Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-08 / 158. szám

HÉTFÓ, 1991. JÚL. 8. DÉLMAGYARORSZÁG KULTÚRA 5 A Csonka-kísérlet bevált Technikusképzés fél-felsőfokon Tavaly ősszel - egy előre kísérleti jelleggel - fél-felsőfokú technikusképzés indult be a Csonka János Gimnázium és Szakközépiskolában. Az új típusú oktatási forma bevált, idén újabb osztályt indítanak a gimnáziumban érettségizett műszaki érdeklődésű fiúk és lányok számára. A képzésről dr. Korányi Mátyás, az iskola igazgatója adott tájékoztatást. - Iskolánkban a Munkaügyi Minisztérium felkérésére, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium támogatásával indult be a múlt évben ez a képzés, amelynek több célja van. Az egyik az, hogy Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyében egyre több legyen az olyan autógépész végzettségű szakember, aki nemcsak szakmunkás szinten ismeri a szakterületét, hanem annál elméleti és gyakorlati területen is magasabb szinten. Természetesen ezen technikusoknak nem az a célja, hogy az autógépészmérnökök kenyerét elvegyék; alapvető feladatuk, hogy az autójavítást, illetve az autójavítással kapcsolatos műszaki jellegű dolgokat intézzék, koordinálják. Belőlük később vállalatoknál, kft.-knél csoportvezetők, művezetők is lehetnek, azonkívül az autójavítással kapcsolatos műszaki adminisztrációs tevékenységet is elláthatják, irányíthatják. Lehet belőlük szabványellenőr, műszaki osztályon szerkesztő, előadó, műszaki rajzoló, műszaki ügyintéző, gépkocsiátvevő, technológiai osztályon fejlesztő. Hadd ne soroljam tovább, hiszen ahány autójavítással kapcsolatos cég, annyiféle beosztás. Természetesen arra is gondolunk, hogy majdan, megfelelő gyakorlattal, esetleg önálló kisiparosok is lehessenek. - Akik a szakközépiskolát itt végzik, hogyan kapcsolódhatnak ehhez a képzéshez? - Akik autógépészeti szakközépiskolában végeznek, azoknak 2 félév alatt ugyancsak fél-felsőfokú rendszerben lehetőségük van a technikusi oklevél megszerzésére. Náluk ez csak 2 félév, hiszen ők a szakmai anyag középfokú részét 4 év alatt megtanulták. A gimnáziumban érettségizettek ugyanazt az oklevelet kapják, de a két tudás között lényeges különbség van. Akik nálunk érettségiznek és szakmunkás bizonyítvánnyal is rendelkeznek, azok aligha szeretnek a gyakorlati javítástól távol lévó beosztásban dolgozni. Nem beszélve arról, hogy ezt kevésbé fizetik, mint a tényleges javító tevékenységet. Az ő feladatuk a konkrét munkahelyi irányítás lesz. - Gimnáziumi érettségi után hány évig lehet jelentkezni? - Azt szeretnénk, ha a jelentkezés folyamatos lenne, tehát érettségi után rögtön elkezdődne. - Ha valaki már korábban érettségizett. és szeretne tanulni? - Arra mi nem gondolunk, hogy esetleg 5-6 év múlva jelentkezik valaki, de két éven belül mindenkeppen jöhet. Tehát, aki tavalyelőtt érettségizett, azt felvesszük. - C.VŰÍ gimnáziumban érettségizettek jöhetnek. vagy esetleg olyanok is. akik másféle szakközépiskolában végezlek? - A szakközépiskolákban végzett, ott szakmát szerzettekre nem számítunk. A képzés egyik célja éppen az, hogy a szakmával nem rendelkező munkanélkülieknek szakmát adjunk. Ez parkolópálya lenne, két évig a gyerekek nem keresnek munkát, viszont értelmes autógépészeti szakemberekké