Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-27 / 200. szám

KEDD, 1991. AUG. 27. DÉLMAGYARORSZÁG KÖZ-ÉLET 3 Januárban jönnek a háziorvosok Egyesek szerint az oktatásügy mellett az egészségügyet is „katasztrófa sújtotta területté" kéne nyilvánítani, hiszen válságban van. pénzhiánnyal küszködik, intézményeiben a személyi és tárgyi feltételek egyre romlanak. Ezért is fogadták sokan kétkedve a Népjóléti Minisztérium szándékát, mely szerint megkezdődik az egészségügyi ellátás átszervezése, korszerűsítése. A tervezett reformok sorába tartozik, hogy szabad orvosválasztás lesz, hogy a körzeti orvosok munkakörét háziorvosok veszik át, tehát 1992 januárjától az egészségügyi alapellátásban jelentős változásokat leptetnek életbe. A bekövetkező változásokról kérdeztük dr. Balogh Sándort, a Népjóléti Minisztérium osztályvezetőjét. Színvonalasabb betegellátás - Kérjük, elemezze az alapellátásban bekövetkező változásokat! - Három jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. Szabad orvosválasztás, az egészségügy teljesítménycentrikus pénzügyi támogatása, valamint az egészségügyi ellátást szolgáló vállalkozások jellemzik majd a jövő évi változásokat. Hangsúlyozom, hogy a lakosság számára a korszerűsítés semmiféle anyagi terhet, többletköltséget nem jelent. A mostani körzeti orvosi rendszer a kiindulópontja, alapja a jövő évben bevezetendő háziorvosi hálózatnak. Ez nemcsak névváltozást jelent! Tartalmilag, minőségileg is többről van szó. Elsősorban a háziorvosok tudásszintjét kell emelnünk képzéssel, továbbképzéssel, szakképzéssel és azokon a személyi és tárgyi feltételeken kell javítani, amelyek a betegek alapellátását szolgálják. A tudásnövelés és a feltételek javítása kölcsönhatásban áll egymással, mert jobb, színvonalasabb betegellátást eredményez. A körzeti orvosok kiválasztásánál speciális előírásokat csak az utóbbi néhány évben vettünk figyelembe. Addig a munkába álláshoz csak orvosi diplomára volt szükség. így aztán az ott dolgozók felkészültsége, tudásszintje meglehetősen különbözött egymástól. A mostani képzés, felkészítés feladata, hogy lehetőleg egy szintre hozza az alapellátásban dolgozó szakembereket. Háziorvosok - törvény nélkül is - Mit jelent a szabad orvosválasztás? - Az alapellátás átszervezésének, a háziorvosi rendszer bevezetésének kiindulópontja a szabad orvosválasztás. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy bizonyos területi korlátok között háziorvost válasszon. Azért említem a területi korlátot, mert képtelenség lenne, ha egy szombathelyi beleg Cegléden élő és dolgozó orvosnál keresne gyógyulást. A szabad orvosválasztásról, a háziorvosi szolgálatról szóló törvénytervezet rövidesen elkészül, jó lenne, ha az Országgyűlés-még az idén törvényerőre emelné. De a törvény hiánya sem teszi lehetetlenné ezt az egész folyamatot, csak egy kicsit megnehezíti az indulást. Első lépésként rögzítjük a jelenlegi helyzetet, a körzeteket, a betegek létszámát. A körzethatárok revíziója során figyelembe kell venni azokat az ajánlásokat, amelyek célja, hogy egy-egy háziorvosra kevesebb beteg jusson, mint az eddigi rendszerben. Ennek érdekében aránytalanságokat kell megszüntetni, és növelni kell az orvosok létszámát. - Kik jöhetnek szóba? - A szakmailag alkalmasak és a jelentkezők száma nem kevés. Más orvosi területekről is jöhetnek át, így például a jelenlegi csoportvezetőfőorvosi hálózatból, az üzemegészségügyből. Hozzáteszem: ez utóbbi ellátási forma nem szűnik meg, a nemzetközi