Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

16 HATALOMVÁLTÁS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. AUG. 22. Puccs-naptár 1991. augusztus 20., kedd - 0.15: A lett rádió bejelenti, hogy egy férfi meghalt és egy másik megsebesült Rigában a szovjet hadsereg által létesített egyik ellenőrző pontnál. - 3.30: A RIA jelentése szerint Gorbacsovot Szimferopolból ismeretlen helyre vitték. - 3.55: A szovjet hadsereg elfoglalja a lett rádió és a rigai telefonközpont épületét. - 4.00: A hadsereg és a KGB 180 páncélosból álló elit egységei közelednek Leningrád felé. A város polgármestere az éjszaka folyamán az Állami Bizottság döntéseinek bojkottjára és általános sztrájkra szólít fel. - 9.47: Jelcin Gorbacsov orvosi vizsgálatát kéri. - 10.30: Jelcin egyik munkatársa szerint Gorbacsov állítólag hétfő este Moszkvába érkezeit. - 11.00: Több mint 100 000 ember tiltakozik a leningrádi Téli Palota előtt. - 12.20: Nyilvánosságra kerül a szovjet alkotmányfelügyelő bizottság nyilatkozata, mely szerint rendkívüli állapotot csak a szovjet parlament hozzájárulásával lehet elrendelni. - 13.00: Andrej Kozirev orosz külügyminiszter Párizsba utazik, hogy Jelcin számára a Nyugat támogatását kérje. - 14.00: Kétszázezer ember tüntet Moszkvában az orosz, parlament előtt. - 14.20: Jelcin beszédében kitartásra szólít fel addig, míg sikerül eltávolítani és bíróság elé állítani a jelenlegi juntát. - 15.00: A szovjet minisztertanács kabinetülésén a puccsot támogató állásfoglalást fogad el. - 16.00: A litván elnök, Vytautas Landsbergis ismételten Jelcin támogatására szólít fel. - 16.40: Kravcsuk ukrán elnök televíziós beszédet mond és hangsúlyozza, hogy Ukrajnában az ukrán törvények vannak életben. - 17.50: Az Urál-vidéki üzemekből újabb sztrájkokról érkeznek jelentések. - 18.20: Jelcin telefonon felveszi a kapcsolatot John Major brit miniszterelnökkel is. - 19.00: A szovjet tv gyorshírben jelenti, hogy Valentyin Pavlov kormányfő súlyos, de nem életveszélyes állapotban kórházban fekszik. - 20.00: Az AP jelenti, hogy egyes hírek szerint Dmitrij Jazov védelmi miniszter is megbetegedett. - 21.30: Ugyancsak a RIA jelenti, hogy a Leningrád Sugárúton hatalmas hadosztály közeledik a moszkvai „Fehér Házhoz". - 22.00: Borisz Jelcin egy este kiadott rendelet értelmében átveszi az Oroszországi Föderáció területén lévő összes haderő fölötti katonai parancsnokságot. - 22.15: Moszkvában kihirdetik a kijárási tilalmat. - 23.00: Az AP Krjucskov KGB-főnök lemondásáról ad hírt. - 23.50: Szovjet katonák lefegyverzik Ivars Godmanis lett miniszterelnök testőreit és letartóztatják biztonsági főnökét. Az ENSZ mérsékletre int Javiez Pérez de Cuéllar ENSZfőtitkár kedden az ENSZ New York-i székhelyén nyilvánosságra hozott nyilatkozatában maximális mérsékletre intette a szovjet vezetőket - jelentette az AFP francia hírügynökség. A jelenleg Portugáliában nyaraló Pérez de Cuellar telefonon utasította munkatársait, hogy nevében intézzenek felhívást a szovjet vezetőkhöz. Ebben a főtitkár a válság békés és alkotmányos megoldására szólított fel valamennyi szovjet vezetőt. Borisz Jelcin orosz elnök George Bush amerikai elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetése során közölte, hogy Andrej Kozirev orosz külügyminiszter a hét folyamán a tervek szerint találkozik New Yorkban az ENSZ főtitkárával - jelentette az AFP francia hírügynökség Mariin Fitzwaterre, a Fehér Ház szóvivőjére hivatkozva. - Bár semmilyen felkérést nem kapott az amerikai vezetőkkel való találkozást illetően, az Egyesült Államok kormánya szívesen látja Andrej Kozirevet - fűzte hozzá a szóvivő. / Jugoszlávia: Es most hová? A kérdés - agyonunásig - ismételt felvetésének most a Szovjetunióban történt hatalomátmentési, - átvételi kísérlet fényében van értelme. Mi történik egy kisebb államszövetség, nem kisebb gondokkal küszködő, vészterhes politikai mogásterében, ha „a nagy testvér" a maga, de nem kevésbé Európa - sőt a világ - békéje szempontjából a lehető