Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-04 / 155. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. JÚL. 4. Az új adótervről tárgyalt a kormány Első olvasatban tárgyalta meg tegnapi ülésén a kormány az adórendszer átalakításáról szóló pénzügyminisztériumi előterjesztést jelentette be László Balázs kormányszóvivő a sajtó képviselőinek. A tervezet néhány alapgondolatára kitérve kijelentette: a végső cél a fejlett piacgazdaságokéhoz közel álló adórendszer megteremtése. A pénzügyi tárca elképzelése szerint az adóterhelés nemzetgazdasági szinten nem nőhet: arra kell törekedni, hogy az adóalapok bővítése révén a nominális adókulcsok mérséklődjenek. Ehhez szűkíteni kell az eddigi kedvezményeket, felül kell vizsgálni az adómentes egyéni jövedelmeket, illetve meg kell találni a módját az eltitkolt jövedelmek adóztatásának. Fontos része az elképzelésnek az áfa-rendszer átalakítása is. László Balázs hangsúlyosan szólt arról, hogy a vázolt elemek csak a pénzügyi tárca elképzelései, arTÓl még nem tárgyalt a Gazdasági Kabinet. A mintegy 150 oldalasra tehető előterjesztés nyilvánvalóan tömörebb lesz, miután a Pénzügyminisztérium a többi tárcával is egyezteti koncepcióját, illetve megvitatják azt az Országgyűlés illetékes bizottságai, s véleményt mondanak róla a pártok frakcióvezetői is. A tervezet végleges jóváhagyásra várhatóan a következő hetekben kerül vissza a kormány elé. A szóvivő a továbbiakban arról számolt be, hogy s Nemzetközi Valutaalap hazánkban járt küldöttségének tagjai kedvező benyomásokkal távoztak Magyarországról. Elégedetten nyugtázták az ország pénzügyi mérlegének adatait. Ugyanakkor a küldöttség is aggasztónak találta a társadalombiztosítás igen súlyos kintlevőségeit, amelyek jelenleg meghaladják a 28 milliárd forintot. Ítélethirdetés a zendülők ügyében A Budapesti Katonai Bíróság szerdán hirdetett ítéletet a törökbálinti zendülő katonák ügyében. A bíróság Nagy Károly elsőrendű vádlottat zendülés kezdeményezésében és ötrendbeli szolgálati vétség elkövetésében találta bűnösnek, ezért három év négy hónapos börtönbüntetésre ítélte. Az elsőrendű vádlott tizenkilenc társánál a bíróság zendülés bűntettét állapította meg, a vádlottakat nyolc és hűsz hónap közötti, fegyelmező zászlóaljnál letöltendő börtön-, illetve fogházbüntetésre ítélte. A katonai szolgálatra alkalmatlannak talált és azóta leszerelt huszadrendű vádlott büntetését a bíróság egy év próbaidőre felfüggesztette. Mellékbüntetésként - a huszadrendű vádlott kivételével - a vádlottakat a bíróság egy, illetve két évre eltiltotta a közugvek gyakorlásától. Az ítéletek indoklásában dr Ruzsás Róbert hadbíró százados elmondta: a húsz törökbálinti sorkatona április 7-én megtagadta a fegyverek felvételét és az őrségadást, hogy így érjék el szolgálati körülményeik megváltoztatását. A vizsgálat megállapította: a törökbálinti alakulatnál a gyakori fizikai és pszichikai igénybevétel miatt a sorkatonák elérték teljesítőképességük felső határát. A bíró elmondta: a vádlottak cselekménye súlyosan megzavarta az objektum szolgálati rendjét és veszélyeztette az alapvető katonai feladatok ellátását. Az ítélet ellen a katonai ügyész súlyosbításért, a védők pedig enyhítésért fellebbeztek. A zendülők ügyét a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma tárgyalja legközelebb. (MTI) Kiegészített családi