előírásokhoz igazodva fog változni. Hogyan szerveződnek a körzetek? - Hogyan fog az állampolgár nyilatkozni, hogy kit választ háziorvosának? - Nem óhajtjuk a lakosságot kopogtató cédulákkal, értesítésekkel és egyéb módon zaklatni. Úgy számítjuk, hogy még ebben az évben kialakulnak az új háziorvosi körzetek. praxisok. Széles körű és alapo-felvilágosítással a lakosság tudomására hozzuk, milyen körzetek szervezésére van lehetőség a lakóhelyükön. Ennek érdekében közreadjuk a választható háziorvosok névsorát, az orvosetika határain belül ismertetjük az orvos szakmai életűtját, szakképesítését, a pályán eltöltött időt, tudományos érdeklődését és azokat a gyakorlati feltételeket, körülményeket, amelyek közepette gyógyítani tud. Ezek alapján dönt az állampolgár, és betegség esetén ahhoz fordul, akit választott. Úgy gondoljuk, hogy január 2-án működésbe lép az alapellátást szolgáló háziorvosi rendszer, valamint azokon a településeken, ahol gyermekorvos dolgozik, a házigyermekorvosi rendszer. Sajnos, a fogorvosi alapellátásban az új rendszert januárban még nem tudjuk működtetni. Nem érintik a változások a rendelőintézeti szakorvosi munkát és a fekvőbeteg-ellátást sem. Erre még legalább egy esztendőt kell vámi. - Az interjú elején ön a teljesítménycentrikus támogatás fogalmát említette. Mit jelent ez a háziorvos számára? - Az orvos a jövedelmének egyik részét a vállalt betegek száma és a gyógyítási körülmények figyelembevételével kapja. A másik rész a gyógyítás eredményességének a függvénye. - Hogyan lehet az orvosi gyógyítást mérni? - Hazánkban jelenleg 64 orvosi körzetben kísérlet folyik teljesítményi mutatók megállapítására, kidolgozására. Szakmailag megalapozott elvekről van szó, de az összesítéskor nyilván figyelembe kell venni a magyar valóságot, az országrészenként! különbözőségeket. Ha a kísérlet eredményeit számítógépes rendszerben dolgozzuk fel, lehetőség nyílik az orvos munkájának a mérésére, olyan egészségügyi adatok megszerzésére, amelyek az országos tervezést segítik, ugyanakkor a társadalombiztosítás számára tételesen elszámolható a háziorvosi munka. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lesz azonnal minden háziorvosnak számítógépe, de a korszerűbb betegellátás távlataiban enélkül elképzelhetetlen. Nem vesz el pénzt a kórházaktól - Lesz elgendő pénz a háziorvosi munka beindításához? - Az egészségügyi alapellátás, tehát a körzeti orvosi rendszer olyan minimális összeget kapott az eddigiek során, hogy bármi történjék is ezen a területen, csak többet kaphat. Még ha növelik is a ráfordításokat, az egészségügy többi ágazatában nem rontja az ellátás szintjét. Ezért lehet a körzeti orvosi rendszerben elindítani a változás folyamatát. Kétségtelen, hogy rossz a kórházi ellátás színvonala, pénzügyi helyzete, de a januárban bevezetésre kerülő háziorvosi rendszerre fordítandó összegek miatt a kórházi munka színvonala nem fog romlani. Véleményünk szerint ésszerűbben kell felhasználni a rendelkezésre álló pénzt, a párhuzamos ellátásokat meg kell szüntetni. Segít anyagi gondjainkon az is, hogy számos program, pályázat, hitelkonstrukció, segély, alapítvány felhasználására nyílik lehetőség, ezek mindenképpen az előrelépést szolgálják - mondotta befejezésül dr. Balogh Sándor osztályvezető. Kiss GYÖRGY MIHÁLY (MTI-PRESS) Magyar Hatvanéves a Magyar Élettani Társaság pszichológusok első világtalálkozója Budapesten A magyar és magyar származású pszichológusok holnap kezdődő első világtalálkozójára 