legrosszabb, végső soron a legdrasztikusabb eszközhöz nyúl? A párhuzamok hasonlóságot feltételeznek. A Szovjetunióban az új szövetségi szerződés aláírásának előestéjén a széthullástól rettegő birodalompártiak katonai puccsot hajtottak végre: rövidre zárva ezzel a dilemmák áramkörét. Eleddig Jugoszláviára figyeit a világ, s most a népeik sorsa miatt aggódok vigyázó tekintetüket rémülten a Szovjetunióra szegezik, pedig déli szomszédunkban már régóta készül valami, amit az ott lakók a végzet fatalitásaként emlegetnek. Az utca embere szerint a szerb-horvát polgárháború kitörése napok, legfeljebb hetek kérdése. A két köztársaság vezetőinek politikai kényszerpályái, úgy tűnik, valóban elkerülhetetlenné teszik az. eddigieknél véresebb, totális konfrontációt. Janez Jansa szlovén védelmi miniszter közel egy hónapjif mutatta be a titkosszolgálat által beszerzett dokumentumokat, melyekkel a Jugoszláv Néphadsereg újabb mesterkedéseit igyekszik leleplezni. A bel- és külföldi sajtó számára feltárt iratok a - Szlovéniából és nagyrészt Horvátországból is a szerbiai, és a bosznia-hercegovinai horvát határra visszavonult szövetségi - hadsereg (új, mert frontális) támadásának tervét látszanak bizonyítani. A valóban látványos erőátcsoportosításokat eszköz!ő hadsereg támadásának időpontját Jansa informátorai szeptember első hetében jelölték meg. A terv szerint előbb Horvátországot, majd Szlovéniát szállná meg az ezúttal meglehetős technikai és számbeli erőfölénnyel támadásba, lendülő „szövetségi" hadsereg. A mostani, további áldozatokat követelő, tűzszünetként emlegetett időszak is, mintha a szemben- (és fegyverben) álló felek további békétlenségre való felkészülését szolgálná: egyre több provokáció, támadás éri a Duna mentén felsorakozott jugoszláv - de valójában szerb tisztek vezette, szerbiai tartalékosokkal feltöltött - néphadsereg egységeit. Teljesen mellékes e szempontból, hogy horvát gárdistáknak öltözött szerbek, vagy valóban a horvát fegyveresek lőnek-e a vörös csillagos katonákra. Mindkét félnek érdekében áll, hogy a hadsereget (válasz)lépéskényszerbe hozza. Amennyiben Tudjman és Milosevic elnök kompromisszumot kötne, a békesség a horvát elnök bukását jelentené, hiszen ez esetben Horvátország mindenképp jelentősebb engedményekre kényszerülne. , A függetlenségét joggal féltő Horvátország számára - Milovan Gyilasz. a legmértéktartóbb jugoszláv ellenzéki gondolkodók egyike szerint - elkerülhetetlenné vált a háború, melyből azonban csak vesztesként kerülhet ki a nagyhatalmak és Európa hivatalos segítsége nélkül. A nagyhatalmak pedig, mint az eddigi magatartásukból is észrevehetővé vált, bizonyára nem kockáztatják meg a beavatkozás veszélyét, illetve nem vállalják fel a Horvátország és Szlovénia függetlenedésének elismeréséből származó kellemetlenségek következményeit. Nevezetesen, nem kívánkoznak sem a baszkok, sem az észak írek függetlenedési törekvéseivel szembesülni. Mindezen tényezőket kihasználva. Szerbia a jugoszláv zászlót magasra emelve, talán valóban rátámad Horvátországra, s esetleg Szlovéniára is. A jugoszláv hadsereg a Szovjetunióban történtek árnyékában reményeink szerint nem követi „a nagy testvér" példáját. Ha mégis megtenné, a jugoszláv tragédia beteljesedne, Európa pedig feltehetően tehetetlenül nézné, miként önti el déli határát a vér. VARGA IVÁN Szovjet-jugoszláv párhuzam? A jugoszláv külügyminisztérium szóvivője hétfőn leszögezte, hogy nagy figyelemmel és aggodalommal követik a szovjetunióbeli eseményeket, amelyek az ország mérete folytán óriási jelentőségűek Európára és a világra nézve. A szóvivő megállapította, hogy -a Szovjetunió stabilitása lényegbe vágó a világ, s különösen Európa szempontjából. Belgrádban kora reggeltől fogva első helyen és rendkívüli terjedelemben adnak hírt a moszkvai fejleményekről. Először olyan megközelítésben foglalkoztak a fordulattal, hogy Gorbacsov benyújtotta lemondását, s hogy nincs szó katonai államcsínyről, mivel az űj hatalmi szervben nemcsak