Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-09 / 159. szám

4 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. JÚL. 9. Tanyai „halló" Vonalban Oszeszék „A Balástyának biztosított négyszáz állomás bekötésére alkalmas úgynevezett telefonkonténerből 75 vonalat a falu külterülete kap meg. A település önkormányzata indokoltnak tartotta, hogy végre a tanyavilágban is lehessen hallózni, ezért terjesztette ki az igénylést a külterületen lakók körére. Felmérték, hol, a községtől milyen irányban tudják a legtöbben vállalni ezt a költséges beruházást, és ezek után adtak választ a Távközlési Vállalatnak. A legtöbben az E5-ös úttal párhuzamos sávban lakók közül fizettek elő a telefonra, de jó néhányan akadtak, akik a Forráskút felé eső térségből kérték az állomás kiépítését. Nem csekély anyagi áldozatot vállalnak ezek a családok, hiszen egy-egy készülék bekötése körülbelül 70-100 ezer forintot tesz ki." Április 8-án jelentek meg ezek a sorok és imhol arról értesültünk, mehetünk telefonnézóbe; jó pár őszeszéki tanya máris hívható. Hallózhatunk Juhász Jenőéknek, Halász Antaléknak, Kerekes Jánoséknak. de akár két telefonszámon is hívhatjuk Balázs Ferencéket. Hozzájuk látogattunk Gyönyörű virágokkal leli fóliaházak mellett gurulunk be a poriára. Semmi kétségünk: dolgos-módos gazda lakja a tanyát és ezt a pompás FOTÓ: GYENES KÁLMÁN virágkertészetet látva már kérdezni sem kell: miért volt szükségük a telefonra. Természetesen az üzlethez kellett. Egy ekkora gazdaság virágozhat a világ végén, de nem élhet a világtól elszigetelten. - Nagyon kell a telefon - magyarázza a ház asszonya, Balázs Ferencné -, hiszen üzletet bonyolítani enélkül ma már szinte lehetetlen. Aki virággal foglalkozik tudja, itt a szállítás nem várhat. És ha már viszem az árut, nyilván az a célom. hogy odá fuvarozzam, ahol el is tudom adni. Ha telefonom van, módomban áll érdeklődni és nyilván a kereskedők dolga is egyszerűbb, ha el akarnak érni bennünket. - Öt éve adtuk be először az igénylésünket - veszi át a szót az időközben megérkező házigazda. De talán még ma se lenne telefonunk, ha itt néhányan nem fogunk ö$sze és nem szorgalmazzuk a vezeték kiépítését. Szerencsére az önkormányzat is támogatta az igényünket. Úgy látszik az idő nekünk dolgozott, mert hajdanán egy vonal kiépítését 170 ezer forintért vállalták volna, most meg két vonalat kapott a lakás 140 ezer forintért. - Hol a kábel? Nem láttuk a karókon a vezetéket! - Azért nem látták, mert beásták a kábelt a földbe. Itt ilyen megoldást alkalmaztak. Az.úttól a házig.a tulajdonosnak kellett kiásni az árkot, a többi földmunkát a távközlés vállalta magára. - Sokan panaszkodnak a környékben, hogy különösen a délelőtti órákban lehetetlen telefonálni. - Nálunk is megesik, hogy vámi kell, de hogy egyáltalán ne kapjunk vonalat, olyap még nem fordult élő. GOMBOS ERZSÉBET Múltkép és jövőkép a mórahalmi óvodáról ...mert Mórahalmon idén tavasszal viharos vezetőváltás történt az óvodában. Maga a történet nagyon is szövevényes, ennek kapcsán jobb csak a tényekre hivatkozni. Rendszerváltás meg koncepcióváltás keveredik benne, ahogyan az lenni szokott ilyenkor. Nem titok, mondja Katona László polgármester, hogy az intézmény alkalmazottai többször is megkeresték a tavasz folyamán, többször elpanaszolták, hogy a a munkahelyükön igen nagy a feszültség. Tovább kérdezősködve kiderült: az elégedetlenség okaként az óvoda igazgatónőjének vezetési stílusát jelöltek meg. Mindjárt elmondandó, hogy a régi vezető kiváló szakmai képzettségét senki nem vonta kétségbe. Az önkormányzat tehát felkérte művelődési, oktatási és sportbizottságát - amely különben