Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-08 / 158. szám

HÉTFŐ, 1991. JÚL. 8. DÉLMAQYARORSZÁQ TISZAI PANORÁMA 3 A Tisza mellett nyugalomra sosincs ok „Az árvízmentes periódusokban lassan, de biztosan csappan meg az érdeklődés az árvízi kérdések iránt. Ha az árvíz nélküli időszak túlságosan hosszú, egyre kevesebb lesz a vízügyi szolgálatban azoknak a száma, akiknek kellő árvízvédekezési vagy hidrológiai tapasztalatuk van, s így a később bekövetkező nagyobb árvizek sokakat készületlenül találhatnak. 1970-ben sem voltak már sokan a Tisza mellékén, akiknek 1932-ból, vagy a 40-es évek elejéről személyes védekezési vagy hidrológiai tapasztalataik lehettek volna. Árvíztörténeti ismereteink alapjan állíthatjuk, hogy a Tisza mentén egyetlen - akár árvízmentes, akár árvizes - időszak sem engedhet indokolatlan nyugalmat." (Dr. Vágás István: A Tisza árvizei című tanulmánykötetének zárszavából, Budapest, 1982. Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet) Folyópart EL KELLENE KERÜLNI A KÖZHELYEKET. HA MÉG OLY NEHÉZ IS. HOGY A TISZA ENNEK A VÁROSNAK ÉLTETŐ FOLYÓJA VOLT ÉVSZÁZADOKON ÁT, MEG PERSZE ROMBOLÓJA - ÉPÍTŐJE IS. HALAT ADOTT, SÓT VITT A HÁTÁN. SZELÍDEN BALLAGOTT ÉS TOMBOLVA DÜHÖNGÖTT. SZÓVAL AZ ILYENEKET EL KÉNE KERÜLNI. VALAMI ÚJAT MONDANI A JELENÉRŐL. PLÁNE A JÖVŐJÉRŐL. DE HISZEN KÖNYVTÁRNYI AZ IRODALMA, TALÁN CSAK DRÁMÁT NEM ÍRTAK MÉG RÓLA! AMI AZT ILLETI PERSZE, DRÁMÁT TUD PRODUKÁLNI. ELÉG, HA CSAK VIZÉNEK MINŐSÉGÉRE GONDOLUNK, VAGY A VÍZI BALESETEKRE... Önkormányzatok konferenciája a teendőkről A Tisza hidrológiai viszonyai Hasznosítása a halgazdálkodásban A folyó és a környezetvédelem Vízi turizmus - e néhány címmel csak tallóztunk a szeptember 26-27-én. Csongrádon rendezendő konferencia témáiból. „Megállapíthatjuk" - olvasható a Tisza és az önkormányzatok című tanácskozásra invitáló körlevélben „hogy míg a régi időkből számos hasznosítást ismerünk, addig az elmúlt években gazdasági céljaink megvalósításához messze nem vettük igénybe a folyó által kínált lehetőségeket. Ez azt indokolja, hogy a folyónak a települések életében betöltött szerepével az eddigieknél hangsúlyosabban foglalkozzunk...A Csongrád Megyei Közgyűlés áttekintette a folyó hasznosításával kapcsolatos teendőket. Ezzel összefüggésben A Tisza és az önkormányzatok címmel a folyó menti valamennyi önkormányzat részvételével egy konferencia összehívását kezdeményezte." Inkább a Szikin... Mentés a vízből Ki a Tisza vizét issza, saját ... Kevés szegedi embör lehet, aki nem ismeri, s ne tudná befejezni e hírős mondást, amely az utóbbi években különösen igaz, hisz a szennnyben fürdik, aki a Tiszába merészkedik. A sok mindent visz a víz mindennapos látványán kívül e tényt megerősítik a KÖJÁL (legújabb nevén: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Csongrád Megyei Intézete) bakterológiai vizsgálatai. Az állandó mintavételi helyeken Mindszentnél, Tápénál és Tiszaszigetnél - havi, kéthavi gyakorisággal mérik a folyó szenynyezcttségét. Az utóbbi hárofn év vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a téli időszakban másodosztályú. a nyári hónapokban zömében harmad-, illetve negyedosztályú a Tisza vízminősége. Bakterológiai szempontból csak az első és másodosztályú alkalmas fürdőzésre . iltetvc vízi sportolásra. Tavaly - amint az táblázatunkból is látható - Tápénál, illetve a Marosban találtak másodosztályú, tehát még jó minőségű felszíni vizet. A Mindszentről hozzánk érkező, kizárólag harmad-, negyedosztályú víznek Tápéig, Szegedig - a folyó öntisztulása révén - minőségileg meg kellene javulnia. Ám a Maros, majd lejjebb Szeged