Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-04 / 155. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. JÚL. 4. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 És húsz év múlva...? Ha koppan a kalapács, a legvérmesebb ügyvéd is elhallgat ezer fő F 1980 0 2 ezer fő BB9 1990 SZEGED NÉPESSÉGE KORCSOPORTOK SZERINT Az „utánpótlás" hiánya ma még persze nem okoz gondot, hiszen az aktív korosztályokhoz tartozók száma is igen nagy, a munkaképes korúak (férfiaknál 15-59, nőknél 15-54 évesek) népességen belüli közel 60 százalékos aránya nem marad el az 1980. évitől. Bizonyára sokak emlékében él a Ratkókorszak. ami mintegy negatív ösztönzőként jelentós népességszaporulatot okozott, s ma ez a korosztály alkotja az aktív népesség derékhadát. Elsősorban e korosztályokat gyarapítja a beköltözés, ami - bár a bevándorlás üteme csökkent - még az elmúlt évtizedben is jelentós vándorlási nyereséget hozott Szeged számára. Türelmi ülő július 8-áig Egyelőre csak figyelmeztetnek A rendőrség eddigi tapasztalatai szerint az autósok mintegy 10 százaléka nem kötötte meg a kötelező felelősségbiztosítást - közölte szerdán a távirati iroda érdeklődésére az ORFK illetékese Sarlós Zoltán alezredes, a közlekedési főosztály vezetője elmondta: ezen a héten még csak figyelmeztetik a járművezetőket a biztosítás haladéktalan megkötésére, illetve az arról szóló igazolást be kell mutatniuk a rendőrségen. Amennyiben ez nem történik meg, akkor kiszabják a 10 ezer forintig terjedő büntetést, és sor kerülhet a rendszám leszerelésére is. A rendőrség türelmi ideje július 8-áig tart. azl követően már nincs figyelmeztetés, csak büntetés. Sarlós Zoltán azt is elmondta, hogy az első napok tapasztalatai szerint nem növekedett meg az olyan karambolok száma, amelyekhez, vitatott eset miau rendőri hívtak, illetve csobenhagyáios balesetből sincs több a korábban megsrokonnál (MTI) Szegeden 1990 elején 1753 ezren éltek, négy és fél ezerrel többen, mint tíz évvel korábban. A népesség gyarapodása altalában együtt jár fiatalodásával is, a tétel azonban városunkra nem igazán érvényes. Jelentősen nőtt ugyanis 1980-hoz képest az időskorúak száma és részaránya. Ma már tobb mint 31 ezer 60 éves vagy annál idősebb ember él a városban. Számuk gyarapodását elsősorban az egyre népesebb öregedő korosztályok hozták, de sokan épp nyugdíjas éveikre költöztek be a városba. Hasonlóan fölfedezhetők a város „korfáján" az 1973-as népesedéspolitikai intézkedések, a gyes és a családi pótlék összegének emelése, a „szocpol" stb. következményei. A most 10-19 éves korosztályok jelentős demográfiai hullámot keltve jelentettek s jelentenek ma is problémát a társadalom számára, s ugyancsak félő, hogy a gazdasági válság elhúzódásával munkába állásuk sem lesz zökkenőmentes. Bár Szeged népessége még ma is fiatalnak, s a megyei településekénél jóval fiatalabbnak tekinthető, mindenesetre intő jel, hogy a 10 évesnél ifjabb korosztályok lélekszáma az idősebbekénél sokkal kisebb. A 80-as évek elején még erőteljes természetes szaporodás az évtized végére fogyássá alakult. A csökkenő gyermekvállalás az olykor megélhetési gondokkal küzdő családok szempontjából érthető, hosszú távon azonban beláthatatlan következményei lehetnek. SUSÁNYI TAMÁS. KSH Egy Csongrád megyei bíró amerikai tapasztalatai - Pár évvel ezelőtt, azt hiszem, nem is álmodhattak ilyen tanulmányutakról. - Valóban, mondhatni a nulláról kezdtük, legalábbis mi. gyakorló bírák. Nekünk a közelmúltban adatott meg a tapasztalatszerzés e módja. S nagy örömömre szolgált, hogy