Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-09 / 159. szám

KEDD, 1991. JÚL. 9. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 „Július 15-én minden vállalkozói engedély érvényét veszti" Las Vegas vagy egyetemi város? vmmsti&xsímixrxxmmismfi A közterület-foglalás szabályozásában már 1981-ben feltűnt a lehetőség: a kistermelók értékesíthetik zöldség- és gyümölcsfeleslegüket az ABC-k előtti szabad tereken, a forgalom akadályozása nélkül. Ám itt egészen más jellegű tevékenység is virágzik: az egyik minapi razzián például, közölte a tanácsnok, olyan tmmmmmm hölgyet kapcsolt le a rendőrség, akinek engedélyében a begépelt „dohányáru" mellett a ruhanemű, a piperecikk, az élelmiszer, a palackos ital is és még ki tudja mi minden szerepelt - golyóstollal odafirkantva, asztalkája pedig valóságos mini szupermarketnek adott otthont. Apropó, palackos ital. Némely elárusítóhelyen - szemérmetlenül már szemeteskosarat rendszeresítettek a kupakoknak, s a bejáratoknál asztalkák, székek is kezdenek feltűnni. No és a stabil vevőkör is, és nemcsak az üzletek szigorúan vett hatósugarában, de a környékbeli játszóterek kényelmes pázsitján is, s közben illemhellyé változott az egész város - tapasztalták a rendőrség emberei s a járőröző illetékes hivatalnokok. Afféle válságstáb tartott rövid megbeszélést tegnap délután a városházán, no nem azért, hogy a címbéli kérdést eldöntse, ez ugyanis a közgyűlés tiszte, hanem, hogy a közterületen, a nyilvános szórakozóhelyek környékén, garázsbejáratoknál stb. kialakult kaotikus állapotok közepette a rendteremtés valaminő eszközeit felderítse. A közbiztonsági tanácsnok, a megbízott jegy ző és a városüzemeltető polgármesteri hivatali apparátus szakemberei eltökélték magukat, hogy az eddigi, jobbára kampányjellegű akciókat átfogó intézkedéssorozattal cserélik fel, s a zavarosban halászó „üzletembereket" eltüntetik a színről. Ha kell bilincsben, mert már ez az eset is előfordult, említette a közbiztonsági tanácsnok. MMMIMAMMMMMM^ S most cselekvésre szánták magukat: július 15-én valamennyi közterület-foglalási engedély érvényét veszti (kivéve a zöldség- és gyümölcsárusok papírjai). A vállalkozók megjelenhetnek viszont a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján, ahol új engedélyeket kaphatnak - de ebben már benne lesznek e tevékenység korlátai is. Tudniillik az eddigi tapasztalat azt mutatta, hogy a szélesebb jogokat biztosító vállalkozói engedély birtokában egyesek piaci tevékenységet folytattak: dohányáruval, alkohollal, pipereholmival, alsónemúkkel és a többivel kereskedtek az ABC-k tájékán. Ez július 15-étől megszűnik: e naptól a működési helyet és profilt szigorúan szabályozza a polgármesteri hivatal s a szabálysértési eljárások mellett elkobozza az árut is: második lépésben pedig egyszerűen visszavonja az engedélyt. A szórakozóhelyek és a játéktermek problémakörét éppen csak érintették: a zaj- és közterület-szennyezés növekedésével elképzelhető, hogy néhol megtiltják a zeneszolgáltatást vagy elrendelik a korlátozott nyitva tartást, esetleg a teljes bezárást. Mindez persze még csupán csíraformában meglévő jelenség a városházán, mert - vonták le a tanulságot - mindennél jobban hiányzik egy jó kereskedelmi koncepció, amelyben esetleg leszögezhetnék: Szegedből Las Vegast akarnak csinálni, vagy meghagyják inkább egyetemi városnak, s amelyben esetleg azt is kifejthetnék, hogy nem vállalkozóellenesek. Bár ma csakis az látszik, hogy a befektetések 90-95 százaléka a vendéglátóiparban forog, hangoztatta a megbízott jegyző, s ez nem több, mint másodlagos elosztás - értékteremtés nélkül. ÓDOR JÓZSEF Telt házak és jegyárak MNMMMMNMHMMMILMLIRMM^^ Magas