is hasonló jellegű munkát tervezett - egy kérdőív összeállítására, az oktatási alkalmazottak munkahelyi közérzetének felmérése céljából. Az ívek, a bizottság összesítése nyomán - az iskolával ellentétben - az óvodában igen feszültségterhes munkalégkört mutattak ki. Ezt ne részletezzük: az ügy következményeként Móricz Jánosné korábbi vezető már másnap beadta lemondását, amit a képviselőtestület el is fogadott. Az önkormányzat egyúttal Kosztyu Gyuláné óvónőt bízta meg a vezetői feladatok ideiglenes ellátásával. Mi az, ami az óvodai oktatásba és a csoportok szervezésében változni fog? Á megbízott vezető válaszol: - Mindenekelőtt az oktatás metodikáját szeretnénk korszenlA mórahalmi képviselő-testület egy ik júniusi ülésén, a város alsófokú oktatásának helyzetéről szóló beszámolók egyikében az óvodai vezetőváltás óta első ízben esett sző az óvoda jövőjéről. A plénum Kosztyu Gyuláné, időlegesen megbízott óvodai vezető értékelését hallhatta, és fogadta el, benne elsősorban a jövőbeli oktatás és szervezésre vonatkozó új elképzelésekkel. Azzal azonban mindenki tisztában volt, hogy az óvodai megújuláshoz elsősorban nyugalom kell, és pályázat útján kinevezett vezető. Az új vezető az új elképzelések beváltásához, a nyugalom pedig mert... síteni. A foglalkozásoknak a szigorú tematikához kötöttségét feloldani. A gyerek játék - ténylegesen is játék közben - tanulja meg azt, amire később szüksége lesz. Ehhez azonban nekünk is új módszreket kell tanulnunk. Épp a napokban gondoltam át, miként lehetene megoldani, hogy minden óvónőnek lehetősége legyen a szakmai továbbképző tanfolyamokon részt venni. - Idegennyelv-tanitással is kísérleteznek? - Ezt egyelőre csak tervbe vettük. Nem is oktatásról volna szó, hanem megint csak játékról. Hogy a gyerek, mire iskolába jut, „érezze" a nyelvet. A mostani évet követően, remélem, ez megvalósulhat. - A; óvodai csoportok létszámában várható-e változás? - Ha arra gondol, hogy a mostani közel 30 fős csoportok megmaradnak-e - ezen mindenképp változtatni kell. Egy-egy tizenöt gyerekből álló csoport a legideálisabb. Persze ennek akadályai is vannak. Annyit mindenesetre biztosan megteszünk, hogy a bölcsődei létszámot nem hagyjuk lecsökkenni, óvodai segédlettel magasabb szintű képzést adunk majd a bölcsódés korú gyerekeknek. Gyakran megtörtént ugyanis, hogy a szülők a két és fél éves apróságokat már óvodába adták, s ezáltal1 a bölcsődében egyrészt 5-10 gyerek maradt, az óvodában viszont nagyon megemelkedett a csoportok létszáma. Ezt másként nem lehet megoldani, csak ha már a bölcsődében is, persze kellő figyelemmel, óvodai szintű oktatással próbálkozunk. Az űj elképzelések szükségesek, ezzel az óvoda nevelőtestülete is egyetért. Maradt még a vezető kinevezése. A polgármester, mint mondta, már augusztus elsején, pályázat útján kinevezett igazgatót szeretett volna látni az intézmény élén. Ma ez már biztos, hogy a pályázati felhívás megjelenése után, csak szeptember elejére lesz lehetséges. Az elképzelések szerint apályázatok elbírálására az óvoda nevelői testületéből alakítanak bizottságot, s ennek javaslatára mórahalom képviselő-testülete dönt a kinevezésről. S.P.S. Ki Tiszasziget polgármesteréhez Egy üszaszigeü olvasói kérdést továbbítottunk Ábrahám János polgármesterhez: - Nem tartja-e szükségesnek a községi népszavazás kiírását a Tiszasziget-Gyála határátkelőhely állandó megnyitásának ügyében? - Hadd emeljem ki először is azt, hogy ez a faluban nem tűnik kardinális kérdésnek, a polgármesteri hivatalba uem érkezett akkora mennyiségű tiltakozás, amennyi megokolna a népszavazás kiírását. Az idei falugyűlésen felvetődött az