Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-30 / 177. szám

DÉLMAGYARORSZÁQ KEDD, 1991. JÚL. 30., 81. ÉVF. 177. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Törzsi szokásaink Jöjjön Magyarországra az ősi kultúrát tanulmányozni, itt kellemes, ódivatú, száz/adok mélyéről előásott furcsaságokkal találkozhat - A mai magyar társadalomban ahhoz, hogy a politika valóban reális talajon tudjon mozogni és reális értékeket képviseljen, meg kell tanulnia felvállalni meghatározott társadalmi csoportok érdekeinek képviseletét - A céh a középkorban is mentés volt: nem a vadászgató, zsíros ujjait a kopók szőrébe törlő hűbérurak mértéke, hanem a szabad városi polgáré Már skalpolnak is Egybehangzó hírügynökségi jelen­tések szerint a hét végi súlyos össze­csapások számos emberéletet köve­teltek Horvátországban. A Reuter brit hírügynökség értesü­lései szerint két nap alatt a szerbek, a jugoszláv néphadsereg tankjai, va­lamint a horvát rendőrség és nemzeti gárda közötti összecsapásokban legalább 45 ember vesztette életét, más becslések szerint a halálos áldozatok száma a százat is eléri. A Reuter adatai szerint az elmúlt héten 89 ember vesztette életét a horvátok és a horvátországi szerb kisebbség közötti harcokban. Az AFP francia hírügynökség a horvát tájékoztatási minisztérium vasárnap esti közlését idézve be­számol arról, hogy a Bosznia-Her­cegovina közelében fekvő Struga horvát városban szombatra virradó éjszaka bekövetkezett összecsapások során legalább kilenc rendőr és meghatározatlan számú polgári lakos vesztette életét Egy horvát nemzeti gárdista elmondta az AFP tudósító­jának, hogy mintegy 200 szerb nacionalista támadt a városra és tüzet nyitott a polgári lakosságra. A szem­tanú szerint a lövöldözésnek megha­tározatlan számú halottja és sebesültje volt. A horvát gárdista azt is el­mondta, bogy a szerb nacionalisták mintegy 40 védtelen polgári lakost mmmmuummmum Egy évvel az ország iraki megszállása után Kuvait ismét olajat exportál - jelentette a Reuter. A kuvaiti dgjugyi miniszter egy helyi lapnak adott interjújában közölte: országa nemrég 260 ezer tonna olajat vitt ki. Mint elmondotta, a lángoló kutak egyharmadát sikerült eloltani, és jelenleg már naponta 140 ezer tonna olajat képesek kitermelni. Zsúfolt program vár a szovjet-amerikai csúcstalálkozó napjaiban George Bush amerikai elnökre. A legnagyobb esemény a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló szerződés aláírása lesz, de helyet kapnak a megbeszélések napirendjén a jövőbeli szovjet-amerikai kapcsolatok alapjainak kidolgozásával összefüggő kérdések is. Várakozások szerint Bush bejelenti majd, hogy megadja a Szovjetunió számára a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény státusát, valamint találkozni fog Borisz Jelcin orosz elnökkel. Bush elutazik Kijevbe is, és beszédet mond az ukrán parlament előtt Jurij Grisin admirális, a Szovjetunió külgazdasági miniszterének helyettese lesz a tárgyalópartnere Annus Antal kormánymegbízottnak a szovjet csapatkivonás gazdasági kérdéseiben. Ezzel kapcsolatban Keleti György HM-szóvivő el mondta, hogy magyar részről minél előbb, akár augusztus elején szeretnék folytatni a félbemaradt tárgyalásokat tereltek maguk előtt élő pajzsként a horvát rendőrök elleni támadás során. A Reuter fotóriportere saját szemével látta az éló pajzsot. A horvát televízió terjedelmes filmet mutatott be kilenc megcsonkított rendőrről, egyiküket meg is skalpol­ták. A televízió szerint a csonkítá­sokat a strugai mészárlás során szerbek követték el. Ismét EK-látogatás Az Európai Közösség (EK) kész kiterjeszteni jószolgálati küldött­ségének megbízatását Horvátország területére is azzal a feltétellel, hogy valamennyi érintett fél elfogadja és tiszteletben tartja a szövetségi kormány által meghirdetett tűzszü­netet és ugyancsak valamennyi érintett fél kész szavatolni a közösségi misszió tagjainak bizton­ságát - jelentette be Hans van den Broek holland külügyminiszter azon a sajtótájékoztatón, amelyet a kö­zösség külügyminiszterei és a jugoszláv vezetők tanácskozása után tartottak hétfőn este Brüsszelbea A holland külügyminiszter egyút­tal bejelentette, hogy az európai kö­zösségi trojka - a hét második felében Jugoszláviába utazik, hogy valamennyi érintett féllel szövetségi és köztársasági vezetőkkel egyaránt tárgyalva felméije egy átfogó megál­lapodás esélyét, illetve megvizsgálja a túzszünetre vonatkozó garanciák megalapozottságát A tűzszünet betartása és a helyzet konszolidálása érdekében a Tizen­kettek közös jugoszláv szövetségi és horvátországi erőkből álló járőrök felállítását javasolták, amelyek ál­landó kapcsolatban állnának a közös­ség missziójával. Mint van den Broek elmondta a jugoszláv fél egyetértett ezzel az elképzeléssel. Közölte, hogy a Tizenkettek a helyzet konszolidálása esetén készek a Jugoszláviának korábban nyújtott és a válság kirobbanásakor befa­gyasztott gazdasági pénzügyi segé­lyek újbóli folyósítására, sőt a bizott­ság megvizsgálja majd további segít­ség nyújtásának a lehetőségét is. (MTI) Orosz-litván szerződés Oroszország hétfőn hivatalosan elismerte Litvánia függetlenségét Az erről szóló szerződést ünnepélyes külsőségek között írta alá Moszk­vában a két köztársaság elnöke: Borisz Jelcin és Vytautas Lands­bergis. A szovjet-amerikai csúcsta­lálkozó előestéjén kötött megálla­podás az AP értékelése szerint súlyos csapást mér Mihail Gorbacsov azon törekvésére, hogy összefogja a darabjaira hulló országot Vytautas Landsbergis reményét fejezte ki, hogy Oroszország példáját más országok is követni fogják - írta a TASZSZ. A Jelcin által óriási jelentőségűnek nevezett szerződés­ben a felek hivatkoznak a tavaly meghirdetett litván és orosz füg­getlenségi nyilatkozatra, és „szuve­rén államként" ismerik el egymást A szerződés szabályozza a két köztár­saság gazdasági, kulturális, egészség­ügyi, oktatási, tudományos és mű­szaki együttműködésének kérdéseit és leszögezi, hogy gazdasági téren a legnagyobb kedvezmény elvéhez tartják magukat, vagyis megadnak egymásnak minden olyan kedvez­ményt, amelyet bármely harmadik félnek biztosítanak. Egy külön jegyzőkönyv lehetősé­get biztosít Oroszországnak, hogy Litvánián keresztül megközelíthesse a Litvánia és Lengyelország közé ékelt Oroszországhoz tartozó Kali­nyingrád kikötőjét és a környező terü­leteket Litvánia pedig jogot kap arra, bogy a kalinyingrádi körzeten átha­ladva jusson Lengyelországba. - Úgy tűnik, bizonyos szempontból mégiscsak igaza volt Marx Károlynak, hiszen a fejlődés főiránya az integráció. - Hogy Marx Károlynak mennyiben volt igaza, azt nem hiszem, bogy ebben a rövid beszélgeáésben tisztázhatnánk. Ám kétségtelen, munkásságában észrevehetők azok a jelek, amelyek a nemzetek fölölti európai integráció felé mutatnak. Halála táján, a XIX. század '80-as éveiben azonban ezek még a legkevésbé sem voltak olymértékben irányadóak, bogy a folyamatot az ő nevébez kapcsolhatnánk. A második világháború után alakultak Jci az integrációt előkészítő áramlatok. A kezdet talán valahol Kant műveiben lelhető fel: a nemzetek fokozatosan magasabb egységbe szerveződnek. A '90-es évek európai valóságát azonban - véleményem szerint ­jogtalan bármely nagy gondolkodótól eredeztetni. - Az utóbbi negyvenegynéhány esztendő a társulások kü­lönböző módozatait hozta. Van-e története az integrációnak? - Az integráció a primitív formákból egyre magasabb minőtéget ér el jól mutatja ezt fogalmaink megkésettsége is: gyakran emlegetjük a Közös Piacot, holott ez már régen nem a való pontos leképezése. A fejlődés tulajdonképpen egy vámunióval indult - ez alatt csupán a közös vámszabályokat kell értenünk innen fokozatosan haladtak a tagállamok a gazdasági integráció különböző lépcsőin felfelé, s a '80-as évek végére már különböző kisközösségek jöttek létre: ugyanazon országok keresztül-kasul