Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-31 / 178. szám

4 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. JÚL. 31. Hatáskör, felelősség, együttműködés A száz nap többszörösen elmúlt, Szeged „liberális" (Fidesz-SZDSZ) vezetésének erejéből ennyire tellett. A városlakók megdöbbenve tapasztalják, hogy a Városházán indulatok feszülnek egymásnak, a testület úgymond presztízsvitákat folytat, s közben városunk működésében egyre súlyosabb zavarok mutatkoznak. A konzervatív frakció (MDF-KDNP) többször megpróbálta az önkormányzaton belül (a bizottsági, testületi munkával) megállítani, illetve megfordítani ezt a folyamatot, s így elkerülni „a katasztrófahelyzetet". Többszöri kísérletünk ellenére sem sikerült jobb belátásra bírni a város „liberális" vezetését. Kénytelenek voltunk közgyűlés valamint Szeged polgárai előtt elmondani kifogásainkat. Megszólalásunk bizonyos fokig önvédelem is mert szeretnénk elkerülni még a látszatát is annak, hogy valami közünk van a Városházán történő „furcsa" dolgokhoz. Ami a legjobban felháborít bennünket, hogy Lippai Pál polgármester úr (Fidesz) hitbizományosként osztogatja a város különböző gazdasági társaságaiban az elnökségi, felügyelőbizottsági pozíciókat. Azon tűi, hogy majd minden esetben elmulasztotta jelöltjeinek közgyűlési megerősítését, ez idáig még tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget. Előállt az a furcsa eset, hogy Szeged polgárai által megválasztott önkormányzati képv iselők a mai napig nem tudják, hogy mennyi pozíciót töltetett be, s kivel a polgármester úr? így, sajnos előállt az a példátlan helyzet, hogy a polgármester úr emberei nem legitimek. Még az „átkos" pártállami időkben is egy testület (a vb) döntötte el, hogy ki a legalkalmasabb egy-egy sokszor többszáz milliós vállalkozásban Szeged város érdekeit képviselni. Furcsának találjuk, hogy a polgármester úr úgy gondolja, hogy az említett pozíciókba való kinevezés az ő személyes joga. És most lássuk a sok vihart kavart konkrét kérdéseket. 1. A polgármester az irodavezetők kinevezésénél figyelembe vette-e a minősítő bizottságok véleményezését? - Miután a polgármesteri hivatal munkájáért elsősorban én vagyok a felelős, ezért értelemszerűen nekem kell dönteni személyi kérdésekben. Ez így igaz, ezt nem is vontuk kétségbe, de akkor mi szükség volt a bizottságok meghallgatásinak, ha véleményüket négy esetben nem vette figyelembe a polgármester úr? Alibidemokrácia? 2. Milyen alapon delegált bizonyos embereket a polgármester az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságokba? - Nincs olyan szabály, hogy ez a kijelölés közgyűlési hatáskör lenne, ezért a polgármester általános hatáskörébe tartozik. Ha nem is szabály, de az alkotmány 9. fejezet 44. paragrafusa szól a következőképpen: a helyi képviselőtestület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat. Természetesen igaz ez az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogosítványokra is, hiszen a képviselő-testület nem élt az önkormányzati törvény (ötv) 9. paragrafusában biztosított lehetőséggel, nevezetesen a fentiekkel kapcsolatos hatáskörök átruházásával. 3. Az elmúlt ülésen miért nem köszöntötte a karzatra bevonuló litván parlamenti küldöttséget? - Elsősorban az ülés felelős vezetésére koncentrálok. Lehet, hogy a polgármester urat nagyon lekötötte az ülés vezetése, de több nappal az ülés előtt megkapta írásban a protokoll-listát, és azt is a tudomására hoztuk, hogy a litván küldöttség meglátogatja a közgyűlést. 