15 országból 75 magyar származású pszichológus érkezik - jelentette be a hétfői sajtókonferencián Pataki Ferenc, az MTA Pszichológiai Intézetének igazgatója. A találkozó célja folytatta -, hogy lehetőséget teremtsen a véleménycserére, s elmélyítse a kapcsolatokat a Magyarországon tevékenykedő, vaiamint a külföldön élő magyar származású pszichológusok között. A többnapos - szeptember l-jéig tartó - találkozó programja három nagyobb témakört fog át. Szó lesz a kisebbségek és az emigráció pszichológiai kérdéseiről, a fejlődés- és neveléslélektan aktuális vonatkozásairól, valamint a klinikai pszichológia kutatási eredményeiről és metodikai problémáiról. Kongresszusi napok Szegeden Han an esztendeje. 1931-ben alakult a hazai orvos és természettudományi kutatók egyesülete, a Magyar Élettani Társaság. A Tihanyban létrehozott társaság alapító vezéregyénisége, Szent-Györgyi Albert professzor emlékére mától Szeged - a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem - rendezi a MÉT ötvenhatodik vándorgyűlését. Nagy Sándor professzornak, az idei vándorgyűlés elnökének tájékoztatása szerint Szegeden nem ez az első évi találkozója az élettani társaságnak. A kongresszus most költözik tizennegyedik alkalommal városunkba: ez először 1933-ban történt meg, amikor id. Issekutz Béla szegedi gyógyszertani professzor elnökölt, másodjára pedig 1937-ben, amikor - a Nobel-díj odaítélésének évében - Szent-Györgyi Albert volt a vándorgyűlés elnöke. A megalakulásakori 43 tagról azóta 750-re szaporodott a MÉT taglétszáma, és míg az első tihanyi vándorgyűlésen 32 előadás hangzott el, holnaptól augusztus 30-ig 260 beszámolót hallgathatnak meg az érdeklődők. Igazi élettani kongresszus lesz tehát a MÉT idei vándorgyűlése, hangsúlyozottan ünnepi jelleggel, hiszen a társaság hatvan éve tevékenykedik, a politikai rendszerektől függetlenül. A társaság vezetői büszkék rá, hogy egyesületük nagymértékben és hosszú időn keresztül egyedülálló módon megőrizte ezt a függetlenségét. Megalakulása, a magyarországi termésszettudományi kutatások kifejlődése szempontjából hatvan esztendő távlatából is jelentős tény volt. A korabeli európai tudományos társaságok nyomán Magyarországon is egy összefogott keretben bontakozhatott ki a hazai egyetemek és kutatóhelyek szellemi kapacitása. A kor éppen fellendülő magyar orvostudományi kutatásainak elemében kedvezett egy ilyen társaság létrejötte; valamennyi magyar tudós egyetértett szükségességében, és csatlakozott is hozzá. Tagja lett Szent-Györgyi Alberten kívül a modern magyar fiziológia úttörőinek egész sora: Verzár Frigyes, Mansfeld Géza, Beznák Aladár, Ludány György, Issekutz Béla, s még sorolhatnánk a nagy elődöket. Jelenleg a Magyar Élettani Társaság a legrégibb és a legnagyobb tekintéllyel rendelkező kísérleti orvostudományi és biológiai társaság (1980-ban a MÉT rendezhette meg Budapesten az élettani világkongresszust), amely összefogja a szoros értelemben vett élettani kutatások és az ezekhez kapcsolódó társtudományok művelőit is. A ma kezdődő kongresszus e szakmaközi összefogás jegyében zajlik majd, hiszen rendezője, a SZOTE Kísérletes Sebészeti Intézete nem a szűk értelemben vett élettani kuutatásokkal, hanem a sebészet tudományos alapjaival foglalkozó intézet. Az előadások a program szerint a Deák Ferenc Gimnáziumban kapnak helyet, a hungarológiai kongresszushoz hasonló lebonyolítási formában. Több szekcióban négy napon keresztül délelőtt és délután lesznek hallhatóak, augusztus 28-án