Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-08 / 158. szám

4 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. JÚL. 8. A forralás nem segít Nitrát a kútvízben Zsombó térségében, hol többszáz tanyában modern farmerélet­módra és gazdálkodás­ra készülnek mostaná­ban, kíváncsiak lettek arra, van-e ehhez meg­felelő vizük. A község polgármestere, dr. Faragó M. Vilmos fel­kérte az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igaz­gatóság szakembereit, vegyenek mintát, vizs­gálják meg a Zsombó környéki tanyai kútvizek minőségét. Az Ativizig munkatársai a közelmúltban egy ..mozgólaborral". azaz egy komputeres elemző mű­szerrel mintegy hetven kút vizének kémiai paramétereit határozták meg a helyszínen. Mondhatnánk úgy is, emberközelben, hisz a tanyásgazdák tanúi lehettek a vizsgálatnak s azonnal megtudhatták mi van a vi­zükben, alkalmas-e az ivásra. A térségre jellemző összegzéssel minap készültek el dr. Pálfai Imre osztály­vezető és munkatársai, dr. Fekete Endre és dr. Török József. Tőlük tudtam meg, hogy az ásott kutak többségének nitráltartalma egészségre károsan magas. A 40 milligramrrvliter megengedett értéket jócskán meghaladja a nitrátosság egy sereg kút vizében - különösen a ménesjárási részen és a Bába dűlőben. (100-150-200 milligram­most is mértek.) S a vizsgált, prob­lémás kutak közül 25-30-nak a vi­zéből még isznak. Pedig egészség­telen! Nem teszi fogyaszthatóvá az sem, ha felforralják, a nitrát benne marad, csak a baktériumoknak árt a forralás. Jó lenne hát eloszlatni a tévhitet, hogy a forralt víz jó víz. mam&immm.mm Mit iszik harmincezer tanyai ember Csongrád megyében? Ha poénkodás (miszerint bort, pálinkát) nélkül, utánagondolva válaszolunk a kérdésre azt mondhatjuk, hogy a tanyaudvarán levő kútjának vizét. Arra a kérdésre, hogy milyen minőségű, egészséges-e ez a tanyai kútvíz, legfeljebb tippelve, saccolva lehet válaszolni. Szakemberek nem készítettek eddig átfogó, elemző vizsgálatot arról, ártalmasak-e netán a vizek, mi van bennük, lehet-e őket inni. Egy-egy kirívó eset kapcsán - ha például a víz magas nitráttartalmától bekékült egy-egy pici gyerek - megnéztek egy-egy kutat, s ha vétkesnek találtatott, tiltották vizének fogyasztását. A többi? Ki tudja, mit iszik... S jó lenne, ha tudnák a tanyai em­berek, hogy a mi vidékünkön a ta­lajban nincs megfelelő vízzáró réteg, összefüggő felszín alatti tér van, hová felülről lefelé eljut a víz és minden, amit magába mos. Azaz, a három-négy méter mélységű ásott kutakba beleszivárog a gyümöl­csösökben használt műtrágya és permetezőszer maradványa, a közeli trágyadombok, szikkasztók, ólak, istállók „leve". Ez a diffúz szennye­zettség mutat növekvő tendenciát, emiatt váltak a tanyai ásott kutak vizei ivásra alkalmatlanná. S félő, hogy ilyenné válnak idővel a mé­lyebb, 10-12 méteres csókutak vizei is. Ha továbbra is ennyi mező­gazdasági kemikália kerül a talajba, ha esősebb időszak következik, fo­kozódni fog a veszély, szennyezettebb lesz a víz a tanyáknál. Hacsak nem változtatnak a vegyszerekkel pa­zarlóan bánó termelési techno­lógiákon, meg nem találják a szük­séglet és az adagolt dózis össz­hangját. Felérve ésszel, hogy