4. A képviselők mi okból kapják utolsó pillanatban kézhez a testületi ülések írásos anyagát? - Ezen munkát megbízott jegyző irányítja, mint az apparátus feje. illetve szakmai vezetője. Az esetleges kifogásokra ő bizonyosan válaszolni tud. Valóban nem a polgármester feladata az előterjesztések kidolgozása és postázása. Azonban, ha az előterjesztések ügy készülnek, a polgármester vagy az alpolgármester közvetlen utasítására, hogy a megbízott jegyző nem is tud róla, és az anyagok egy része közvetlenül a postázás előtt kerül a megbízott jegyző elé, akkor nem tudjuk, hogy ki a felelős a közgyűlési anyagok késedelmes kiküldéséért? 5. Ki hatalmazta meg Tűhegyi József alpolgármestert, hogy a dániai Krúger céggel opciós okiratot írjon alá, s így jelentős előnyökhöz juttassa másokkal szemben a majdani tízmilliárdos szennyvíztisztítóberuházásnál? - Nem felel meg a valóságnak, hogy más cég is jelentkezeti volna, de ha a képviselőknek ilyen tudomása van, közöljék velem, ne éljenek vissza magáninformációikkal. Ha Nizza városának ajánlata a szennyvíztisztító építésére vonatkozóan magáninformációnak számít ami 1988 óta a városnál van akkor igaza lenne a polgármester úrnak. Egyébként pedig az önkormányzati törvény 9. paragrafus (I) úgy rendelkezik, hogy: „Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja." S ezzel a hatáskörrel a polgármester urat a közgyűlés nem ruházta fel. A 10. paragrafus g. pontja önmagáért beszél: a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az intézményalapítás. 6. Miért nem emelték a többi hivatalnokhoz hasonlóan a megbízott jegy ző fizetését is? - A közgyűlés véleményem szerint jogsértő határozatot hozott a jegyző megbízásával kapcsolatban. Erre jogszerű döntést, mint a fizetésemelés, alapozni nem lehet. Véleményünk szerint az említett bérfejlesztés szempontjából nem az a döntő, hogy jogszerű határozat alapján végzi valaki a munkáját. Mi úgy gondoljuk, hiszen a testület többségének bizalmát élvezi, s miután munkaviszonya folyamatosan fennáll, részére is jár a központilag biztosított béremelés. Ennyit a jogszerűségről. 7. Mi az oka annak, hogy a helyi egyéni országgyűlési képviselők még mindig nem kaptak irodát Szegeden? - Nem barátságtalan gesztus a képviselőkkel szemben ha megvárjuk, hogy az új szervezeti felállásban milyen hivatalokat hozzunk be a városházára és amennyiben marad hely, úgy átalánydíj fizetése mellett biztosítunk képviselői irodát. Mi úgy gondoljuk, hogy igenis barátságtalan gesztus az egyéni országgyűlési képviselőkkel szemben, mert ók hárman Szeged összlakosságának érdekeit képviselik, s nem párt képviselők. 8. Kik döntötték el, hogy a Crvena Zvezda soronkóvetkező kupamérkőzését a Tisza-parti stadionban játszhatja? - Felhívtam a figyelmet, hogy még tárgyalásra is csak akkor kerülhet sor, ha a rendőrség és határőrség illetékesei részt vesznek a tárgyaláson. Valóban, a rendőrség képviselője ott volt a tárgyaláson. de a közgyűlés közbiztonsági tanácsnokát nem hívták meg, noha abban az időpontban a helyszínen tartózkodott, s véleményünk szerint a város közbiztonságát súlyosan veszélyeztető lépésről van szó, melynek következtében 10-15 ezer jugoszláv focirajongó érkezik a városba. Szeretnénk a polgármester űr utolsó megjegyzésére reagálni, azt írja: „és délután 4 órakor a szegedi közgyűlés végre érdemi kérdésekkel kezdett foglalkozni". Nos, ha a polgármester úr szerint nem minősül érdemi kérdésnek a várost érintő tízmilliárd forintos