én is lehetőséget kaptam. Úgy tűnik egyébként, hogy az érdeklődés kölcsönös. A klasszikus polgári demokráciák jogászai legalább olyan kíváncsiak a magyar jogrendszerre, mint mi az övékére. Leginkább az amerikaiak és mmmmmm a franciák. - Milyen programokon vettek részt? - Nevadában a renoi országos jogügyi főiskolán egy hetet töltöttünk. Előadásokat hallgattunk az amerikai jogtörténetről, a szövetségi, állami igazságszolgáltatás szervezeteiről, a törvényszéki ügyintézésről, a különféle törvényekről, az eljárásjogról, a bírósági döntéshozatalról. Megismerhettük, milyen az amerikai bírói karrier, hogyan történik kiválasztásuk. Részt vettünk tárgyaláson, egy bontópert néztünk meg, jártunk börtönben. Washingtonban magas hivatalokat jártunk végig, így a Legfelsőbb Bíróságot, a Szövetségi bírósági központot, az Amerikai ügyvédi közösséget, a kongresszus és a szenátus külügyi és igazságügyi bizottságát. Találkoztunk például a magyar származású szenátorral, Tom Lantos úrral. - Önök bizonyára mindent szakmai szemmel néztek. Szinte nincs összehasonlítási alap a magyar és az amerikai jogrendszer között, mégis van-e. amit szívesen látna az ottani gyakorlatból itthon? - Talán azt, ahogyan az amerikaiak a joghoz viszonyulnak. Érzi mindenki a jog fontosságát, ha úgy Nyolc tagú jogászdelegáció járt a közelmúltban az Amerikai Egyesült Államokban. Ahonnan nemrégiben ügyészek jöttek hozzánk - minden jel szerint élénk jogi diplomácia van alakulóban, s ennek mi csak örülhetünk. Mert egyáltalán nem közömbös, milyen látókörűek, milyen ismeretekkel rendelkeznek a törvények előkészítésével foglalkozó szakemberek: Magy arországon épphogy elkezdődött az a nagyszabású kodifikációs munka, amely nélkül a sokat emlegetett jogállam vágy marad csupán. Az amerikai polgári demokrácia pedig tanulmányozásra érdemes, ezt aligha vitathatja bárki is. Dr. Kemenes István, a Csongrád megyei Bíróság bírája tagja volt a magyar delegációnak. A Nevada államban és a fővárosban, Washingtonban töltött két hét tapasztalatairól kérdeztem. (Kemenes bíró tizenhárom éve gyakorolja szakmáját, tanít az egyetem jogi karán, a gazdasági jellegű perek témakórében végez kutatómunkát.) tetszik, az állam és az emberi gondolkodás központjában van, nem pedig csak a jogászok fejében. Nincs a joggal szemben ellenszenv, fönntartás. Mindenki annak tekinti, ami: szolgáltatás, amelyben aktív közreműködést várnak. - Például, amit filmekből látni, az esküdtszékekben? - Azokban is. Az esküdtek hallatlan nagy tekintélyt élvezhetnek, pedig kiválasztásuk egészen esetleges. Akárha telefonkönyvet ütnének föl, s egy oldalról, mondjuk, minden tizedik polgárt hívnák be a tárgyalásra. Állítólag soha nem fordult még elő, hogy bárki is megtagadta volna a bíróság kérését. - A mi, kódexeken nyugvó jogrendünket vagy az amerikai, precedensekre épülő jogi megoldásokat tartja szerencsésebbnek a bírói gyakorlatban? - Szakmai körökben ez sokat vitatott téma, kétségtelen, mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Gondolom, az angolszász jogrendet pártolók messze nem értenek velem egyet, mert én a mi változatunkat tartom korszerűbbnek, életképesebbnek. Az amerikai modell egyértelműen jogszolgáltatást jelent, hangsúlyozottan szolgáltatásjellegú. mi igazságszolgáltatást szeretünk emlegetni. - Aí amerikai bírósági eljárás kedvenc témája a filmeseknek. a perbeszédek igazi nagy jelenetek a mozivásznon. És a valóságban? Ott is olyan nagy a jelentősége a színészi képességeknek? - Kétségtelen, a jogi képviselők alaposan megdolgoznak a