válhatnak. Ehhez feltétlenül jobban kell ismerniük a számítástechnikát, valamint egy nyugati nyelvet olyan szinten kell beszélniük, hogy a javíttatóva! meg tudják értetni magukat. Célunk, hogy majdan egy középfokú nyelvvizsgát is szerezzenek. - Milyen óraszámban fognak idegen nyelvet tanítani? - Az idegennyelvi órákra a szakmai tárgyak mellett nagyon kevés, heti két óra jut. Ez az óraszám azt jelenti, hogy csak útmutatást tudunk adni, főként a szakmai nyelv elsajátításához. - Milyen oktatói gárdával rendelkeznek? - Jól felkészült, az autógépészeti képzésben jártas oktatóink vannak, másrészt nagyon jó kapcsolatunk van az autójavítással foglalkozó helyi vállalatokkal, ktsz-ekkel, sőt a maszekokkal is. Több üzemi szakembert óraadóként is foglalkoztatunk. Diákjaink az alapképzés után különböző cégekhez mennek gyakorlatra, ahol kiscsoportos foglalkozáson négyen-hatan tanulnak egy-egy műhelyben. - Hány jelentkezőt tudnak felvenni évente? - 24 főt iskolázunk be, ami nyelvi képzés során két részre, gyakorlati foglalkozások vonatkozásában pedig négy csoportra bomlik. A jelentkezők száma alapján lenne igény több osztály indítására is, de a három megye jelenleg nem tudna fogadni ennél több szakembert. - Hogyan történik a beiskolázás? - Mindhárom megye igazgatóit időben tájékoztattuk, hogy hívják fel a tanulók figyelmét erre a lehetőségre. Már sokan jelentkeztek, sajnos az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák miatt a keretszámot még nem lehetett betölteni, hiszen több jelentkezőnk esetében meg kell vámunk, hogy megkapják a felvételi eredményét. - Milyenek a felvételi követelmények? - A jelentkezési lap első része megegyezik a műszaki főiskolákra történő jelentkezés felvételi rendszerével. így a hozott pontszám maximum 60, ehhez járul az érettségi átlageredménye szorozva tízzel, ez 50 pont lehet. Beszámítjuk még a műszaki témához legközelebb álló tantárgyak érettségi jegyét, ez legtöbbször fizika, kémia, matematika, így összesen 120 pont jöhet össze. Plusz pontszámokat nálunk is lehet szerezni: egy nyelvvizsga 3 pont, egy B kategóriájú jogosítvány ugyancsak 3 pont, egy C kategóriájú jogosítvány 5 pont, számítástechnikai ismeretekért 3 pontot tudunk beszámítani. - Tavaly hány pont kellett a bejutáshoz ? - 80 pont volt a minimum, amivel bekerültek hozzánk - Miben hasonlít ez a képzés a felsőfokúakhoz? - A strukturális felépítés a felsőfokú képzésnek megfelelő, nem évenkénti osztályozási rendszer van, hanem a jelölteknek félévente aláírást, gyakorlati jegyet kell szerezniük, illetve bizonyos tárgyakból beszámolót kell tenniük. Ezt követi egy kéthetes vizsgaidőszak, amely alatt három-négy tárgyból kell kollokválniuk. HOLLÖSI ZSOLT Miért nem hívják? - Beszélgetés Németh Józseffel Az operatársulat jövő évi terveit böngészve feltűnt, hogy nem találom Németh József nevét. A népszerű baritonista két éve szegődött el a budapesti Operaházhoz, de Szegeden lakik, és vendégként azóta is rendszeresen fellépett az itteni előadásokon. - Hova tűnt most?