beruházás, az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságokba delegált képviselők legitimitása (ugyanis a város érdekeit képviselik), az irodavezetői kinevezések ügye (ugyanis jórészt rajtuk múlik az apparátus működése), a város közbiztonsága s a sokat és joggal bírált közgyűlés működése sem, akkor azt hisszük, a polgármester űr nem tud különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos kérdések között. Egy pár szót a „liberalizmusról" is, melynek alaptörvényei közé sorolhatjuk a szabályok, törvények tiszteletét és a toleranciát. A törvényekről szóltunk az előzőekben és most a toleranciáról valamit. A közgyűlésen felállt egy Fideszes képviselő úr és felelősségre vonta az alpolgármesternőt, hogy merte meghívni egy liberális vezetésű városba a miniszterelnököt. Érdekes, ezek szerint egy liberális vezetésű városban persona non gratának minősül az ország törvényesen megválasztott miniszterelnöke? KOHA RÓBERT ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ KONZERVATÍV FRAKCIÓVEZETŐ BALOGH LÁSZLÓ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ A SZEGE* MDF ELNÖKE A rádióműsorok átlényegülésének egyik fajtája a színes nyomású, a magyar hetilapok sorában talán a legjobb minőségű papíron megjelenő - 168 óra -, az azonos című szombat délutáni adás, a vasárnap délelőtti Gondolat-Jel, valamint jeles szakértők közérdekű kákáncsomóinak gyűjteménye. A másik a Vasárnapi Újság című Kossuth-adás anyagából is tallózó Ring. Tudtommal a -168 óra eddig egy percet sem szentelt a Ringnek, s ez utóbbi sem invitálta kötelei közé a másodpercekkel bíbelődő kollégákat. A legrégibb, a kövületnek számító Szabó családnak már megbocsátottuk a papírfogyasztást, nincs okunk, hogy ne tegyünk hasonlóan ez utóbbi kettővel. Bár, az „utánnyomás (!) és közlés jogát fenntartja" magának ez vagy az, rövidesen olvashatjuk az Asztali muzsika című közérdekű rádióműsor nyomtatott változatát, a szerkesztőnő avagy úr jajkiáltásaival, miszerint már ők sem tudnak pártoktól mentes zenét összeállítani vagy az asztalt húzza ki valaki alóluk, vagy a lemezlejátszó tűjét csorbítja el egy hosszú kéz... úgy biztonságosabb az adás, ha nyomtatva láthatja a hallgató. Ügyes PATAKI SÁNDOR Mondhatnók: ügyesek, úgy összességében. Rádió, tévé, nyomtatott sajtó - ezt nevezhetnék terjeszkedésnek. Lehet, hogy egyszer a Ferónak nevezett, fémes csilingelésű zseni is követi példájukat. Mondjuk: heti metállbölcseleti előadásait éteren és postán keresztül is (erjeszteni fogja... A legügyesebb azonban János mester. 0 a fordított (az igazi!) megközelítés híve. Először volt a rádió. Népszerűség tetőfoka, nyugdíjas postáskisasszonyok álma. Telefonhívások, elbúgott (gerlice módjára! - ne értsük félre...) szerelmek, tragédiák, félrelépések, -értések, életmódjukat népszerűsítő szedett-vedettek, egyszóval minden, ami kell. Kellett. Ott volt. A hang egy időre a két kiadást megérő napilap fószerkesztó-helyettesi székébe költözött. Hogy a vörös vagy kék posztóval béleltet foglalta-e el, egyelőre titok. Tőlem az is marad. Csakhogy... A hang újra kikövetelte a maga adásidejét. Minden hétfőről keddre virradólag uralja az étert. Azt a lapot népszerűsítve kénye-kedve szerint melyről elárulhatjuk, hogy dongaszakértők szerkesztik és írják. Lendületesen, futtából. Ügyes, vonom le a következtetést. A nemzeti médiának is nevezett rádiót a lehető legügyesebben így lehet a jól körülhatárolható magánérdek hatáskörébe utalni. Fölhasználni. Egy fitying áldozathozatal nélkül. Illetve: János úr időt áldoz... Hogy az ügyeskedő ügyesek ténykedéséből mikor lesz valódi ügy, nem tudhatom. Az esélyegyenlőség jegyében esetleg minden lap (van már egy szempont: az 50 ezer példányszám fölöttiek...) kiköveteli a maga adásidejét. Ebben az esetben elfogy a napi huszonnégy óra. Vagy. Bevezettetik a valódi esélyegyenlőség. Az ügyeseknek ügyesen kis ügyet kreálunk, fölhasználva a cipőipari szakszervezettől örökölt bölcs mondást, miszerint a kaptafa - képzavarilag is - értékes hangszer, csak meg kell tanulni hegedülni rajta. Ügyes nótát. Az első éjszaka Biztos, hogy ez az az épület? Ez a lépcsőház a mienk? - kérdezte a fiatal nő fontoskodva, választ se várva, szinte csak azért, hogy mondjon valamit. A két táska cipelésébe belefáradva alig várta már, hogy megszabaduljon terheitől. Ez az, szólt a férfi, miután zsebéből előkotorászott céduláról ellenőrizte az utcanevet és a házszámot. Most megkeressük a házmestert, elkérjük a kulcsokat - mondta felkapva a cuccot s már indult is fel a lépcsőn. A házmester alacsony, kövér nó volt. Rövid, vastag nyakán a fülcimpája kifelé fordult, a benne levő fülbevaló megült a toka hátra dudorodó domborulatán. Az arcát a szeme uralta, mely kiguvadt, olyan volt így, mintha nem lenne helye a szemüregben, és azért áll annyira előre, akár a békáé. Költözködésnél nem lehet használni a liftet - mondta pihegve. Mielőtt bármit tesznek, olvassák el a házirendet, itt a közösséghez, a lakótársakhoz is alkalmazkodni kell. Jöjjenek utánam, megmutatom a lakásajtót -, s megindult a lift felé. A kabinba csak ó fért és a fiatal nő. - Maga majd hívja vissza a liftet - szólt a férfinak. Ez a kulcs csak a maguk ajtaját nyitja, de nálam is lesz egy a biztonság okáért magyarázta pihegve, miután mindnyájan az ajtó előtt álltak. A bútorokat ne hozzák késő este, mert nagyon visszhangzik a lépcsőház és itt mindenki dolgozó ember, pihenni szeretne. - Itt van mindenünk - szólt közbe az asszonyka. - No, de hol van az ágyuk? - nyílt még nagyobbra a házmesternó szeme. - A szekrényük? - Még nincs, illetve az ágyunk itt van a férjem hátán - mutatott egy összetekert anyagra, amit hosszan bámult a termetes asszony. A névjegyzékbe majd holnap veszem föl magukat, ma már elég késő van mondta, s billegve indult a lift felé, onnét még visszaszólt: aludjanak jól. Ez volt az egyetlen, melegséget eláruló megnyilvánulása. Nem is állhatta meg szó nélkül a fiatalasszonyka: - Végül is rendes, nem? A férj szó nélkül pakolászni kezdett. Először is a hálózsákot terítette ki, villanykörtét keresgélt, becsavarta. A fény elárasztotta a szobát. Nagyon boldog érzés járta át a lelkét. Ez a lakás az övé - meg a feleségéé. Alig tudott betelni a gondolattal. Amíg ó csücsült a padlószőnyegen, az asszonyka kipróbált mindent. - Mit szólsz - mondta a férjének -, minden működik. Megünnepeljük - volt a válasz, s már rohant is le az ABC-be sörért. * A pakolás nem tartott soká, hiszen nem volt sok holmijuk, de az sem, amibe lehetett volna pakolászni. így azt az egyszerű módszert választották. hogy a szobát hosszanti irányban egy kötéllel elválasztották, rákerültek a vállfák s arra az ingek, ruhák. Amíg a munka tartott, fogyott rendesen a sör is. A táskából az utolsó könyveket már fekve tették ki s a nagy összevisszaságban a padlószónyegre terítették. Iszonyatos, ellenállhatatlan álmosság vett erőt rajtuk, az elfogyasztott ital s az egész napi hercehurca miatt. * Tisztán hallotta a kopogtatást, de nem mert kimenni. A férje ott