a nitrát például nemcsak a vízbe kerül bele, de a termésbe is - s a műveltebb világban a vegyszeres zöldség, gyü­XV SÍVK Í ' :iS8$®ií**:ilSííaSKSSi molcs eladhatatlan. Végiggondolva, hogy nem elég az, ha arra vigyáznak, hogy a nit­rótos kút vizéből ne igyon az ember, az ál­latoknak se azt adják, mert azokon is lehet káros élettani hatása. Miként lehet rossz hatása a vízre a kom­munális szennyeződés­nek, az ember által „elősegített" bakteriá­lis szennyezésnek. - S nemcsak a tanyai ásott kutakra, hanem a mélyebb vízrétegekre, esetleg szélesebb körben is, rontva például az öntözővíz minőségét, ami most még megfelelő. A vízminőség javításáért legtöbbet az ember tehet: azzal, ha nem szeny­nyez. A tanyavilágot nem lehet víz­vezetékre felfűzni, viszonylagos biztonságot a mélyre fúrt csőkutak jelenthetnek. Ezeket javasolták az Ativizig szakemberei a zsombóiak­nak, és vállalkoztak alaposabb, hosszabb idejű megfigyelésekre, ku­takat jelölnek ki ellenőrzésre. A vizsgálatokat más települések megbízásából is szívesen elvégeznék a környékben. Annál is inkább, mert nemcsak vízellátási kérdésről, hanem a vízkészletek védelméről is szó van, ami az egész régiót érinti. Minden önkormányzatnak felelőssége, hogy mit isznak, miiyen vízhez jutnak a külterületeken lakók. Senkinek sem lehet közömbös, de leginkább nem az ott élőknek: fel kell fogniuk a veszélyt és meg kell próbálni a maguk eszéből, erejéből is tenni ellene! • SZABÓ MAGDOLNA ?SÍÍLSS»SSSFÍ:ÍS:SSSI;SÍÍI / Szépülni Évánál Ünnepre készülnek Ünnepre készülnek á mórahalmi idős emberek második otthonuknak kétéves születésnapján. Ok már valamennyien túl vannak a 60. szü­letésnapjukon is és a szépen beren­dezett klubban egy családként töltik napjaikat fiuszonöten. Két évvel ezelőtt alakították át a a régi böl­csődét az idősek számára, ók pedig ezekben a napokban készülnek kis házi ünnepükre: szép kézimun­kákkal, rafia dísztárgyakkai, fafa­ragásokkal díszítik majd otthonukat. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ A témát a deszki .Tálunkért Egyesület" által kiadott, havonként megjelenő Deszki Hírnök című községi lap és a település polgármestere között, a helyi tájékoztatás és a hivatal intézkedéseinek publikussága kapcsán keletkezett nézeteltérés vetette fel. A lap utóbbi két számában tuhh erre mutató írás jelent meg, előbb 15, a szerkesztőség részéről felsorolt kérdés, amelyek ilyen formában megválaszolatlanok maradtak, majd egy összefoglaló a helyi információközlés kórüli vitáról. A véleményeket tanulságos lehet szétszálazni, annál is inkább, mert egy nemrég alakult, még bejegyzetten egyesületeiről van szó, amely nek - elnuke szavaiból ítélve ­figy elemre méltó céljai vannak Deszken. Önkéntes vizsgálat alatt a SZÉF A Vita a tájékoztatásról A nézeteltérésről elsőként Czifra László polgármestert kérdez­tük meg. - Természetesen szó sincs arról, hogy az önkormányzat bármi­lyen, a községre vonat­kozó információ kiadá­sát megtagadná. A nyílt testületi üléseken bárki részt vehet, az elhangzottakról jegy­zőkönyv készül, s en­nek egy példányát rendszeresen eljuttat­juk a könyvtárba is. Abból a bizonyos 15 kérdésből viszont jó néhányat nem tettek volna fel, ha előtte a kft.