a katonák kaptak szerepet. Később azonban részletesen és több változatban is közölték Borisz Jelcin beszédét, amelyben az orosz vezető alkotmányellenesnek minősíti a fordulatot. Felbukkant egy olyan eshetőség is, hógy Mihail Gorbacsov esetleg háziőrizetben van, de a Tanjug moszkvai tudósítója ezt a hírt nem tudta megerősíttetni. Természetesen beszámollak arról, hogy Moszkva utcáin páncélosok jelentek meg. Külföldi tudósítókra hivatkozva ismertettek egy olyan értékelést, amely szerint az események egyik oka az lehetett, hogy a Nyugat támogatást nyújtott a szeparatista erőknek, s emiatt Moszkvában a kemény vonal hívei kerekedtek felül. Mi lesz veled, Kelet-Európa? Nagy-Britannia szerint a szovjet fejlemények nyomán, több rugalmassággal, kereskedelmi engedményekkel és piacmegnyitással, meg kellene gyorsítani az EK-társulási egyezményekről folyó tárgyalásokat Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal, ám a közös piaci külügyminiszterek kedden megelégedtek az eddig ismeretes, október végi határidő megtartásával - így kommentálta Douglas Hurd brit külügyminiszter Hágából az EK nyilatkozatát, amely szerint „szolidaritása jeléül a közösség megerősíti kívánságát, hogy a közeljövőben társulási szerződések köttessenek Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával". A kelet-európai országok teljes jogú tagságának kérdése, a csatlakozás meggyorsítása föl sem merült az értekezleten. * Giscard d' Estaing volt francia köztársasági elnök, az Európa Parlament liberális csoportjának elnöke kedd este a francia televízióban kijelentette, hogy a szovjet fordulat nyomán az Európai Közösségnek meg kellene gyorsítania Kelet-Közép-Európa országainak befogadását. Véres éjszaka Moszkvában Az AFP értesülései szerint az éjszakai összetűzések során az orosz parlament épülete előtt egy páncélos négy szovjet és egy amerikai állampolgárt taposott el. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének szóvivője ezzel szemben az AFP tudósítójának azt nyilatkozta, hogy nincs ilyen esetről tudomása. Előzőleg az Oroszországi Távirati Iroda (RIA) jelentette, hogy a Leningrád sugárúton, a központ irányába, hatalmas hadoszlop halad, egyelőre nem tudni, hogy eíjutnak-e az orosz parlament épületéhez. Az ostromot helyi idő szerint este nyolc órára várják. Az ott lévő barikádokai időközben megerősítették, önkénteseket toboroznak a védelemre, az első néhány száz férfi már meg is érkezett. A RIA szerint hat leningrádi zászlóalj (nem közölték milyen fegyverzettel) légi úton az épület védelmére elindult. Borisz Jelcin eközben egy este kiadott rendelet értelmében átvette az Oroszországi Föderáció területén lévő összes haderő fölötti katonai parancsnokságot. Mint arról az AFP és Tanjug beszámol, az Oroszországi Föderáció parlamentjének épületében tartózkodott Borisz Jelcin orosz elnök, Alekszandr Ruckoj alelnök, Ruszlán Hazbullatov, a Legfelsőbb Tanács elnöke, Gavril Popov, Moszkva polgármestere, Eduárd Sevardnadze volt külügyminiszter, valamint félszáz képviselő. Az épületet 600 önkéntes védelmezte - 300 profi katona és 300 afganisztáni veterán -. és mintegy 1500 egyetemista csatlakozott a védőkhöz. Az épületben tartózkodik ezenkívül mintegy 20 külföldi és szovjet újságíró. Az orosz parlament belső rádiója hírül adta. hogy Borisz Jelcin hívei, a parlament épületéhez közeli Kalinyin sugárúton elfogtak hat páncélozott járművet, valamint fogságba ejtettek egy bizonyos Szmirnov tábornokot. A rádió pontos részleteket nem közölt - írja az AFP. Moszkva központjában helyi idő szerint 5.30-kor hirtelen kialudt a közvilágítás. Az AFP tudósítója arról számolt be, hogy az éjfél óta a Kolcón állomásozó páncélosoknál mozgást észlelt. Az orosz parlament belső rádiójának adásában szerdára virradó éjszaka Ruszlán Hazbullatov, a parlament elnöke meggyőződését fejezte ki. hogy hamarosan győzni fognak, és bátorságra, kitartásra szólította fel az. épület körül összegyűlt, Jelcint támogató többezres tömeget - jelentette az AFP. „