- kérdeztük tőle. - Amikor elszerződtem Budapestre, ígéretet kaptam arra, hogy minden évben meghívnak Szegedre. Eddig hívtak is - bár egyre kevesebbet - és én jöttem is, hacsak tudtam. Most pár hete bementem a színházba, és láttam, hogy a következő évadra egyetlen darabra sem írtak ki. Ez egy kicsit meglepett, és rosszul is esett. Nyolc évig voltam a tagja ennek a társulatnak, és olyan szerepeket énekeltem el, mint a Macbeth vagy A bolygó hollandi. Nem dicsekvésból mondom, de rendszeresen kapok reakciókat a közönségtől, amelyekből azt látom, hogy az emberek szeretnek. Mint ahogy én is erősen kötődöm mind a szegedi közönséghez, mind a színházhoz. Ezért megkerestem Gregor Józsefet, az operatagozat vezetőjét, hogy miért hagyott ki. Arra hivatkozott, hogy sehogy nem tudott elérni. Nem tudom, ezt mire véljem, hiszen feleségem, családom mindig Szegeden van, de Pesten is van telefonom, aki akar, az el tud érni. Azt is mondta, hogy fiatalítani szeretné a társulatot, a baritonfachban például most szerződtette Busa Tamást. Végül három szerepet ajánlott nekem, mindegyiket két-két előadáson fogom énekelni: a Tosca Scarpiáját, a Bánk bán Peturját, és a Rigoletto címszerepét. Már ez is valami, bár a legjobb út ahhoz, hogy a szegedi közönséggel megszakadjon a kapcsolatom, amit nagyon fájlalnék. Tavaly még 13 előadást énekeltem itt, most 6-ot fogok. Remélem, ez a tendencia nem folytatódik... - Nem lehet hogy ez a mellőzés az Önök közötti személyes viszonyból fakad? - Normális emberi kapcsolat van köztünk. A mostani beszélgetés után ez meg is erősödött bennem. Azt is érzem azonban, hogy a színház mostani vezetői nem akarják, hogy én túlságosan nagy szerepet kapjak a társulat életében. Sok vendéget hívnak, többek között azokra a szerepekre is, amelyeket én is énekelek. Úgy látszik, másokat könnyebb elérni. Hallottam például Kerényi Miklós Gábortól, hogy szóba került a Macbeth felújításának terve, amit ő rendezett. De az én nevem föl sem merült, sem Misura Zsuzsáé, akivel 1987-ben énekeltük, amikor a produkció a Operafesztiválon fődíjat és még sor más díjat nyert. Egy színházi vezetőnek persze jogában áll azt hívni, akit akar. Én úgy érzem, hogy szakmailag és emberileg nem vétettem a színház vagy a város ellen, ezért kicsit meglep az, ami Gregor: Miért ment el? MAROK TAMÁS Megkerestük az operatagozat vezetőjét, Gregor Józsefet is. - Nagyon jó lett volna, ha a Németh Jóska Szegeden marad. Amikor én tagozatvezető lettem, nagyon számítottam rá. Kiosztottam neki a Hamupipőke Dandini szerepét. Ilyen jellegű vígoperai figurát ő addig nem énekelt, de nekem ma is meggyőződésem, hogy a világ legjobb Dandinije lett volna. 0 azonban előszór elfogadta a szerepet, örült is neki, de aztán nem tanulta meg és visszaadta. 0 az afajta középbariton, aki a Traviata Germontját nem énekli. - Régebben énekelte... - Én ezt nem tudom, de a Rigolettót is fülajánlottam neki. Szerettem volna, ha a tavalyi évadban elénekli a címszerepet, ó azonban nem vállalkozott rá, így lett Monterone. Tavaly rengeteg előadásra meghívtam, énekelt a Faustban, a Bánk bánban, a Parasztbecsületben, a Bajazzókban. És meghívtam a következő évre is, úgyhogy nem tudom, mi a probléma? - A most lezárult évadban még 13 előadást énekelt Szegeden, a következőben csak 6-ot fog. - Miért ment el Szegedről? Én innen Szegedről csináltam karriert. Megmondta, hogy ez az utolsó lehetősége, hogy a budapesti operához tudjon menni. Megmondom őszintén, nagy érvágás volt nekem