-k s az önkor­mányzatok működésére vonatkozó rendszabályokról tájékozódnak. Ez egy újságírónak feladata, azt hiszem. Ha egy újság interjú formájában tesz fel kérdéseket, bármilyen tájéko­zatlanok azok, válaszolok rájuk. Ennek semmi akadálya. De - ne vegyék fennhéjázásnak - de egy polgármester már csak etikai okok­ból sem írhat a községe független lapjában. Azóta különben egy újabb beszélgetés, úgy vélem, eloszlatta e félreértést. Azt azonban szeretném tisztázni, hogy - a lapban megjelen­tekkel ellentétben - a testületi ülé­sekről kizárólag a polgármester vagy a jegyző nyilatkozhat az egész testü­let nevében. Erről határozat született, amit a képviselők kezdeményeztek. A döntések előkészítésébe egyébként eddig is bevontuk a/ egyesület kép­viselőit. s ez a továbbiakban is szán­dékunkban áll. Mi a „Falunkért" egyesület távlati célja a községben? - erről kérdeztük Strumpf Emil elnököt, a Deszki Hírnök felelős kiadóját. - Kezdjem talán azzal, amit a pol­gármester úr Wiesenbach i látogatása után már elmondott a Délmagyar­országnak. A német községben a ko­zösség ügyeit nem elsősorban falu­gyűléseken, vagyis gyűlés formában, hanem társasági összejöveteleken beszélik meg. Mi egy olyan egyesü­letet szeretnénk kialakítani, amely­nek hasonló szerepe volna. Feloldani a régi beidegződéseket. Egy olyan társaságot teremteni, amely egyez­tetne, és a helyhatóság elé kész, meg­formált közösségi véleményt tudna terjeszteni. Az egyesület közvetlen célja - a hivatalos bejegyzés után - a létszám növelése, egy komoly pár­toló tagság létrehozása. A falunak tiszta környezetben, egészséges közösségi légkörben kell élnie. Ez a főcélunk. - Hogyan képzelik el a kapcso­latukat az önkormányzattal? Első­sorban az egyesület lapjára gon­dolok. - Az újságot minden tekintetben szolgáltató és tájékoztató lapként kép/eltük cl. Ha ebben eddig hibáz­tunk, az csak a szakmában való gya­korlatlanságunkkal okolható. Egy, az önkormányzat mellett, és nem neki alárendelten vagy ellene működő új­ság az, amire a községnek is szük­sége van. Azt hiszem, a Deszki Hír­nökben közölt közérdekű informá­ciók fellétlenül hasznosak. Különben ezt bizonyítja, hogy a lap 450 pél­dánya eddig minden hónapban elkelt a faluban. - Milyen módon kí­vánnak foglalkozni az önkormányzati ügyek­kel? - A nyilvános ülé­seken részt veszünk majd, s ha a jegyző­könyvet megkaptuk, a határozatok szövegét is közölhetjük majd. - A bírálattal milyen formában kí­vánnak élni? - Ha a testületi ülésen megjele­nünk, akkor nyilván szót is ka­punk ott. Ez pedig a jegyzőkönyvbe is bekerül. Így nem érhet az a vád, hogy utólagosan, már kész döntése­ket bírálunk. Természetesen más a helyzet az olvasói levelekkel, ame­lyeket - ha nem névtelenek - közöljük, ahogyan ezt más újság is megteszi. A témához tartozik annak a né­hány kérdésnek a sorsa is, amelyet a deszki községi lap felvetett -az ókormányzat - és részben egy ma­gánszemély - által működtetett SZEFA Kft. költségelszámolásával kapcsolatban. Az ügyben több eleve rosszindulatú névtelen röpirat terjedt Deszken az utóbbi hónapokban. Ezek közül egyik áttételesen a „Falunkért" egyesületet tünteti fel szerzőjének. Strumpf Emil elnök egyesületét természetesen elliatarolia eltol. Czifra László polgármester a SZEFA Kft.