pénzükért, az esküdtek meggyőzése nem könnyű. Talán a valóságban kevésbé teátrális az egész eljárás, mint a filmekben látható, a légkör azonban nagyon hasonlatos. Tekintélyt parancsoló szertartás szerint, a jelen-lévők állva fogadják a bíróság bevonulását, a teremben állig fölfegyverzett teremőr, s ha a pulpituson koppan a kalapács, a legvérmesebb ügyvéd is elhallgat. A főszereplők valóban a jogi képviselők, a bíró az ó megnyilvánulásaikat kontrollálja. - Hogyan lesz valakiből bíró Amerikában? - A szövetségi bírák a legfelkészültebb ügyvédekből kerülnek ki. Legalább ötéves ügyvédi praxis után jelentkezhetnek reménnyel, eséllyel. Kinevezésüket számtalan szakmai megmérettetés után kaphatják meg. Az állami bírákat négy-hat évre választják. A jelölteket támogathatják például a pártok, maguk az ügyvédek. Esetükben tehát sokat számít az ismeretség, az összeköttetés. Igazi kampányban dolgozzák meg a választókat, meglehetősen sok pénzt költenek egy-egy bírójelöltre. Ami azt illeti, nem igazán örülnék, ha Magyarországon bevezetnek ezt a gyakorlatot. MAG EDIT MMMMMSMMMMIMMIMUSTTMMÍ Zánkai csendes napok A szlávos hangzású Balaton-melléki üdülőtelepen a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozójának keretében tartották meg az első ifjúsági világtalálkozót, kevés híján háromezer fiatal részvételével. Míg néhány száz kilométerrel délebbre, a végelszámoló jugoszláv állam fiatal közkatonáit az önrendelkező szlovén állam pelyhes állú bakái ellen küldte az önkény, a földgolyó minden tájáról összesereglett protestáns ifjak a „ Tebenned bíztunk eleitől fogva" jegyében forgatták a zsoltároskönyvet. A napi áhítatok keretében. Különben tanácskoztak, fölmérték erejüket, szórakoztak, vitatkoztak s vendégeket fogadtak A tábor biblikus szellemiségében, liturgikus formáiban természetszerűleg a református hagyomány és egyházi gyakorlat jegyeit hordozta, mindazonáltal a cserkészetben ökumenikus nyitottságot nyert. A serdülök, ifjoncok és huszonévesek az „Uram, Te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre" (Zsolt. 90:1) idézettel kapcsolódlak a „nagyok" fentebb említett és az egész világtalálkozót meghatározó énekéhez• A tudatosság maradéktalanul érvényesült az együtt töltött hét alatt: a harmadik majd az azt követő világtalálkozók szervezése, lebonyolítása már a mai ifjak vállán nyugszik majd: ezt a közösségépítő munkát helyettük nem végezheti el senki. Miután Debrecenben Tőkés László püspök bejelentette, hogy az erdélyieknek szándékukban áll a következő össszejövetel megszervezése - az onnan érkezettek fölértékelődtek", különösen a helyszínnek kiszemelt Nagyvárad és Kolozsvár, a két püspöki székhely küldöttei. A temesváriak viszont büsúén vallhatták, miszerint ők, a vallásoktatás visszaszorításának és ellehetetlenítésének időszakában Tőkés László tanítványai lehettek, aki egy megnyomorított presbitériumba lelket lehelt és máról holnapra több mint száz tizenévessel bástyázta körül magát. Sxgedről is jelentős csapat - talán a Buday György nevével kapcsolatba hozható Szegedi Fiatalok csoportjának, mozgalmának újjáélesztői ők lesznek? vett részt a zánkai találkozón. Elbeszélésük szerint két meghívott személyiség közszereplése keltette bennük a legmaradandóbb élményt. Göncz Árpád köztársasági elnökről és Kányádi Sándor erdélyi költőről van szó. Árpi bácsi - a táborban mindenki így nevezte - olyan kérdésekre kellett válaszoljon, amiket máshol még nem tettek föl neki. Az ifjonti kíváncsiskodók előhozakodtak azzal, ami ebben a környezetben nem keltett