tisztítatlan szennyvize a Tiszába ömölvén ezt nem engedi. A szegedi szakasz vízminősége éppen ezért rosszabb a tápéinál. Tiszaszigelig érve tovább szennnyeződik, s itt már kizárólag harmad-, negyedosztályú vizet találhatunk. Ha pedig a jugoszlávok elzárják a vízduzzasztót, akkor Szeged a saját szennyében fürdik. A legfrissebb - júniusi - mérések szerint, a két szegedi mintavételi helyen - a Fokánál és a Laposnál harmadosztályú, fürdésre alkalmatlan vizet mérhettek a szakemberek Mindenkfjo/an belátására bízatik, hogy megmerül-e a Tiszában, hiszen ezt megtiltani nem lehet. A fürdőzés elleni figyelmeztetéseket kivált a gyermekeknek, a bőrbetegségben szenvedőknek, az allergiásoknak avagy a különösen érzékenyeknek érdemes megszívlelniük. A folyóban levő baktériumok ugyanis gyomor-, bél-, bőrpanaszok okozói. Akkor hát hol fürödjünk, nti, Tiszától, strandoktól elriasztott emberek? A KÖJÁL szakembereinek tanácsa - s ez nem a reklám helye -, hogy a sziksóstói nagymedence vizében, amely a legjobb minőségűnek találtatott. Bármilyen hihetelen is, a folyóban való fürdőzés olt a legveszélyesebb Szegeden, ahol valószínűleg a legtöbben mártózunk a hűsítő vízbe. A Sárga szabadstrandján már idén is történt tragédia... Sok áldozatot követel még a Tisza Csongrádnál, Tiszakécskénél, hasonlóképpen veszélyes az ányási kanyar. Ha megfigyelték, szaporodnak nálunk a stégek, mind több a csónakos, kedveltebb valamennyi szabadstrand a medencéknél. A vízirendőrök ígéretet kaptak az önkormányzattól, a Sárgán és a volt Foka rakodó helyén csónakos mentő vigyáz, s lesz bója is. Meglehetősen szerény biztonsági intézkedések ezek, egymásra utaltságunkhoz és a kiszámíthatatl an történésekhez képest. A fuldokló emberen kötelességünk segíteni, mint ahogyan A Tisza ós a Maros A \ higiénés bakteorológiai H >1 vízminősége 1988-1990. ««M 1MW. l»U. 1 • u • /WL IMA IMA. —Ci'os , MAKÓ [• TISZASZIGET Xo^V J©-©-0" V " A szegedi vízirendőrőrs területén vízbefúlások kimentettek 1988 12 4 1989 14 2 1990 8 4 1991 (eddig) 7 4 'I . >- E m m $mm az úton se lépünk át (?) a bajba jutotton. Ám inig a szárazon saját életünk nincs veszélyeztetve, a vízen kétszer is gondolja meg az ember, mit tesz, és azt is, hogyan! A legjobb úszónak is az életébe kerülhet, ha nem tudja, hogyan közelítsen a kapálód/ó, megrémült fuldoklóhoz. Akinek viselkedése, reakciója, állapota kiszámíthatatlan, egy bizonyos, kapaszkodót keres. A mentésre vállalkozónak pedig éppen azt nem szabad megengednie, hogy rácsimpaszkodjon. Ezért sohasem szemből, hanem lultulról kapja el, a nyakát a könyökhajlattal megtámasztva fordítsa hátóra. így a bajba jutott feje kinn marad a vízből. Könnyebb és biztonságosabb a mentés csónakból, de semmiképpen a borulékony kajakokból, kenukból. Ha van egy faág, egy darab kötél, vagy deszka, evező - ez utóbbinak minden kishajóban lenni kell - . nyújtsuk a bajba jutott felé. Határozottan, szigorúan szólítsuk föl, kapja el, kapaszkodjon, majd húzzuk magunk felé. Ha eszméletlen, akkor azon legyünk, minél hamarabb a csónakba emelhessük, de sosem hanyatt fekve, hanem a hasára fordítva. A csónak motorja nem működhet, mert a propeller elkaphatja a vízben himbálódzó testet. Partra érve a fölösleges víztől kell megszabadítani a balesetest. Ne fejre állítsuk, hasinál fogva emeljük föl. ezzel tulajdonképpen kinyomjuk, kiszorítjuk a vizet szervezetéből. Ha öklendezik, hányni kezd, az szervezetének védekező reakcióját jelenti - az élet jele. Mesterséges lélegeztetést csak hozzáértő végezzen, aki a parton rendszerint hamar akad. Az ÖSSZEÁLLÍTÁS SZERZŐI KALOCSAI KATAUN, MAG EDIT. N AGY LÁSZLÓ ÉS PÁI FY KATAI IN