Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-31 / 178. szám

SZERDA, 1991. JÚL. 31. DÉLMAGYARORSZÁG GAZDASÁG 3 Csatolt községeink (3.) Kerületi önállóság, rugalmasabb alkudozás Algjőt, Gyálarétet, Kiskundurozsmát, Szőreget és Tápét 1973-ban közigazgatásilag Szegedhez csatolták. Bár a döntés az ót falu múltjának vizsgálatával is igazoltnak tűnt, bebizonyosodott, hogy a városrésszé minősítés jelentős törést hozott történelmükben. A fölerősödő - s nem kis mértékben érzelmi alapon nyugvó - önállósodási törekvések újra napirendre tűzték a városhoz való viszony kérdését, s bár a megalkotott önkormányzati törvény növelte a csatolt községek mozgásterét, az itt lakó 25 ezer ember számára úgy tűnik, nem a paragrafusokban megfogalmazottak jelentik a megoldást. Az alábbiakban a Susányi Tamással folytatott beszélgetésünket fejezzük be. XSttNMttMMMNIIIISMM8!NMIMMNMIII8MW - Hogyan alakult a lakásépítés? - A csatolt községek a nagyarányú bevándorlás, illetve a társadalmi változások következtében területileg fokozatosan telítetté váltak. A beépítés nagyarányú volt, az 1980. évi lakásállomány közel 40 százaléka például az utolsó tíz évben készült. A '80-as években már igencsak éreztette hatását a telekhiány. Míg az 1970-79 közötti tíz évben a szegedi új lakások 17 százaléka épült az öt volt községben, addig 1986-90-ben már csak 10. A lakásállomány bővülése az elmúlt tíz évben ennek megfelelően átlagosan mindössze 5 százalékos volt, s ez kisebb, mint a szegedi növekedés. Jelentősebb, tíz százalékot meghaladó gyarapodással Gyálarét büszkélkedhet, míg legkevesebbel Tápé és Algyő, ahol 3 százalék alatti növekedést regisztráltak. - Ez a mennyiségi változás. És a minőségi? - Míg 1980-ban a lakásoknak csak 30 százaléka volt 3 vagy több szobás, addig tíz évvel később már közel fele. Az öt csatolt község közül Szőregen és Tápén a lakások 54, illetve 58 százaléka tartozik e kategóriába, míg a többieké elmarad az átlagostól azzal együtt, hogy számuk az elmúlt tíz évben az előbbiekéhez hasonlóan nőtt. A laksűrúség, a 100 lakásra jutó lakosok száma az 1970. évi 339-ről napjainkra 280-ra csökkent, de a városrészek között ma is a legmagasabb. - Milyen az ellátási színvonal a csatolt községekben? - Nem lehet egyértelműen kijelenteni azt sem, hogy javult, azt sem, hogy romlott. Számos területen - telefonellátás, útviszonyok - előreléptek az egykori falusi állapotokhoz képest, a várostól azonban még ma is nagy a távolság. A kereskedelemre pedig az a jellemző, hogy a forgalmi adatok csökkenő színvonalat jeleznek, de ez ebben a településviszonyban szinte természetes. A városban saw»»wimsi!wsia«i®»is dolgozók ugyanis szinte automatikusan ott is vásárolnak. A túlzott központosítás persze sok esetben akadályozhatja valamely terület fejlődését. Igy az óvodai ellátásban problémát jelent a városi irányítás. - Hogyan alakult az oktatás? - Altalános iskola Gyálarét kivételével - itt 1984 óta nincs oktatás valamennyi csatolt településen működik. Az iskolák annak ellenére, hogy a tanárok többsége mindenütt kijáró, még ma is képviselik az önállóság jellemző vonásait, a szuverén társadalom értékrendjét s kultúráját. Ugyancsak ennek fennmaradását jelentették s jelentik a volt községekben az etnikai-vallási vagy kulturális alapon szerveződő közösségek, bár ma már sokak számára csupán sztereotip emlékek jelentik az egykori önállóságot. - Melyek a továbblépés lehetőségei? - Az önkormányzati törvény a volt községeket eddigi városrészi minőségükből a településrészi önkormányzat létrehozásának lehetőségével emelte ki, de az Erdei Ferenc által említett döntési pozíciók megteremtése még nem körvonalazódott. A településkutatás klasszikusának 20 évvel ezelőtti gondolatai ma is megfontolandók: „Megvalósítható lenne az egyértelmű városhoz való közigazgatási hozzácsatolás, azonban nem sorolnának be a város mostani kerületi sémájába, hanem mindegyik kerületi autonómiát és bizonyos kommunális gazdálkodási önállóságot nyeme, illetőleg megtartana. E szervezeti forma előnye lenne, hogy a városi egység közös alapján rugalmasabb alkudozási és egyeztetési lehetőség nyílna a központi szervek és a kerületek között, hogy a források elosztása és a fejlesztési irányok-területek tekintetében a viszonylag legtöbb érdeket, kielégítő döntéseket alakíthassák ki.