átkelőhely kérdése, és el kell ugyan ismerni, hogy volt aki ellenezte - egy bizonyos lakócsoport, azok, akik a határra kivezető út mentén laknak de a népszavazáson legfennebb arról dönthetnénk, a megnyíló átkelőhely útja a falu területén vigyen-e keresztül, vagy sem. A határ megnyitását viszont nem mi döntjük cL Ötven település közül nyolc lápja meg ezt a lehetőséget. Hát ne éljünk vele? A második észrevételem: hosszas utánajárással sikerült elérnünk, hogy a határátkelőhely ne a röszkeihez hasonló nagy forgalmú állomás legyen. Esetünkben csak a nappali magyarjugoszláv személyforgalomra kell számítani, s ez nem zavarja majd annyira a falu békéjét. Nem is beszélve az útjavításról, ipeg arról, bogy az ígéretek szerint Tiszasziget saját körzeti mcgbímtt* kaphat Forráskúti segélyek Forráskúton az alábbi segélyeket osztották ki ilyen vagy olyan jogcímen január l-jétől május 31-éig. A puszta számokra szorítkozva: rendszeres szociális segélyt, 492 860 forintot 23-an kaptak; rendkívüli szociális segélyben 14-en részesültek 44 250 forint erejéig; rendszeres nevelési segélyt 40-en kaptak: 265 140 forintot; rendkívüli nevelési segélyre 32 ezer forint jutott (13 fő); 10 mozgáskorlátozott 159 440 forintot kapott üzemanyag-támogatás céljára; az ápolási díjat, 196 600 forintot, tizenkét ember között osztották szét; közgyógyellátásra 16 660 forint jutott, amit 7 betegnek utaltak ki; I személy kapott albérleti hozzájárulásként, 5. ezer forintot. Sándorfalvi képviselők tanácskozása Nem értettek egyet Sándorfalva nagyközség képviselői legutóbbi, zárt ülésükön aktuális ügyekkel foglalkoztak. Az alapító jogutódjához, azaz a polgármesteri hivatalhoz tartozó költségvetési üzem kft.-vé alakulásához nem adták beleegyezésüket. Határozatot hoztak arról, hogy a közös vagyont nem lehet egyéni társaságivá átvinni, a költségvetési üzemnek továbbra is a polgármesteri hivatal intézményeként kell tevékenykednie. A képviselők döntöttek: az önkormányzat a község pénzéből hozzájárul ahhoz, hogy a településen több rendőr teljesítsen szolgálatot, a Sándorfalvát és Dócot felügyelő három körzeti megbízotthoz szolgálatképes negyedik rendőrt kémek az illetékesektől. Háromtagú bizottságot hoztak létre, amely a községi könyvtárosi állásra pályázókkal elbeszélget, s eldönti, ki legyen a nyugdíjba vonuló könyvtáros utóda. Bejelentésekről, tájékoztatókról véleményt alkotva a testületi üllésen kifogást emeltek az orvosi és gyógyszerészi magánpraxis engedélyezésével, annak fennhatóságával kapcsolatosan. Nem értettek egyet a sertéstenyésztés problémáinak megoldásáról szóló központi elképzelésekkel sem, hangsúlyozták: azt kellene államilag támogatni, annak kellene kedvezni, annál kellene a hasznot hagyni, aki az állattartásra vállalkozik. A képviselő-testület legközelebb július 18-án, csütörtökön délután 2 órakor tart nyilvános ülést a polgármesteri hivatal nagytermében, ahol többek között - a közrendről, a közbiztonságról, iparról és kereskedelemről lesz szó. msmsmmmmmmmemmmmmmmm Padlástól a pincéig (1.) Ezer falusinak évente hat és fél lakás A lakásépítésekről és megszűnésekről elgondolkodtató tendenciákat mutatnak a statisztikai adatok, amelyekről az 1976-90 közötti időszakot átfogva a KSH megy ei igazgatóságának főelőadója, Pálfalvi Zsolmé igen értékes összegzést készített a közelmúltban. A lakásépítés főbb mennyiségi adataiból a mellékelt grafikonból szemléletes képet kapunk az utóbbi 30 esztendőt tekintve, a csúcs utáni visszaesés azonban akkor tűnik igazán drasztikusnak, ha tudjuk, hogy az im&tsaíims&zí A hír meghökkentő: ebben az évben Csongrád megye egyetlen településének önkormányzata sem