is, mert nem lehet minden bokorban olyan hangot találni, mint az övé. Én akceptáltam hogy ő nem akarja elszalasztani ezt a lehetőséget, de nekem meg újabb, fiatal énekeseket kellett keresnem, akiket ki kell próbálni jelentős szerepekben. Busa Tamásról és Réti Attiláról van szó. Természetesen örülök, ha jön vendégként, de azt meg neki kell tudomásul venni, hogy a helyét nekem be kell töltenem valakikkel. Hat előadásnál többet nem tudok neki adni, mert akkor mit adok azoknak, akik itt vannak szerződésben? Elhatároztam, hogy nem egy-két énekest hívok sokszor, hanem sok énekest kevésszer. A közönség bejön az új nevekre. - Nem gondülja, liagy^inkább jogi.probléma, ki melyik társulatnak a tagja és hova jár vendégszerepelni? - A mi kezünk iszonyatosan meg van kötve. Ha én nem szerzek szponzorokat, akkor nem tudok vendéget hívni. Nekem az egész évi vendéghívásra 500 ezer forint áll rendelkezésemre. Azt a sok vendéget, akiket én hívok, csak úgy lehet megfizetni, hogy a Postabank, a Déltex Rt. meg egy csomó vállalat támogat. Ezért nem mindegy, hogy valaki itt tag vagy vendégként jön. Máshonnan kell fizetnünk. történik. Azt szerettem volna, ha kapcsolatom az itteni színházzal sokkal gazdagabb marad. - Ha ennyire kötődik Szegedhez, akkor tulajdonképpen miért szerződött Pestre? - Főleg azért, mert a pesti Opera egy nagy repertoárszínház, ahol folyamatosan mennek azok a darabok, amelyek az én repertoáromnak a gerincét alkotják. Volt bennem egy vágy, hogy ezeket minél többször énekelhessem. Mert az idő jár, az ember nem fiatalodik. Meg aztán Magyarországnak a művészeti élete is olyannyira Pest-centrikus, hogy egy vidéki városban dobhatsz te akkorát, amekkorát akarsz, mégse hallik az égig. Itt nagyon jó előadások születtek, sokszor jobbak, mint Budapesten, volt azért visszhangjuk is, de elég gyorsan elfelejtették. - Nem lehet, hogy túlságosan magas a gázsija, s a többiek esetleg olcsóbbak? - Nem hiszem, én Szegedre kevesebb pénzért jövök, mint máshova. De ha a legkisebb összeget fizetnék, akkor is jönnék. Ez nem pénzkérdés, hiszen a kötődéseimet nem vesztettem el, s a nyolc szegedi év nem múlt el nyomtalanul. - Mi vár Önre a következő évadban? - Szeptemberben a Rigolettóval kezdem az évadot. Ez az egyik legnagyobb és legnehezebb feladat egy baritonistának. Én még soha nem énekeltem, és most jött el a pillanat. Aztán októberben a Gioconda. következik, Barnabát is először fogom énekelni. '92 tavaszán pedig beállok a Toscába és a Don Giovanniba. Ősszel újra megnyílik a felújított Pécsi Nemzeti Színház, a Bánk bán lesz az első előadás és megtiszteltek azzal, hogy Peturnak engem hívtak meg; Bánk llosfalvy Róbert lesz. Pályám elején öt évet töltöttem Pécsen. Nyáron fellépek a Szabadtéri Játékokon: Gara nádor leszek a Hunyadiban és énekelek az operettgálán is. > PALÁDI ZSOLT iiimmwfiiiiifíKixm: Leletek a város közelmúltjából Néhány héttel ezelőtt adtuk hírül, hogy krónika készül Szeged köztéri és díszítő szobrairól. A kötet írójától, Tóth Attilától tudjuk, hogy sok felderítetlen titok lappang egyegy alkotás születése, esetleg megsemmisülése, eltűnése körül. Mendemondák. homályos emlékképek alapján nem könnyű a talányokat megfejteni. Olvasóink is szívesen segítenek a kutatásban, több