pótlék A kormány szerdai ülésén, a szóvivői tájékoztatót kővetően elfogadta az energiaár-emelés többletterheinek részleges ellentételezésére szolgáló törvényjavaslatot, és kivételesen sürgős eljárást kérve terjeszti az Országgyűlés elé. Eszerint augusztusban és októberben 1200-1200 forint támogatásra jogosult az, akinek öregségi, rokkantsági nyugdíja, szövetkezeti, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka a havi 5500 forintot nem haladja meg; 600-600 forintra, akinek ilyen jellegű ellátása a 7000 forintot nem haladja meg. A családi pótlékban részesülők közül augusztusban és októberben az egy- és kétgyermekesek 500; a három- és többgyermekesek 750; az egyedülállók 1000; a tartósan beteg gyermeket nevelők 1000 forintot kapnak gyermekenként. A normatív támogatásokat szelektív szociálpolitikai intézkedések egészítik ki. Az önkormányzatok 700 millió forintot kapnak erre a célra; döntően az inaktív lakosokra jutó normatív hozzájárulás emelésére és természetbeni segélyezésre. A kormány elfogadta a pártok elhelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot. A pártokkal folytatott előzetes tárgyalások során már megegyezés született arról, hogy a rendezés csak arra a 11 pártra vonatkozzék, amely a tavalyi országos választásokon legalább egyszázalékos eredményi ért el. Ugyancsak megállapodtak abban, hogy a pártok választási eredményeik arányában juthatnak - országos központjaik elhelyezése céljából - ingatlanhoz. A törvényjavaslat szerint a hal parlamenti frakcióval rendelkező párt megkapja a jelenleg is központja elhelyezésére szolgáló ingatlanok tulajdonjogát, illetve az FKgP as igényelt Belgrád-rakparti épületet. Az aránytalanságok kiküszöbölése érdekében további irodahelyiségekre jogosult az MDF és a Fidesz. Az ülésen a testület állást foglalt a biztonságpolitikánk alapelveit rögzítő nyilatkozat elkészítése mellett, amely nyilatkozat a kormány és az Országgyűlés Külügyi és Honvédelmi Bizottsága által elfogadandó koncepción alapulna. A kormány ezzel kapcsolatban jóváhagyta a külügyminiszter által előterjesztett biztonságpolitikai elképzeléseket, és megbízta az érintett tárcákat az ebből származó feladatok kidolgozásával. Román-magyar szimpózium Szegeden Megállapodásokkal zárult tegnap Szegeden az a kétnapos vállalkozói, üzleti szimpózium, amelyet a szegedi Transylvan Trade Kft. és a brassói International Business Company rendezett a Tisza Szállóban. Különböző cégek képviselői megegyeztek abban, hogy építőipari anyagokat szállítanak Romániából Magyarországra és kooperációban gyártanak autóalkatrészeket. Gazdasági együttműködésre kötöttek szerződést a mezőgazdaságot érintően is, amelynek keretében elsősorban a magyar technikákat és technológiákat használják fel a román földeken. Megállapodás született továbbá a kölcsönös idegenforgalom szervezésére, amelyen belül Erdély szép tájaira és gyógyfürdőibe, valamint Magyarország nevezetes városaiba, tájaira, így a Balatonra látogathatnak a turisták csereüdültetés formájában. A szakmai találkozó - amely a harmadik alkalom volt a gazdasági tapasztalatcserére és üzletkötésre októberben Temesváron folytatódik. Még régen, mikor meg nem határozható helyeken tengettem hóséges, nyári napjaimat és olvastam, a legmegkapóbb részek mindig azok voltak, amelyek, ha csak látszólag is, de enyhíteni igyekeztek a forróságot, a