Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-18 / 194. szám

VASÁRN Búza, kenyér, élet FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Alkotmányjogász az alkotmánybíróságról - Milyen államszervezési elvek szellemében hozták léire a: AB-t? - Minden államban nagyon fontos, hogy az alkotmányosság érvényesüljön. a/az a meglévő írott alkotmany betűje és s/elleme minél jobban realizálódjon. Ehhez garanciák kellenek. Az AB a garanciák egy ike. sót mondhatnám, a legfontosabbika. Van. ahol ezt a feladatot a Legfelsőbb Bíróság látja el. de a legtöbb országban külön testület működik. Előzményként említhetjük az 1984-ben létrehozott Alkotmányjogi Tanácsot. Erre akkor azért volt szükség, hogy mert bizonyos külföldi támogatást csak ügy kaphattunk meg. ha az alkotmányosság garantált. Az AB-ról szóló törvény ugv kezdődik, hogy „a jogállam kiépítése, a hatalmi ágak elválasztása es kölcsönös egyensúlyának megteremtése stb. érdekeben". - .4: AB még 1989-ben jott létre, ut új intézmények közül ez volt az elsó'. Miért.' - Minden demokratikus hatalom arra törekszik, hogy megfelelő garanciák által vedelt módon működjenek az általa letesített intézmények. Szükséges, hogy ha valamit az alkotmány kimond, akkor az érvényesüljön is. Fordítva is igaz azonban: ha a garanciak megvannak, akkor a hatalom is vedettnek tekintheti magát a társadalomból érkező támadásokkal szemben. Amikor tehát biztosítékokról beszélünk, akkor nem arról van szó. hogy a hatalom valamiféle szívességet tesz: hiszen önniagat is védi. A jogállamiság nemcsak az állampolgárnak jó. hanem a hatalomnak is. - Az AB-rói szóló törvényt még a Kulcsár Kálmán vezette Igaztágiigyminiszlérium készítette elő. Kulcsár professzor egy akkori szegedi előadásában ezl a testületet a luualommmegosztasban a: egyik fontos 'centrumnak nevezte. Mi a szerepe.' - A hatalmi ágak megosztásának elve Montesquieu-lől származik. A francia filozófus azt mondja, hogy ne legyen egy hatalom, mert akkor az v isszaél hatalmával. Ezért legyen tobb halalmi ágazat, melyek egymást fékezik és egyensúlyban tartják. Lényeg, hogy a hatalmi ágak ne függjenek egymástól túlságosan, létezzen külön egy törvényhozó, egy végrehajtó és egy bírói hatalom. Az AB az egyik hatalmi ág a három közül, nincsen se alá-, se fölérendelve a többinek. Nincs alárendelve a Parlamentnek, ezért leheti meg. hogy a Parlament döntéseit alkotmánysértőnek nyilvánítja. Nincs azonban fölérendelve sem. nem utasíthatja semmire a Parlamentet. A lehetősége csak annyi, hogy az alkotmánysértőnek raIált passzust megsemmisíti. - A; elnökök kapcsán szoktak beszelni erős. gyenge, középerős elnökről. A mi A rendszerváltás új intézményéi ku/ul elsőként az Alkotmánybíróság (AB) jott letre. A tekintélyes jogtudosokból álló testület az atalakulo államszervezeti rend egyik eleme. Tagjait a Parlament választja, de a testület egyebkent az országgyűléstől függetlenül működik. Jogai kozul talán a legfontosabb az úgynevezett utolagos normakontroll, nevezetesen, hogy a törvényeket s minden alacsonyabb szintű jogszabalyt alkotmányossági szemponthol felülvizsgálhatja, s ha az alaptörvénnyé! ellentetesnek találja, megsemmisítheti azokat. Az AB tevekenysegét az utóbbi időben sok kritika érte. elsősorban politikai jellegű. A testület szereperői. tevékenysegeről dr. Tóth Károly alkotmányjogásszá! beszélgettünk. Alkotmánybíróságunk másokkal összaliasántítva milyen erős'.' - Az alkotmánybíróságok funkciói között szerepel az. hogy a jogszabályokat utólagos kontroll alá vehetik. Másik funkciója, hogy hatásköri vitákban dönt. például az önkormányzatok és a kormány között. A harmadik, hogy bizonyos esetekben