pedig sor kerül a Magyar Élettani Társaság éves közgyűlésére is. A vándorgyűlés ünnepélyes megnyitója ma, augusztus 27-én 18 órakor lesz a Deák Gimnázium nagytermében. Dr. Monos Emilnek, a MÉT elnökének, dr. Fráter Lórándnak, a SZOTE rektorának és dr. Lippai Pál polgármester üdvözlő beszédei után dr. Nagy Sándor, a vándorgyűlés elnöke tartja majd az elnöki megnyitó előadást. P. J. aegMMsswasastatgsgsssgssese^K^aassmsa^aes »agBMtjg»iaMowiii»wiiaBaBiía8Bnaaaa:i!caDC3 swt iouwűiHwaBiaaggBiiBaBinasiaoBaMBanDiiiwaoesaaoaBticBBniiBiBaatiaBaotiwa Holt-Maros a kertek alatt Elvadult, szemetes, szennyezett FOTÓ: SOMOGYI KÁROIYNE Már négyéves az a rehabilitációs terv, amit a Holt-Maros és környékének rendezésére készítettek. Néhány határozat is született, más viszont nem történt. A város évtizedek óta nem tud mit kezdeni ezzel a jellegzetes településszerkezeti képződménnyel. mmmmmmsmsm. Kiss Lajos városi főépítész szerint igen sok irányból kell a Holt-Maros problémájához közelíteni. Környezetvédelmi, funkcionális, infrastrukturális, esztétikai és városrendezési szempontok egyaránt szerepet játszanak. A legfontosabb cél az lenne, hogy a holtág integrálódjon a városrész testébe, mert most leginkább egy kertek alatt megbúvó szennyvízcsatomára hasonlít. A tervek időről időre megkísérelték, hogy javuljon a helyzet: a vízügyi igazgatóságon például a víztisztításra dolgoztak ki megoldási javaslatot, 1983-ban országos tervpályázaton gyűjtöttek ötleteket. Végül minden szándék a pénzhiányon bukott meg. A panaszáradat előtt viszont nem volt akadály: a szeméttel teleszórt meder és környéke, a kellemetlen szagú, szennyvízzel fertőzött csatorna, amelybe még az újszegedi termálkút vize is belekerült, sokak szemét - és orrát! - bántotta. Persze maguk a környéken lakók is hozzátették, amit a lehetőségeik megengedtek: rejtett bekötéseken folyatott piszkos vizekkel tovább rontották (és rontják!) a víz minőségét. A sokak által irigyelt Újszegednek ezen a részén nem mindenkinek felhőtlen boldogság lakni. A csatornázás, csapadékelvezetés hiánya itt sem jár kisebb nehézségekkel, mint a város más részein. A négyéves rehabilitációs tervet a Déltervnél dolgozták ki. A műszaki leírások kiterjednek a Holt-Maros és környéke vízrendezési rehabilitációjára, a környezetrendezésre, az elektromosenergia-ellátásra, az építési területek szabályozására és a földes utcák kiépítési lehetőségeire. Ezen felül még költségelőirányzat is készült a tervek megvalósításához szükséges anyagiakról (a program befejezésének határideje 1986. július volt). A tervben megállapítják, hogy a víz „élővé" tétele céljából meg kell tisztítani a medret az iszaptól, és meg kell szüntetni az illegális szennyvízbekötéseket. Fontos lenne, hogy időszakonként a teljes vízmennyiséget ki kell cserélni. Az is szerepel a dokumentumban, hogy a termálvíz elvezetését már megoldották, az tehát már nem rontja tovább a vízminőséget. Továbbra is ide csatlakozik viszont egy biztonsági túlfolyó (vészkiömlő), amelyből még kerülhet termálvíz a csatornába. A műszaki tennivalók között van még a szennyvízelvezetés rendezése. A négyéves terv szerint húsz-harminc méteres távolságra szikkasztókat kell építeni. Az 1860-ban elvégzett marostói átmetszés eredményeként létrejött Holt-Maros jelenlegi állapotáról, a problémák sokrétűségéről, a megoldás módozatairól a különféle szakterületek képviselői más-más szempontú megközelítést adhatnak. Hamarosan megismerhetjük az ó véleményüket is. NYILAS PÉTER