feküdt mellette a hálózsákon, s hangosan horkolt. Megint kopogtattak. Éppen egy résnyire nyitott csak ajtót, a lépcsőházból borzas hajú férfi nézett rá. Bocsánatkérés után kérte a fiatalasszonyt, csináljon valamit, mert a szomszédos szobában nem tud aludni a horkolástól. A nó megdöbbent. Te jó ég! Áthallatszik a horkolás? Visszatért a férjéhez, lökdöste, bökdöste. Fél óra is eltelt, eredmény semmi. Egyetlen dísztárgyuk volt, elkeseredésében azt akarta földhöz vágni, amikor ismét kopogtak; s láss csodát, a férfi fölébredt. Álmélkodva nézte nejét, akit a kopogtatás olyan váratlanul ért, hogy még mindig feje fölött tartotta a vázát. Hát te mit csinálsz? - kérdezte. Ekkor ismét kopogtak. Egymásra néztek. A nő nem merte megmondani, az előbb is az ó horkolása miatt jött a szomszéd. Ismét udvarias kérés, Karcsi félig ébren, félig józanul bólintott, s az újabb üveg sör altatójától minden kezdődön elölről.' Talán túl meleg van itt - gondolta az asszonyka, s résnyire nyitotta az erkélyajtót. De ez sem segített. Ekkor fantasztikus ötlete támadt. Az előbb is fölébredt a kopogtatásra, hát majd ó fog kopogtatni, arra biztos fölébred. Gyorsan kilépett a lépcsőházba, s kopogtatni akart. Ám az előbb kinyitott erkélyajtó miatti huzat nagy robajjal bevágta az ajtójukat. Borzasztóan megrémült. A hálóruhának kinevezett ing a derekát is épp hogy takarta, s a „pizsama" alsó neve sem volt más mint tanga Először a levélnyíláson próbálta fölhívni magára férje figyelmét, dé suttogását elnyomta a horkolás zaja Rettentő pánik tört ki rajta. Elősz&V csak kopogott, rázta az ajtót, majd csöngetett jó hosszúakat - mindhiába. Egyre durvább, zajosabb módszerek következtek: dörömbölt, belerúgott az ajtóba. Arcát elöntötte a könny. Háttal állva, sarkával rugdosta, könyökével püfölte az ajtót. Az eredmény nem maradt el. Kijött a kócos szomszéd, majd a szemközti ajtó lakója, a liftből nagyokat pislogva a kövér közös képviselő, de szó nem jött ki a torkán, hanem csak a húsos szemhéja akadt fenn azon, amit látott. S mindezen leginkább a fiatal férj csodálkozott, mit is keres szinte pucér neje e díszes kompániában. Az asszonyt nehezen tudti megvigasztalni: a minden bajt magára vállaló férj, babusgatta nejét, akit a meleg könnyek altattak el. Kisvártatva az asszony zendített rá. Amikor böködte, elfordította, abbahagyta, a lélegzetét se érezte. Úristen, csak nem halt meg - ijedten hajolt neje fölé a férj, aki ekkor vakkantott akkorát, hogy szinte a frászt hozta rá. Majd egyenletes, normális horkolás következett. S ekkor ismét kopogtattak... TURI JÓZSEF Szent Margit legendája a Népstadionban A pápalátogatásra készül a Gyóri Balett: Szent Margit legendáját viszi színre az együttes augusztus 19-én a Népstadionban. A produkcióban közreműködik a közép-európai táncszínház, a dunaújvárosi Vasas Néptáncegyüttes, valamint a Gyóri Művészeti Szakközépiskola és az általános iskola balettosai. A Népstadion hatalmas színpadán 109-en jelenítik meg Margit történetét, akit királyi apja, IV. Béla Istennek ajánl fel. csakhogy az ország a tatár veszedelemtől megmeneküljön. Mint a Gyón Balett produkcióit szinte kivétel nélkül, a Szent Margit legenda koreográfiáját is Markó Iván készítette volna. Váratlan távozása miatt az együttes tagjai vállalták magukra a koreografálás teendőit. Munkájukhoz segítséget nyújtott Gombár Judit díszletés jelmeztervező, aki a forgatókönyvet készítette el. A főbb szerepeket Szűcs Elemér. Afonyi Éva. Kiss János és Horváth Gizella táncolják