és a Magyarok Nemzeti Szövetsége 15 tagja augusztus 25-én vasárnap délután 3 óra óta éhségsztrájkot folytat a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Az éhségsztrájkot mindaddig folytatják, amíg az Országgyűlés nem ratifikálja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményt - jelentette ki Romhányi László hangosbeszélőn az éhségsztrijkolók nevében hétfőn délelőtt a téren néhánv szimpatizáns és kíváncsiskodó előtt. Romhányi László elmondta: a legvégső eszközhöz nyúltak, s egészségük és életük kockáztatásával követelik kérésük teljesítését. Álláspontjuk szerint, ameddig az Országgyűlés nem ratifikálja az egyébként 1990. november 6-án, Rómában aláírt egyezményt, addig magyar állampolgárnak nincs lehetősége a kárpótlási törvény sérelmeivel szemben nemzetkózi bírósághoz fordulni". „Magyarország nem válhat az orgazdák országává". A demonstráció megkezdése előtt a Miniszterelnöki Sajtóiroda - Antall Józsefhez írt üzenetre válaszolva levélben tájékoztatta a Nemzeti Fórum és a Magyarok Nemzeti Szövetsége tagjait: „A magyar kormány érdeke is az, hogy az emberi jogok egyik alapvető dokumentumának ratifikációja mielőbb megtörténjen, de erre csak az egyezmény és a magyar jogrendszer összhangjának megteremtését követően van lehetőség. Az előkészítő munkálatok jelenlegi állása alapján a ratifikálásra előreláthatóan jövő évben kerülhet sor". (MTI)