nézőszámmal játszott a Szegedi Nemzeti Színház. Az elmúlt évadban a Nagyszínházban 841, a Kisszínházban 76,4 százalékos volt a látogatottság. A tagozatok között opera, balett, próza a sorrend. A három tagozat 361 előadását 147 400 ember látta. Az opera csak a Nagyszínházban játszott, 68 előadásukon 39 590 fizető néző fordult meg, amely 871 százaléknak felel meg. A balett egy-egy estet tartott a két házban 34 alkalommal (12 540 néző, 771%). A prózai társulatnál külön vettük az operettet, a musicalt és a daljátékot. Ezek 74 előadását 33 481 ember látta (75,8%). Kicsit rosszabb a helyzet a prózai daraboknál. A 185 előadásra 61 779-en váltottak jegyet vagy bérletet, ami 70.5 százalékos kihasználtságnak felel meg. A Nagyszínházban kiemelkedő siker volt a Bánk bán (8 előadás, 94.5%), a Kakukkfészek (37 ea. 90,6%) és a Faust (13 ea. 90,2), de a legrosszabb Cosi fan tutte 4 előadása is 77 százalékos házzal ment. A Kisszínház előadásai nagyobb szórást mutatnak. Kiemelkedik a Csizmás Kandúr (12 ea. 89,1 %) és az Éjjeli menedékhely (36 ea. 88,1%), gyenge eredményt ért el viszont a Léni néni (17 ea. 58,5%) és a Libikóka (59,7%). Meglepően nagy különbség van a Furcsa pár női és férfi változata között: a nők 32 előadást értek meg, magas látogatottsággal (79.6), a férfiak 24-et, jóval alacsonyabb érdeklődés mellett (64,2%). A színház többi előadásának látogatottsága kiegyenlített, 75 és 80 százalék között mozog. Ezek a számok a fizetónézókre vonatkoznak, arról, hogy a megvett jegyek és bérletek tulajdonosai közül hányan nem nézték meg aztán az előadást, nincs megbízható adat. A Tantuszban működő Stúdiószínházról nincs pénztári jelentés, de az Anna Karenina igen magas nézőszámmal ment; a Jászaimonodrámán kisebb érdeklődés volt. Országos adatok Az összehasonlítás kedvéért felhívtuk a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Statisztikai Osztályát és adatokat kértünk az ország néhány más színházáról. Budapesten és vidéken ugyanaz a tendencia: a tavalyi évadhoz képest némileg csökkent a látogatottság, ám a megvizsgált intézmények közül egyik sem küzdött nézőszám-problémákkal. Noha a százalékos nézőszám nincs közvetlen összefüggésben a művészi színvonallal, nem lehet véletlen, hogy a legmagasabb a budapesti Katona József Színház látogatottsága: az 1989-90-es évben 111,3 %, 1990-9l-ben 114,4 %. Az is elgondolkoztató, hogy egyedül ez a színház tudta növelni látogatottságát A Katonában egyébként bérlet nincs, a száz százalék feletti érték abból adódik, hogy az előadásokra pótjegyeket is adnak ki. A többi teátrum adatai (először a 89-90-es, majd a 90-9l-es év adatai): Magyar Állami Operaház: 89.1 -86,4 Erkel Színház: 85,9-82,8 Vígszínház: 93,0-87,1 Pesti Színház (a Vígszínház kamaraszínháza): 88.9-791 Kecskeméti Katona József Színház: 74,2-67.7 Békéscsabai Jókai Színház: 87,8-841 Debreceni Csokonai Színház: 84,7-80,7 Debreceni Kölcsey Kamara: %.4 (1990-01) Mint dr.Váczy Mária, a Szervezőiroda vezetője elmondta, hónap és hét elején nehezebben jön a közönség, de ez a megoszlás a operák publikumát kevésbé befolyásolja. Véleménye szerint egy-egy darab sikerét a bérletesek körében lehet jobban lemérni. Ha rossz az előadás, hamar híre megy, s akkor a bérletesek nem jönnek. A kritika megjelenése nemigen befolyásolja a jegyvásárlási kedvet, sokkal inkább a beharangozok, előzetesek. Növeli viszont az emberek érdeklődését, ha a kritika nagyon jó, vagy nagyon rossz. Például a Furcsa pár férfi változatáról megjelent elmarasztalás után föllendült a jegyvásárlás. Az elmúlt évadban 8900 bérletet adtak el, idén szeretnék elérni a 10 ezret, a régi bérlők elővásárlási jogot élveznek. Idén rendszeresen érkeztek nézők