„(Vége) KOVÁCS ANDRÁS Soros Alapítvány '91 Indul az Izland-expedíció Elmúlt havi ülésén döntött a Soros Alapítvány kuratóriuma: az általános pályázatok kategóriájában harmincegy pályázó kapott anyagi támogatást, köztük három szegedi. A Szegedi Regionális Iroda I 434 800 forintot, plusz működéséhez szükséges eszközöket, dr. Karsai László történész 80 ezer forint kutatási költséget kapott, a JATE természeti földrajz tanszéke pedig 200 ezer forinttal lett gazdagabb. A három sikeres pályázat közül elsőként ez utóbbit mutatjuk be, hiszen, mint megtudtuk, a támogatás felhasználása már holnaptól aktuális lesz. A JATE természeti földrajz tanszékén Fábián Tamás már mint expedicióvezetó tájékoztatott: a Soros Alapítvány kétszázezer forintos támogatásából, illetve több Csongrád megyei szponzor anyagi segítségével augusztus 2-án indul Izlandra a tanszék vulkanológiai expedíciója. - Május 31-én volt a pályázati határidő, mi áprilisban nyújtottuk be jelentkezésünket, sikerrel. Még van néhány elintéznivaló, de két nap múlva indulásra készen állunk mondotta Fábián Tamás. Az expedíció tizennégy tagú lesz, a vezetőn és egy budapesti alpinistán kívül tizenkét egyetemi hallgató utazik a távoli szigetországba. Kutatási programjuk három híres izlandi vulkán felderítését is tervbe vette, s bár a vállakozók még nem jártak Izlandon s felkészülni is csak külföldi szaklapokból tudtak, a Hekla vulkánra, a Hvannadalsnukul 2119 méreres csúcsára és a nyugati félsziget, európai Fujinak is nevezett Snafalsjekul vulkánjára szeretnének eljutni. Ez utóbbi egyébként Jules Verne által irodalmi nevezetesség is lett: ezen a helyszínen játszódik a francia író Utazás a Föld középpontja felé című regénye. Ugyancsak a programban szerepel az izlandi nemzeti parkok felkeresése, források, vízesések. kőzetek és vulkanikus jelenségek kutatása. Az expedíció szeptember 2-án tér haza, amikor a kutatók élményeikről s eredményeikről lapunkban is beszámolnak majd. P. J. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Hagyma nyersen és szárazon A túltermelés és hiány váltakozása a hagymásokat sem kímélte eddig. A változó piaci igényeknek megfelelő kínálat, a termelésbiztonság érdekében létrehozott makói székhelyű Magyarországi Hagymatermelők és Forgalmazók Egyesülése már tavaly meghatározta a legalacsonyabb exportárat és a területnagyságot. A gyenge termés miatt azonban csak 20 ezer tonna nyers hagymát adhattak el külföldön a gazdaságok. Az idén 30 százalékkal nagyobb területről 140- 150 ezer tonna termésre számítanak. A zöld vágott export már beindult, a beérett hagyma kiszállítását augusztus közepén kezdik. Ötvenezer tonna értékesítését tervezik. a feldolgozók ugyanekkora mennyiségből készítenek szárítmányt. Ha sikerül ezeket az arányokat tartani, akkor a várható keresletnek megfelelő árualap marad a belföldi piacon. Felvételünk Mihálytelken készült, az Új Élet TSz szárítóüzemébe pucolt hagyma érkezett Makóról. Itt naponta 80 tonnányiból űzik ki a vizet. Táblacsere a vízműveknél? Hétmilliárd a tét - Ha szó szerint venném a rendeletet, akkor egy pohár \izet se adhatnék el - mondja a Szegedi Vízmüvek és Fürdők igazgatója Tölgyesi Béla, amolyan bemelegítésként, mielőtt az önkormányzati vállalat sorsáról, átalukásáról bővebben szót ejthetnénk. Pontosabban a vállalat ma még állami, hiszen a vagyonátadási törvény meg sem jelent. Az alapító, az