szerveződtek különböző társaságokba Európa nyugati felén. Időközben a gazdasági dimenzió politikaival bővült: jelenleg tárgyalnak a közös kül- és biztonságpolitika alapelvemül a kommunikáció khetúségctről s az úgynevezett szociális Európáról, a munkaadói és munkavállalói intézményrendszerről Emellett természetesen luikurális megállapodások is születnek. Ez utóbbiak már az integráció problematikus szintjei. E helyeket illetően a túlságosan optkracta előrejelzésekben több a tévedés, tudniillik az osszágoknak nagyon ndbéz egy bizonyos, már elért szintről a következőre ugraniuk; az egyszerű nekirugaszkodás nem feltétlenül hoz eredményt. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a '90-es évek közepe az 1957-es alapítási évhez hasonló nagy fordulatot jelent ma jd. - Vagyis elérteik a pillatat. midőn ezek az országok szuverenitásukat hajlandóak önként korlátozni. A tudat­Nincs királyi út Beszélgetés Ágh Attila politológussal hasadásos fiatal keleti demokráciák a vágyakozás és az elzárkózás kettős kényszerében vajon képesek lesznek-e erre? - A keleti régió országai egyre jobban he leássák magukat az emocionális hazafiságba, nem látják, bogy a szuverenitás feladásának kétféle módja van. Az aszimetrikus változat tulaj­donképpen függőség: egyik ország politikai magatartása függ­vénye egy másikénak, az előbbi ország lemond önállóságának egy részéről az utóbbi javára, amelynél így szuverenitástöbblet jelentkezik. Nyugat-Európában ez szimmetrikusan történik. Több ország együtt, egyformán, ugyanazon mértékig korlátozza szuverenitását. De még így is voltak összeütközések, gondoljunk csak a sajátos francia pozícióra, vagy az angolok kü­lönleges helyzetére. Az érintett országok lakossága számára a folyamat mégis elfogadható, mert senki nem kerül - a másikhoz képest - hátrányos helyzetbe, minden ország esetében egyforma mértékben csökken az önállóság, anélkül, bogy ez bármely ki­tüntetett helyen többletet eredményezne. A kelet-európai államokat mélyen sérti ez a folyamat. Jó lesz hát mihamarabb leszögezni: Európával nem lehet az intézményrendszeren alkudozni, csakis elfogadni vagy elutasítani, senkinek a kedvéért nem változtatnak egy vesszőnyit sem. De lehet és kell alkudozni azoo a bosszú folyamaton, amelyen keresztül egy adott ország a birtokába jut a bozzáidomulás képessegének: az időtartamon és a közbea kapott pozitív diszkriminációk során, melyek mtndrzt elősegítik. Tudniillik ez sem a piaci nyomást, sem az jetőt" intézményrendszer követelményeit nem bírná eL - A felzárkózási próbálkozások sohasem voltak mentesek a szélsőségektől: korábban a bolsevizmus kísértett, ma a populizmus. - E kérdésben szívesen hangoztatom az általános riadalomtól eltérő nézeteimet. A populizmus ma nem hordoz igazi veszélyeket. A mi őrültségeinket, legyen az például csapat­zászló-avatás. a nyugati sajtó kvázi törzsi szokásként jeleníti mer jöjjön Magyarországra az ősi kultúrát tanulmányozni, itt kellemes, ódivatú, századok mélyéről előásott furcsaságokkal találkozhat Ha egy országban a populizmus 5 százalékban van jelen, a világsajtóbban 50 százalékos részesedést kap. De még ez a gyenge populizmus is képet eldönteni azt. hogy a demokráciáért vívott harcnak hol húzódjon a fő frontja. Kicsi pártok jelentéktelen taglétszámmal ezt a saját területüköo tudják tartani, noha nagyságrendekkel komolyabb ügyekben szükségeltetne akciók sorozata. A kormányzat részéről egyszerűen felelőtlenség, bogy nem határolja el magát az 5 százalékos kisebbségtől s bogy egy Csutkát vagy egy Torgyánt nem hajlandó bírálni, s nem szab új irányt a feladatoknak. - Kelet-Európa újabb nagy ugrás előtt áll - csakúgy, mint annak idején, a kommunizmus küszöbén. Ugyanakkor, okulva a sematikus internacionalizmusból, sokan az Integráció nemzeti sajátosságokat feloldó hatását emlegetik. - Kétségtelen, a Nyugattól közvetlenül lemaradó orszá­gokban szinte állandóan