Szabadka és Palics környékéről, jövőre pedig 8 előadásra egy teljes telt házat megvettek. A jegyek, és bérletek árát egyébként differenciáltan, átlagosan 33 százalékkal megemelték, de aki bérletet vált, 10 százalék kedvezményt kap. M.T. II II a határokon Hétfő délutánra valamennyi határállomáson folyamatossá vált a személyforgalom, megszűnt a várakozás - közölte a BM Határőrség illetékese. Krisán Attila ezredes elmondta, hogy a kamionforgalom is jelentősen felgyorsult. RábafUzesnél és Kópházánál mindössze 30-30, Gyulánál pedig 50 percet kell várakozni a kilépő teherautóknak. Tompánál a hazánkba érkező kamionok 60 perc alatt lépik át a határt. (MTI) Az első fecske a baromfi A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállítása és kereskedelme sosem volt mentes a szélsőséges ingadozásoktól. Napjainkban a hagyományos, kelet-európai piacok nehezen belátható változásai, a belföldi fizetőképes kereslet megcsappanása miatt e kilengések elsősorban túltermelésben, eladási nehézségekben csúcsosodnak ki. A beavatkozások, szabályozások régi szisztémája már nem folytatható, a piacgazdaságra való áttérés az összhang megteremtésének új módszerét kívánja. A kormány agrárprogramja szerint az agrárpiaci rendtartás csak fokozatosan építhető ki, annak jogi és pénzügyi vonzatai miatt. A megvalósítás jelentős állomása, hogy a hónap elején baromfitenyésztők, árutermelők, feldolgozók, kereskedők és fogyasztók képviselőiből 21 tagú Baromfi Terméktanács alakult. A két év alatt mélypontra került ágazatban résztvevők a válság megoldásában, valamint az 1992-es termelési és piaci feltételek kialakításában szakmai alapon kívánnak a kormány partnerévé válni. Ugyanakkor az ágazat távlati fejlesztésének meghatározásában a terméktanács kezdeményező szerepet vállal. Pinjung Emil, aki a megyei mezőgazdasági szövetség baromfitenyésztő választmányának elnöke, résztvett az alakuló ülésen. Kérdésünkre elmondta, hogy a jelentősebb érdekvédelmi és szakmai szövetségek ajánlása alapján döntik el, ki legyen a termelőket képviselő tíz tag. A feldolgozó és kereskedő kör is tíz taggal vesz majd részt a munkában. A mérleg nyelvét a fogyasztói érdekeket megjelenítő Fogyasztók Országos Tanácsa jelenti, a maga egy szavazatával. A csökkenő kereslet miatt valószínűen szükség lesz termelési kvótákra. Az ehhez kapcsolódó minimál vagy védőárakra, minőségi követelményekre tesznek majd javaslatot az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottságnak. A tanácsban szereplők gazdasági súlyuknak megfelelően kapnak helyet, így a vertikum belső feszültségeit leginkább jelző irreális jövedelemmegosztási arányok megváltoztatására is esély kínálkozik. T. Sz. I. Félelmes postagalambok ZELEI MIKLÓS, Megint névtelen levelet kaptam. Ezúttal a „hajdúsági postagalamb" hozta a szegedi Délmagyarországban megjelent írásomra reagáló levelet Budapestre. A gyömrói gyilkosságokról írnak a Délmagyar debreceni olvasói, ahogy magukat az aláíratlan, gépelt levélben nevezik: „a Hajdúságba menekült magyarok ". Június 8-án jelent meg beszámolóm a Legfőbb Ügyészségnek arról a sajtótájékoztatójáról, amit két nappal előbb késő délután tartott a gyömrői önkormányzat házasságkötő termében. Dr. Balassa Tibor és dr. Fekete István, a Legfőbb Ügyészség kél embere 46 év után tájékoztatta a hozzátartozókat, a helybeli lakosokat és az érdeklődőket arról a gyilkosságsorozatról, amit MKP-tag rendőrök követtek el a Pesthez közeli gyömrői járásban. A háború végén, a front továbbvonulása után Gyömrőn és környékén a kommunista párt szervezte meg a rendőrséget, kizárólag a saját tagságából. Ezek a rendőrök azután pártfeladatként összegyűjtötték a helyi vezetőket és 1945 