kezd lakásépíttetésbe közösségi pénzből. Sőt, az 1989-ben általuk megrendelt 204 új lakás közül számos építésének befejezését nem tudják finanszírozni. Nincs erre pénze az önkormányzatoknak. - Az állam tehát kivonul a lakásépítésből. Akkor, amikor tetőzik egy demográfiai hullám, sok fiatalnak kellene lakás de adók, munkanélküliség, infláció sújtotta családjuk nem tud segítségükre lenni. Az idén szűkebb pátriánkban önerőből csak 213 családi és 85 társasház építését kezdték el. Pedig 1989-ben még 859 családi és 213 társasház épült, 1990-ben 7% családi, 129 társasház. A visszaesés sajnálatosan látványos - különösen akkor, ha tudjuk, hogy Csongrád megye 1976-80 kőzött első volt lakásépítésben a megyék rangsorában. Az új lakások száma az 1976. évben épített hatezer lakásos csúcsról gyorsuló ütemben drasztikusan süllyedt, 1990-ben már csak 1851 lakás épült, s ezzel megyénk lekerült az országos átlag alá. 1976 és 80 között évente több állami lakás épült, mint az utóbbi öt esztendőben összesen. 1976-ban épült 5921 mmmmmmmnmmmmmmmmmmmmmmmmmmm lakás azl jelentette, megyénkben ezer nagyközség ebben az időszakban emmmmmmm zsombón 2225-én, lakosra akkor 13 új lakás jutott, míg az 1990-ben épült 1851-ből ezer főre mindössze 4,2. A Szeged környéki községekben 1976-ban 1338 új otthont építették, 1990-ben már csak 474-ét. A "70 és '90 közötti időszakban a községekben ezer lakosnak átlagosan 6,5 lakás épült (Szegeden 14,9, a megye többi városaiban 9,6). Az egyes települések között persze lényeges eltérések mutatkoznak. Pálfalvi Zsoltné kérésünkre készségesen készített települési mutatókat is (köszönet érté). A szegedi térség két városa közül Kisteleken nagyobb az építési kedv és vállalkozói szellem, ott az utóbbi 20 évben összesen 1134 lakás épült. Mórahalmon pedig 755. Sándorfalva mindkét várost maga mögé utasította a rangsorban, összesen 1161 új otthont építettek. A csúcsidőszak Kisteleken '71 és '75 között volt, akkor ott 358 lakás épült: Mórahalmon a legtöbbet, 240-et, '76 és '80 között építették, s ugyanekkor volt a csúcs Sándorfalván is 339-el. A kisebb települések közül Zsombón volt a leglátványosabb az építési ütem, az utóbbi két évtizedben 339 lakást építettek, ebből 149-et '86 és '90 között. Dócon 57, Ferencszálláson 100, Klárafalván 61 új ház, lakás épült 1970 és '90 között. A mutatókat természetesen a lakosság számával összevetve kell értékelni: Kisteleken 1990. január l-jén 7786-an éltek. Mórahalmon 5532-en, Sándorfalván 6933-an, Dócon 805-en, Ferencszálláson 675-en, Klárafalván 50%<n. S figyelembe kell venni azt is, hogy ugyanezen időszakban Kisteleken 383, Mórahalmon 54. Sándorfalván 377. Zsombón 10, Dócon 50, Ferencszálláson 58, Klárafalván 40 lakás szűnt meg (1980-ig főleg belvizesedés, utána avulás miatt). Az ezer lakosra jutó húszéves átlag Kisteleken 6,8/év; Mórahalmon 6,4; Sándorfalván 9,1; Zsombón 8,4: Dócon 3,2; Ferencszálláson 7,0: Klárafalván 5.5. Sándorfalván és Zsombón a megyei állagot is meghaladó mértékben építkeztek: amikor 1981 és '85 között ezer lakosra évente 7,4 lakás épült a megyében. Sándorfalván 93; 1986 és '90 között pedig az 5,l-es megyei átlaghoz képest Zsombón 13,7, Sándorfalván 7fi volt az arány. Okai között meghatározó szerepet játszik a Szegedről e településekre való kiköltözés. Ugyanezen ok miatt épült a megyei átlagot meghaladóan sok új ház az utóbbi években Domaszéken is. Hogy miből, mennyi idő alatt, mennyiért s milyen új otthonokat építettek a Szeged környéki településeken, arról sorozatunk következő írásaiban számolunk be. (Folytatjuk.) SZABÓ MAGDOLN A ezer db Lakásépítések, 1960-1990 állami erőből • magánerőből