személyi ügyekben dönt. Nálunk például állambíróságként működne, ha felmerülne a gyanú, hogy a köztársasági elnök hazaárulóvá vált. Ez utóbbi gyakorlatilag csak elvi lehetőség, én ilyen esetről meg a világon nem hallottam. A második szerep se túl gyakori. A harmadik a lényeges: az. hogy a jogszabályokat alkotmányossági s/emponból felülvizsgálja. Más államokhoz viszonyítva a mi Alkotmánybíróságunk hatásköre szélesebb. Tudnillik én sehol nem tudok olyanról, hogy az AB törvényjavaslatot is vizsgálhat előzetesen. Ez ugyanis a negyedik funkciója. Bar ez vitatható dolog, mert nehéz véleményt mondani egy javaslatról, hiszen annak épp az a természete, hogy változik. - Akkor vajon miiven megfontolás alapján került ez a törvénybe? - Nem tudom, ha valaki ezzel komolyan clne. megbéníthatná az AB-t. Részt vettem a törvénytervezet vitáján, s nekem kezdettől fogva az volt a véleményem, hogy ezt belevenni súlyos hiba. Más kérdés, hogy eddig ebből komoly baj nem származott. - A kárpótlási törvénnyel kapcsolatban az AB elég nagy visszhangot kiváltó döntést hozott, amikor a köztarsasági elnök alkotmányos aggályaira a törvcns néhány passzusát ellentetesnek találta a: alaptörvénnyel. és megsemmisítette. Hasonlóan sok nagv port vert fel a szeméis i szám betiltásáról hozott határozatuk. Meg is jelentek olyan politikai vélemények, hogy a bíróság hatáskörét csökkentem kellene. - Ebben kérdésben az en álláspontom teljesen világos. Az Alkotmány a/t mondja, hogy ..a Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartásásval szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek." Tehát a pártoknak a/ Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat tis/teletben kell tartaniuk. ..Rendkívüli állapot idejen az alapvető jogok gyakorlása - bizonyos jogok kivételével felfüggeszthető... Az AB működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható." Az AB az alkotmányosság letéteményese. Semmilyen más szerv nincs, amely ezekben a kérdésekben megbízható döntést hozhatna. A szürnyait meg lehet nyirbálni, csak akkor az alkotmányosságot meg a jogállamiságot is megnyirbáljuk. A pártok, a Parlament, a kormány nem jelenthet garanciát az alkotmányosság megtartására. Garanciát csak az Alkotmánybíróság jelenthet. Arra pedig külön biztosítékok vannak, hogy ez a testület ne szolgáljon ki pártérdekeket. Az alkotmánybírók nem lehetnek pártok tagjai, sőt a Parlament előtt esküt kell tenniük az Alkotmány feltéllen megtartásúra es kötelességeik lekiismeretes teljesítésére. A bírókat a Parlament választja. de okét elmozdítani nem lehet. Szóval szerintem semmi nem indokolja e/eket a támadásokat. Én figyelemmel ki serem a munkájukat. Nem mondhatnám, hogy az AB döntéseiben valamiféle elfuserált pártérdekeket tudnék felfedezni. Nem is rendkívüli esetre gondoltam, hiszen a partok nyilvánvalóan törvényes ütőit, alkotmánvmódosítással szerelnék elérni a korlátozást. - Sokszor vádoljak azzal a mostani hatalmat, hogy történelmi lehetőségeket mulasztott cl. Én tudok ilyent mondani az alkotmányjog területéről. Minden civilizált állam, amennyiben változás következik he a politikai rendszerben, akkor igyekszik ezt uj alkotmanyban rögzíteni. Ez/el biztos alapokat hoz létre. A mi alkotmányunk az 1949. évi XX-as törvény. Tudom, hogy az Alkotmány sűrű. permanens módosításával új alkotíuanyt lehet létrehozni. Egy új alkotmány kidolgozásának és elfogadásának a társadalom s/ámára is nagy jelentősége van. a hatalomnak pedig erkölcsi tartást is adhat. Énnekem egyik párt se hivatkozzon arra. hogy például az Alkotmánybíróságnak tul szeles a hatásköre. Nem tudom elképzelni, hogy a jogkörét lényegesen csökkenteni