februárban, márciusban és áprilisban huszonhármat lemészároltak közülük. Azóta az elkövetők is meghaltak, illene egy gyanúsítható ember, dr. Jenei Jenő ma is él. Rá azonban - ha okkal volna gyanúsítható - vonatkozna az a közkegyelem, amit Tildy Zoltán köztársasági elnök hirdetett az ilyen jellegű politikai bűncselekményekre 1948. január 31-én. De ha a közkegyelemből Jenei úr valami miatt ki kényszerülne bújni, akkor az elévülés védené meg békés öregkorát. Ennyi dióhéjban a gyömrői bolseohorror első felvonása. A második felvonós pedig, ami az igazságszolgáltatás színrevitele lehetne, elmarad. Ezen háborog a hajdúsági postagalamb levele. És nemcsak társadalom-lélektanilag, de stilisztikailag is érdekes a fordulat, ahogy fogalmaznak: „Megdöbbenve olvassuk még ma is, amit ugyan apáinktól, nagyapáinktól pontosan tudunk." Azután a szentesi rendőrkapitányról írnak, akit ugyancsak azokban az időkben öllek meg, ugyancsak az MKP érdekeltjei. „Akkor menekültek el őseink arról a vidékről - írják a debreceni magyarok -, amikor meggyilkolták a bátor, filmszínészmegjelenésű pártonkívüli rendőrkapitányt, s egész családját kiirtásra ítélték. Apját, testvéreit. Középső testvére - akinek szép kitüntetései voltak - nem bírta a küzdelmet, ötvennégy évesen öngyilkos lett. Apjukat internálták, egyik fülén süketre gumibotozták. legfiatalabb öccsét elhurcolták Budapestről és feleségével, két kicsi gyerekével három évre internálták... A kapitány meggyilkolása és a gyömrői borzalmak csaknem egyidőben történtek, s érdekes, mindkét ügyben Futó Dezső volt a bátor, fellépő újságíró, aki a világ elé tárta a történteket." Sorolja hosszan a levél, mi hogy ment, a sorokból süt - hogy is mondjam, jobb szó híján így nevezem - a népharag. Tiltakozva az elévülés ellen, nem fogadva el a Tildy-féle közkegyelmet. Engem, a hírlapírót pedig arra biztatnak, hogy kutassam fel Jenei Jenőt. Egyszerű mezei újságíróként „nyomoztam" már sikkasztási ügyben, csalásban, politikai visszaélésben, valószínűleg jattoltam már gyilkossal is, de gyilkossággal gyanúsítottat még nem kerestem. A legjobb az lenne, ha Jenei úr magától jelentkezne, s tisztázná magát mindenféle vád és gyanú alól. Amíg nem történik meg országos méretekben, hogy mindenkinek a szemébe nézhetünk, akinek a keze vérgyanús, addig a borzalmak se múlnak el. Amit a Debrecenből jött névtelen levél is bizonyít. Van neve e levél feladójának is. Úgy hívják: Félelem. Miatta hiányzik a borítékokról, a pontos történeteket elmondó oldalak végéről a pontos név. Identitászavarban Jugoszlávia és a nagyhatalmak Belátható volt-e a Szlovéniában kialakult polgárháborús - függetlenedési konfliktus: számított-e arra. hogy a tárgyalásos rendezés kilátásait a Jugoszláv Néphadsereg és a szlovén területvédelmi erők fegyveres összetűzései tovább rontják majd? - Ennek lehetősége csak rémálmaimban merült fel, a huszadik század végén Európában ez képtelenségnek tűnt, ezért a politikai problémák fegyveres megoldásának gondolatát, mint sokan mások, egyszerűen elhessegettem magamtól. Szigorúan történeti szenpontből nézve azonban, mégis azt kell mondjam, az is benne volt a „pakliban", hogy egy polgárháborúban született ország polgárháborúban fog elhalni. - Előfordulhat, hogy Jugoszlávia jövőjéről végül is éppen azok a nagyhatalmak döntenek majd, melyek sorra kijelentették: Jugoszlávia sorsáról a jugoszláv népeknek kell dönteniük? - Gyakran hallani, hogy ugyan változó, de mostanság mégis csak jelen lévő európai és világhatalmi érdekek támogatták az egységes Jugoszlávia létét. Két nagy szakaszra osztanám a Jugoszláviával szembeni európai, amerikai és szovjet magatartást. 