meglévő pszichózis, hogy egyetlen nagy erőfeszítéssel, királyi úton be lehet jutni Európába. Nemcsak az egészben, de a részletekben is látok hasonlóságot a '40-es évek vége s a mostani állapotok között, bogy csak a mindenkori új politikai elit számára szervezett gyorstalpaló tanfolyamokat említsem példaként. Az Európához való felzárkózás egyébként nem jelenti a regionális sajátosságok levetkőzését - az integráció csak egy bizonyos pontig homogenizál. Például van egy sajátos, korporatív rendszere, egy sajátos demokráciája az északi országoknak, s ők néhány éven belül jóval előrtünk. be fognak lépni a közösségbe, de a belső állami berendezkedésük ettől még egy tollvonásnyit sem fog változni Mi iu. Keleten nem tudunk megszabadulni a harmadik út képzésétől azoktól a messianisztikus vonásoktól amelyektói azt reméljük, hogy valamilyen különleges nemességet tudunk belevinni Európa arculatába. Cseh részről hallani leginkább, bogy van, amiben már Európa előtt járunk: erkölcsi és kulturális többlettel bírunk. Ám ez csupán a szlavofilizmusnak egy kései hajtása: kínszenvedésünk, tragikus utunk megtisztít, nemessé tesz bennünket - kiválóbbá a kiválóknál. Előbb-utóbb azonban tudomásul kell vennünk, hogy Európa nem szoml megváltásra, s mi nem vagyunk megváltói {)r>nv> T/Vrcr-r Interjú Ugrin Emesével Szegedi építész a belgrádi triennálén 3 Keserű uborka ....3 Segesvár, 1849. július 31 A magyar nép hagyományos művészete H—MMMIIHIMMStewt Megnyílt a Szépmíves Tárlat '91...5 Ha kedd van.... .5 Szegedet választotta a Crvena Zvezda 6 Képtelen történelem .......7 Hirdetés...» 8-9 Márok Tamás tárcája „12 Donauinsel 1990 tavaszán történt. Annak idején volt alkalmam elbeszélgetni az ügy egyik szemtanújával (szemtanú­nak ő mondta magát), aki civilben román újságírónak számított, hiva­talból azonban mindenki levitézlett cenzornak tudta. Igazi román nem­zeti napilapot készült indítani egy északnyugati városban, és a még nem kellőképpen megrémült hallga­tóságának azt adta elő, hogy egy igazi nemzeti kultúra a jég hátán is megél, csupán a nép találékonysága miatt. Persze vannak népek, amelye­ket elkényeztetnek, mondotta, s ez előbb-utóbb odavezet, hogy a nagy jólétben eltunyul, a tunyaságra nevelt nép pedig életképtelen lesz. Nézze meg Magyarországot - szólt -, azt a kultúrát nem kényszerítik „az egységben az eréT elvvel találékony­ságra és az emberek el is puhultak. Itt tartottunk, amikor a találékony­ságot a szemtanú hitelességével és büszkeségével példázta is: Bécsben látta némely honfitársait eredeti találékonyságuk gyakorlása közben, a Dunasziget Új-Duna felőli partján, ahol az ember kézből etetheti a szelíd hattyúkat Többen közülük a hadse­reg tisztjei voltak, közölte nem kis büszkeséggel, ők aztán a nép fiai s tudják, hogyan kell érvényesülni egy olyan városban, ahol a nagy kultu­rális szabadsággal szintén elpuhí­tották a polgárokat, és ahol a pénz­telen, de kulturálisan keménylegény harcosokat csak azért, mert keletről jöttek, emberszámba sem veszik. Letelepedtek hát a szigeten, a leg­kékebb Kék Duna partján, és mert a kultúrában is csak az marad fenn, aki erős - nyárson sütött szelíd hattyút vacsoráztak A kézből evő madarakat fogdosták össze. A felháborodott Bécset másnap ketreceikből kiszaba­dult kelet-európaiak híre járta be, szemtanúmat azonban ez nemigen zavarta, sőt az sem, hogy a hasonlók miatt Ausztria vízumkényszert veze­tett be Komániával szemben (bár lehet, hogy saját nem találékony­ságalapú kultúrszokásait akarta megvédeni az új irányzatoktól). Mindegy. Engem ekkorra az egészből mér csak Magyarország védelme érdekelt, mint új irányát. Régi irányzatnak maradhat péládul az. hogy Balázs Béla 1946-ban, a Délmagyarországban közzétett publicisztikájában a Szegedi Szabad­téri Játékokat egyúttal a balkáni kultúra ünnepének is jellemezte. Igaz, akkor a hattyúkat még legfeljebb etették P * -T" T/|7rrT

Next

/
Thumbnails
Contents