egy kori tanács, jogán gyakorolja a fegyuletet az önkormány zat. Hamarosan azonban érvényesítheti tulajdonjogát is. De mi lesz az ilyen jellegű vállalatok, köztük a vízmüvek sorsa? Ma még a kérdésre nincs megnyugtató válasz. Ahány képviselő, ahány bizottság, szinte annyi vélemény, annyi javaslat. A közgyűlés malmai pedig igencsak lassan őrölnek. ,- < ,, - MMMNMMMMMMMM^^ tartunk. Egyébként minden készen áll ahhoz, hogy bármelyik pilllantban elindíthassuk a cégbírósági bejegyzést, ha a döntés megszületik. Elkészült a vagyonértékelés is. - Mennyit ér a vízmüvek? - Hétmilliárdot. De az rt.-vé alakulás után lenne rá mód, hogy újabb tőkét vonjunk be. - Például a Krüger cégét? - Az egy kicsit más konstrukció. Ok vállalnák, hogy megépítenek egy szennyvíztisztítót Szegeden , majd az üzemeltetésre létrehoznának egy külön vállalatot. Minden bizonnyal a csatorna profilunk átkerülne idővel hozzájuk. A szennyvíztisztító viszont önkormányzati tulajdon lenne. A külföldieknek az a lényeg, hogy harminc év alatt térüljön meg, amit beruháznak. - Más nagyvárosokban mi a tapasztalat? - Onnan járnak hozzánk, mi állunk legelöl az átalakulással. De tudomásunk szerint, máshol is hasonló társaságokat fontolgatnak, hiszen csak így lehetne igazán gazdálkodni, haszonnal forgatni az önkormányzati tulajdont. Arról nem is beszélve, hogy egy rt. elnöke jogilag is, a vagyonával is felelős azért, ahogyan gazdálkodik. - Milyen most a hangulat a vízmüveknél? - Köszönöm, rossz. Pontosabban feszült. Sokan félnek az utcára kerüléstől. - Okkal? - Nem. Az átalakulás miatt egyetlen embert sem küldünk el. Az elmúlt években már annyira lecsökkentettük a létszámot, hogy nincs miből karcsúsítani. RAFAI GÁBOR - Mi mindenesetre elkészítettük az átalakulásra vonatkozó terveinket. Az elképzelésünk lényege, hogy a jövőben gazdasági vállalkozásként működhessünk, az önkormányzat pedig a tulajdonos jogán, de ne hatósági szemlélettel irányítsa a céget. - Ez mit takar? - Egy részvénytársaságot, amely korlátozottan nyereségérdekelt és zárt alapítású, tehát teljesen az önkormányzat tulajdonában marad. - Ez majd nem úgy fest. mintha csak a táblát cserélnék ki! - Nem egészen. Ez a tulajdonos hozzáállásán is múlik. Ha csak a szűken vett tulajdonosi jogait gyakorolja és a gazdálkodást szakemberekre bízza, akkor életképes lehet a vállalkozás. Ezért is javasoltuk, hogy az önkormányzat hozzon létre egy vagyonkezelő központot, ahová besöpörhetnék az összes volt tanácsi alapítású vállalatot. - Lehet-e egyáltalán vállakózásként vizet adni egy nagyvárosnak? - Hogyne lehetne. A Bonitas Rt. például, amely a vállalatunkat átvilágította ugyanezt javasolta. Az elképzeléseinket nem úgy találtuk ki. hogy a hasunkra ütöttünk és mondtunk valamit. - Évek óta azt hallani, hogy veszteséges a cég... - Ki mondja ezt? Hiszen tavaly is 13 milliós haszonnal zártuk az évet. A hír csak úgy igaz, hogy az alaptevékenységeink közül a fürdóágazat veszteséges. Ha a teljes önköltséget meg akarnánk fizetteni a városlakókkal, akkor 250 forint lenne egy fürdőjegy. De a világon mindenütt dotálják az önkormányzatok a fürdőket. - Térjünk vissza az rt.-re! - Azért javasoljuk, hogy korlátozottan legyen nyereségérdekelt. mert különben arra ösztönöznének bennünket, hogy Szeged vízkészletét minél hamarabb kiraboljuk és eladjuk. - A; előbb azt említette, hogy egy pohárral sem adhatna el... - Valóban. Ma még él egy ideiglenes bizottsági határozat, amely szinte mindent megtilt az igazgatóknak. A bizottság már rég nincs, de a rendeletei érvényben vannak. Hiába volna lehetőségem most bérbe adni egy teherautót, nem tehetem. Ott áll az udvaron, miközben havi harmincezeret kereshetne vele a cég. Es még sorolhatnám... Ha a dolgok nem rendeződnek gyorsan, akkor hatalmas veszteségeket könyvelhetünk el. Csoda, hogy így is állunk még a lábunkon és pozitív