1945-tól 1985-ig - a hidegháború időszakában - Jugoszlávia alapvetően a két nagyhatalom konfrontációjának kérdéseként merült fel. A Szovjetunió alapvető érdeke az volt, hogy valamilyen úton-módon, negyvenöt és negyvennyolc között - még ha formálisan nem is, de - Jugoszlávia a Szovjetunió részeként funkcionáljon. Negyvennyolctól a helyzet úgy alakult, hogy a szovjetek tervezett katonai intervencióval kísérelték meg visszatéríteni a renitenskedó jugoszlávokat a keleti tömbhöz, ugyanakkor belső fordulatot szerettek volna előidézni. Később, 1955-tól - a kibékülést követően - a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonya „Rendszerváltás Jugoszláviában" címmel július 10-én, szerdán a JATE második nyári egyetemének keretében, a Károlyi Mihály Kollégiumban, délelőtt tíz órától tart előadást Sajti Enikő docens. Nemzettudat, jugoszlávizmus, magyarságtudat című tanulmánya, melyben a jugoszláv népek nemzeti gondolkodását, a jugoszláv állam nemzetiségi politikáját és az 1944-es ősz „még hidegebb" napjainak történetét elemzi, szintén a közeli napokban jelenik meg a Magyarságkutatás Programiroda támogatásával. Mi - más aktualitáshoz kötődve -, a jugoszláv helyzet hátteréről faggatva kerestük meg. stratégiailag változatlan maradt. Hruscsov, a belgrádi deklaráció aláírását megelőzőleg, egy magánbeszélgetés során fel is veti Titónak: térjenek vissza a tömbbe. 1985 után a Szovjetunió meggyengülésével ez az elképzelés végképp értelmét vesztette. Az Egyesült Államok 1948 után. szintén a két világrendszer egymással szembeni konfrontációjának kérdéseként kezelte Jugoszláviát. Neki abszolút érdeke volt az egységes Jugoszlávia fönntartása, különösen azért, mert negyvennyolc után ezzel példázta, hogy kifizetődő és lehetséges a többi kelet-európai országnak is elhagynia a ráerőszakolt szövetségi rendszert. Ezt komoly gazdasági segítséggel, valamint külpolitikai nyilatkozataival demonstrálta, s ily módon az Egyesült Államok akkor nem szólt bele Jugoszlávia belső berendezkedésébe. A hidegháború végével viszont - véleményem szerint - Jugoszlávia európai kérdéssé „szelídült". - Úgy is mondhatnánk, ettől kezdve, korábbi szerepét elvesztve Jugoszlávia identitászavarral küszködik? - Feltétlenül! Ennek kapcsan az Egyesült Államok, szerintem, két alternatívát dolgozott ki: a fő változat szerint egy demokratizált, a piacgazdaságra felkészült, konföderatív elven szerveződő, de egységes Jugoszláviát szeretett volna látni, melyet könnyen lehet Európához integrálni. A másik, tartalék változat szerint pedig - feltételezem - az államszövetség belső mozgásaihoz igazodva, azon köztársaságok törekvéseit kívánta támogatni, amelyek az említett változásokat jobban képviselik. Most, az utóbbi napok fejleményei miatt, mintha ezt a tartalék alternatívát vették volna elő az Európai Közösség államaival együtt. - Ha Európa Italán furcsán hangzik, de erről van szó) el meri ismerni Szlovéniát, mint független államot, vállalja-e azt a folyamatot, mely ennek hatására várhatóan bekövetkezik? - A nyugati hatalmak eddigi, óvatos állásfoglalásának az egyik oka mindenképp ez volt. A jövő kérdése továbbra is egy többismeretlenes egyenlethez hasonlítható, mert az egy dolog, hogy „engedem" a szlovéneket, esetleg a horvátokat függetlenedni, vagy uram bocsá' ráteszem a nemzetközi pecsétet egy macedón kiválásra s ezzel az égei- és a bolgár Macedónia hovatartozása is felmerülhet... Nem sorolom tovább. Bevallom, jómagam nem látom e folyamat végső kimenetelét, hiszen ez többféle alternatívát és oksági viszonyt feltételező rendszer lenne. Hogy ez a dominósor meddig dőlhet? Nem tudom megjósolni. Akkor elismerem a többi jelentkező követelését is? És minek a/ alapján? (Folytatjuk.) VARGA IVAV