lehetni. Ha ezt megtennek. értelmetlenné válna a léte. Nem érzékeli hogy a pártok bizonyos politikai vitákat az Alkormánybítósággal akarnak eldöntetni '.' - Azt hiszem, az AB helyzetéből adódóan megteheti, hogy ellenáll ezeknek u törekvéseknek. Én bízom benne, hogy az alkotmánybírák elég felkészült es bölcs emberek, hogy ellenálljanak ennek a törekvésnek. Ez ugyanis az AB működésére is eletves/elyes lenne. MAROK TAMÁS Fischer Ernő: Corpus Az alkotmány kérdései Mennyire ismeri az atlagpolgár a magyar alkotmányt? Jónak találja-e. elégségesnek tartja-e a benne foglalt jogokat, vagy szive szerint inkább megváltoztatná egyes részeit ' Ezekre a kerdésekre kerestünk választ, amikor találomra megszólítottunk a városban néhány járókelőt. - Sokféle törvényét, sokféle pontját at kellene fogalmazni - állítja Héjas Gyula. - Sajat szemszögömből nézve, a nyugdíjjal, a társadalombiztosítással, a szociális kérdésekkel kapcsolatos részeket elsősorban. Az alkotmány - véleményem szerint - ma már biztosítja az emberi szabadságjogokat, így a gyülekezési és a választási jogot. A rendszerváltás óta már formálódott annyit az alkotmány , hogy most megfelelőnek mondható. De tudja, nem az alkotmánnyal van a legnagyobb probléma, hanem a gazdasággal. Inkább azon kellene változtatni. - Nem politizálok - mondja az a hölgy, akit legközelebb megállítok. - En dolgoztam harminc évet, de soha nem érdekelt a politika. Ezt az alkotmányt már elég jónak tartom. Úgy gondolom, megfogalmaz/a mindazon jogokat, amelyeket egy alkotmány nak feladata biztosítani. - Nem mondhatni, hogy túlságosan tájékozott vagyok e teren - mondja idősebb Máramarosi György, akit a Tisza-parton állítok meg. - Ami a Parlamentben folyik, az egyszerűen nevetséges. Nem érdekel az egész. Három eve nyugdíjas vagyok, en végigdolgoztam a Rákosi- és a Kádár-rendszert is. Az alkotmány akkor is olyan volt. amilyen. - Megint változni fog az alkotmány? - kérdezi legközelebbi beszélgetőpartnerem. Mert szerintem az alkotmány már rögzíti a legfontosabb jogokat, elveket. Az a kéri/és, hogv a részletekéi á jog hogyan váltja majd aprópénzre. Szerintem az alkotmányban már benne vannak mindazok az alaptételek, amelyek az emberi együttélés alapvető szabályozórendszerét megadják. Nem érzek nagy hiányokat az alkotmányban. Én eddig mindegy iket elolvastam, ezt is. amelyik most érvényben van. Hogy mit kellene változtatni? Talán a nemzetiségi jogokat kellene precízebben megfogalmazni. Szerintem szüksegessé válik majd a munkajoggal kapcsolatos részek módosítása is. De a munkához való jogot ennek az ,.uj társadalomnak" is változatlanul biztosítania kellene. Mert ha nem. akkor mi a különbség a kapitalista es a szocialista felfogás között? Amennyiben módosítanák az alkotmányt, nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a nemzeti öntudatra, illetve ennek megfogalmazására, mert az eddigi alkotmányok elégge érintőlegesen jelöltek meg e/t. A mostani is tartalmazza, de a jövőben jobban kellene hangsúlyozni. Én nem állítanék az uj akotmány elé semmiféle idegen példát, nem tartanám jónak, ha valamelyiket is egv az egyben lemásolnak. Egyes dolgokat talan ál lehetne venni, de maradnunk kellene a magyar hagyományoknál, hiszen nekünk is megvan a magunk történelme. így a jog terű létén is. Lajter Károlyné szerint az utóbbi években mar sok minden változott, az emberek batrabban mernek állást foglülm a különféle kérdésekben. De az alkotmányba valószínűleg bele kellene építeni módosításokat, a ma még meglévő joghézagokat pótolandó. Talán úgy. hogy átvennénk külföldről azokat a részeket, amelyek a magyar viszonyok közölt is használhatók lennének. PAL TAMAS » E