a féléves mérleg. Az önkormányzat hónapok óta halogatja a döntést, már a közgyűlés elé kellett volna kerülnie ennek a témának, de végül még sem sikerült. - Tegyük fel, hogy előbb-utóbb sikerül. A tulajdonos akkor is elvonhatja a nyereséget, s nem történt semmi. - Ez valóban így van. De a közgyűlés meghatározhatja, hogy mire költik a pénzt. Új vízműre, kórházra, vagy útépítésre. Ezért kellene egy vagyonkezelő, ahol szakemberek ülnek. hogy a gazdálkodás ne legyen naponta kiszolgáltatva a politikai csatáknak. A napi gazdasági döntésekben pedig a cég vezetőjének szabad kezet kellene adni. Az igazgatótanácsban egyébként is két önkormányzati tag lenne a háromból. A tulajdonosi jogokat így érvényesíthenék. Legalábbis a mi elképzelésünk szerint. - A dolgozók hogyan részesednének a felhalmozott vagyonból? - Mi 40 százalékos dolgozói tulajdon mellett kardoskodtunk, ami az elsó egyeztető tárgyalásnál lezuhant egy ezrelékre. Most itt OIOllllCUflliJOlUOWttfflMaOWW^iiOgifllitliOWOOJIIWiCOillilWNOiMflliJlWMMIMIItntlIIBilIWMI Zacskós feles Régóta szégyenkezünk már az európai csomagolási színvonaltól elmaradó zacskós tej miatt, s beletörődve törölgetjük az ABC pultjaira kitett kétes illatú és tisztaságú ronggyal. Am zacskóból sosem elég. A közelmúltban újabb ilyen csomagolású termékkel rukkolt elő a magyar ipar. Zacskós felessel, pontosabban zacskós konyakkal. Ez a konyak természetesen brandy, csak a pénztár előtti, rágógumival és egyéb aprósággal tömött kosár tetején olvasható a figyelemfelhívó tábla: konyak 0,05 liter, 32 forint. Mindez a célnak egyébként tökéletesen megfelelő, masszív, 6x12 centiméteres, átlátszó műanyag fóliában. A magyar szabvány szerint készült itóka 40 százalékos alkoholtartalmú, összetétele: kristálycukor, víz, etilalkohol, természetazonos aroma stb. Minőségét korlátlan ideig megőrzi. A csomagolás már XX. század végi, vonalkóddal ellátott. A nemzetiszínű szalagokat mindenesetre én lehagytam volna róla. A féldecis adag nem újdonság, a magyar fogyasztók valamikor szilvapálinkát is ittak ilyen kis üvegből. Azután az illetékesek úgy döntöttek, hogy a szocializmus szekérdöccenéseiért a féldeciző dolgozó a hibás, és betiltották ezt a kiszerelést. Akkor szokott rá a magyar a kétdecisre. A lejtón azonban nem volt megállás, jött a 9 órás szesztilalom. Este fél litert kellett venni, hogv reggelre is maradjon. A feles pedig nem véletlenül feles, jól ki van az találva, s mint a zacskós brandyből látszik, újra helyet követel magának. Praktikus, higiénikus, eldobható csomagolásban. Számtalan előnye ismert. Csak 32 forint. Igaz, a bolt előtti jugoszláv konyak fél decire kalkulálva csak 13, ott azonban nem adják részletekben. A potenciális vásárlóközönség pénzügyi likviditását ismerve ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Lapos. Könnyen elfér a nadrág- vagy kabátzsebben. szemelyigazolványban betétlapként használható, nincs az az üzemi portás, aki megtalálná. Elegáns szórakozóhelyekre éppúgy becsempészhető, mint a sportpályákra vagy a pápalátogatás eseményeire megfelelő mennyiségben, 30 forintos kóla társaságában már csodát csinál. Alkohoiivnusellenes. Ha a megjelölt helyen, betegségében előrehaladott, reszkető kezű ember tépi fel. majd közvetlenül a zacskóból fogyasztja, minimum a fele a földre megy, s így az egészség is csak felerészt károsodik. Végül egy - az eredeti rendeltetéstói egészen távol eső - jó tulajdonság: folttisztító. Farzsebbe téve, a figyelmetlen leülés után kiömlő ital - nem tudni melyik hatóanyagának köszönhetően - egyúttal meglepő hatékonysággal eltávolítja az esetleges zsír-, olaj- és tintafoltokat is KOVÁCS A 3S Szegedi Számítástechnikai Kisszövetkezet megváltoztatja a nevét. Új neve: 3S COMPUTER. 10 éve az. Ön szolgálatában! Számítástechnika, Szerviz, Software! Szeged, Kemes u. 6. Tel.: 26-277. Fax: 26-347.