megrökönyödést. - Milyen vallású Árpi bácsi? - hangzott el, majd a válasz: - Római katolikus vagyok, fiaim... A köztársasági elnök tevékeny részese volt - ott-tartózkodása alatt - a tábor életének, s még napfürdőzött is... Kányádi Sándor (erről az adottságáról már lassan legendárium szövődik) ezúttal is improvizált. KözépEurópában élek címmel tartott előadását gondolatébresztőnek szánta, a világpolitikai események követkepében azonban a táborlakók közös állásfoglalását volt kénytelen megfogalmazni az ezüsthajú vendég. Mely szellemiséget a más földrészről érkezők is elfogadták. Kicsiben nemzedéki tragédia előszele is megérintette a táborlakókat. Zoltán és Attila a vonaton, Zánkára jövet ismerkedett meg és barátkozott össze. Egy hálószobába kerültek, ágyuk egymás mellett volt. Zoltán a Vajdaságból Attila a Mura-közből érkezeit. Szüleik egyazon napon, kevés híján ugyanabban az órában toppantak be. Egy-egy katonai behívóval remegő kezükben. Zoltánt a jugoszláv néphadsereg akarja mindenáron egyenruhába bújtatni. Attilát a hajthatatlan szlovénét ... A szláv hangzású ZAnka táborában különben reményteljesen hűvösek voltak a hajnalok, csendesek a nappalok és mozgalmasak az esték. PATAKI SÁNDOR Ötleteket várnak Szeged és a világkiállítás Az Országgyűlés még nem foglalt állást véglegesen világkiállítás-ügy ben, sok a bizonytalanság, a vidék érdemi bekapcsolása nélkül azonban semmiképpen sem rendezhető sikeres Expo. A felkészüléssel nem lehet várni az esetleg őszbe nyúló pozitív döntésig így gondolkozik erről a szegedi polgármesteri hivatal, ahol az elmúlt hetekben felgyorsultak az események. Dr. Ványai Éva alpolgármester és Jóni Gábor művészeti referens - akinek egyik távlati feladata a világkiállítással kapcsolatos kulturális feladatok előkészítése és koordinálása - segítségével most olvasóink is megismerhetik, hol tart ma a készülődés. A világkiállítási programiroda idegenforgalmi és rendezvényigazgatója, dr. Lengyel Márton június első felében járt Szegeden, és tájékoztatót tartott arról, miként kapcsolódhat a város a világkiállításhoz a kulturális és tudományos élet különböző területein. Az egyik legfontosabb feladat: be kell gyűjteni az Expóval kapcsolatos ötleteket, javaslatokat a polgároktól, hogy azok később a kulturális szakemberekből, építészekből és közgazdászokból álló szakértői csoport, illetve az általuk felkért alkotóműhelyek segítségével programokká, projektekké váljanak. Fontos szempont az is, hogy mindez vállalkozói alapon induljon, ne pedig a városi büdzsét terhelje. Ha ősszel éldől, hogy lesz világkiállítás, akkor az önkormányzat felállít egy helyi programirodát, s azután indul a tényleges szervezőmunka. Már tervezett fantázianevet is találtak a rendezvénysorozathoz: Kulteipo '96, Szeged. A program két lábra támaszkodna, egy kibővített fesztiválra ehhez már elengedhetetlen a szétszedhető, mobil nézőterú szabadtéri - és a honfoglalási évforduló köré szerveződő eseményekre. Ez természetesen egyúttal azt is jelenti, hogy Szeged a dél-alföldi régió tevékeny bevonásával szeretne az egyik hivatalos vidéki helyszíne lenni a világkiállításnak. Ma még semmi sem dőlt el, s minden nyitva van az ötletek és a bekapcsolódni kívánó személyek előtt. Fontos és szem előtt tartandó, hogy a meglevő hagyományokra alapozva építse fel részvételét a város - a végeredmény a világkiállítás utáni időszakra is megmarad -, és a speciálisat, a csak itt megtalálható! próbálja megkeresni. Ötleteket, javaslatokat a polgármesteri hivatal címére (Pf 473. Szeged) várnak a szervezők. K~Á*