jelzés is érkezett tőlük az elmúlt hetekben. A most következő történeteket nem a pontos adatszolgáltatás igényével tesszük közzé, a meséket még ki lehet egészíteni, hiszen a városban sokan emlékezhetnek olyan időkre, amikről a történetírók még csak keveset tudhatnak, íme két szobor, melyeknek kapcsán a történelem groteszk helyzeteibe, abszurditásaiba pillanthatunk be. A kisplasztika, mely Lenint és Sztálint valamely fontos diskurzus közben ábrázolja, V. B. Pincsuk és R. K. Taurics alkotása. A mű nemrég került elő és néhénv hete a múzeum tulajdona. Loj Péter szegedi polgár jóvoltából. „A szobrot anyósomék szomszédja találta a Szent István téren egy szemetes kuka tetején. Magához vette s én egy éve hogy a bélyeggyűjteményemet adtam érte cserébe. Szépen letisztogattam, lefújtam ezüsttel s hozzáértőktől érdeklődtem az eredetéről." - mesélte a megtaláló s mikor afelől kérdeztem, miért válik meg a szobortól így válaszolt: lokálpatrióta ember, s úgy érzi, jobb helye van e műnek a múzeumban, mint valamelyik magángyűjtőnél. Nos a Pincsuk-féle kisplasztika tényleg felbecsülhetetlen dokumentum. hiszen a Sajtóház előtti nagy Lenin-Sztalin monumentum „tervét" tisztelhetjük benne. Az emlékezések szerin, az alkotás gipszváltozatát Szeged hajdani polgármestere, Dénes Leó egy alkalommal Tápai Antal szobrászművész elé tette s imígyen szólott: „Ezt csináld meg ecsém!" S az emlékmű - mit volt mit tenni - el is készült, 1950. április 4-én avatták. A bronz, melyből a nagy atyapáros kikalapáltatok, a Dömötör-torony faláról származott. Egy relief formájában töltötte be ott hivatását évekig, Horthy Miklós nagyságát hirdetve. A Szent Antal-kúthoz is történet fűződik. Illetve dr. Nagy László, a gabonakutató nyugalmazott munkatársa úgy hallotta, a szobor abból a nevezetes kőből készült, amelyet Mussolini adományozott anno Szegednek. A kilenc márványdarabot a Duce 1936-ban küldte a városnak azzal a céllal, hogy azokból egy doberdói emlékmű készül. De hát a politika akkor sem engedte a dolgokat a maguk útján egyenesen haladni. Egy szélsőjobboldali párt vezetői úgy gondolták, a kövekből nem az első világháború hőseinek kell monumentumot állítani, hanem antibolsevista, a vörös veszedelem ellen beszélő művet kell belőle kifaragtatni. A vitát a párt és a városatyák között a második világháború kitörése függesztette fel. Végül sem az-egyik, sem a másik elképzelés nem valósult meg. Időközben ugyanis tragikus körülmények között elhunyt Horthy István, kinek nemcsak a pestiek, de a Tisza partján élők is emléket kívántak állítani. A Mussolini-féle márványtömböket ez esetben is Tápai Antalra bízták a város vezetői, felkérvén ót az emlékmű megtervezésére és elkészítésére. Mint tudjuk az események a kormányzó fiának emlékét és a szobor terveit is elsöpörték. A kövek a háború után egy Auer nevű sírkőfaragóhoz kerültek s ki tudja most melyik temetőben, kinek a nyugvóhelyét díszítik. A fasizmus itáliai vezérének márványtömbjei tehát ügy tűnik nem épültek be a szegedi dóm falaiba. A Szent Antal-küt másféle márványból készült, magánpénzből. A szobrász, Erdey Dezső tiszteletdíját egy özvegy fizette, aki e szép díszítöszoborral kívánt emléket állíttatni háborúban elhunyt férjének. PACSIKA EMILIA FOTÓ: SOMOGYI KAROLYNÉ