szomjat. Ilyennek a hűs patakok, szelíden hullámzó tavak, a meg-megmozduló, szellőjárta lombok és az izgalmas helyek bizonyultak, melyek után fellélegeztem, s ezzel megmozdítottam magam körül a levegőt. Ilyen útra indulok most (a nagy, hazai tóhoz), s közben megpróbálok minden hűsítő részt papírra vetni, ha nem is idősorrendben, csak az élmény frissessége szerint. Bár ki tudja, mi lesz!? Mikor a még majdnem üres vonatra szálltam, azon morfondíroztam, hogy hány átszállással kell az utat és a hőséget leküzdenem. Négy. Ez jött ki, hogy négy átszállás. Villamos - vonat - metró vonat: és a kör bezárul. Szinte fojtóan bezárul, ha úgy tetszik. Aztán a nagy vízre gondoltam, csak hogy megnyugodjon minden élő sejtem, de már sejtem, ez nem lesz olyan könnyű, ahogy a képzelet rendelné el, lévén a képzelet magasabb esztétikai szint, mint a valóság, de egy rogyásig tömött vonaton nem az esztétikai szintekkel bíbelődik, inkább a gutaütést igyekezne megkerülni az ember. Az az ember, aki ennek ellenére megpróbálta Esterházy Péter Az elefántcsonttoronyból című könyvét olvasni - legyen valami jó is, ha már nem tud kritikai szellemvasúttal közlekedni - de az ötödik három flekk után betelt a pohár, a gyöngyöző, jégkristályokkal díszített pohár. A Déli Pályaudvarig rendben is ment minden, a kényelem bele volt építve az útleírásba, s ott pihent a táska alján az utolsó menedék. Milne Micimackója - hozzáférhetetlenül. Könyvek, ingek, gatyók és zoknik végeláthatatlan keveréke. Útinapló 1. Oda PODMANICZKY SZILÁRD amolyan betegesen, mindenre - a legjobbra és legrosszabbra is - felkészülve. Már ismét a vonaton, a büfékocsi ígéikezett olyannak, hogy a folyadék-közelség a pihenés és nyugalom finoman csiklandó záloga lehet. Na de ezt a büfékocsit a talponállásra rendezték be a remek szakemberek. Sebaj, a zöld táj zöld látványa, a fűszálakra és lombokra képzelt harmatcseppek majd elfelejtetik velem, hogy van talpam, és arra nehezkedek. úgy terveztem, cserélgetem a lábaimat. Útközben: „Lepsénynél még megvolt" az az elképzelésem, hogy a Velencei tó csak előleg a Balatonra. Víz, kiáltottam magamban, mint az árboc csúcsán ringatózó matróz azt, hogy föld. Micsoda különbség?! Kivonás nélkül. Aztán a nagy víz első szelete tűnt fel a fák között. Azt hiszem, valamit éreztem. Itt ilyen is van? csodálkozásra méltó alkalom. De ami igazán eszembe jutott: a mélység és a víz, végeláthatatlan érzelmi duett, amit még az sem befolyásolhat, hogy könnyű itt elveszni, magyarázat nélkül eltűnni. De el ám! A felhők egyre-másra gyülekezni kezdtek, s úgy fél kilenc tájt, mikor a Siófok című állomásra slisszant be a szerelvény (bennem a bódító érzés, hogy már csak néhány perc és megjöttem. megvagyok, itt, föl kéne fogni) egy mennydörgés és egy szélroham kíséretében bekopogott a vonat ablakán a jégeső. Nem baj, gondoltam, legalább csitítja a folyadékveszteségem. Ám a vihar csak nem csillapult, s már hallottam a rádióbemondó keserű hangját, amint a jégkár felfoghatatlan rongálásáról értekezik. Aztán fordítva is elképzeltem, hogy legalább nem okoz gondot az a sok búzánk, nem kell majd külön maffia-alakulatokat felbérelve leégetni az egészet, hanem ím a jótékony s annyit káromlott jégeső, megoldva a fejtörést, cserébe egy gyalogos-búbolásért. Mert a járókelők, ahogy észleltem, észvesztően kopogó koponyákkal menedék alá rohantak - talpuk alatt görög a jég. A rohamok csillapultak, majd újra nekilendült az égi nedű, s már egy órája vesztegeltünk az állomáson, néhány percre onnan, ahová be kellene futnom, robognom. Nem tudom, miéit tisztelt meg a véletlen ilyen kegyetlen csapással, de eltelt egy újabb óra; nem mozdultunk semerre, közben az ellenkező irányba „zúgtak" a vonatok. Az ideg belémrágott, nem és nem moccantunk, bár bármikor elindulhattunk, hát leszállni veszélye*, senki semmit nem tudott. Az esővíz az idegesség csöppjeivel keveredve csillogott, mikor is végre, „dízel" húzott az áramszünetben szenvedő mozdonyunk elé. Lassan haladtunk, úgy tízzel. A szerelvény megmozdult, előbb káromkodtam, aztán meg örültem; a sorrend lényegtelen. Mikor éjfél körül leszálltam a vonatról, a kihalt peronon már nyoma sem volt az aznapi forróságnak. Nyakamba húztam a zakómat, és elindultam a sötét, tócsákkal enyhített aszfalton, ha várakozásban el is veszett az indító erő. de a lábam odaérjen. Kissinger: A magyar demokrácia stabil Több közép-kelet-európai látogatás tapasztalatait leszűrve Henry Kissinger úgy látja, hogy Magyarország előrébb tart az átalakulásban, mint szomszédai: a politikai demokrácia stabilabb, s a magyar közélet szereplői nyílt látókörű „kozmopolitaként" tekintenek a világba. Az éllovas Magyarország ezért fontos szerepet játszhat a régióban. A neves külpolitikai elemző, az Egyesült Államok egykori külügyminisztere erről négynapos magyarországi magánlátogatásának zárónapján, szerdán beszélt újságírók előtt A nemzetközi sajtókonferencián részt vett Henry Kissinger magyar vendéglátója, Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója is. Kissinger véleménye szerint a Nyugatnak - a praktikus megfontolásokon túl - morális kötelessége az új demokráciák megsegítése. A segítségnyújtás rendező elve Kissinger álláspontja szerint az új demokráciák érdemeinek honorálása, vagyis minél mélyebbre hatoló az átalakulás, annál inkább számíthatnak a Nyugat jóindulatára. A politikuspolitológus ezzel összefüggésben meglehetősen élesen körülhatárolta Közép-Európát mint az átalakulás éllovasát, s úgy vélte: a térségnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy minél előbb csatlakozhassék az EK-hoz. Emellett az Egyesült Államoknak is prioritást kell biztosítania a régiónak. Ennek kapcsán Kissinger különvéleményét hangoztatta a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokat illetően. Elmondta, hogy cikket kíván írni, amelynek alapgondolataként fellép a Szovjetuniónak nyújtandó hosszú távú segítség ellen, s javasolja, hogy a figyelmet a technikai, humanitárius jellegű támogatásra koncentrálják. A Szovjetunió esetében is érvényes a rendező elv: segítség az érdemek függvényében. Kissinger a Szovjetuniónak nyújtandó humanitárius jellegű élelmiszersegélyekkel kapcsolatban pártolta azt a magyar javaslatot, hogy a mintegy másfél milliárd dolláros segély egy részét Közép-Európában kelljen levásárolnia a Szovjetuniónak. A jugoszláv helyzet rendezéséről Kissinger - hangsúlyozottan magánvéleményként - a magyar állásponttól némileg eltérő hangsúlyokkal szólt. A nyugati megközelítéssel összhangban a rendező elvek közé sorolta az egység támogatását, az önrendelkezési jog biztosítását és az erőszak elvetését. Véleménye szerint az lenne a legjobb megoldás, ha valamilyen formában az EK-modellt alkalmaznák Jugoszlávia vonatkozásában. Eszerint a tagköztársaságok jelentős mértékű szuverenitással rendelkeznének, ám számos gazdasági, politikai és - megegyezés szerint - külpolitikai területen megtartanák a közösséget. A tűzszünet után ezen a konföderációs jellegű megoldáson kellene munkálkodniuk a szemben álló feleknek. (MTI) Öngyilkossággal fenyegetőznek MAAMITAÍSMXAJKAKSZKMATIIA önmaguk felgyújtásával fenyegetőztek a Váci Húsüzem Szolidaritás Szakszervezetének tagjai, ha a gyáruk nem kap lehetőséget az önállósulására. Az előzményekhez tartozik, hogy a felszámolástól, tömeges elbocsátástól tartva a Pest Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz tartozó, s még áprilisban csődbe jutott üzem 20 dolgozója néhány napos éhségsztrájkkal adott nyomatékot az önállósági törekvéseknek. Akkor megállapodás született: a Földművelésügyi Minisztérium megvizsgálja, milyen gazdasági, jogi lehetőségek kínálkoznak a dolgozók követelésének teljesítésére. Az e célra az FM-ben megalakult bizottság felkérte a gyár vezetőit, készítsenek üzleti tervet arról, hogyan képzelik el az önállósulást. A tervet kidolgozták ugyan, ám - ahogy azt Bodor Tamás FM-főosztályvezető, a bizottság tagja az MTI munkatársával közölte - az írásmű a gyár jövőjének felvázolása helyett csupán vágyakat, panaszokat tartalmazott, hiányzik mindennemű koncepció. Bebizonyosodott, hogy az üzem vezetőinek szakmai felkészültsége hiányos. A közgazdasági számítások szerint ahhoz, hogy a lerobbant gyár akár csak időlegesen is önállóan működni tudjon, legalább 100 millió forintos tőkére lenne szüksége. Mivel e költséget pillanatnyilag senki sem hajlandó illői, a bizottság levélben fordult a gyáriakhoz, időt kérve a megnyugtató megoldáshoz. Az üzemi kollektíva a választ nem fogadta el, és bejelentette: két hét múlva sorshúzás alapján kijelölendő egyik dolgozójuk Budapesten, a Parlament előtt tiltakozásként felgyújtja magát, amennyiben addigra sem születik kedvező döntés. Hogy mégsem ilyen elkeserítő a helyzet, azt az FM álul kidolgozott javaslat bizonyítja: a bizottság ugyanis közbenjár az Állami Vagyonügynökségnél, tegye lehetővé, hogy a gyári kollektíva megvásárolja saját üzemét. A jog szerint erre megvan az esély, ám a szabályok előírják: licitálni kell, csak árverésen dőlhet el, kié az üzem. Számítások szerint körülbelül 100 ezer forint dolgozónkénti induló tőkével megvehetné a gyári kollektíva az üzemet, de hiába jutna hozzá a közösség a gyárhoz, a 200 millió forint adósságot is ki kellene egyenlítenie. További megoldás, hogy egy tőkeerős vállalkozóval közösen vásárolják meg a gyáriak az üzemet. Az FM már tárgyal is erről egy hazai kereskedőházzal. Van-e iraki atombomba? Ismételt ígéretei ellenére az iraki kormány kedden nem járult hozzá, hogy az ENSZ-küldöttség megtekintsen egy olyan gépkocsikonvojnyi berendezést és anyagot, amelyet állítólag nukleáris fegyver készítésére használtak - közölték ENSZ-tisztségviselők. A háromnapos helyszíni szemlét és tárgyalásokat befejező ENSZ-delegátusok korábban hangsúlyozták, hogy egy ilyen visszautasítás „súlyos következményeket" vonhat maga után. Ilyen következmény lehet akár egy katonai akció is. Az Öböl-háborút lezáró ENSZ BT- határozat kimondja, hogy Irak köteles információkkal szolgálni nukleáris, vegyi- és biológiai fegyvereivel, valamint ballisztikus rakétáival kapcsolatban