-ve! kapcsolatos híresztelések eloszlatása végett független szakér­tőket kért fel a számvitel megvizs­gálására. A vizsgálat eredmányét a július 9-ei. keddi nyílt képviselő­testületi ülésen hozza nyilvános­ságra. Az ulcs utan erről részletesen beszámolunk majd. Benkő Éva Balástyán csaknem egy esztendeje nyitotta meg szépségápoló üzletét. Kozmetikája a főút mentén hívogatja a vendégekel, de vajon kell-e a falunak az ilyetén szol­gáltatás? Mindenekelőtt erről fag­gattam a nagyon fiatal „szépítész" mestert, aki éppen egy középkorú asszony arcbőrét kezelte. - Miért ne kellene? A falusi höl­gyek is adnak magukra. Eddig Sze­gedre, vagy Kistelekre jártak koz­metikushoz, most már ha úgy dön­tenek, nem kell utazgatniuk. Az igaz, hogy egyre nehezebbé válik az emberek megélhetése, de amelyik nő egy kicsit is törődik magával, az nem mondhat le az arcápolásról, a szem­öldök- és pillafestésról. És én ügy lapasztalom: nem is mondanak le. Ügy osztanak-szoroznak otthon, hogy azért erre is jusson, hiszen a külső megjelenéshez nem csak a ruha, a szép frizura, de az ápolt arc is hozzátartozik. Hallottam már olyat, hogy a hasukon spórolják meg a nők a kozmetikusra szánt összeget. - Kikből tevődik össze a ven­dégköre? - Fiatalok, idősebbek egyaránt jönnek. Szájról szájra terjedt a hír, amikor megnyitottam az üzletet. Előbb a kíváncsiság hozta ide a ven­degeket, aztan sokan állandó kun­csaftjaim maradtak. Akad olyan család a faluban, ahonnan az egész família hölgyei ide járnak. Kamasz­fiúk pattanásos arcbőrének kezelését is vállalom, de természetesen figye­lek arra. hogy ne a hölgyekkel azo­nos időpontban nyomkodjam az arcukat. Tekintettel kell lennem gát­lásosságukra. Van is néhány állandó fiúvendégem. - Nem tart a konkurenciától, hiszen úgy tudom, van egy másik kozmetikus is a faluban ? - Szegedről jár ki a másik kozme­tikus, de hetente csak egy alkalom­mal. Én meg egész héten itt vagyok. Ha kell, a nyitva tartási időn túl is vállalom a vendéget, hiszen helyben lakom, nem jelent túl nagy gondot, ha később érek haza. A nagy lako­dalmak idején megesik, hogy reg­geltől estig van munkám. - Olyan fiatal... Gondolom, csak szülői segítséggel tudott belefogni ebbe a vállalkozásba. - Természetesen. Kölcsönt nem kaphattam, csak a szüleim támoga­tására hagyatkozhattam. Nélkülük nem ment volna. - Tudja-e ugyanazokat a szolgál­FOTÓ: GYENES KÁLMÁN tatásokat nyújtani, mint a városi kozmetikusok? - Az arctisztításhoz szükséges eszközeim megvannak. A pakolások, krémek, festékek beszerzése sem jelent gondot. Nehéz lesz viszont fejlesztenem az üzletet, mert ehhez sok pénz kellene. Szeretnek szolá­riumot kialakítani, Evoiite sebgyó­gyító lámpát beszerezni. Több vendégem mondta már: jó lenne, ha egy fogyasztógép is lenne az üz­letben. Minden attól függ. mekkora lesz majd a forgalom és nem mel­lékes az sem, hogy a magamfajta vállalkozó zsebéből jövőre mennyi pénzt vesz ki az állam. Merthogy mind többet akarnak elvonni tőlünk, az egyre nyilvánvalóbbá válik. GOMBOS ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents